| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 1816 1 30 1 300 1 a 1151 á-t 1 abban 2 ablak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 1151 a 457 az 375 s 307 nem | Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | szájába valóknak~Hirdetik. A Drómó tudná ízlésteket,
2 1 | A szerelem ~(
3 1 | szépen énekelget~ Ott a bokrok keblében,~Egy kis
4 1 | Hogy megcsalt hitetlenem?~A csalárd lepkék mind ollyak,~
5 1 | mert illik hozzám~ A szerelmet gúnyolni.~Víg
6 1 | óráim könnyen telnek,~ A búk közt is kedvet lelnek,~
7 1 | Nem öli buja szerelem~ A kebelem.~A pajzán pásztorkának,~
8 1 | szerelem~ A kebelem.~A pajzán pásztorkának,~Csalfás
9 1 | Éppen akkép bájolnak,~Mint a nyári dongónak ~ Kellemetlen
10 1 | Víg óráim könnyen telnek,~A búk közt is kedvet lelnek,~
11 1 | Nem öli buja szerelem~ A kebelem.~Mint egy játékos
12 1 | ég jóltévő harmatja,~ A mezők s erdők jó illatja,~
13 1 | erdők jó illatja,~ A ti szép táncotok~
14 1 | Circa ~Én Híment s azt a szempillantását~ Áldom
15 1 | szívemnek.~Áldott légyen a nektár ízzel tele szeretet,~
16 1 | Víg óráim könnyen telnek,~A búk közt is kedvet lelnek,~
17 1 | szabad kebelem~ A szerelem.~Távozz tőlem csábító,~
18 1 | Megtörik szívem körül.~A rózsánál szebbnek vallhat~
19 1 | jobban megláthatom~ A patak szinén,~Furcsa, karcsú
20 1 | Takarosak, tudom, ezek~ A kis kezek,~Hogy Zefir velem
21 1 | Szüzek! érzékeny szívecskétek~A csalárdoktól őrizzétek,~
22 1 | őrizzétek,~ Mert mint a szírenek,~ Míg szépen
23 1 | asszonya nem vár,~Eljövén a nyár, puszta kóró már.~
24 1 | kóró már.~ Szép, szép a szabad kény,~ Csakhogy
25 1 | becsala,~Mint gyötri szívét a boldogtalan~ Élet angyala.~
26 1 | Édes gyötrelem;~ A szabadság többet ér,~
27 1 | Nem szenvedhetem;~ A szabadság többet ér,~
28 1 | nektárnak gondoltam,~ A mélységnek szélén~ Mennyországom
29 1 | megleltem. ~Circa ~Oh Hímen! bár a színméznél is édesb~
30 1 | színméznél is édesb~ Valamit a hév csókokban elrejtettél,~
31 1 | csókokban elrejtettél,~Ennél a nektárnál még felségesb~
32 1 | Akiknek kis lelkek jött a~ Szent szeretet
33 1 | Mely édes munkánk a magzatoknak~Eleven eszét
34 1 | jussal;~ Majd ha nevelvén a kicsi csecsemőket,~
35 1 | Áldoznak. Áldottnak hirdetvén a kis unokának. ~Zeli ~Már
36 1 | Néném megbájolna,~Hogyha még a szabadság~ Kedvesebb
37 1 | látom, egészen elvetted~A vígságot, bóldogságot, melybe
38 1 | Nem lehetett hívem. ~Mind a hárman ~Oh, szép szűzek,
39 1 | szűzek, jól őrízzétek~ A szív legszentebb érzését,~
40 1 | vigyázással kerüljétek~ A csalfák viselkedését.~
41 1 | érző szív boldogságát~ A legtisztább hűség tészi,~
42 1 | Édesítő szent szeretet,~ A fajtalan boldogtalan,~
43 1 | boldogtalan,~ Oh, csupán a fajtalan~ Szerelem boldogtalan!~
44 1 | A szem tüze ~
45 1 | A hatalmas szerelemnek~
46 1 | felséges egy munkája~ A pompás természetnek,~Minden
47 1 | jött ki az első leány~ A teremtő markából.~Mely gőgetlen
48 1 | nyakasság! fére! fére!~ Ez a bájos tekintet~Büszke gőgöm
49 1 | sem ügyel,~Vagy talán csak a szemérem~ Csalja még
50 1 | néki adta,~ Nékem csak a szerelmét;~Ha ő nem érez
51 1 | gondolatok!~ Melyeket szült a vak ész,~Kis reményim tornyozzatok,~
52 1 | hogy fogyatkozást tesz a hold világában,~Ehhez már
53 1 | régólta magát készítette,~S a kétfejű sassát felé repítette.~
54 1 | felé repítette.~Elment ez a követ, magát úgy biztatva,~
55 1 | úgy biztatva,~Hogy általa a hold el leszen bújtatva.~
56 1 | ki is telik tőle:~Elbúvik a földi holdvilág előle.~Mert
57 1 | s hogyha egyik elvész,~A másik mérgében még több
58 1 | károkat tész.~Egy feje tészi a tisztes németeket,~Tudom,
59 1 | tisztes németeket,~Tudom, mind a világ esméri ezeket;~A másik,
60 1 | mind a világ esméri ezeket;~A másik, a búsult árva magyarokat:~
61 1 | esméri ezeket;~A másik, a búsult árva magyarokat:~
62 1 | különös csudákat is tészen.~A jobb szárnya Horvátországra
63 1 | nyert, sokat is szenvedett.~A balt Moldva felett széjjel-kinyújtotta,~
64 1 | felett széjjel-kinyújtotta,~A holdnak félszárnyát itt
65 1 | balszárnynak lévén egy kis tolla, ~A többét elhagyván, szóllok
66 1 | szóllok hát csak rólla.~Ez a szárnya teszi Princ Coburg
67 1 | részébe jussát,~E fogta meg a nagy moldvai herceget,~Aki
68 1 | partjára le nem telepedett.~Ez a víz folyik ki Erdély országából,~
69 1 | folyik ki Erdély országából,~A gránicon lévő havasok aljából;~
70 1 | bercék közt tévelyeg,~Még a zajos Szered vizibe hempelyeg;~
71 1 | fiókkecske is;~De ha esső esik a havas bércében,~Jaj annak,
72 1 | Jaj annak, ki akkor jár a közepében:~Morog Cerberus,
73 1 | Vagy ha jobban mondom, a visszajövéstől.~Mert e durcás
74 1 | mértföldnyire~Kiér már az ember a hegyek szélire,~Havasalföldének
75 1 | visszasiettek.~Végre már meggyülvén a sok várakozás,~Ráununk;
76 1 | legelső napjában,~Mikor a szép hajnal lovait fogatta~
77 1 | hajnal lovait fogatta~S a szomorú éjjelt színével
78 1 | színével oszlatta:~Magunkat a török haddal megláttattuk,~
79 1 | egymásnak ellene,~Annyira, hogy a föld alattunk rengene.~A
80 1 | a föld alattunk rengene.~A török lovasság sem hevert
81 1 | felénk-nyargaltában.~Mint mikor töltését a víz elszaggatja,~Dűl, s
82 1 | meghűlt már az elevenség.~A volontéroknak oszlott seregeket~
83 1 | kezdte vagdalni fejeket.~Ezek a nagy erőt soká nem tarthatták,~
84 1 | egymásnak:~Nosza jó vitézek! a pogány vért ontsuk,~Éles
85 1 | se fordulva,~Régen volt a török még így megszorulva.~
86 1 | hantjain haladtunk.~Ezen a részen egy puskaszó sem
87 1 | zengett,~Hanem mindenfelé a kard vasa pengett.~Csak
88 1 | megmentette.~Mert úgy belétalált a balhüvelykébe:~Hogy tört
89 1 | csak kantárt igazgatott.~A jobbal két török életét
90 1 | török életét elvette,~Mégis a balnak kell szenvedni érette.~
91 1 | szenvedni érette.~E' volt a sasszárnynak már említett
92 1 | bennünket mind visszaszólítnak~S a város kapuja elébe fordítnak.~
93 1 | kapuja elébe fordítnak.~Itt a jancsárokra menni parancsolják;~
94 1 | koncolják,~Vágják, mint a kaszás a repcevirágot,~S
95 1 | koncolják,~Vágják, mint a kaszás a repcevirágot,~S megnyomván,
96 1 | megnyomván, úgy küldik rá a gyalogságot.~Ezek rajta
97 1 | két óra vert:~Már akkor a népünk minden placcot megnyert.~
98 1 | minden placcot megnyert.~A szép gazdag lágert, cifra
99 1 | lágert, cifra sátorival,~A gyönyörű kastélyt, tíz nagy
100 1 | az igazi debreceni vásár,~A kávé, malosa, úgy hevert,
101 1 | malosa, úgy hevert, mint a sár.~Az ezüstös kardot s
102 1 | s pisztolyt ölreszedték,~A fáin rizskását lovakkal
103 1 | lovakkal etették. -~Én ugyan a prédát végig nem láthattam:~
104 1 | láthattam:~Mert hogy folyt a vérem, orvoshoz szaladtam.~
105 1 | csontomat,~Ispotályba küldött, a több betegekkel,~Itt már
106 1 | rendelni,~Tereh alatt szokták a pálmát nevelni.~Dicsőség
107 1 | útjára töviseket raktak~A Múzsák, még mikor Hélikonon
108 1 | megnyugszom s ezt mondom:~Az Úr, a poharát aki reám mérte,~
109 1 | százba sem engedi, ládd-e,~A Virtus, melyet magad is
110 1 | feledékeny sírba borulni.~A tél s a sok idő porrámorzsolva
111 1 | feledékeny sírba borulni.~A tél s a sok idő porrámorzsolva lerontja,~
112 1 | azonkivül is lefelé sodor a maga terhe.~Elromol a föld
113 1 | sodor a maga terhe.~Elromol a föld is; de az a fejedelmi
114 1 | Elromol a föld is; de az a fejedelmi királyné,~Parnassus
115 1 | Romlandó tetemét mikor a maga férge megőrli,~Akkor
116 1 | hírét tartoznak égig emelni.~A sok régi vitéz, a sok fejedelmi
117 1 | emelni.~A sok régi vitéz, a sok fejedelmi vezérek,~Kiknek
118 1 | tűkört külföldbe keresnünk?~A fátum minket Márs sík mezejére
119 1 | Róllunk várhatnak hímet, kik a hírnek örűlünk.~Attillát
120 1 | hírnek örűlünk.~Attillát a réz az ezüstbe s aranyba
121 1 | mikor neve ötlik eszekbe.~A Hunyadinknak hollója után
122 1 | nagy Báthory hangra inárul~A Mahomet fajzatja rogyik:
123 1 | magyar, ég fele, máris~A Mahomet maradéka fiát íjjeszti
124 1 | betette.~Édesanyád, ki fiát a bajvívásra tanítá,~Magzatjának
125 1 | vitézkedtél, búzdúljon fel meg az a szív,~Mely a hazádért vér
126 1 | fel meg az a szív,~Mely a hazádért vér s méltó mejjedbe
127 1 | tetejedbe. -~Mink ugyan, a császár regementje vitézi,
128 1 | Trombita zeng, dühög a paripák nyoma, durrog az
129 1 | durrog az ágyú,~Bőg, morog a levegő, püfög a föld, bömböl
130 1 | Bőg, morog a levegő, püfög a föld, bömböl az elgyúlt~
131 1 | megint iramodnak,~Meghökkent a halál tőlök, s ím ránk igazítja~
132 1 | vitézek! -~ Így vetik a dühögő szelek a moccanni
133 1 | Így vetik a dühögő szelek a moccanni szokatlan~Kősziklák
134 1 | mejjünkön. Nyomd bé, fiam, a süveged jól,~S rettentő
135 1 | nagy lelked azonban,~Mely a győzöttön könyörűlő, nyomba
136 1 | Hogy kajánok gúnyolódnak;~A bölcsebbek s merészebbek~
137 1 | bimbócskáját~Im ajánlom a kajánnak,~Mint ki szentelt
138 1 | szentelt gyertyácskáját~Gyújtá a Sátánnak.~
139 1 | A nyúgodalomnak útján~
140 1 | Még nem is messze mentünk;~A borzasztó csata után~
141 1 | Még csak alig pihentünk;~A hadra feszült ereink~
142 1 | Hányódunk és vetődünk!~Most a hadi ábrázattól~ Talpig
143 1 | vasbottal elintett.~Most is a török puskája~ Nem lőtt
144 1 | Ilyen nyájas erkölcsét.~A Mahomed zord vitézze~
145 1 | Lábom azt is igérte,~Hogy a Kárpátusok nagyok,~
146 1 | kötöznék,~Fejszét vennék a vállamra,~ S a hegyekbe
147 1 | vennék a vállamra,~ S a hegyekbe költöznék,~Ha kimennék
148 1 | hegyekbe költöznék,~Ha kimennék a juhokkal,~ Ruszándát
149 1 | E lágy gondolatoknak,~A puhának gyönyörűség,~
150 1 | gyönyörűség,~ Pálma kell a bajnoknak.~
151 1 | A csermelyhez] ~
152 1 | sietsz olyan szivessen?~A virágok, kik rád hajolnak,~
153 1 | ott csókoljátok,~ S a zubogón úgy bocsássátok,~
154 1 | engem sem átkoztok,~Kinek a legforróbb szerelem~
155 1 | Menjetek el hát ti ővelek,~Majd a malomnál megálljatok,~
156 1 | Bimbózni se készűle. ~Ámor azt a praktikáját~ Még nem
157 1 | Még nem is álmodozá,~A nyalándék ifjak száját~
158 1 | ízelítse hozzá. ~De tudta a vén, magára~ Hogy nem
159 1 | Próbálta ennek előtte~ A kis ámori nyílnak~Oly erejét,
160 1 | vár~ Őrizőjévé leve. ~A király úgy veti-hányja~
161 1 | bátran truccolhatna~ A latrok próbájával. ~Jól
162 1 | latrok próbájával. ~Jól van, a torony megkészül,~ Danaët
163 1 | most mesélek. ~Igy sínlik a kis viola,~ Melyet,
164 1 | idők múltak,~ Nyílt a virágszál, nőtt is,~Érzékenységi
165 1 | Érzékenységi újultak~ A pengő fal között is. ~Nem
166 1 | ugyan szükséget,~ Mert a vén minden reggel~Elegendő
167 1 | Eszét segítségül híván,~ A' se tud rá felelni. ~Sem
168 1 | körmeit,~Hogy mint törölje ki a vén~ Őrállónak szemeit. ~
169 1 | Danaët készítgessék,~A többinek arra gondja,~
170 1 | Lejjebb-lejjebb hancúznak~S a réz toronyhoz lejutván,~
171 1 | nyiláson becsúsznak. ~Ott a már fellobbant szűzet~
172 1 | jobban felgerjesztik,~S a mejjét emésztő tűzet~
173 1 | vakok. ~Hallás ~Hangicsál a kincsem nyájas énekkel,~
174 1 | Ti érzésim kivánsági, mi a hijjatok?~Csak középpontotok
175 1 | nem borult homályba,~Még a természetnek lángszínű bársonyja,~
176 1 | csillagok tudtak erőlködni,~ A napnak súgára alól kivergődni;~
177 1 | fél-könyéken~ E szép változást a szunnyadó környéken.~Mint
178 1 | szunnyadó környéken.~Mint a szivem, csendes vólt a levegő
179 1 | Mint a szivem, csendes vólt a levegő is,~ A nap után
180 1 | csendes vólt a levegő is,~ A nap után bámult tán még
181 1 | nap után bámult tán még a szellő is.~A diszhármóniás
182 1 | bámult tán még a szellő is.~A diszhármóniás békák piánója,~
183 1 | diszhármóniás békák piánója,~ A taktusra zúgó malom zubogója,~
184 1 | füttyök, hápogások,~ A pittyet cifrázó fürj-palattyolások,~
185 1 | nyugvásra rengették~ És a higgadt elmét andalgóvá
186 1 | nagy játékszínbe,~ Hogy a bölcs természet mennyiféle
187 1 | színbe~Hordja fel játékát a néző elébe,~ S hányféle
188 1 | Kikbe ily bölcset a fő bölcs nem lehellett.~
189 1 | égitestek közé menni,~ A láthatatlanból megláthatót
190 1 | nagyságát vizsgáljuk,~ S a nagy természetet keresztül
191 1 | engedtem eszemnek,~Mely a nyughatatlan vizsgálás szárnyain~
192 1 | szárnyain~ Túlszállt a halandó látás határain,~
193 1 | halandó látás határain,~S a nagy mindenségnek már csaknem
194 1 | Az elbújt Ámeli ugrik a nyakamba,~Csókot ígér, csak
195 1 | hasítékán,~Azzal friss forgással a fák közt eltűnik,~ S
196 1 | Senkivel se játszott még a zefír szebben,~Egyszer amint
197 1 | És azt is többnyire csak a keszkenővel.~Igy hancúzván,
198 1 | eldűlök s ő is eldűl véllem,~S a zöld gyepen amint öszvebúnyolódtunk,~
199 1 | miként csókolódtunk,~De a "Lóra! Lóra" zajra felugrottam,~
200 1 | zajra felugrottam,~ Mi a patvar! hát én ezt mind
201 1 | eddig akiért szerettem.~A gyilkos erőszak kirántván
202 1 | enyim vagy mostan is~ A feledékenység gyász országában
203 1 | cseréltél.~Jer lelkem! nyomozzuk a halál völgyein~ S örök
204 1 | félj, mert vezérem lévén a szerelem,~ A színetlen
205 1 | vezérem lévén a szerelem,~ A színetlen árnyék között
206 1 | árnyék között is meglelem.~A végtelen semmi párkányán
207 1 | párkányán lebeg bár,~ Avagy a tetőtlen üreg csúcsain jár,~
208 1 | tetőtlen üreg csúcsain jár,~A szakadhatatlan vonszódás
209 1 | Hiszen itt rezeg ő csak a szívem mellett.~Érte nőtt
210 1 | Liliom! így vágta azt le a kard éle,~ Mint téged;
211 1 | szebb vala, míg éle.~Midőn a hervasztó halál rálehellett,~
212 1 | Nyugosznak immár a mai nap baján~Áttört vitézek,
213 1 | magát okosan szeretné? ~Ha a kevélység hírt-nevet éhező~
214 1 | hírt-nevet éhező~Lelkét nem a vér szomja hevítené,~
215 1 | szomja hevítené,~ S a kárhozandók útja helyett~
216 1 | élet sok bajain erőt,~ A vérpatak tengernyi árvák~
217 1 | bajhoz csatolták az egek,~A jutalom noha pálma legyen,~
218 1 | legyen,~ Melyet a hír fejetekre tegyen,~
219 1 | Emelkedik~ A nevetek,~
220 1 | Én nem kinlódom veletek. ~A sanyarún~Nyert koszorún~
221 1 | Búcsúzás a hadi élettől ~
222 1 | petyeg el rólok az édes íz~A forró ölelés alatt.~
223 1 | Menj hát, Ámelim, a leggyönyörűbb napok~Kísérjék
224 1 | életed.~ Már én eltakarám a szerelem tüzét,~Béfedvén
225 1 | Melyekből az öröm karjai közt, a hív~Kellemkék puha szárnyai~
226 1 | puha szárnyai~ Lengék a szerelem fűszereit felém:~
227 1 | Gonddal festegetett a kegyek Istene~Szűz szájára.
228 1 | Mint mikor a nap...] ~
229 1 | Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván~
230 1 | aranygyapjas felhőknek alóla~A már barnúló erdőkre veresses
231 1 | arany festést is azonnal~A sűrűségből kibukott árnyék
232 1 | tünt,~S engem az aggódás és a siralom beborított~Bús árnyékával.
233 1 | Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,~Egy pompás
234 1 | gyűlnek szemembe,~Amott, ahol a vízesés~ Az ekhót fecsegteti,~
235 1 | fecsegteti,~Úgy tetszik, a csergedezés~ Nevedet
236 1 | kedvemet,~S érzem, hogy a végső álom~ Már altatja
237 1 | Búval élek,~Bús a lélek~ Éjjel-nappal
238 1 | Hová kell hát lennem? ~A siralom~Én italom,~
239 1 | siralom~Én italom,~ A csuklás ételem,~Szemem közt
240 1 | közt űl,~Együtt repűl~ A kesergés velem,~
241 1 | veszteget,~ Magát a levegőeget~
242 1 | nem szűlt ~ Szebbet a természet,~Egy átkozott ~
243 1 | elenyészett~ A legártatlanabb pára,~
244 1 | S csókját szedegettem,~A szomorú~S epesztő bú~
245 1 | Benne elvesztettem. ~A kegyetlen~Ily véletlen~
246 1 | mellette? ~Árnyékos fák!~A zöld ruhák~ Rólatok
247 1 | Hótengerek lesznek,~ De a tavaszi melegek,~
248 1 | Majd össze veletek,~Ha a halál~Reám talál,~ S
249 1 | Éljen a barátság! ~
250 1 | pongyola láncokat~Fűzék a kikelet gyenge virágiból,~
251 1 | Múzsa~Mindennél gyönyörűbb a kinyitott virág. ~Poéta ~
252 1 | Mindennél gyönyörűbb? hát mikor a komor~ Éjnek háta megett
253 1 | Éjnek háta megett terem~A már ébredező napnak előlfutó~
254 1 | Kis súgára, s odébb veri~A környékre borúlt fátyolos
255 1 | kárpit alól izen~Újúlást a halál mázzaival bevont~
256 1 | mikor~Egy szép útja után a nap aludnimegy~ S a
257 1 | a nap aludnimegy~ S a párázatok estveli~Tömjénjével,
258 1 | volt hát csakugyan, mikor~A legszebb kis ajak rád mosolyog
259 1 | Nyugvó Ámeliden mikor~A pajkos szelek úgy mertek
260 1 | oly csalfán suhanának el~A kincset fedező fátyol alatt,
261 1 | ébredés.~Mint küszködtek a híg álom alá lapult~
262 1 | Andalgással az ellene~Serkent s a ki-kinyílt szembe cicározó~
263 1 | hintegetett beléd. ~Poéta ~ A már forradozó sebet~Mért
264 1 | Szünj meg szívem epeszteni~A múlt boldog idők emlegetésivel,~
265 1 | idők emlegetésivel,~ A menny titka akarta, hogy~
266 1 | titka akarta, hogy~Értünk a szerelem hajnala jöjjön
267 1 | Kergesd el, fiam, a komor~Andalgást, kiderűl
268 1 | komor~Andalgást, kiderűl a ködös éj; s noha~ Virradtán
269 1 | zivatart hozott,~Szép lesz a szomorú zápor után napod.~
270 1 | tipegő lábaidat, mikor~ A Pindus meredekjeit~Kétséges
271 1 | Áldott kéz hoza felfelé.~Míg a mentorod él, béköti ő sebed,~
272 1 | Múzsa ~ Mindent elvehet a kemény~Sors, amit csak adott,
273 1 | az egek magok~ Most a földre kövér esőt,~Majd
274 1 | folyand,~Nem kaphatja el, a tengereket veti~ Bár
275 1 | Kőbástyákba külön dugdos is; a soha~ Széjjel szemzeni
276 1 | mihelyst elcsenevésztenek~ A szép szembe cicázgató~Nyájas
277 1 | mint józan eszed lele:~ A bosszú s unalom nyom el.~
278 1 | kitanúld lelki barátodat!~ A vérnek heve vagy sava,~Sűrűbb
279 1 | Két szív öszvekötésihez!~A mértéklet azért még nem
280 1 | mindég igaz útakon~Jár, a szép tudomány, a nemes érezés~
281 1 | útakon~Jár, a szép tudomány, a nemes érezés~ És jó
282 1 | Nincs több ollyan öröm, mint a', ha két nemes~ Erkölcsű
283 1 | Hogy bóldog legyen életek~A virtust követők lelki barátinak.~
284 1 | Lelsz bennem, hanem esküszöm~A mennyekre, hogy a tőlök
285 1 | esküszöm~A mennyekre, hogy a tőlök alá lejött~ Erkölcs
286 1 | Álom ~A történeteken s a sok ezer
287 1 | Álom ~A történeteken s a sok ezer bajon,~Melyek rendre
288 1 | rendre velünk játszanak, a minap~ Gondolkozva ledűlék~
289 1 | rózsabokor tövén; ~Ott, a szenderedés angyali lágy-meleg~
290 1 | igazság,~ S melljén a szeretet feküdt. ~Nyájas,
291 1 | mégis azért átszegező szeme~A vállam közein mintha jeges
292 1 | egy völgyre, hová soha~Még a napnak arany fényje le nem
293 1 | mérges dühödéssel~ A békétlen irígykedés. ~Egy
294 1 | onnan alólról~ A kápolna felé; hanem ~A gyengék
295 1 | A kápolna felé; hanem ~A gyengék tapadó sárt, az
296 1 | szórnak utánnok, és~ A félkéz okosocskák~
297 1 | Látására; sokat visszacibálnak a~ Sárfészekbe; sokaknak~
298 1 | Nagy gőggel szaladott, a~ Kert árkába töré
299 1 | öreg, mennyi nem éri el~Azt a mennyei célt, melyre teremtetett,~
300 1 | mentem. - De mit ért? - a kegyes Ámeli~ Néhány
301 1 | rózsalevélkét~ A képemre lehúllatott. ~S
302 1 | harambasaságának~ Az a jutalma lenne,~Hogy egy
303 1 | Ha ily polcra kapkodnak~A vérszopók, mert azoktól~
304 1 | vérszopók, mert azoktól~ A Múzsák undorodnak.~Csak
305 1 | Emberi virtusokkal.~A Földi geniussának~ Van
306 1 | A megégett nagytemplom falai
307 1 | No, megvan a kár! hajdani címerünk~
308 1 | dicső atyáink~ A veszedelmes idők s bajok
309 1 | hányja szemünkre, ma~ A fényes úttól mennyire távozánk,~
310 1 | neveknek. ~Bátran vivén a nyársakat, a kemény~
311 1 | Bátran vivén a nyársakat, a kemény~ Halálra, kedves
312 1 | hogyha ugyan lehet~ A bóldogoknak sírni, sirassatok,~
313 1 | sirassatok,~ Mert vége a Palládiumnak.~
314 1 | ti hagytatok ránk. ~Sem a tatárok, vagy törökök, sem
315 1 | tatárok, vagy törökök, sem a ~ Rossz nyíri pajkos
316 1 | Mint ihol a ravasz elpuhúlás. ~A közhaszonról
317 1 | ihol a ravasz elpuhúlás. ~A közhaszonról már nem is
318 1 | Fukar kevélyek. Mert bizony a sasok~ Bagoly torongyokká
319 1 | hazámon! ~Add vissza közénk a szeretet tüzét,~ Mely
320 1 | A gratiákhoz ~
321 1 | és kegyek asszonyi,~Kik a halandók napjait, a kemény~
322 1 | Kik a halandók napjait, a kemény~ Történeteknek
323 1 | Melyeket öblöget a szerencse, Eltűrhetőkké
324 1 | szelíd~Kis rajzolással; sőt a halál komor~ Tekintetén
325 1 | menjetek el tehát~ Előlem a tündér hazába,~
326 1 | Már a tarka mezők illatos asszonya~
327 1 | cifra virágit~ A nap szűze leszaggatá. ~Már
328 1 | nap szűze leszaggatá. ~Már a lanyha zefir, páfusi lantodon~
329 1 | voná magát ~Vénus hóna alá. A meleg estveli~Csend már
330 1 | meleg estveli~Csend már a locsogó völgyre se csal,
331 1 | Combjával leköszöntsenek ~A sás közt susogó réti kisasszonyid.~
332 1 | réti kisasszonyid.~Elment a meleges gólyasereg, s vele~
333 1 | eltakarodtanak. ~Hagyján! a futikák menjenek, a csalárd~
334 1 | Hagyján! a futikák menjenek, a csalárd~Pajtásság gyönyörű
335 1 | A szerencsés történet ~
336 1 | irigyleném~ Sorsod, mikor még a nap is üldözi~
337 1 | A kétségbeesett szerelem ~
338 1 | Égi erők! minden zúdulj a régi zavarba.~Ím! a rút
339 1 | zúdulj a régi zavarba.~Ím! a rút habarék már mint sodródik
340 1 | Mely könnyen kortyan el a nagy~Minden! az elmállott
341 1 | Mint hal, s mint elegyűl a kóválygó komor éjnek~Bolyhaival! -
342 1 | meg örök helyedről, s tedd a haboknak~Nagy partjára.
343 1 | én csak azért láttam meg a hajnalt,~Hogy tudjam honnan
344 1 | keservimet? Álnok~Vértörvény! ki a honőrzés színének alatta~
345 1 | tüskébe tapodjak?~Csitt! ahol a most nyílt violákkal s gyenge
346 1 | minő ropogás? repedeznek a hajlék~Oszlopi! - egybe
347 1 | Ének a hosszú télhez ~
348 1 | Óh, meddig kell még a nyers szél~ Dérdúrságát
349 1 | rólunk vad honjába~ A mord éjszak tunya seregét:~
350 1 | láthassuk pompájába~ A vidító kikelet egét! ~A
351 1 | A vidító kikelet egét! ~A gémbergő természetnek~
352 1 | Engedj egy kis tágúlást;~A sok béburkolt életnek~
353 1 | Lágy szellőtől újúlást.~A madár hadd csimpalykódzon~
354 1 | hadd csimpalykódzon~ A bimbózó csere tetején;~Egy
355 1 | S egy szem harmat legyen a helyén ~Akkor mink is megfrissűlvén~
356 1 | mink is megfrissűlvén~ A tavasz jóvoltából,~S új
357 1 | lélekkel felperdűlvén~ A sut rekkent zugjából,~A
358 1 | A sut rekkent zugjából,~A zsendűlő természetbe~
359 1 | Első nyájas párája,~A szendergő természetnek~
360 1 | bosszút csendességgel~ A méreggel tele szeleken,~
361 1 | békét víg lengéssel~ A megdurvult komor egeken. ~
362 1 | megdurvult komor egeken. ~Majd a mord tél vasmarkának~
363 1 | Jámbor meglágyúlásán,~S a fagy zúzos páncéljának~
364 1 | Harmattá lett válásán~A szép környék örvendezvén~
365 1 | Fűszerszámos viola szagát. ~A kis tollas nép zengését~
366 1 | zengését~ Hallom már a berkekben,~Pusztult honjok
367 1 | kis szél lengéseddel~ A gyöngyellő ligetek ölét,~
368 1 | A tavaszhoz estendén ~
369 1 | Legfelségesb példája,~A felserdült természetnek~
370 1 | zefir puha szele leng~S a rábámult csendességbe~
371 1 | érezzük, hív pajtások,~ A szent erkölcs nemes erejét,~
372 1 | kapkodják másutt mások~ A képzelt jó buja kebelét.~
373 1 | kebelét.~Jertek, hívek, s a gunnyasztó~ Hajnal lassú
374 1 | lassú lángjánál~Áldozzunk a szívforrasztó~ Egyesség
375 1 | Egyesség oltáránál,~A titkok szent egyházának~
376 1 | ballagjunk falai körül,~Míg a kétség árnyékának~ Bóldog
377 1 | lelkünk felibe nem ül.~Addig a szép természetben~ Hordjuk
378 1 | Gyönyörűségim s múlatságim!~A nagy forróságok megfőznek,~
379 1 | öntözgettelek,~Ragyogónak láttam a napot,~ Hogy láthatárra
380 1 | kis fellegbe ment.~Mikor a nap ekképpen jő fel,~
381 1 | akkor az esső el.~Forróságát a levegőnek~ Régen értem
382 1 | tészen ma veletek,~Mint mikor a vízen cicázik~ Zefir,
383 1 | lebegésekkel~ Játszik a ránéző képekkel:~Született
384 1 | képekkel:~Született olyan ez a szellet,~ Amely most
385 1 | füstöt látnék gyűlni,~ A láthatár kezd setétűlni.~
386 1 | tápláló lelket nyertek!~Postái a terhes felhőnek,~ A
387 1 | a terhes felhőnek,~ A szelek jobban-jobban jőnek,~
388 1 | jobban-jobban jőnek,~S felfúván a pitlélt porokat,~ Mint
389 1 | jőnének,~ Mint dűlnek a fák tetejének,~Mintha le
390 1 | emelkednek tolongással~ A fellegek, tele áldással,~
391 1 | el az eget,~ Rátolván a habos szőnyeget.~Már lobognak
392 1 | szőnyeget.~Már lobognak a villámások,~ Már hallik
393 1 | Pacsirta, fülemile s mások~A természet nagy basszusának~
394 1 | Dörgésére megnémulának.~Nyomúl a felleg, jobban dörög,~
395 1 | felleg, jobban dörög,~ A csattogás ropogva görög~
396 1 | csattogás ropogva görög~A megsűrűdött levegőbe.~
397 1 | No, most lecsapott a mezőbe!~Minden állatok ijedtekbe~
398 1 | megrakodjatok.~Mintha látnám már a gyöngyöket,~ Melyek
399 1 | meglepnek benneteket,~Majd a leányok leguggolnak,~
400 1 | fog függő gyémántotokkal~A megmosdott napfény játszani,~
401 1 | rezgő lángnak látszani,~A kezemre egy szem cseppent
402 1 | rosszlelkűnek itélet,~Kit a villám, pattogván széjjel,~
403 1 | megannyi veszéllyel,~Melyben a bölcs tégedet fellél,~
404 1 | közte szaladoznak,~ A villámok megaranyoznak.~
405 1 | adnak.~Barátim, édes lesz a falat~ E mennyei muzsika
406 1 | igyunk víg lélekkel,~Áldván a természet jó atyját,~
407 1 | táplálja minden állatját,~Ki a láthatatlan párából~
408 1 | lángjából~Felhőt hirdet a levegőbe,~ S essőt ád
409 1 | De már ritkúlnak a fellegek,~ Tisztúlni
410 1 | tajtékos patakokat.~Ni! a gyermekek feltürkőzve~
411 1 | gyermekek feltürkőzve~ Ott a giz-gazt hogy tolják öszve,~
412 1 | tolják öszve,~S átadván a sebes folyásnak,~ Benne
413 1 | méregeti,~ Elcsúszik, s a többi neveti.~Óh bóldogok!
414 1 | kik így játszatok,~ S a jövendőre nincs gondotok.~
415 1 | gondotok.~Melyben talán a bajok árja~ Élteteket
416 1 | zajra várja. -~Ni csak! a ludak mint kötődnek~
417 1 | ludak mint kötődnek~ A zajjal, s benne hogy fürödnek,~
418 1 | állokkal,~ Mint csapják a vizet szárnyokkal.~A toronkász
419 1 | csapják a vizet szárnyokkal.~A toronkász libákat fére~
420 1 | libákat fére~ Hogy csapja a víz a szélére!~Ott egyik
421 1 | fére~ Hogy csapja a víz a szélére!~Ott egyik nyakát
422 1 | nyújtogatja,~ Másik a tollát tisztogatja. -~De
423 1 | már felhők koronája!~ A természet legszebb munkája!~
424 1 | mindenben másban,~Téged a nap tett örömébe~ Pálmául
425 1 | tett örömébe~ Pálmául a felhők fejébe.~Nézzük már
426 1 | felhők fejébe.~Nézzük már a virágokat is,~ Lássunk
427 1 | szivárványokat is,~Nézzük, a napra hogy nevetnek,~
428 1 | leiván magát.~Egyen oly szép a csepp játszása,~ Mint
429 1 | függ leveléről,~ Mint a gyöngy a szépek füléről...~
430 1 | leveléről,~ Mint a gyöngy a szépek füléről...~Hogy Márstól
431 1 | baját nem irigyelvén,~ S a természetet énekelvén,~Ott
432 1 | bódúlva ölik magokat~Vagy a szívrontó fösvénységgel,~
433 1 | atyja szólgájának,~ A fejedelem országának,~A
434 1 | A fejedelem országának,~A tiszt viselő seregének,~
435 1 | Ami által kár tetetődik;~A bóldogság a víg élettel~
436 1 | kár tetetődik;~A bóldogság a víg élettel~ Ott ölelkeznek
437 1 | egynehány jámborkákat~ A tövisbe buktatunk;~Hogy
438 1 | csak úgy nyelhetjük,~Ha a mások szája ízét~ Keserűvé
439 1 | másoknak kevélységgel~ A nyakára hághatunk.~Ez ellen
440 1 | alád.~De tudd meg, hogy a jó szívet~ Meg nem tántoríthatod,~
441 1 | Bátran dobzódhatol~ A szegények zsírjából,~Ha
442 1 | éhhel-hólt szájából;~De a bálok majd elmúlnak,~
443 1 | Sovárogni unalmas.~Mert addig a torkos elnyél,~ Elgázol
444 1 | torkos elnyél,~ Elgázol a hatalmas.~De hiában! mert
445 1 | szívünket,~Mulattat is ez a nagy kincs,~ Dicsőít
446 1 | A tavaszhoz ~Már a gyenge
447 1 | A tavaszhoz ~Már a gyenge kökörcs fel-felemelgeti~
448 1 | kökörcs fel-felemelgeti~A nyálkás avarok leple alól
449 1 | öleld és nyalogasd körűl~A felkölt gyereket, jer, nehogy
450 1 | felkölt gyereket, jer, nehogy a fogas~ Fény megverje
451 1 | madarak messze kerűlgetik~A füstös levegőt, melyben
452 1 | Legbátrabb telelés vala. ~A kedves szabadért megvetik
453 1 | kedves szabadért megvetik a gyanús ~Kézzel szórt eledelt,
454 1 | Mély hallgatás van a hideg ég alatt,~Már megfakult
455 1 | barázdain~ Haldoklik a Természet, a nagy~ Munka
456 1 | Haldoklik a Természet, a nagy~ Munka után pihenésre
457 1 | pihenésre készül. ~Hol vagynak a víg erdei lantosok~S búbos
458 1 | éneki?~ Megszűntek. A dér, zuzmaraz s hó~
459 1 | Jéglakatot vete ládd-e rájok. ~A csorda, mely nemrég szabados
460 1 | nemrég szabados mezőn~Tépázta a rét tarka virágait,~
461 1 | csuhéja sovány korójján. ~A lomha télnek zordonos éjjele~
462 1 | megtudd, aludnunk~ A Lybitina setét üregébe. ~
463 1 | Nyomodba lépek, már ihol a paizst,~ Miként te,
464 1 | Sok vala ő, sok is a mi híjjunk. ~Dicső halandó!
465 1 | keseregve néz~Az árva község, a közügy és ez a ~ Bajnoktalan
466 1 | árva község, a közügy és ez a ~ Bajnoktalan vallás
467 1 | fiában,~ Mert hiszen a nagyok a nagyoktól ~Lésznek,
468 1 | Mert hiszen a nagyok a nagyoktól ~Lésznek, ne szűnjön
469 1 | örökre~ Oszlopa a Domokos neveknek.~
470 1 | A megelégedés ~
471 1 | sőt vezetőm, mikor~ A nagyvilág tövisses útján~
472 1 | nyomozlak. - ~Bé voltam a szent hellyekig, és egész~
473 1 | szent hellyekig, és egész~A borzadásig telve-telék kegyes~
474 1 | tisztelettel,~ A szeretet kimeríthetetlen ~
475 1 | bölcs lelke belát egész~ A titkokat fedő vesékig.~
476 1 | Szolgái, mondék: megvetik a világ~Csalóka fénnyét és
477 1 | Jóra vezérlhetik a veszendőt. - ~Meghökkenék
478 1 | Meghökkenék és hátraesém, mivel~A tisztelendő égi libériák~
479 1 | kiálték, óh, megelégedés!~Hisz a ravaszság, a dühös üldözés,~
480 1 | megelégedés!~Hisz a ravaszság, a dühös üldözés,~ A nagyravágyás
481 1 | ravaszság, a dühös üldözés,~ A nagyravágyás és irígység~
482 1 | kísérts, sőt szabadíts meg a ~ Gonosz kezektől. A
483 1 | a ~ Gonosz kezektől. A te fényes~ Képviselődhö'
484 1 | Képviselődhö' megyek keresni ~A lelki békét. - Hát ti kemény
485 1 | az úri fény. -~ Sok a porig nyomattatott nép,~
486 1 | és~ Mutass palánkot a kevélynek~ S tiltsd
487 1 | vérszopókot: ~Majd akkor aztán a megelégedést~Rajtad tanuljuk,
488 1 | üregbe~ Mézeled a letapodt igaznak ~Mérgelt
489 1 | falatját. - Boldog az, aki a~Másolhatatlan sors dühödése
490 1 | Nevessük, ami bangó.~Hát a töméntelen bajt~Hová tegyük
491 1 | A földbenyelte Kondé~Dézsmálta
492 1 | csebernyi.~De héj! kevés a hordóm,~Ezt is ki kén ürítnünk.~
493 1 | is ki kén ürítnünk.~Hogy a nagy Úr megáldjon,~Segíts
494 1 | kiöblögetni.~Úgyis Kabán kiszáradt~A porhanyó garádján~Tán a
495 1 | A porhanyó garádján~Tán a köhécselőd is,~Vagy a kotús
496 1 | Tán a köhécselőd is,~Vagy a kotús vizektől~Nád nőtte
497 1 | Találhatál meginni,~Gyanús az a veszett víz.~Eredj le csak
498 1 | Eredj le csak te Szári,~Hozz a szegény fiúknak~Egy kis -
499 1 | Nohát igyuk keresztül.~Rövid a piroska hajnal,~Nohát aludjuk
500 1 | Jó a bor ~