Rész

 1   1|           Ez életben kivált mindég ezt várhatni:~Vagy fogságba
 2   1|          ostorozzon, megnyugszom s ezt mondom:~Az Úr, a poharát
 3   1|       lelkedet rá lehelletted,~Már ezt az új balzsamodat rózsás
 4   1|                Mi a patvar! hát én ezt mind csak álmodtam?~
 5   1|            De héj! kevés a hordóm,~Ezt is ki kén ürítnünk.~Hogy
 6   1|          vagy nem az emberi lélek?~Ezt a kérdések kérdését a mi
 7   1|          gyümölcsét!~Megbizonyítád ezt, díszes növevénnye hazánknak.~
 8   1|       kenyeret vájkála fel ősszel.~Ezt látván a több lakosok, felhagytak
 9   1|           ért, pénzt gyűjteni, már ezt~Lám, te tudod, mégis tőlünk
10   1|        Mint jól nevelt fiaira~     Ezt bízta tanítványira: ~Ti
11   1|        jutalma légyen fele bóltom.~Ezt kiáltván a szegény kalmár
12   1|          levészi,~S annak hellyébe ezt az okosabbat tészi:~Mindeneken
13   2|           felejtse:~Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!~
14   2|         kenden Lúdas Matyi vissza!~Ezt csak alig végzé, néhány
15   2|         háromszor megverem azt la!~Ezt minden neveté; de kivált
16   2| meghallgatta tanáccsát.~Kéreti hát ezt a felcsert is, hogyha az
17   2|       mindenkor hintaja mellett. -~Ezt Matyi is, mint más, jól
18   2|      valamennyi kegyetlen urakkal.~Ezt mondván, megtért a kastéllyába,
19   3|           a királyság. ~     Mondd ezt az önnön tőreiben nyögő~     
20   3|      üggyel~Hajtogatom kecskéimet, ezt csak alig cepelem már,~Kettőt
21   3|           a sok cserfát megütötte,~Ezt jegyzé a', csak lett vólna
22   3|     Hallván kérésem, legelőször is ezt felelé rá:~Lássatok a legeléshe'