Rész

 1   1|      megnyugszom s ezt mondom:~Az Úr, a poharát aki reám mérte,~
 2   1| rettenetes kárt nem tehet.~Hol az úr atyja szólgájának,~     
 3   1|         kén ürítnünk.~Hogy a nagy Úr megáldjon,~Segíts kiöblögetni.~
 4   1|     igazat útálja,~Ő a legnagyobb úr az egész világon,~     Felyül
 5   1|          S így szól: Nézze meg az úr gondosan személlyem,~Lát-e
 6   1|     felelte:~Megcselekszem, ha az úr címerét levészi,~S annak
 7   1|         az szép illendőséggel,~Az úr házához éppen nem jöttem
 8   2|  Szegénytől félj, akármilyen nagy úr vagy is,~Furfangja minding
 9   2|          látni; ne féljen~Döbrögi úr, mert ő már többször nem
10   2|        belőlle,~Mely úton sok rác úr lett abban az időben. -~     
11   2|         vásár, a hatalmas~Döbrögi úr örökös jószágában, ki magáról~
12   2|        ösi jussa. -~Amint Döbrögi úr ekkor szokott sétála alá
13   2|    egyedűl a főrevalója.~Kérdi az úr: Ki ezen lúdak gazdája? -
14   2|    gazember!~Nem tudod, itt ki az úr? majd emberségre tanítlak!~
15   2|       illyen-amollyan! -~Kérdi az úr: Id'adod fele árán? - Ő
16   2|    csóválgatja fejét. Meglátja az úr is az embert,~Arrafelé sétál;
17   2|       díbdáb fákkal nem akarja az úr bekeverni.~Mondja az úr:
18   2|           úr bekeverni.~Mondja az úr: Ezeket bizony én vágattam
19   2|          ártom,~Menni akar; de az úr megtartóztatja. - Barátom!~
20   2|           egy áccsal is alkum, az úr hát~Járt az olasz földön? -
21   2|          elúnja:~Mégsem jő sem az úr, sem az ács. Végtére az
22   2|     bugyogó; úgyhogy Skorbuntzius úr is~Megfogván a hasát, majmát
23   2|      vállat von az álnok.~Kéri az úr minden szentekre, hogy amit
24   2|           szobalyány, meglátja az úr csuda képét;~Elsikkantja
25   2|             Nézd, ottan lakik egy úr,~A Lúdas Matyi név iszonyú
26   2|        hogy mikor indúl már az az úr ki. -~Egyszer lárma esik, -
27   2|          Rajta legény! ordítja az úr - egyszerre utánna~Hajt
28   2|         fülelt, s látván, hogy az úr már~Csak maga van, kilopószkodik,
29   2|    kiürítvén~Mondja: Ne féljen az úr, már többet nem verem én