| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 2 | Debrecenből, januárius 12.-én 1816-ban. ~F. M.~
2 1 | 127. dícséret ~
3 1 | Pasquilus In Wolfgangum Ibrányi, 1815 ~
4 2 | Debrecenből, januárius 12.-én 1816-ban. ~F. M.~
5 2(*)| Werbőczi Tripart. II. Titt. 30.
6 1(3)| Kis Imre, akit 300 Rf.-ot offerált a munkái
7 2 | Marci kanász is,~Aki nagy Á-t se tanúlt soha, sokszor
8 1 | elolvadtak, valamint az ablak~Zúzmarázból egy hideg éjtszakán
9 1 | gondolkodni kertre nyílt ablakában.~Egykor ilyen állapotban
10 1 | és vetődünk!~Most a hadi ábrázattól~ Talpig felhevitődünk:~
11 2 | nekem, úgymond, nincs egy áccsal is alkum, az úr hát~Járt
12 1 | Mársnak ölő szava~Dörgésére acél szívvel enyelgenek~A poklok
13 2 | hagyom mindjárt vájatni acéllal~Mind a két szememet, ha
14 1 | talál! most már most érzem acélos~Öklödnek súllyát. Óh hát
15 2 | irhakötővel;~És egy vándorló olasz ács-formába jelen meg.~Eljutván a nagy
16 2 | Bárha dologtalan is, de az ácsorgást is elúnja:~Mégsem jő sem
17 2 | mellett a piszkafa végén~Ácsorgott el egész napokat; jó anyja
18 1 | kegyes~ És bölcs vezért ad. ~Cs ~ Boldogok
19 1 | Eszközt a kegyes ég úgy ada, hogy velek~Éltünknek meredek
20 1 | tartván hasznos vevésnek, adásnak,~Melyben nem csaltam s kárt
21 1 | dicsősséget.~De a familiámról nem adhatok számot,~Mert sohasem esmertem
22 1 | udvarára.~Nagy hálálkodva adja jelét örömöknek~Felmagasztaltatásán
23 1 | szavára~ Tiszta hangot adjatok;~Lengd be véle gyenge szellet~
24 1 | többit is szeretem;~És mi adna elsőséget kellemetességének?~
25 1 | meg engem, s mi bírságát adnád,~Szerelmes gyermekemet,
26 1 | együtt mely szép hangzatot adnak.~Barátim, édes lesz a falat~
27 3 | csak ollyan,~Melybe az adni való bárányt vásárra behajtjuk.~
28 2 | illyen-amollyan! -~Kérdi az úr: Id'adod fele árán? - Ő biz az apja~
29 1 | gyapjúval, hószín hűséggel adózzon.~
30 1 | paripán ugratod,~ Pénzt adsz erszényébe,~Szép menyecskét
31 1 | adj bár,~Ahány szem epret adtam.~Ha többre megy, se sajnáld,~
32 1 | Csak halj meg tél, neked is adunk.~
33 3 | Hát mi! talán vagy az Áfrika szomjúzó vadonára,~Vagy
34 1 | barátok? ~F ~Se boldog, aki aggodalmait szegény~ Testével a
35 1 | Aggodalom ~
36 1 | azzal el is tünt,~S engem az aggódás és a siralom beborított~
37 1 | Nyögések közt nyelem. ~Ez ágon űlt,~Kinél nem szűlt ~
38 1 | vólt, vólt egy török város,~agy város vólt, és benne vólt
39 1 | Mejj-szorító ruháját. ~Fél-ájultan ágyára dűl,~ Hánykódik, ürög-forog,~
40 1 | ellene~ Folyvást agyarkodó veszélyek~
41 2 | végzé, néhány zöld ingesek agyba-~Főbe verék, s kiveték jól
42 2 | hátáról nem akartak eloszlani, ágyban~Kornyadozott: hogy vélt
43 2 | megdöngeti rútul.~Ekkor az ágyfőből a pénz kulcsát kikeresvén,~
44 2 | Lúdas Matyi vólt az,~És hogy agyon kínzá. - Mind lóra kap,
45 1 | magamhoz kapcsolnám,~ Az ágyról leejtettem.~Én leugrék megrettenve,~
46 1 | paripák nyoma, durrog az ágyú,~Bőg, morog a levegő, püfög
47 1 | gyönyörű kastélyt, tíz nagy ágyúival,~Segedelmével az Istennek
48 1 | kastélyát ujjal mutogattuk.~Ágyúkat ereszténk egymásnak ellene,~
49 1 | Csak annyi csókot adj bár,~Ahány szem epret adtam.~Ha többre
50 1 | asszonyi elme,~Nem hasonlíthat ahhoz a férjfi értelme.~Megigéri
51 1 | telve-telék kegyes~ Áhítozással s tisztelettel,~
52 2 | törvénytelenül nem bánt, hanem úgy, ahogy illik,~Embertársaival; jól
53 1 | csakugyan, mikor~A legszebb kis ajak rád mosolyog vala~ Nyájas
54 1 | róllad szót sem tesznek szép ajakai,~Érzéseden kívül hagyd zengéseket,~
55 1 | megmerevedtenek,~Béforrott ajakam. Végre reám mutat~ Márvány
56 1 | Feketék-é fogaim, és az ajakamban~Vesz-é észre hasadást s
57 1 | Oda pattanék, kikaptam.~Ajakának és szemének~Rezgési megköszönték~
58 1 | szájára:~ Csepegjetek szép ajakára.~Onnan lejjebb-lejjebb menjetek~
59 1 | hátra, kezével~Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is
60 1 | nyomorult kéz, s szegény ajakok,~ Bár lelkemnek nehéz,
61 1 | oly megrészegedett szívet ajánlanak,~Mely a jót s gyönyörűt
62 2 | Fához kapkoda, és akit csak ajánlani tudtak,~Bárha kerékgyártó,
63 1 | Ajánló vers ~
64 1 | meg, elmém bimbócskáját~Im ajánlom a kajánnak,~Mint ki szentelt
65 1 | levétette,~S helyette az ajánlott sorokat tétette.~De a leány
66 1 | uraságoddal öszveköt bennünket,~Ajh ne utálja meg mély tiszteletünket.~
67 1 | zsebjébe veti. ~Végre az ajtó mellé is~ Láncol dühös
68 2 | Öszverogyott, és a kocsiból ájúlva zuhant le.~Ott Matyi szánakozás
69 1 | Fejtegeté; de mivel nem akadt nyitjára elölről,~Túlnanról
70 1 | nyitjára elölről,~Túlnanról akará még megvizsgálni. Azonnal~
71 1 | igaz-é, hogy oly nagy hatalmú akaratja?~ Hogy mindazt, valami
72 1 | segítségre~ Vólt mindég akaratom;~ Ha mikor nem
73 1 | jöttem oly véggel,~Hogy azt akarmely részben vagy megkisebbítsem,~
74 2 | PHAEDRUS) ~(Szegénytől félj, akármilyen nagy úr vagy is,~Furfangja
75 1 | élek,~A nagy lélek nem fél,~Akármint fújjon a szél.~
76 2 | nétán más olcsón vett meg akármit~És neki megtetszett, csak
77 1 | hízakon, szépen~ Le akarna csordulni,~Akkor talált
78 1 | tudod, mégis tőlünk titkolni akarnád.~Én ugyan azt mondom, hogy
79 1 | fák tetejének,~Mintha le akarnák nyomkodni,~ De kezdenek
80 1 | tirannuson~Már sok móddal akart sok nyomorult erő~Bosszút
81 2 | daganattal,~Mellyek a hátáról nem akartak eloszlani, ágyban~Kornyadozott:
82 1 | gazemberek, ugymond, mit akartok,~És éppen ma, amidőn én
83 1 | úgyis. - Szebb egy virágos akász.~Tovább is él ez annál. ~
84 1 | hogy koszorú legyen.~ Ákászod se soká tarta, barátom,
85 1 | borostyánt~Híred örömmel akaszt örökös díszére hazánknak.~
86 1 | tiszteletből~Leülteté az akászt. - De mit ér neked, Vitézem,~
87 1 | elvesztettem,~ Életemet eddig akiért szerettem.~A gyilkos erőszak
88 1 | lelkemet éltető~Kedves színeim, akiket~ Gonddal festegetett
89 2 | lúd idegenre: Matyinkat is akként~Gyúnyolták ki az ő vele
90 1 | Rám kacsingási~Éppen akkép bájolnak,~Mint a nyári dongónak ~
91 2 | bizonyos: megtetszik az akkori törvény-~Tévők gondjából,
92 1 | szentségét elhagyja,~ Ál-erkölcsét vígságért eladja. ~Zeli ~
93 1 | felséges útján~ Ily alacson lebocsátkozásért~Ne feddjetek
94 3 | azelőtt zabolán; a hiúság~És alacsony nagyság tetszett neki, a
95 1 | életünknek~ Minden szépségét alád.~De tudd meg, hogy a jó
96 2 | a rémült ispán instálja alássan,~Hogy mi pogány gyilkos
97 1 | Vagy Venus is hevert alattad,~ Mégse hevert,
98 1 | fejemet,~Azt súgja a főld alattam,~ Hogy maholnap eltemet.~
99 1 | ellene,~Annyira, hogy a föld alattunk rengene.~A török lovasság
100 1 | vezéri.~Emitt! hervadt testet alázatos~ Képpel letették atyjaihoz.
101 1 | nyájad ezentúl~A magyar Albion örvendő mezejébe legelvén,~
102 1 | Élte boldogság,~Hímen szent áldása nélkül csupán~ Egy oly
103 1 | poharát aki reám mérte,~Áldassék szent neve hát örökké érte.~
104 1 | hasonló élete. ~Óh Isten! áldd meg foglalatosságom,~Melyben
105 1 | Zsíros kenyerünket,~Áldj meg uram, teremtőm!~
106 1 | jó anyjoknak~Valaha porát áldják majd méltó jussal;~
107 1 | jöszte tehát velem,~ Áldjuk mennyei kútfejét~Erkölcsünknek.
108 1 | azt a szempillantását~ Áldom éltemnek,~Amelyben Zeminhez
109 1 | bársonnyal befedi magát~S áldoz néked, tömjénezvén~
110 1 | kimutatná Atyjának~Érdemét áldozatjának,~ Mint jól nevelt fiaira~
111 1 | haladják~ Ennyi sok áldozatok reményem.~Nézd! síromat
112 3 | Áldozik ostoba áldozattal. ~ Akik buzognak még
113 1 | Ökröt vagy bakot vágott,~Áldozatul tettem arra~ Én is egy-két
114 1 | Szent hűségre ezen áldozatunk nemes~Példáján. Koszorúk
115 3 | Istenének~ Áldozik ostoba áldozattal. ~
116 1 | aluvó szívünk árnyékának~Áldoznak. Áldottnak hirdetvén a kis
117 1 | Hajnal lassú lángjánál~Áldozzunk a szívforrasztó~ Egyesség
118 1 | Balzsamának harmatit,~S új erővel áldva inti~ Új örömre állatit. ~
119 1 | és igyunk víg lélekkel,~Áldván a természet jó atyját,~
120 1 | Bárány lábainál a farkas alélva rogyott le,~S bosszús élte
121 1 | A gránicon lévő havasok aljából;~Havasok, kősziklák s bercék
122 1 | veszéllyét~ Aljasodott maradékitoknak, ~Áldott
123 1 | ráz,~ S megrakva inge alját,~ Hogy kedveket
124 2 | biztatva lemégyen~Ólálkodva az aljra velek; - mit látnak? az
125 1 | levegőbe,~ S essőt ád alkalmas időbe. ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
126 2 | sajnálja, ha itten~Tán alkalmatosabb fákat nem lelni ezeknél.~
127 3 | lekötözve nyögnek. ~ Álképbe jár ez, járom alatt amaz,~
128 3 | is tova már füstölgenek alkonyodásra,~S a nagy bércekről, nézd,
129 2 | huholási szakasztják~Félbe az alkonyodást követő vadon estveli csendet. -~
130 1 | bolygék? Nemde reményem~Alkotmányi ezek, melyek lezuhantak
131 1 | bort! ama nagy Isten~Képére alkotódott~Bölcs ember oktatóját.~Be
132 2 | tűzről pattant sihedernek az alku,~És nehezen lesi, hogy mikor
133 2 | úgymond, nincs egy áccsal is alkum, az úr hát~Járt az olasz
134 1 | jövendő veje, tudja a nagy Alla,~Szintén ilyen vajda vólt,
135 1 | szemfényt vesztő éjtszaka állana meg:~Minthogy az ész vaksága
136 1 | ég felé! ~Tüskés oldalain állanak ördögi~Gyűlölséggel az éj
137 1 | ablakában.~Egykor ilyen állapotban töltvén el egész napot,~
138 1 | Szaglás ~Irigylem kis virág állapotodat,~ Boldogul letört ág,
139 1 | nemesebb célokra teremtett~Állat, az oktalanok közzűl, nagy
140 1 | áldva inti~ Új örömre állatit. ~A mocsáros nép kuruttyol,~
141 1 | Ki táplálja minden állatját,~Ki a láthatatlan párából~
142 1 | Érzém, mely nagy lelkem állattársim felett,~ Kikbe ily bölcset
143 1 | ez, mindig meggondoltam,~Állhatatos szándokom most is, amit
144 2 | ezen vala útam,~Meg sem is állhatnám, hogy az ilyent meg ne tekintsem,~
145 2 | viszont éjjel mindég őrt álljon az udvar~Környékén; - hozzá
146 1 | karján az ujjak görbe-gurbán állnak.~Egy-két szó után, melyre
147 3 | érdemes~ Vénségnek álló képi vagytok,~
148 1 | fürödnek,~S hátokat megmosván állokkal,~ Mint csapják a vizet
149 1 | Marsirozunk s Putna-vízig meg sem állunk.~Ott is sietséggel pontonokat
150 1 | Egy örök éjtszaka álma borzaszt. ~Úgy van, Barátom!
151 3 | szomorún Amarilli, csudállám,~S almádat fáján kinek a számára hagyád
152 1 | És egy szenderedés álmai vóltatok.~Eltűntök! megyen
153 3 | gyepre terűlj le, szelíd almám is elég van,~Van jó lágy
154 1 | elmét andalgóvá tették.~Álmélkodva néztem e nagy játékszínbe,~
155 1 | Ostoba képzetek álmodásit. ~Óh, kedves élet legsanyarúbb
156 1 | praktikáját~ Még nem is álmodozá,~A nyalándék ifjak száját~
157 1 | közhaszonról már nem is álmodunk,~ Egymást emésztjük,
158 1 | Álomnak sok, sőt tán az álmom vólt kevés.~Mi nagy dicsősség
159 1 | virágok,~ Álmomat el ne legyezd, zefirkém! ~
160 1 | Nem nyúgtat éjjelem,~Álmomban árnyékok bódítanak. ~Circa ~
161 1 | tündérnek képzeltem,~ Álmomból felkelvén,~ Szégyennel
162 1 | az aranygyapjas felhőknek alóla~A már barnúló erdőkre veresses
163 1 | omlanak~ Feljebb onnan alólról~ A kápolna felé;
164 1 | látok, óh szent Istenek! álom-é?~ Gyengén emelgesd kis
165 1 | télnek zordonos éjjele~S álomhozó jégszőnyege béfede~
166 1 | nem semmivé levés!~ Álomnak sok, sőt tán az álmom vólt
167 1 | S ha kifarsangolhatunk,~Álorcáink majd lehúllnak,~ S akkor
168 3 | fakadékja körűl, hol az Alpesek a nagy~Sziklák ormóját úgy
169 3 | Az alpesi bölcs ~ (
170 1 | termetnek!~Nincs őrajta álragyogvány,~ Minden kitőlt magából,~
171 2 | a mi atyáink,~Hogy mi az alsó rend törvénye? kinél az
172 1 | oly kis vizecske is,~Hogy általgázolja egy fiókkecske is;~De ha
173 1 | ránk jönni miatta.~Néha általjöttek; de ha észrevettek:~Megszünt
174 1 | Ijjesztett bennünket az általmenéstől,~Vagy ha jobban mondom,
175 2 | éjnek~Jó oltalma alatt hamar általment a határon,~És már új módon
176 1 | hogy a végső álom~ Már altatja véremet.~De akkor is, édes
177 1 | képek festegetésivel~ És áltató ledérkedéssel~
178 1 | a piroska hajnal,~Nohát aludjuk által.~Rövid életünk. Nohát
179 1 | Egy szép útja után a nap aludnimegy~ S a párázatok estveli~
180 1 | Melyet ki kell, megtudd, aludnunk~ A Lybitina setét üregébe. ~
181 1 | rózsaszál benyílik.~Hogy magam aluttá tettem,~ Lábujjhegyen
182 1 | Zéminnel békével együtt aluvó szívünk árnyékának~Áldoznak.
183 1 | kaszás, a szűre ujján~ Alva tisztel tégedet. ~Óh, palolj
184 1 | Dühös kezekkel vette amannak el;~ S már gőzölő testét
185 1 | Helyre fog állni, dicsőbb amannál.~
186 3 | eljött valahára, miólta~Már Amarillis enyím, s róllam Galatéa
187 1 | ehez ragaszkodtat,~ Amattól egy tiszta érzés iszonyodtat.~
188 1 | bigecs enyhibe~ Nyugvó Ámeliden mikor~A pajkos szelek úgy
189 1 | Ámelihez ~
190 1 | Végbúcsú Ámelitől ~
191 1 | lángszínű bársonyja,~ Amellyel elnyugvó napunkat bevonja,~
192 2 | a nyílt udvar kapujáig,~Amellynek küszöbén nem igen kedvére
193 1 | isteni~ Titkok felől, amelyeket nem tudok megfejteni.~A
194 1 | zubogón úgy bocsássátok,~Amelyen midőn lerepűlnek,~ Sok
195 1 | Vigyék el gyilkos árkotokat,~Amerre szabadabban mehet,~
196 1 | után mindent előhoznak,~Amiből jól kitessen, miért fáradoznak.~
197 1 | mit akartok,~És éppen ma, amidőn én mennyegzőt tartok.~Jaj!
198 1 | Munka, gondosság! ezek, amik által~Várhatunk vídám napokat
199 3 | Széltére bolygó ujjaim, amiként~ A rendre nem vigyázva
200 1 | tudjon az ember azokból,~Amikhez még csak nem is ért, pénzt
201 1 | angyali szív dobog,~ Amilyen babonás gyenge tapintata.~
202 1 | között~Minden gondolat, aminő~ Édessen petyeg el rólok
203 1 | Mi ez itt, s mi vólt az, amiről eszmélek?~Csak álom vólt-é
204 1 | elővégy minden mívet,~ Amivel bosszanthatod.~Buja! Bátran
205 3 | azt a Rómát hogy megnézd, amma mi hajtott?~~~~~~T~~~~ ~~~~
206 1 | ennek előtte~ A kis ámori nyílnak~Oly erejét, hogy
207 1 | mégse szakasztja el.~ Ámornak lobogó tüze~Nem tartós;
208 3 | tébolyogni~ Andal eszem tele tisztelettel. ~
209 1 | híg álom alá lapult~ Andalgással az ellene~Serkent s a ki-kinyílt
210 1 | Kergesd el, fiam, a komor~Andalgást, kiderűl a ködös éj; s noha~
211 1 | rábámult csendességbe~ Egy andalgó fülemile zeng.~Itt, hol
212 1 | És a higgadt elmét andalgóvá tették.~Álmélkodva néztem
213 2 | macskatövissek~Hát meg az angyal-, szent- s ördög-gyökerek (
214 1 | Nyájas gerjedezése közt~Angyalkádnak, ama kis bigecs enyhibe~
215 1 | nevezzél Helénának,~ Angyalkának;~Milyen szép arcúlatom,~
216 1 | lészel ugyan, hogyha kis angyalod~ Szintúgy lelki barátod
217 1 | megenyész! kíméljed az angyalt,~S vedd ki Ruszándámat,
218 2 | Anyjának húsz szép annyányi libái valának~Egy szép gúnárral,
219 2 | Tíz lovat is veszek én annyin, tán jobbat is ennél.~Ugyde
220 2 | városokat bebarangólt;~S annyira-mennyire sok mesterségnek kitanúlta~
221 2 | szép húsz liba tűne szemébe~Annyival inkább, mert minden süvegelte
222 3 | S vissza nem int az anyaföld.~ ~
223 1 | sohasem esmertem atyámat, anyámat.~Hanem egy becsülletes háznál
224 1 | Melyért ők érzékeny jó anyjoknak~Valaha porát áldják majd
225 2 | dologhoz~Látsz itthonn: - az anyó így s így mocskolta le Mátyást.~
226 1 | bújkál,~Kis lyány kereng anyós körűl,~ Egy a fején
227 2 | adod fele árán? - Ő biz az apja~lelkének sem alább párját
228 1 | Bújjon bár, egyedűl téged apolgat ott).~Óh nem vagy te az
229 1 | felé~Bennünket, hogy elébb áporodott s hideg~Vérrel fojtjuk el
230 1 | hallik is lassú morgások.~Az apró-cseprő muzsikások:~ Pacsirta,
231 2 | Jók, jók, úgymond Matyi, apróbb~Házaknak, de nem illy nagy
232 1 | alól kivergődni;~Még az apróbbakat, bár magát elvonta,~
233 1 | hazudjak,~Nem tudom én. Aprócseprők, azt látja akárki,~És ha
234 1 | bömböl az elgyúlt~Bombi, az aprólék tűzfegyverek egyre ropognak.~
235 3 | s más nagy dólgokkal az aprót,~Minden város közt pedig
236 2 | utólszor;~S erszénnyét a lúd árába viszont kiürítvén~Mondja:
237 1 | rákapatták.~A víz fejülről árad alább. - Amott~ A győzödelmes,
238 1 | Véletlen s akadályt szerző áradása~Ijjesztett bennünket az
239 2 | Kérdi az úr: Id'adod fele árán? - Ő biz az apja~lelkének
240 1 | padláson keresztül~ Az arany-köd szivárog. ~S midőn egy hízakon,
241 2 | hogy bizonyos légy,~Tíz aranyat feladok: majd meglelsz engemet
242 1 | Attillát a réz az ezüstbe s aranyba bezárta;~Hellye nem esmeretes:
243 1 | lejutván~Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla~A már barnúló
244 3 | Felséges egy kép! mint aranyozza meg~ A cifra villám
245 1 | vér,~Hűsége zálogául ezer aranyt igér.~Jól vagyon részemről
246 3 | katonáé,~S jött-menté a szép aratás. Mire bíra, szegény nép,~
247 1 | Angyalkának;~Milyen szép arcúlatom,~Azt jobban megláthatom~
248 1 | szaladott, a~ Kert árkába töré nyakát. ~Ládd: úgymond
249 3 | tisztasággal~ Foly e csermely árkában~Sorra bókolt szép virággal~
250 1 | se nyitott,~Valaki, midőn árkola,~ Egy hanttal beborított. ~
251 1 | Vigyék el gyilkos árkotokat,~Amerre szabadabban mehet,~
252 1 | a siralom beborított~Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült
253 3 | honnyunkból, s te a hűs árnyékba hasalván,~Szép Amarilli
254 1 | nyúgtat éjjelem,~Álmomban árnyékok bódítanak. ~Circa ~Én Híment
255 1 | talpig nézhetem~ Árnyékom kerűletén.~Érzem kis szám
256 1 | Lelőni mellette? ~Árnyékos fák!~A zöld ruhák~ Rólatok
257 1 | intett,~Szívemből minden bús árnyékot elhintett. ~Zeli ~Víg óráim
258 1 | józan okosság!~Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle!~
259 3 | szikkadton hagyja porondján,~Árr, Tigrissel elébb el fogja
260 2 | süveged? mi ezen lúdaknak az árra? -~Bényomván süvegét, s
261 2 | azalatt ő a vén lúdakat arrább~Hessegeté; az eladni való
262 2 | Meglátja az úr is az embert,~Arrafelé sétál; mit akar? megkérdezi.
263 1 | gyaláz, mert a gabonának árrát~Megtöröd, s amit beszedett,
264 1 | kellettem,~ Én arról nem tehettem. ~De tudtam
265 1 | készítnek.~Szűz szabadságától, ártatlanságától~ Megfosztott szívvel
266 1 | és csupán~ Hódít, bár ártatlanul,~S az én szívem e nagy csatán~
267 1 | annak az idők éhsége sem árthat;~Sőt azok is hírét tartoznak
268 1 | ujj senkinek szegény nem árthatott:~Mert ő nem vágott csak
269 2 | nélkűl más munkájába nem ártom,~Menni akar; de az úr megtartóztatja. -
270 2 | Majd egy kis télére valót árulna belőllök.~E lúdakra fené
271 1 | A vérpatak tengernyi árvák~ S özvegyek átkai
272 1 | a rakást.~ Amaz hogy ás-vés. - Nézd, az álnok~ Mint
273 1 | Mely sok ezernyiszer ásna még fel! ~Kicsinyhitűek!
274 1 | Benne lábokkal gödröt ásnak.~Amaz mélységét méregeti,~
275 2 | hogy: vólt hajdann egy öreg asszony.~Özvegy vólt, s egy rossz
276 1 | Egy astronomiai értekezés után ~
277 1 | kótyogóson~A fizikába vágok~Vagy astronómizálok.~Forog nekem nap és föld,~
278 1 | kiszabott határát~ Át nem ugordja. ~Hogy tehát
279 1 | giz-gazt hogy tolják öszve,~S átadván a sebes folyásnak,~
280 1 | valaki,~ Hogy a többit átaljában miért nem hányatja ki? ~
281 1 | jelesebb tárgyra hevíttetett~Átall a nyomorult sírba leszállani,~
282 1 | ott).~Óh nem vagy te az ég átka vagy ostora,~Sem pusztítni
283 1 | árvák~ S özvegyek átkai közt kerengő ~Örvénye közt
284 1 | tehet;~Azt kell, Circám! azt átkoznunk.~ Hogy mint egy nyílt
285 1 | Tudom, hogy engem sem átkoztok,~Kinek a legforróbb szerelem~
286 1 | feküdt. ~Nyájas, mégis azért átszegező szeme~A vállam közein mintha
287 1 | sorban midőn helyheztetett:~Attakot parancsolt fújni trombitásnak;~
288 1 | elérünk, rontsuk.~Ekképp nagy Attila népeit oktatta,~Friss elevenségre
289 1 | hímet, kik a hírnek örűlünk.~Attillát a réz az ezüstbe s aranyba
290 1 | Nyugosznak immár a mai nap baján~Áttört vitézek, durva veszély között~
291 1 | kiveszik néha barátjokat,~Áttörvén az ezerféle veszélyeken,~
292 1 | az irigylésre méltó szép atyafisághoz.~Jaj, mond amaz, ki hinné,
293 1 | Bizván ily kegyes atyáinkban.~
294 1 | Egymást emésztjük, s bóldog atyák! jeles~ Érdemteket,
295 1 | inakkal lépegeték odébb. -~Atyám, ne kísérts, sőt szabadíts
296 1 | számot,~Mert sohasem esmertem atyámat, anyámat.~Hanem egy becsülletes
297 1 | felfúvalkodásból~ Százezer atyjafiát levágat. - ~Vitéz barátim!
298 1 | alázatos~ Képpel letették atyjaihoz. Behányt~Sírjára pompás
299 1 | emberiség javára. ~Míg kimutatná Atyjának~Érdemét áldozatjának,~
300 1 | lélekkel,~Áldván a természet jó atyját,~ Ki táplálja minden
301 1 | Ezerhétszáznyolcvankilencnek folytában,~Augusztus hónapnak legelső napjában,~
302 1 | fel-felemelgeti~A nyálkás avarok leple alól fejét~ És
303 1 | égigeresztő,~Kápolnába kiül, nem avulhat el, amiket épít:~Virtus
304 1 | képében járhatna a Sátán!~Avvagy nem te voltál-é, ki megbolondított,~
305 3 | lárma~S udvari pompa fogák azelőtt zabolán; a hiúság~És alacsony
306 1 | Valóságos tárgyai.~Ők csak azokról zenghetnek~ Halhatatlan
307 1 | kapkodnak~A vérszopók, mert azoktól~ A Múzsák undorodnak.~
308 2 | füstös nagy ház hellyére azólta~Pompásabb palotát újabb
309 2 | fogatni. - Szakács tálaljon azonba!~Míg bémennének, Matyi mondja,
310 1 | porrámorzsolva lerontja,~Amit azonkivül is lefelé sodor a maga terhe.~
311 1 | látni gazdag nyereséget,~Még azonkívül is, ami már megégett.~Itt
312 1 | vérszopókot: ~Majd akkor aztán a megelégedést~Rajtad tanuljuk,
313 1 | meg ott terem, merő cifra báb már.~Barátja is öltözvén
314 2 | strázsa, kocsis, fullajtár, bába, favágó,~Egy szóval minden,
315 1 | körűl,~ Egy a fején babirkál.~ Igy múlat olykor-olykor~
316 1 | babonás világban,~ Bábjai vóltak, ~Szent hevétől a
317 1 | Értelmek gyökerét a tél babonáiba fagylalt ~Jéggel rakni körűl.
318 1 | csapat cicázik,~ Egy báboz, egy cocózik. ~Némely'k
319 1 | tűköri. Nézd drusza,~ Bachus régi barátunk~
320 1 | Bokréta-szedni mentem,~De az ő badár szemétől~Nem leltem egy
321 2 | kit elérkezvén, kocsijában~Bággyadtan leltek; mondják, hogy nem
322 2 | erdő.~Hallgatnak; de csak a baglyok huholási szakasztják~Félbe
323 1 | bizony a sasok~ Bagoly torongyokká fajultak.~
324 1 | valóban kár.~Hanem ha az ur baja ollyan igen szörnyű,~Azon
325 1 | veszünk~E sullyos élet sok bajain erőt,~ A vérpatak tengernyi
326 1 | gyűlt~ Terhét a ház bajának.~ Gondos, serény,
327 1 | ezerféle veszélyeken,~A sok bajba került kis nyereség felett,~
328 1 | haszonnal segíteni~ E bajban forgó hazán;~ S
329 1 | Kiknek epedt~Élteteket~Sok bajhoz csatolták az egek,~A jutalom
330 1 | s merészebbek~Vélek nem bajlódnak.~Én meg, elmém bimbócskáját~
331 2 | Jókor költek azok, maga bajmolt véllek az özvegy,~Hogyha
332 2 | erdőt~Hajtsák meg, mert már bajnak kell lenni akárhogy. -~Amint
333 1 | táblára tekintesz.~Elbúsult bajnok! E százba sem engedi, ládd-e,~
334 1 | Már sohasem~ Gyötrik bajnoki gondolatok,~
335 1 | vetekedve Kodrust. ~Hív bajnokinknak mennyei lelkei~ Kik
336 1 | gyönyörűség,~ Pálma kell a bajnoknak.~
337 3 | Hol vagynak a nagy bajnokok, akik e~ Szörnyű gerincen
338 1 | Édesanyánk: kérünk, ezután is bajnokokat szülj,~Kiknek számokkal
339 1 | a közügy és ez a ~ Bajnoktalan vallás utánnad.~
340 1 | nyelv is sokezer kárt s bajokat szerez,~Légyek néma tehát? -
341 1 | által az útjain~ Leskődő bajokon, s gyenge kezed vigye~Nem
342 1 | Rám kacsingási~Éppen akkép bájolnak,~Mint a nyári dongónak ~
343 1 | történeteken s a sok ezer bajon,~Melyek rendre velünk játszanak,
344 1 | csavarog.~Még úgy lenne bajos, ha megállana, mégpedig
345 1 | nyakasság! fére! fére!~ Ez a bájos tekintet~Büszke gőgöm ellenére~
346 2 | hogy valahára szokatlan~Bajra vetette fejét, s kigyaloglott
347 1 | Ámor nyilának,~ Serdűlő bajusz! idvez légy!~Sok szerelmes
348 1 | A serdülő bajuszhoz ~
349 1 | betette.~Édesanyád, ki fiát a bajvívásra tanítá,~Magzatjának örűl
350 1 | nyelni a becsüllet~Útján bakácsolónak.~Csak végye gondolóra~Akárki,
351 1 | óltárára~ Ökröt vagy bakot vágott,~Áldozatul tettem
352 1 | fegyvere törje meg.~Sok bal vélelkedés lomha barátjai~
353 3 | Szép gavallérok karján~ Bálba, maskarába. ~Eddig a kis
354 3 | Azt a Róma nevű várost én balgatag ésszel~Azt tudtam, hogy
355 3 | járom alatt amaz,~ A balgatagság vétkeinek ki-ki~
356 1 | megmentette.~Mert úgy belétalált a balhüvelykébe:~Hogy tört csontja mindjárt
357 1 | sietnünk,~ Mind egy úton ballagunk,~E pályát hogy kell követnünk,~
358 1 | életét elvette,~Mégis a balnak kell szenvedni érette.~E'
359 1 | éhhel-hólt szájából;~De a bálok majd elmúlnak,~ S ha
360 1 | hólna alá vette.~Én is e balszárnynak lévén egy kis tolla, ~A
361 1 | sokat is szenvedett.~A balt Moldva felett széjjel-kinyújtotta,~
362 1 | menny főldre hinti~ Balzsamának harmatit,~S új erővel áldva
363 1 | szedtem!~Hímen szívélesztő balzsamánál~ Nincs édesebb,~Flórának
364 1 | lehelletted,~Már ezt az új balzsamodat rózsás kertembe~ Szedted,
365 1 | eremet mind megpengetted,~Balzsamos lehellet! gyenge szorítás!~
366 1 | látatlanúl,~Violák! nem vidul balzsamtoktól,~Minden gyönyörködtető tárgyaktól~
367 2 | és megrántja ruháját:~Mit bámul az uram? nem fogják azt
368 3 | frizúrvas végén,~Az irígység is bámúl~ Pompám fényességén. ~
369 1 | ifju ezekre,~Megmeredten bámula a látott szépségekre.~Mondja
370 1 | győzvén annyi sok szépséget,~Bámulni és imádni, hol fázott, hol
371 1 | levegő is,~ A nap után bámult tán még a szellő is.~A diszhármóniás
372 3 | Egy néhány takarások után bámúlva csudálni?~E jó földnek már
373 2 | Debrecenből, januárius 12.-én 1816-ban. ~F. M.~
374 1 | E sasnak dereka most Bánátban lészen,~Ott, tudom, különös
375 1 | ami furcsa.~Nevessük, ami bangó.~Hát a töméntelen bajt~Hová
376 2 | háromszor. - Az Isten~Így bánik, s bánjon valamennyi kegyetlen
377 1 | lépését,~Hogy osztán meg ne bánja férebiccenését,~Lépésemet,
378 2 | Az Isten~Így bánik, s bánjon valamennyi kegyetlen urakkal.~
379 1 | tán danolni. ~Zeli ~Nem bánom, mert illik hozzám~
380 1 | Hernyó, bogár ne bántsa,~ Nyúl, kecske
381 1 | vigyázz, meg ne csalj, meg ne bántsd Istenemet. ~Főpap ~Hogy
382 2 | commogtak vele a lovak, egy banya két pint~Szappanos égett
383 1 | peng ajakán minden vén banyának,~Nincs egy ép tagja is a
384 2 | kirohant, egyedűl egy sánta banyára~Hagyván a tüzelést; hanem
385 3 | Nyájamból sok gyenge szopós bárányka bevérzi.~Néki köszönhetem
386 1 | és szent Istene! Jámbor~Bárányodnak ügyét többé farkasra ne
387 3 | ollyan,~Melybe az adni való bárányt vásárra behajtjuk.~Mint
388 1 | Hadd nézzem, egy-két régi barátaim~ És jó hazám mint tisztelik
389 1 | zengnek gyönyörűn. Drága baráti név!~ Nincs nálad jelesebb
390 1 | A virtust követők lelki barátinak.~ Óh, hív szív! te pedig
391 1 | Torkából kiveszik néha barátjokat,~Áttörvén az ezerféle veszélyeken,~
392 1 | koszorúzza fel~ Egy hív barátném4 - Oszlop! Akármi légy~
393 1 | kirágta. ~Ti példái a hív barátoknak!~Kik környékét erős honotoknak~
394 1 | szivárogó~ Szentség húzza barátomat~Egy központra velem, s kérjük
395 1 | tött időnket.~Szeressük a barátot,~Nevessük a bolondot;~Hát
396 1 | Éljen a barátság! ~
397 1 | kirontott,~Vége szeretetnek, barátságnak,~Bizodalomnak és kivánságnak,~
398 1 | drusza,~ Bachus régi barátunk~ Most hirdet jeles
399 1 | Már megfakult rét puszta barázdain~ Haldoklik a Természet,
400 3 | hűséges kezed fogásába. ~Óh, bárcsak veled mehetnék~ Által
401 3 | indúlj!~Nem nézlek már zöld barlangba hasalva, miképpen~Függtök
402 3 | nagy tetemű kövek,~ S barlangok öblös gyomrai! Rengeteg~
403 1 | béfede~ Mindent, szemed bármerre vessed,~ Egy örök éjtszaka
404 1 | bízva: bizonnyal úgy~ Barmoknak és kedves lovoknak~
405 3 | reményem~Nem lehetett, noha sok barmom ment áldozatúl fel~S a háládatlan
406 1 | kornyadoz életek~A lelket tagadó barna gyanú alatt.~Téged, bár
407 1 | aranygyapjas felhőknek alóla~A már barnúló erdőkre veresses arany színt~
408 1 | elhagyott lelkiesmérete,~S a baromhoz hasonló élete. ~Óh Isten!
409 1 | környék örvendezvén~ Zöld bársonnyal befedi magát~S áldoz néked,
410 1 | játszhassanak búvócskákat~ Bársonyában a kellemek,~Majd meglásd,
411 1 | a természetnek lángszínű bársonyja,~ Amellyel elnyugvó
412 1 | s mások~A természet nagy basszusának~ Dörgésére megnémulának.~
413 1 | tanult vitéz, ki már~ Sok bástyákat megveve,~Hogy planizál,
414 1 | Zrínyi, Kinizsi, Kemény, nagy Báthory hangra inárul~A Mahomet
415 1 | gyorsasággal~Ellenség özönét vágta bátorsággal:~Mérges vitézeink rajta
416 1 | Tapadok, mutass egy bátorságos helyet.~Hadd szárasszam
417 1 | és rucának,~De csakhamar bé-bétekint~ S nagyot visít anyjának:~
418 2 | mert sok nagy városokat bebarangólt;~S annyira-mennyire sok
419 1 | És kijövén illendő módon bebocsátja,~Mondván, éppen maga van
420 1 | hatott,~ Köddel van beborítva,~ Melyet gőzölög
421 1 | elmúltok,~ Zöld sephedékkel béborúltok. ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
422 1 | egy kis tágúlást;~A sok béburkolt életnek~ Lágy szellőtől
423 1 | hálójába fajtalan~ Amor becsala,~Mint gyötri szívét a boldogtalan~
424 2 | oka tőle szepegni. ~ Bécsbe ugyan hírem nélkűl szöke
425 1 | nap hajnalát,~Míg az éjj becsillagozza~ Szétterítve fátyolát:~
426 1 | Megelégvésének ibolyáit,~Becsületének zöld borostyánit~ Egy
427 1 | ezernyi bosszút~Kell nyelni a becsüllet~Útján bakácsolónak.~Csak
428 1 | Kérem, uram, kedvezzen a becsülletemnek.~Felel az: Hogy a szennyből
429 1 | atyámat, anyámat.~Hanem egy becsülletes háznál neveltettem,~Tisztességesen
430 1 | taxabért,~ Nem tarthat a becsűstől,~ Nem korhelyes,
431 1 | lejutván,~ Egy nyiláson becsúsznak. ~Ott a már fellobbant szűzet~
432 1 | Nem hágy ő soha el, s bár bedugod füled,~Még ujjával is int,
433 1 | s lökd ki magad földünk bedugúlt üregébe~Fúladozó kéntűz!
434 1 | csókokkal,~ Örömömbe befalnám.~Vess véget hazai hűség~
435 1 | éjjele~S álomhozó jégszőnyege béfede~ Mindent, szemed bármerre
436 1 | örvendezvén~ Zöld bársonnyal befedi magát~S áldoz néked, tömjénezvén~
437 2 | szárnyával, hogy száját béfedi; ekkor~Megköti hátulról
438 1 | gyorsan ellebbent orcáját befedve,~Hagyván a bölcs ifjút félig
439 1 | eltakarám a szerelem tüzét,~Béfedvén vele szívemet;~ Nem
440 1 | Mozdító inaim megmerevedtenek,~Béforrott ajakam. Végre reám mutat~
441 1 | Gyengén emelgesd kis csalogány begyed,~ Lassan lebegjetek,
442 1 | azzal ne gondolj, felel ez begyessen,~Bár hadd legyen ő majom,
443 1 | Hortobágy mellyéke!~Beh sok szegény legénynek~
444 3 | adni való bárányt vásárra behajtjuk.~Mint ebbel kökykét vagy
445 1 | Képpel letették atyjaihoz. Behányt~Sírjára pompás jelt faragtak:~
446 1 | lágy-meleg~Álom ködjeivel béhehegének, és~ Selymes kis kezeikkel~
447 1 | egek bóltja leroskad is,~A béhorpadozott föld düledéke közt~Sem rettent
448 3 | pengette danolva: ~ Bejárhatatlan nagy hegyek! a komor~
449 2 | az olasz földön? - tessék béjönni! - Ebédje~Volt-é már ma?
450 2 | vóltak ezek; nyúl-, farkas-, békacseresznyék;~Medve-, szamár-, disznó-,
451 1 | szellő is.~A diszhármóniás békák piánója,~ A taktusra
452 1 | az órod.~De hátha tarka békát~Találhatál meginni,~Gyanús
453 1 | egy zöld koszorú fedi~ Békés homlokomat, bár ha letépi
454 1 | nyúgodalom célja, s az angyali~Békesség. Koszorút kössetek, óh jeles~
455 1 | édes Istenem!~ Adj jó békességet,~Fordíts el országunkról~
456 1 | mérges dühödéssel~ A békétlen irígykedés. ~Egy kápolna
457 1 | útazónak~Mind szemét-száját bekeverje piszkos~ Rajzolatokkal. ~
458 2 | fákkal nem akarja az úr bekeverni.~Mondja az úr: Ezeket bizony
459 1 | szaladtam.~Ez amúgy nagyjából béköté ujjomat,~S kivévén belőle
460 1 | felfelé.~Míg a mentorod él, béköti ő sebed,~ Kedves karjai
461 1 | Mindenttudó bölcs lelke belát egész~ A titkokat fedő
462 1 | korsójába:~ Fussatok bele hamarjába,~S ha inni felviszen
463 1 | Egyszerre fínumabb észt~Tudok belé locsolni.~Rebelliót ha érzek~
464 1 | moccant fel. Szomszédjokat a belecsattant~Ég ropogó tüze pukkantotta
465 1 | édes repesést hintegetett beléd. ~Poéta ~ A már forradozó
466 1 | kabinetjába~ Csaknem belenézett az egek titkába.~Ily kis
467 1 | szikrádat azért adta az ég belénk,~Hogy sokféle nemes gerjedezéseket~
468 1 | mind igazság lehet, a biró belészóll,~De ha maga nem tudja, bezzeg
469 1 | véle megmentette.~Mert úgy belétalált a balhüvelykébe:~Hogy tört
470 1 | kivált te huszár! mérges Bellóna remekje.~Jól ha vitézkedtél,
471 1 | levesznek,~Szép ligetek!~Belőletek~ Hótengerek lesznek,~
472 2 | kis télére valót árulna belőllök.~E lúdakra fené fogait Matyi,
473 1 | kezed~ Meg sem tapintá bélyukasztott~ Mejjem örök sebeit;
474 1 | Jézus tanítványai~És kik Belzebub szólgái,~ Amazok mindent
475 2 | próbálna szerencsét;~A vásárra bemenne velek; jó móddal eladná;~
476 2 | Szakács tálaljon azonba!~Míg bémennének, Matyi mondja, hogy arra
477 1 | titok kárpitja előtte...~Ő bément s széjjelnézett. Látván
478 1 | gyöngyöket,~ Melyek meglepnek benneteket,~Majd a leányok leguggolnak,~
479 1 | suhanással~ Egy rózsaszál benyílik.~Hogy magam aluttá tettem,~
480 2 | ezen lúdaknak az árra? -~Bényomván süvegét, s megrázintván
481 1 | magába,~Egy virgonc hölgy bepattan nevetve bóltjába,~Kiván
482 1 | De ha esső esik a havas bércében,~Jaj annak, ki akkor jár
483 1 | aljából;~Havasok, kősziklák s bercék közt tévelyeg,~Még a zajos
484 3 | füstölgenek alkonyodásra,~S a nagy bércekről, nézd, mennyire nyúlt el
485 3 | szenderedésre kecsegtet.~E bércről meg az erdőlők danolása
486 2 | paripára felugrik;~S illa berek. - Haza jő a fűvész csorda
487 2 | ott maga mellé~Egy vezetőt bérelt; mikor osztán Döbrögöt érte,~
488 1 | eladja. ~Zeli ~Oh Hímen, mi bérem lenne,~Ha nyakam jármodba
489 2 | kertész, szoba- konyhaleányok,~Béres, strázsa, kocsis, fullajtár,
490 1 | Ámító szerelem! rózsás berkedbe, hogy ottan~Első lépéssel
491 1 | Jancsárok bújkálták ligetes berkeit.~Ezeket is Putna vize tartóztatta:~
492 1 | zengését~ Hallom már a berkekben,~Pusztult honjok zöldűlését~
493 1 | Oszlop! Akármi légy~ Bernárd hegyén a Nagy Vitéznek:~
494 1 | Várván méltó kincset bérül,~ Majd egy jó lélek
495 2 | fűvész csorda rakodtan:~Bészalad egy szobalyány, meglátja
496 2 | Elöljáró beszéd az első kiadáshoz ~
497 1 | gabonának árrát~Megtöröd, s amit beszedett, nyakán vész.~Add Uram!
498 2 | Még életbe lelé, s hozzá beszegőde inasnak,~Olly feltétel alatt,
499 1 | Míg valahol magyarul beszélnek. ~S nem engedem meg, hogy
500 1 | szükségeket~ A szorgalom beszerzi,~Rakásra gyűlt élelmeket~