Rész

 1   1|           nosza rajta huszár! téged pedig oszlop,~Ág, ki borostyánból
 2   1|                 Vitéz barátim! mink pedig úgy veszünk~E sullyos élet
 3   1| egybecsatoltatást.~     Mely bóldog pedig, akinek~Egy hív társ kezeit
 4   1|    barátinak.~     Óh, hív szív! te pedig jere,~Halld meg, s értsd
 5   1|           csak akar. Jó drusza mink pedig~     Amennyit lehet, és
 6   1|          atyja Márton hunytakor is, pedig~     Láttátok ő képét fiában,~          
 7   1|           Csak álom vólt-é az? vagy pedig ez álom?~     Különös! magamat
 8   1|       Símítnánk, gyönyörű részeiben pedig~Kóstolnánk az öröm drága
 9   1|             csupa ördögi~Mételynek (pedig a durva daróc alá~Bújjon
10   1|             s kákagyökér is;~Már ma pedig, mikor a gyomor és száj
11   1|         meghajtotta,~     A szultán pedig elkezdett beszédét így folytatta:~
12   1|      megteheti;~     A hitetleneket pedig, mint mondád, nem szereti:~
13   1|         megölelte~A szép leányt, az pedig neki azt felelte:~Megcselekszem,
14   1|          kihajtatja.~Egy csauszával pedig hivatja a kalmárt.~Ki szegény
15   1|           vagy megkisebbítsem,~Vagy pedig hogy általa magam nemesítsem.~
16   2|        hallott.~Be' furcsán perdűl, pedig a sor vége nem úgy megy,~
17   2|             mocskolta le Mátyást.~Ő pedig a vásárra menést feltette
18   2|         menést feltette magába,~Már pedig ő, amit feltett furfangos
19   2|           büntette keményen.~Hogyha pedig nétán más olcsón vett meg
20   2|             színbe jelent meg,~Hogy pedig ez nem más földön, hanem
21   2|           hogyha~Megbizonyíthatnád, pedig így meg nem veszi senki.~
22   2|           fogják már el Matyit. - Ő pedig a kerek erdő~Sarkánál elbújva
23   3|         kedvesem csendesen!~     Te pedig édes árnyéka,~Könnyeim hullását
24   3|       cepelem már,~Kettőt ellett ő, pedig a legcímeresebbet~S a sűrű
25   3|            aprót,~Minden város közt pedig úgy kiemelkedik ám ő,~Mint