| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Dayka Gábor Dayka Gábor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Könyv grey = Comment text
502 2 | Jer! s pályám el-telvén, s el-húnyván bús szemem,~Fogják-fel ajakid
503 1 | fegyverére,~ Színed elõtt el-ijedne Márs is:~Így szólla nyelvem;
504 1 | haza hívja hajód;~S tõlem el-indúlván vég-kép e szókra fakadni:~
505 1 | vóltam, még Ilion állott,~ El-jött a viadal vége, de férjem
506 2 | Nékem elég, ha majd el-jövén bús véged,~Eggy bádjadt
507 1 | Virtus emelné,~Vagy hogy az el-komorúlt Virtusnak kellemet adna.~
508 2 | lassú álom, és halálod képe.~El-lankadt vérednek bádjadozó mozgása,~
509 1 | Fakadni szívem - szívemet el-lepé~ A félelem - s az Isten-asszony~
510 1 | Fel-vonja íját, s ellenem el-lövi,~ De szent Atyámnak homlokára~
511 1 | És nem is õ vala tám el-maradásod oka.~Néha pedig félttem,
512 2 | béremet, s ne késs halálommal!~El-mégyek Abelárd! jer, óltsd-el nyavalyámat!~
513 2 | Nap volnék! téli karikámat~El-mellõzve, futnám tavaszi pályámat;~
514 2(11)| Télben esett el-menetele.”~
515 2 | S részt-vevő bánatjában el-merűlve,~Magát felejtve más inségit
516 2 | Lantodnak zengzete.~Én, el-merûlve bánatomban,~Nyögök nem érdemlett
517 2 | meleg párával fel-gõzölög, s el-múl.~ Akár merre térnek bánatos
518 2 | Dühös szeretetem tüzét el-nem olthatta.~Nem zár-ki szívembõl
519 2 | fagylalta:~Ingerét, idegen láng el-nem-foglalta:~Boldogok! mert másért nem
520 2 | végezés! o sanyarú rabság.~Ah! el-nem-jõ többé az el-húnyt boldogság -~
521 1 | törvényt ~Nem sérted, s el-nem-mellõzöd az innepi pompát,~A Haza
522 2 | távoznál-el tõlem,~S az el-nyelõ sírba rejteznél elõlem.~
523 2 | forrása könnyemnek,~Nem éri, el-nyugván, végét keservimnek.~A pázintos
524 2 | eggymást, s a titkos bú el-öl -~ Ó Végezés! öröm-könnyet
525 1 | ajakit forró könnyekkel el-önté - ~Te zokogál, s eredendõ
526 1 | Végzés boldog kötelékid el-oldá:~Új vígságra, s kiesbb gyönyörûségekre
527 2 | Mikor a bú élted világát el-óltja:~Hagy, fogjon-bé velem eggy
528 1 | vége, de férjem oda.~Másnak el-omladozott, áll még nekem Ilion, ámbár~
529 1 | vetemény van, az ellenségnek el-ontott~ Vére kövéríté nedvivel
530 1 | Örömbe süllyedt szívem, el-oszlaták~ Keservimet, ki-sírtam
531 2 | nyugván tûndéres képzelésid.~El-oszlatnák ollykor fájdalmas érezésid.~
532 1 | szeretõ pár köztt áldásit el-osztá~Júnó papja, s örök fríggyel
533 2 | az Egek hatalma;~Szívem el-rabolták, de hol nyúgodalma?~ Az
534 1 | napjai, s a bús~Végezet el-ragadá szeretõjinek édes ölébõl -~
535 2 | eggybe-forrt ölelkezések!~Te édes el-ragadtatás! -~ El-múltak - ah mindennek
536 2 | reszketve meg-indúltak,~A Nap el-rejtezett, tüzes villámok húlltak.~
537 2 | közinkbe a tenger méllységét!~El-rekesztve lakjuk a világ két végét!~
538 1 | térj-meg hazádba magad.~Ilion el-romlott, de jajos romlása mi nékünk;~
539 1 | A héjába fogott kormányt el-sújtja kezébõl,~S már ajakinn
540 2 | Javallni, meg-vetni, el-szánni, tsalódni!~Azonban egyedûl
541 2 | könnyben ázott szemmel,~El-telve néma gyötrelemmel~ Távúlról
542 2 | nyavalyás tüzemet.~Jer! s pályám el-telvén, s el-húnyván bús szemem,~
543 2 | áh!~Neme díszét magával el-temette -~Heába nyújtod értte karjaid~
544 2 | nem hagyja tettemet!...~El-tépem lántzait, s fel-bontom hitemet.~ --------------~
545 2 | El-hagylak örökre - s szívem el-tökélli,~Hogy napjait, hívem! nálad
546 1 | fordíttatott ~1788~ Demophoon! el-tölt az idõ, amellyre határzád~
547 2 | fel-váltani,~Ha lángomat ezek el-tudják-óltani.~Gondold, hogy szüksége
548 2 | fel-érezett: a kedves kép el-tûnt;~A bús hajnal hasad: s tsalódásom
549 1 | Nékem sintsen erõm, hogy el-ûzném õket az háztól;~ Lész
550 2 | tsalódás! ó nap gyilkos fényje!~El-ûzöd az álmot, s el-fojt búm
551 1 | tõrrel fojtani kedvem ered.~El-van szánva halállal adózni siralmas
552 2 | változnék a tél fagya.~Most el-végezve nyári útazását~Nyilas jegye
553 2 | Szerelmem óltani szívem kell el-venned -~Lehet-e nagy Isten! Kedves
554 2 | Fagylalt szívem hozzád el-veszté jussait;~Ha nints a szerelmes,
555 2 | hintegetnék;~Nyilas jegyét önnként el-véteném,~S a Szépet nyájat artzal
556 1 | vastag homályja:~Sár-házát el-vetve nem húllt jobb részek halomba,~
557 1 | örökre hajóddal~ Fõldemet, el-vonván tõlem örökre magad.~Még
558 1 | Nemzeti Végzést,~A hitet Eldõdid módjára le-tenni Hazánknak.~
559 1 | Fejedelmi! vigyétek elõtte~Eldõdink módjára jelét a drága Keresztnek:~
560 1 | igék adják szép diadalmad elé:~DEMOPHOON PHYLLIST, KI
561 2 | hajléka.~Most midõn el-hagyta elébbi járását,~S nyilas jegye
562 2 | gyászt, törőld-le könnyeid!~Eléggé folytak már királyod sírhalmára,~
563 1 | Könyjeidet könnyembe meréd elegyítni, s panaszra~ Kelni, hogy
564 1 | tettre ne hagyjon az Ég;~És Eleidhez Athénának közepére tegyék-ki~
565 1 | Leopold Koronáztatására~Eleje egy nagyobb kõlteménynek,
566 1 | Ám de nagyobb gondod vólt elejénte reám-~Rettege szívem; hanem
567 2 | törében.~Még Amor az alatt élesztvén tüzemet,~Hozzád édesgeti
568 1 | taszítá -~Múlatozott kegyes életbenn a szûzi sereggel,~Még a
569 1(5) | ez előtt múla ki kedves élete párja.”~
570 2 | le-omlok kebeledbe,~S Te életet lehellsz újúló kedvesedbe...~
571 1 | fel-élne,~És valamelly Chíron életre varázlani tudná~Szívedet,
572 2 | szívedet?~ Menj-vissza életünknek leg-szebb pillantatjára:~
573 2 | indúlat az elmét mint dúlja,~Eleven színekkel festi Amor újja.~
574 2 | napjait, hívem! nálad nélkûl éli.~ Te munkás kegyelem!
575 2 | karjaid közzül az oltál elibe.~ --------------~
576 1 | szökött haragos szemébõl,~Ki ellen indúlsz? Asszonyom! Asszonyom!~
577 2 | kellemesen hatja.~Ne hidd az ellen-részt! vetkezzd-le babonádot!~
578 2 | a szentek szente is;~Ez ellened mind tsak erõtelen pais.~
579 1 | értünk?~ Éjjel táborozó elleneidre tsapál!~Rontani- s tsak
580 1 | frígyemet,~Fel-vonja íját, s ellenem el-lövi,~ De szent Atyámnak
581 2 | rendei.~Szemébe tűnik pajkos ellensége:~Én s Te nem eggy Atyának
582 1 | helyén vetemény van, az ellenségnek el-ontott~ Vére kövéríté
583 2 | mi kegyetlenûl tör a sors ellenünk?~Eggy kínban újabb kínt,
584 1 | meg-akarták-fosztani lesbõl,~ Amikor ellenzvén mindenek, útnak eredt.~Engedjék
585 2 | Lelkemnek jobb fele!~Hol ûzi vak elmék homályját,~S le-tépi a bûn
586 1 | eggybe zavarta~ Phyllised; elmés vólt ok-keresésre fejem.~
587 2 | szíve.~A heves indúlat az elmét mint dúlja,~Eleven színekkel
588 2 | Ha e világon annyi élni:~Mint úntalan jajgatni,
589 1 | végtére meg-érti~ A tsal elő-menetét, tellyes örömbe merűlt.~
590 1 | Gondosan - és panaszom nem jön elõdbe hamar~Sõt sokat is vártam;
591 1 | fényes tettivel álljon elõl.~Majd-mikor olvassák a fél
592 2 | el-nyelõ sírba rejteznél elõlem.~Nem szoktak gyûjteni méhetskék
593 2 | völgyében,~Kit a Mindenható elõnkbe mértt.~~
594 1 | be-gyûlt hív nemzet már is elõre~Érzi jövendõbéli javát Attyának
595 2 | szenvedésim? -~Talám tündér elõre-érezésim~Rémítnek, s új lest hány
596 2(15)| úgy iktatom ide, amint először lefordítottam. Próbáltam
597 1 | öblébe merûl;~Aki tenéked elõször hagyá fel-fedni szemérmét,~
598 2 | fényét sem látja:~Te ûzted elõttünk éjjelünk homályját,~Mint
599 1 | egyébb koronás fejedelmit elõzi. ~A hódolni be-gyûlt hív
600 1 | értzet,~ S a gyémántot elõzzd; illy panaszokra fakadsz.~
601 2 | dolgom, míg még Abelárd élt velem.~ Oda minden!...
602 2 | szomorú sorsnak~Ah! látom éltedben képét halálodnak.~ --------------~
603 1 | nõtelen árva fijad.~Ezt minap éltétõl meg-akarták-fosztani lesbõl,~
604 1 | jutott, s értebb esztendeit éltte:~Kellemeit néked nevelé,
605 1 | ki-terjed az ország~Hol kormányt ember-szeretõ nép-attyai fognak.~ Boldog
606 2 | szerelmedet?~Az Ég törvénnyeit nem ember-vérrel írja,~Nem tiltja, szívedet
607 2 | Te áldótt férjfiú! kit emberek javára,~Meg-szánva népünk
608 1 | kövéríté nedvivel árva helyét.~Emberi tsontokban szántó-vasak
609 2 | Thrónust szerelmesed szívedben emele;~Te vagy az õ java, nagysága,
610 2 | meg-kinálja:~S thrónussa felibe emelje kedvesed,~Tsak hogy bérûl
611 2 | Heloist kezével kínálja:~S emeljen a porból fényes thrónussára,~
612 2 | tsak el-fojtott sóhajtások~Emelkednek kétséges szívembõl:~Tsak
613 2 | szép szemén,~Majd ékesenn emelkedõ mellyén;~S enyelgenének
614 1 | ketseit a tsendes Virtus emelné,~Vagy hogy az el-komorúlt
615 1 | hátra szegett tegzekkel emelnék,~S a Virtus rejtett artzal,
616 2 | mássát?~Nem árvák kintseinn emelték falait;~Sem a vakon-buzgók
617 1 | sebbe hever, másika tûzzel emészt;~S a házas nyoszolyák Istennéjére,
618 2 | ontja kedvesednek.~De mit emlegetem gyilkos végzésemet?~Mit
619 2 | fájlalva vesztemet,~Sírván emlegeti hosszú keservimet;~S a kõ-szírt
620 2 | képzellek ajakimról,~S vígann emlékezem ki-állott jajjaimról,~Az
621 1 | légyen elõtted örökké!~Ûld emlékezetét, és értz táblára ki-mettzvén~
622 2 | S az útas könnyezve bús emlékezetünk:~Sóhajtva mondja majd: nyomorúlt
623 2 | S az útas könnyezvén bús emlékezetünket:~Sóhajtva mondja majd: példátlan
624 2 | tántorítja!...~Ki nevét említém! mit írok!... vonásom~Mossa-el
625 2 | kellemetlen vólt Daykádnak éneklése.~Vétkes meg-tévedés! árúló
626 2 | országát:~S már mennyei hangonn énekli verseit, ~Urának, újólag
627 1 | szólla nyelvem; többre nem engede~Fakadni szívem - szívemet
628 2 | sírásom....~Bosszú-álló Isten! engedj-meg vétkemnek!~Te tiltod ne
629 1 | ellenzvén mindenek, útnak eredt.~Engedjék az Egek, hogy halálunk rendre
630 1 | leányzók,~Merre szabad menetelt engednek az öszve-sereglett~Nemzetiek,
631 1 | tigriseken nyargal az égi jegyen:~Engemet a Rátzok már a’tól fogva
632 2 | Eggyre hajlik, eggyütt enyeleg, mosolyog,~Szívén eggy gondolat,
633 1 | mosolygok:~Midõn enyelg, enyelgek:~Mikor keserg, kesergek:~
634 2 | azonban meg-lopná mellyedet;~S enyelgene, még nem a Nap-est el-jõne;~
635 2 | ékesenn emelkedõ mellyén;~S enyelgenének még az Est el-jõne,~S eggy
636 2 | Szerelem játéki! néma enyelgések!~Boldog ölelkezés! névtelen
637 1 | mindennapi terhét,~S édes enyelgéssel kedvet bájoljon ereidbe.~
638 1 | szerelmek~Intenek - és útjokban enyelgõ lépteket intézd.~ És Te,
639 1 | kellem.~ Az pajkos, és enyelgős:~ Ez tsendes, és magános.~
640 2 | közelít,~Eggy bádjadt sóhajtás enyémnek bizonyít.~ --------------~
641 2 | nem tehet, hanem a telet enyhíti;~S amennyire lehet, napodat
642 2 | károk,~De ez emésztõ bú enyhíttsen! adj~Tsak eggy könny-tseppet
643 2 | tehet: meg-szûntek a szelek,~Enyhûl a tél, olvadnak a jegek.~
644 2 | véged,~Eggy bádjadt sóhajtás enyímnek vall téged.~ ~
645 2 | míve,~Kinek fogoly kintsén epedt vérzõ szíve.~A heves indúlat
646 1(7) | vettem, amit én hibának éppen nem tartok. Kazintzy Úr
647 1 | vártam, mivel érdemimenn épûle reményem,~ És helyes a
648 2 | árvák kárán gyûlt kintseken épûlt,~Nem a vak-buzgóság adományin
649 2 | Cytherének:~De tsókjaik eránt mások nem végezének.~Nem -
650 2 | más borúl ölébe,~ Gyújts erántam illy tüzet.~~
651 2 | nem látod? -~ Már már erdeinknek árnyékos fenyvei,~Mellyeknek
652 2 | ama végetlen Jót édessen érdeklik.~ --------------~
653 1 | határt.~Mást vártam, mivel érdemimenn épûle reményem,~ És helyes
654 1 | el-önté - ~Te zokogál, s eredendõ jódat homályosan érzéd - ~
655 1(2) | Gábor megjegyzése: „Itt az eredeti versnek: Incola captiuo
656 1 | adék, kikkel szaladásnak erednél:~ Szívemen ah önnön fegyverem
657 1 | ellenzvén mindenek, útnak eredt.~Engedjék az Egek, hogy
658 1 | az idõ, s kellõ fúvalmok eredtek,~ Demophoon, mondék, Szítoni
659 1 | enyelgéssel kedvet bájoljon ereidbe.~ Gyújts fáklyákat Hymen!
660 2 | Lankadt ereidben hûlt véred forgása,~Mint
661 2 | le-festé, hogy boldog tzélom érem.~Ó édes érezés! ó boldog
662 2 | tél már nékem is fagylalja eremet:~Már én is dalolék nem honni
663 1 | nagy Atyádra, ki tsendet ereszt a szélvészes ügyre - ~
664 1 | hitedet sajkáddal szélnek eresztéd:~ Álnok hited, sajkád
665 2 | lak-hely! kezem alkotmányja.~Érettem epedõ kedvesem kormányja!~
666 2 | boldog tzélom érem.~Ó édes érezés! ó boldog éjszaka!~Meg-ejtett
667 2 | El-oszlatnák ollykor fájdalmas érezésid.~Úgy de az Ég hellyben nem
668 2 | Hányszor ragadnak-el tündéres érezésim!~De meddig játtzanak múlandó
669 2 | addig szeretni, meg-bánni,~Érezni, reménlni, tsüggedni, kívánni:~
670 2 | szerelmedet:~Szív-hódító tüzét éreztem szemeidnek,~S eggyszerre
671 1 | fel-támadt boldogságodat érezzd.~Õ, mikor a Tudomány rejtett
672 1 | Izleltesd javait vele, s erkõltsidnek igézõ~Kellemitõl újúltt
673 1 | Nagyra nevét, és udvariás erkõltsre tanítá.~ Klára6 midõn
674 1 | hazádat,~S fáradhatatlan erõd tsak ugyan nyugalomra törekszik:~
675 1 | hitemet szegjem, már nem erőltet igen:~Ám de nem a kérők
676 1 | gyenge kora.~Nékem sintsen erõm, hogy el-ûzném õket az háztól;~
677 2 | gyõzedelmet nyersz a mennyei erõn...~Ah ne jöjj Abelárd! ne
678 2 | vissza-nem-verém e tsúf erõszakot?~Hát ki-nem-menttém az ártatlan
679 2 | is;~Ez ellened mind tsak erõtelen pais.~Heába száll alá szerelmesed
680 1 | ülünk itthon, feleséged, erõtlen asszony,~ Vén Lartes Atyád,
681 2 | nyögdétselések!~Te, kit nem ért kivûlem más, ~Titokkal tellyes
682 1 | S ifjúságra jutott, s értebb esztendeit éltte:~Kellemeit
683 1(2) | quae bove vietor arat, más értelme vagyon.”~
684 2 | haszna gyõztetek gyarló értelemben, ~Ha égek, ha erõt nem vésztek
685 1(1) | megjegyzése: „Itt Páris értetődik.”~
686 2(9) | Könyveit érti, mellyeknek épen olvasásában
687 1 | feledékenység! úgy őrzéd éltedet értünk?~ Éjjel táborozó elleneidre
688 1 | kelled jönnöd” bár szívvel az értzet,~ S a gyémántot elõzzd;
689 1 | eredendõ jódat homályosan érzéd - ~Õ - noha már örök éjbe
690 2 | vendég pausát tétett véle,~Érzékenyebb volt fúlánkjának éle,~Mint
691 2 | kebelét üresség nem zavarja~Érzékenységeit furdáló gond nem marja.~
692 2 | Eredj már, és nyomd-el érzékenységidet!~Ah! e súlyos tereh haladja
693 2 | tüzemet,~Hozzád édesgeti érzékenységimet.~A Virtus egyedûl rabságomnak
694 2 | Reszkess! az Isten szóll érzékenységimnek....~Ah óld-meg kötelét el-rablott
695 2 | hogy nem lehetek, mint Ti érzéketlen!...~ ---------------~
696 2 | Abelárdhoz vonz a hév szerelem,~Érzéketlenségtek osszátok-meg velem!~Heába
697 2 | Rege~Az érzelős Philotas~1792~Philotas szent
698 2 | Szív-hódító tüzét érzém szemeidnek,~S azonnal hódolék
699 2 | eggymásra húnyorgása,~Szívünk érzései...ah! nints tüzemnek mássa.~
700 2 | Ki gyújtja-újra-fel alélt érzéseimet?...~Amor! hát újjolag meg-loptad
701 1 | Szívedet, ah mi névtelen érzésekbe merûlne! -~De már által-törtt
702 2 | Édes tsalódással kevernék érzésid.~Úgy de az Ég helyben nem
703 2 | vendég-honjában;~Holott akár gyengébb érzésre olvadoz, ~Akár harsány kürtön
704 2 | hallom... tele névtelen érzéssel.~Az öröm forrása meg-nyílik
705 2 | jegyesed, barátod ~Értted érzõ lelked-felében nem látod? -~
706 1 | hogy ha lábaimhoz~Borúl is esdekelve.~Így esküszik Philemon~Vénusra,
707 2 | Esdeklés a Szerelmes után~1791~Ti
708 2 | meg-siketûlt, s nem hallá esdeklésed.~Majd kõltsön ízlelvén szerelmünk
709 2 | Tekéntsd szerelmesed bús esdekléseit;~Lehet még ízlelnünk az
710 1 | leszek -~Ő tsak ugyan lágyúl esdeklésemre, s ezentúl~ Hogy hitemet
711 2 | Abélárd közelít el-bádjadt esdekléssel,~Látom...hallom szavát...
712 2 | vétkes esküvés, eggy szomorú eset~El-rablá szívemtõl eggyetlen
713 1 | Szitoni partot ada;~S bús eseted meg-szánva javából annyiszor
714 2 | kisded Amorok rójják-fel esetünk;~S az útas könnyezve bús
715 2 | kisded Amorok rójják-fel esetünket;~S az útas könnyezvén bús
716 1 | Borúl is esdekelve.~Így esküszik Philemon~Vénusra, égre,
717 1 | szent Atyámnak homlokára~ Esküszöm, hogy kezemet meg-érzi.~
718 2 | esdeklésnek.~S eggy vétkes esküvés, eggy szomorú eset~El-rablá
719 2 | szõr-zsák, öldöklés, bõjt, esküvéseim~Nem bírvák, s lángomat nem
720 2 | szavait a bús esdeklésnek,~S esküvésre bírta meg-némúlt nyelvemet,~
721 2 | én õt inkább Virtusnak esmerem.~Polgári járomnak miért
722 2 | Kegyes hagyásidat tisztének esmeri. ~Nyomdokidonn indúl Virtusra
723 2 | kétesnek gondolta gyõzedelmét,~Esmervén Helois hozzád vonzó szerelmét.~
724 1 | szint annyi veszélyek~ Esnek - ez olly hosszú késedelemnek
725 2 | neve-napjára~Ha nyárban esnék innepe nevednek,~A fényes
726 2 | képzellek~Nyúgodt szívvel esni lábamhoz, s ölellek:~Ollykor
727 2 | Amor, bûnös én vagyok, én essem~Sírba, vérrel gyilkos pallostok
728 2 | mellyén;~S enyelgenének még az Est el-jõne,~S eggy névtelen
729 2 | bûn, s én sírba még nem estem?~Gyilkos pallostokat véremmel
730 1 | Phoebus az ékes egen.~A fagyos Északnak zúgó fúvallati szûnnek~
731 2 | boldog érzések! ah jut még eszedbe?~Abelárd gyõz vala meg-ejtett
732 1 | nagy dolgaiból Theseusnak eszedben~ Épen az el-hagyatott
733 1 | Fegyverrel keresett fõlde kõvérit eszik.~Még az alatt Irus, sõt
734 1 | HALÁLA~INGERE DEMOPHOON, ESZKÖZE LÉVE MAGA.~ ~
735 2 | Az indúlat heve a józan észt mint dúlja,~Világos színekkel
736 1 | ifjúságra jutott, s értebb esztendeit éltte:~Kellemeit néked nevelé,
737 2 | esztendőnek első napjára~1790~Eggy esztendõ ismét el-múlt,~S által-repûlt
738 2 | Az új esztendőnek első napjára~1790~Eggy esztendõ
739 1 | tserélé.~Aki, midõn hajdan még Esztergomban az Érdem~Szárnyain hóltod
740 1 | füstbe megy ősi javad.~Eurimachust, Polybust, a durva Medont,
741 1 | nagy Bírodalomnak, ~Melly Európában végetlen közre ki-terjed,~
742 1 | Utánnok; a bús víz-özön évei~ Köztt semmiségbe tértt
743 1 | mondék, Szítoni parthoz evez.~S ami tsak útasokat hátrál,
744 1 | még a Lacedaemoni parthoz evezne,~ Mérges habokba veszett
745 1 | Mellyben hitlen sajkád gyakran evezni szokott;~És nagy Atyádra,
746 1 | melly ide-hagyna, szered.~És evezõket adék, kikkel szaladásnak
747 2 | Kedvesed már partot értt!~Mí evezünk a tenger mélly öblében,~
748 1 | félttem, ne hogy a Hebrusban evezvén~ Aktai sajkáddal szõke
749 2 | fel-váltani,~Ha lángomat ezek el-tudják-óltani.~Gondold,
750 1 | erre voná”~A vén Nestor adá ezeket tudtára fijadnak,~ Hogy
751 2 | van, mondod, tsak jussa ezekre:~Kegyetlen! mindenem oda
752 2 | a Béke öleli.~Még a dús ezernyi bajjal~ Tőlti kínos életét:~
753 2 | fojtja-el gyúladozó szerelmét~Ezerszer átkozván negédes gyõzedelmét -~
754 2 | versekkel vallanak:~Engem faggyal borít a Kárpát bús mellyéke,~
755 2 | tavaszra változnék a tél fagya.~Most el-végezve nyári útazását~
756 2 | dalára.~A tél már nékem is fagylalja eremet:~Már én is dalolék
757 2 | miólta az Égnek szerelme fagylalta:~Ingerét, idegen láng el-nem-foglalta:~
758 2 | Enyhét a sírásban hogy a szív fájdalma~Ne lelje, a sorsnak nints
759 2 | szán-meg? ki véend részt szívem fájdalmában?~Kinek bús léte is elég
760 2 | képzelésid.~El-oszlatnák ollykor fájdalmas érezésid.~Úgy de az Ég hellyben
761 2 | amit kérek! nézzd szívem fájdalmát!~Nem múlja kérésem az Egek
762 1 | mérte tsapását,~Szívre vevé fájdalmidat, és kegyesednek imádott~
763 2 | farete!~O halál tsillagjai!~Fájdalmimnak okai:~Alva is azt mútatjátok,~
764 2 | el-fojtva jajjait~Itt hagyta, fájdalom! hogy el-fajúlt, országát:~
765 1 | Phyllis bús panaszokra fakad.~A tõlt Luna mihelyt két
766 1 | elõzzd; illy panaszokra fakadsz.~Ollykor halált okozó mérget
767 1 | éjji madár rút huhogásra fakadt.~Alekto jelen-álla nyakát
768 2 | holt test körûl a gyász bús fáklyája~A nélkûl, hogy tûzre lobbantsa
769 1 | a búsúlt Ámorok el-húnyt~Fáklyánál, és hátra szegett tegzekkel
770 2 | a Te kezednek míve;~S ha falaink köztt fog személyed lak-helyet,~
771 2 | El-zárva bús cellád setét falaival.~ ---------------~
772 2 | El-zárva bús cellád homályos falával.~Itt-a bal-végezet sokallva
773 1 | tanítod kedves hazádat,~S fáradhatatlan erõd tsak ugyan nyugalomra
774 2 | m’ uccidete,~Aperti che farete!~O halál tsillagjai!~Fájdalmimnak
775 2 | hogy bé-fedél a gyásznak fátyolával:~Alíg váltottam-fel ruhámat
776 2 | el-fogom-hagyni örökös hívemet~Fekete fátyollal reszketõ kezeid~Alíg takarták-el
777 1 | Hallgass Musa! s örök fátyolt vonj gyászos halála~Bús
778 1 | fel-váltani késztet,~ S feddi heába való várakozásom
779 2 | tekéntetemmel~Új jajt, új bánatot fedek-fel bús szememmel.~Enyhét a’
780 1 | való várakozásom Atyám.~Fedje! tiéd vagyok, és akarok
781 1 | erednél:~ Szívemen ah önnön fegyverem ejte sebet!~Ám de hivék
782 1 | Istene,~ Ámbár hatalmas fegyverére,~ Színed elõtt el-ijedne
783 2 | dagályos Frantz el-hányva fegyverét~Porral hintett fejjel jő
784 1 | szívemet által-üté;~A más fegyveriben vívó Patroklus el-estét:~
785 1 | idegenben késel, hazádnak~ Fegyverrel keresett fõlde kõvérit eszik.~
786 1 | habokba veszett vólna parázna feje!1~Éjjelem úgy sokkal rövidebb
787 1 | kûlde világra~A koronás Fejedelmeknek, hogy merre hanyatlik~A
788 1 | övezd-fel.~Tí pedig Eggyházunk Fejedelmi! vigyétek elõtte~Eldõdink
789 1 | birodalmok egyébb koronás fejedelmit elõzi. ~A hódolni be-gyûlt
790 2 | Abelárd vólt.~Említsd, hogy fejedet hajtván híved keblébe~Unszolva
791 1 | elmés vólt ok-keresésre fejem.~És nem jössz tsak ugyan:
792 1 | 1791~Phryné az égi hónál,~Fejérbb ajakkal igéz~Corinna barna
793 2 | századot kezdünk:~Ferentz fejére száll Leopoldnak koronája;~
794 2 | A szép tavasz tsak most fejté-ki kellemit,~S már újra dér
795 1 | semmiségbe tértt időknek~ Fejthetetlen zavarába dőltek -~O Virtus!
796 1 | elõtte -~Mert a Nap-keleten fekvõ nagy Bírodalomnak, ~Melly
797 1 | elõl.~Majd-mikor olvassák a fél bika, s ember halálát,~
798 2 | tsendesen,~S a mennyeiekért fel-adni szíveden.~Gondold, szükségem
799 2 | Alélt indúlatom pontban fel-ébrede.~O tsendem gyilkosa! s ó
800 1 | tetemidben az érzés újra fel-élne,~És valamelly Chíron életre
801 2 | Elõmbe le-borúlsz, s Helois fel-emel:~Ollykor tsak egyedûl képzellek
802 2 | e múló képzések?~Az elme fel-érez: képeim el-tûnnek;~Hajnal
803 2 | múlandó képzelésim?~Az ész fel-érezett: a kedves kép el-tûnt;~A
804 2 | lebeg szerelmesem,~Reggel fel-érezvén árnyékát ölelem.~ --------------~
805 2 | Ha dombjáról, honnan útam fel-fedezi,~„Õ az, ugyan õ az” szája
806 1 | Aki tenéked elõször hagyá fel-fedni szemérmét,~ Aki tenéked
807 1 | felém közelítnek, hibám fel-fedve kesergek,~ Még nem el-ájúlván
808 2 | prédáúl~Lágy, meleg párával fel-gõzölög, s el-múl.~ Akár merre
809 1 | ûlvén~Most a nép örömére fel-hág a Pannoni székbe;~S kintseit
810 2 | bóldogságomat talám még fel-hozhatnád.~Ajakidon függvén újúlna
811 2 | Egyedül Te fogod fel-hozni nyugtomat,~Ha szeretsz,
812 2 | szabad lángunk heve.~Az ég fel-indúla rajta: s vétkes leve~Mikor
813 1 | vesztem okát gyászos síromra fel-írnak,~ Illyen igék adják szép
814 1 | következzél Te, s legyen képedre fel-írva:~ EGGY SZERETÕT TSALT-MEG,
815 2 | követem,~Indúlok - s karjain fel-jõ el-húnyt tsendem.~S ki nyöghessen
816 1 | rész-vétellel.~Õ is azért fel-lelt Kegyesét szívére szorítva,~
817 2 | szájamra forrt tsókoddal fel-nem tésznek?~Hogy karjaid közzûl
818 2 | eggy szájamra forrt tsókkal fel-nem-tésznek.~De, hogy bírtokodból a
819 1 | Hogy ha talám valahol fel-nyomoz, adja neked.~Én a régi Pylost
820 1 | az eggyik~ Szarva merõn fel-nyúlt bértzeit égbe viszi:~Innen
821 2 | verseit, ~Urának, újólag fel-óldva némaságát.~Phoebus Kún-szót
822 1 | halvány ortza rettegést mutat.~Fel-rémül ágyából a Babona,~S szentelt
823 2 | jól-tevőjét ne gyalázza,~Fel-reppen, s orr alá kegyesbb fulánkot
824 2 | haladja szívedet -~Míg még fel-támadánd elmémnek nyúgodalma,~S erõt
825 1 | ölébe,~Nyújts kezet, és fel-támadt boldogságodat érezzd.~Õ,
826 2 | szerelem! ha tehetõs volnék:~Fel-törném hitemet, s ajakidon függnék.~
827 1 | artzúlattal arany szekerére fel-ûlvén~ Innepi fényt ereget Phoebus
828 1 | habjaival pázitos hantot öblít.~Fel-veszi télben el-hányt ékét a bánatos
829 2 | nyomott a tsüggedés -~Hogy fel-virradhat még Nap-fényem:~Utól értt
830 1 | szarvát? meg-veti frígyemet,~Fel-vonja íját, s ellenem el-lövi,~
831 1 | Venusra, s Cupidónak két féle nyilára:~ Eggyike sebbe
832 1 | vítta-Trója várasát-meg,~ Aki feléhez hajólt, Minerva.~~
833 2 | kintsemet,~S vígadok, s felejtem kínos végzésemet.~Az éjjel
834 2 | szerelmed ketseit,~Öledbe felejtém az Ég törvényjeit.~Tisztem,
835 2 | tsalódása - Vezér.~Búja felejtését eggy pohárból issza,~S nem
836 1 | vólna meg-osztva bajom~Most félek, noha mért kellessék félni,
837 2 | Jajjára, úgy láttszik, jajjal felel hívem.~A bánatos Eccho fájlalva
838 1 | az Isten-asszony~ Ezt felelé panaszomra: Látod~Diána
839 2 | jaj-szómra, úgy tettszik, jajjal felelget hívem.~A szomorú Eccho,
840 1 | feledékeny Ulysse!~ Rá ne felelj, inkább térj-meg hazádba
841 2 | kedves Abelárd! vetkezd-le félelmed!~Barátságot kérek, nem vétkes
842 2 | kedves Abélárd! vessd-el félelmedet!~Nem vétkes szerelem lobbantja
843 1 | öblítget az ügy.~S hogy ha felém közelítnek, hibám fel-fedve
844 1 | azok.~Hárman ülünk itthon, feleséged, erõtlen asszony,~ Vén
845 1 | hanggal hasítja -~A népek felesen gyülekeznek, s eggybe zavarva:~
846 1 | Haemustól, merre zajogva~ A felesûlt Hebrus Pontus öblébe merûl;~
847 2 | el-altó mákjait,~Hogy Amor felettem lengetve szárnyait~Fel-hozza
848 2 | meg-kinálja:~S thrónussa felibe emelje kedvesed,~Tsak hogy
849 2 | Nem-fényre - a szükség már ma feljebb hágott:~Nem kérem, hogy
850 2 | szóval - a szükség már ma feljebbre hágott:~Nem kérem, hogy
851 2 | most távozzatok nehézkes fellegek!~Meg-térvén mennykövet szórhatnak
852 1 | szekerén, vagy az éj bús fellegit ûzi:~Tûndöklõ Virtussaidat
853 2 | az Ég rettentõ mennyköve,~Felleng-hangon dalol, s rázkódtat ereje. -~
854 1 | helyen hartzolnál, tudnám, s félnem tsak az hadtól~ Kellene,
855 1 | mi szelek fújnak Athena felõl;~S ha mi vitorlákat messzérõl
856 1 | párnak, s áldást hint rája felõlrõl.~Gyújts fáklyákat Hymen!
857 2 | Fels. I. Ferentz Magyar Király
858 2 | Természeted tanít, mit félsz a követéstõl?~A szerelem
859 1 | vívó Patroklus el-estét:~ Féltem, hogy a ravasz is végtire
860 1 | Hány képzelt veszedelmektől féltettelek! úgy van:~ A szerelem
861 1 | el-maradásod oka.~Néha pedig félttem, ne hogy a Hebrusban evezvén~
862 1 | Mint mikor a haragos tenger feneketlen öblében,~Mérges habok zúgási
863 2 | vídám Est-hajnal tsillámló fény hintett, ~Lágy szellõ múlatá
864 2 | derûlne Egernek tájéka,~Új fénybe borúlna Erzébet hajléka.~
865 2 | gátja~Miatt az újító Nap fényét sem látja:~Te ûzted elõttünk
866 2 | derûlt Est-hajnal tsillámló fényjében~Nyugati szél játtzott ligetünk
867 1 | ajaknak,~ Ám de hivék a nem fényjinek: égben ered.~Ám de hivék
868 1 | bértzeket.~Az öldöklő villámok fényjinél~A halvány ortza rettegést
869 2 | talál-összve velem?~Hol fenyõ zöldellik örökös ágokkal?~
870 2 | már erdeinknek árnyékos fenyvei,~Mellyeknek az égig nyúlnak
871 2 | zõld erdõ, s hûs árnyékú fenyvek,~Mellyeknek teteji fellegbe
872 1 | lengedezési között.~Harmatban feredett keblét a róza ki-fejti;~
873 2 | Leopold hideg hamvának!~Ferentzet ő adá - s imádd az Egeket,~
874 2 | kellemét~A bú könnyjeiben fereszti kebelét:~Ti rózákkal hintett
875 1 | Gyermeki kor, hõlgyek, férjek, s a gyenge leányzók,~Merre
876 1 | akarattal oda!~Özvegységemet új férjel fel-váltani késztet,~
877 1 | El-jött a viadal vége, de férjem oda.~Másnak el-omladozott,
878 2 | érzékeny rendeit:~Te áldótt férjfiú! kit emberek javára,~Meg-szánva
879 1 | boldog, mert Theseusnál jobb férjre talála,~ S hámos tigriseken
880 1 | gyümõlts-fáinkra ki-nyújtá,~ A feselõ bimbó ritka gyümõltsre mutat,~
881 2 | vérrel gyilkos pallostok én fessem!~Jaj! nem hajlik szómra
882 2 | titkos szemérem~Ajakidra festé, hogy tzélom el-érem.~Héjába
883 1 | tőrbe kerűl;~Tlepolemus festett vérével Trójai dárdát:~
884 2 | dúlja,~Eleven színekkel festi Amor újja.~Itt a szív szabadon
885 1 | Nestor adá ezeket tudtára fijadnak,~ Hogy szeretett Attyát
886 2 | Én s Te nem eggy Atyának fijai?~Nem eggy kéznek vagyunk
887 1 | s hév tsókokat hintvén~O fijam..... és ajakit forró könnyekkel
888 2 | Szívet szívvel, Amort Amorral fizessük.~Szálljon-le székibõl a
889 2 | Amor vezérel a’ra.~Az ember fõ-java, s eggy kintse - szerelem:~
890 2 | a Ti szívetek tsak eggy fõ-jót ismér,~Mellyet nyújt a vallás,
891 2 | Mint mikor tûz lobban a föld mélly gyomrában,~Meg-rekedt
892 1 | ámbár~ Foglyon mívelitek földeit ökrök helyett2~Trója helyén
893 2 | Miként ha tûz lobbant a földnek bús gyomrában~Rekedt dörgésekkel
894 1 | több lelki gyötrelmet okoz~Földön ezer, tenger közepén szint
895 1 | Pisandrust,~ S Antinous fösvény karjait hozzam-elé?~S másokat
896 2 | szíve.~E falak, e gyászos fog-ház kezed mive;~S ha kedves
897 2 | lépéssel,~Elõmbe fut, s talám fogad öleléssel!...~Tündér gondolatok!
898 1 | eggybe-növeszti,~ Rév-szered, azt fogadád, Szítoni partra kötöd.~Már
899 1 | A szeretők fogadása~1787~Többé reá se nézek,~
900 2 | szõr-zsák, öldöklés, bõjt, fogadásaim~Nem bírnak, s lángomat nem
901 1 | Sem hitetlen szájad szent fogadási, s az ég.~Demophoon! hitedet
902 1 | valamerre hagyod.~Ám de hivék fogadásidnak; minek ennyi bizonyság?~
903 2 | lépes ágot,~S jelentsd, mint fogadta légyen ez újságot...~Egek!
904 1 | bûnöm vagyon, hogy házamba fogadtalak hitlen!~ Hogy ha talám
905 1 | el-hagyatott: ah jere, fogd-be szemét!~Bennem is, aki,
906 2 | gyenge szíve.~E sanyarú fogház a Te kezednek míve;~S ha
907 1 | el-húnyt Testvéred helyébe~Fogj páltzát, mellyet rettegjen
908 2 | s el-húnyván bús szemem,~Fogják-fel ajakid végsõ lehelletem!~
909 2 | vezéreljem nyomába~S ártatlanúl fogjam nem érdemlett igába.~S itt,
910 2(9) | mellyeknek épen olvasásában foglalatoskodik vala, hogy Helois levelét
911 1(3) | ki-hagytam, mert igen alatsony foglalatúnak tettzett.”~
912 2 | Mit mível az Angyal? mint foglalva lelem?~Mi helyen? melly
913 2 | a törvény hagyási által foglyá tenni?~Nem visel bilintset,
914 2 | Foglyaim kegyetlen járom alá vetem,~
915 2 | eggy olly szerelmesé,~Ki foglyát jajgatván olvadt könny-tseppekké.~
916 1 | még nekem Ilion, ámbár~ Foglyon mívelitek földeit ökrök
917 1 | ember-szeretõ nép-attyai fognak.~ Boldog örök! mellyet
918 1 | gyáva hajósnak~A héjába fogott kormányt el-sújtja kezébõl,~
919 2 | Karjaidból önnként lépvén e fogságba~Talám, úgy reménylém, lépek
920 1 | jere, bár késõre, s idõt fogsz~ Véteni, más valamelly
921 1 | síron túl nyugovók köztt fogta lakását,~S Kedvessének ölébe
922 1 | s tele~ Nagy érezéssel fogtam-által~ Gondolatimmal egész világot.~
923 2 | tsüggedt szerelem kézen fogván vive~Szent karjaid közzül
924 2 | kedvelt Heloizza rejtve~Itt - fogyasztja éltét eggymást el-felejtve.~
925 2 | felejtve rejtekben -~Szívében fojtja-el gyúladozó szerelmét~Ezerszer
926 2 | Dalol: s el-hat dala a főld határira;~S új Janusok
927 1 | hazádnak~ Fegyverrel keresett fõlde kõvérit eszik.~Még az alatt
928 1 | Phryné szemet varázol~Nem főldi termetével:~ Corinna kis
929 1 | kerûlnek!~ Amikor egy idegent fõldim elébe tevék,~S egy némelly
930 1 | néked nevelé, s a Pannoni fõldön~Hírre jeles Bárkótziak udvara
931 1 | felleg szárnyainn az Éj~A főldre borzasztó árnyékot hint:~
932 2 | foly éjjetek;~Nem bontja folyását az indúlat zajja:~Boldogságtok
933 2 | másé legyen...~Helois! így folynak névtelen kínjaim~Között
934 1 | nap-sugárok~Lejtőznek a folyóban:~A lengeteg Zephyrke,~Nyög
935 1 | Itten táborozánk: itt folyt-Simois-le zuhogva,~ Itt az öreg
936 2 | törőld-le könnyeid!~Eléggé folytak már királyod sírhalmára,~
937 1 | jobb részek halomba,~És folytatja kiesbb éltét a boldog hazában,~
938 1 | törekszél,~Karjaidat karjaiba foná, s hév tsókokat hintvén~
939 1 | hőlgyem hazámban;~ Sző, fonogat, s e’ből áll tudományja
940 2(15)| Prósában is tökélletesen fordítani.”~
941 2 | Az első fordítás 1791~Itt az ártatlanság
942 1 | Iskoláknak hellybéli Igazgatója fordítt. Deákból ~1792.~ Üdvözlégy
943 2 | ölembe zárja kintsemet?~Ha fordúl végezésem jóra? -~O Sors!
944 2 | eggy pohárból issza,~S nem fordúl-elméje múlt jajjára-vissza~Boldogok
945 1 | tovább kérlelhetetlen Ég!~Forgasd-fel a rémûlt Természetet,~S
946 2 | boldog képzelet!~Melly eggybe forralja lelkem újra veled.~Fonj
947 2 | nyujtandja poharában~A Castali forrást Phoebus vendég-honjában;~
948 2 | pusztában,~Porral hintett fõvel, illetlen tsuklyában:~Halál-színbe
949 2 | egére. -~Im! a dagályos Frantz el-hányva fegyverét~Porral
950 1 | el-osztá~Júnó papja, s örök fríggyel kötelezte-hitét-le.~Gyújts
951 1 | Diána szarvát? meg-veti frígyemet,~Fel-vonja íját, s ellenem
952 2 | Kegyes! kössünk eggy új frigyet:~Te Heloisodat sirassd,
953 1 | Trója le-hullt falait fű sokasága lepi.~Még-is azért
954 2 | fel-bontom hitemet.~Tõled függ egyedûl bal, vagy jobb végezésem,~
955 2 | Heloisért eped.~És ollykor függeni képzellek ajakimról,~S vígann
956 2 | Fel-törném hitemet, s ajakidon függnék.~S hol vétkem? s szívemenn
957 2 | kellemetes neme,~Hol az ember füle nem hall, s nem lát szeme:~
958 2 | mindenható szavad:~Hajtsd hozzám füledet! nem vágyok új tsudára,~
959 2 | mondja-vissza hosszú keserveim;~S fülem bús hangjával szûnetlen
960 2 | Szebb dalod, mint a bús fülemile zengése,~Kedvesebb, mint
961 1 | Égnek~A Koronás; így hajtja fülét hozzája kegyessen~A Tehetõs,
962 1 | szór~A Sisakos, s az eget füst-fellegzetbe borítja;~A víg mennydörgés
963 1 | S hogy ha tovább késel, füstbe megy ősi javad.~Eurimachust,
964 1 | Görögök meg-térnek azonban, füstöl az oltár,~ A templom falait
965 2 | Aeolus vak tömlötzébe!~Hagyd fújja lágy Zephyr fülébe,~ Hogy
966 1 | eggyként~ Vígyázok, mi szelek fújnak Athena felõl;~S ha mi vitorlákat
967 2 | nálad nélkûl ah melly búba fújta!~Ollykor myrtus-ággal borítva
968 2 | vígság helyébe~Múlattál, nem fújtad Istenim fülébe?~ ~.oOo.~
969 2 | tétett véle,~Érzékenyebb volt fúlánkjának éle,~Mint az érzékeny Író
970 2 | Fel-reppen, s orr alá kegyesbb fulánkot sújt.~ ~
971 2 | nem zavarja~Érzékenységeit furdáló gond nem marja.~Ki-állott
972 2 | szerelem, a Virtus meg-szûnik~Fussd-bé szemeiddel a nagy Természetet:~
973 2 | Nyilas jegye felé kezdé futását.~Amit tehet: meg-szûntek
974 2 | téli karikámat~El-mellõzve, futnám tavaszi pályámat;~Városunkra
975 1 | kikötõre siet.~A tengerbe futok - s tsak alig tartóztat
976 2 | hinték rá tsókokat!~Hányszor futottam-bé - ez ismért sorokat~ --------------~
977 2 | mélly öblében,~S pályát futunk a síralom völgyében,~Kit
978 1 | A fagyos Északnak zúgó fúvallati szûnnek~ A bádjadt Zephyrek
979 1 | bús zivatar, s a gyenge fuvalmak ~Lengenek, és a zordon ügyet
980 1 | pataknak bús zuhanásai,~A lágy fuvalmok lengedezései~ Éjféli tsendben,
981 1 | ki-derûlt az idõ, s kellõ fúvalmok eredtek,~ Demophoon, mondék,
982 2 | követem -~Te a mord tél bús fúvatagja!11~ Amerre a Szépség12 alakja~
983 2 | Rab-lántzot méltatlan miért fûznénk reája?~Bilintset nem visel,
984 2 | klastromi Virtus rab-szíjjára fûzöm,~S bûnömért bosszúmat társaimon
985 2 | javokat~El-tépte Amortól fûzött szent lántzokat -~Abelárd,
986 2 | tsendes ligetet.~Kezembe fûztelek gyengéded öleléssel,~Követted
987 2 | meg-fordúlt sorsomra,~Hol koszorút fûzvén hervadt homlokomra,~Édes
988 1 | végezetekre tseréli:~Engedd, fûzze kezét kezeidbe, s nyakadba
989 2 | komor kegyesség útjára,~S fûzzem az ál-virtus kedvelt rab-szíjjára.~
990 2 | szem a vak tornyok setét gátja~Miatt az újító Nap fényét
991 1 | hegyeit Bacchus meg-rakta gerézdel:~Ó bizonyára, ha vólt sok
992 2 | elme-zajt többé nem isméred,~Nem gerjedez tiltott lángra hideg véred~
993 2 | tellyes húnyorgás!~Ti epedõ gerjedezések!~Te néma eggyütt-múlatás! -~
994 1 | Phyllis~1790~Phyllis haragra gerjedt,~S bosszút kiált fejemre.~
995 1 | Phyllis haragra gerjedtt.~Ha komolyan tekéntem,~Komoly
996 1 | gyász-dalt~ Zengedez: ott a bús gerlitze jajnak ered.~Ím kezeit Pómóna
997 1 | Itt vagyon egy bóltként görbûlt öböl, e’nek az eggyik~
998 1 | hagytanak a nagy Egek.~A Görögök meg-térnek azonban, füstöl
999 2(13)| sort Dayka Gábor a vers alá görögül is leírta~
1000 1 | paripád az ülõ terhétõl gõgre hevûlvén~Tajtékzik, s lépésit
1001 1 | úgy van:~ A szerelem gondal jár, eped, aki szeret.~Ütközetet