| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2504 1 | Lelkét nem a vér szomja hevítené,~ S a kárhozandók útja
2505 1 | Kedvellésnek. Az ő lelke hevíti fel~Érző szíveteket, hogy
2506 1 | A tőled jelesebb tárgyra hevíttetett~Átall a nyomorult sírba
2507 1 | tele,~ Hol hűl, hol hevül vére. ~Ég felé fel-felemeli~
2508 2 | erét Matyi, és veszedelmes hevűlést~Érez megromlott vérében:
2509 1 | bóldogok~ Egymás eránt hevűlnek,~Azon az égiek magok~
2510 1 | minden pajkosságát~ Amor hiába intézi.~Boldog tehát az
2511 1 | Elgázol a hatalmas.~De hiában! mert más mód nincs,~
2512 3 | Sorsát, gonoszságát, hibáját,~ S tetteit
2513 1 | türhetétek,~ Elnézvén sok hibámat,~És édessé tehetétek~
2514 1 | Mint olykor-olykor a miénk)~Hibások és idétlenek lehettek is,~
2515 2 | Be kár, hogy öt ujjnyi hibázik;~Ám de hisz' e' nem az én
2516 1 | hadakozás.~Egyszer csak hirtelen hidakat csinálunk,~Marsirozunk s
2517 1 | ékesnek nem tart senki,~Ne hidd, kis Cupido mókussa,~
2518 1 | heve vagy sava,~Sűrűbb vagy hidegebb volta sokat tehet~ Két
2519 1 | ébredés.~Mint küszködtek a híg álom alá lapult~ Andalgással
2520 1 | nyugvásra rengették~ És a higgadt elmét andalgóvá tették.~
2521 2 | szörnyű~Ígéretje szerént. Híjjába keríti magát bé~Puzdrás
2522 1 | török lovasság sem hevert hijjában:~Sikoltott, mint Sátán,
2523 1 | érzésim kivánsági, mi a hijjatok?~Csak középpontotok egy
2524 1 | Akik megveszik illy tetemes hijjával ez írást.~
2525 1 | Sok vala ő, sok is a mi híjjunk. ~Dicső halandó! mely keseregve
2526 3 | öszvekötözve találod~ Himen mirtusával vitézi pálmádat.~
2527 1 | árnyékok bódítanak. ~Circa ~Én Híment s azt a szempillantását~
2528 1 | teremtett,~Róllunk várhatnak hímet, kik a hírnek örűlünk.~Attillát
2529 1 | A virággal tarka rét,~Hímje nővel egyesűlve~ Néked
2530 1 | személlyem,~Lát-e forradást avagy himlőhelyet képemben,~Horpadást az óromon,
2531 1 | atyafisághoz.~Jaj, mond amaz, ki hinné, hogy míg a föld hátán~Élő
2532 1 | megvilágosítja.~Neki azt hinni kell, s ha képtelenség is~
2533 1 | ráz. ~A kisleány már enni hint~ A tyúknak és rucának,~
2534 1 | eszem képzete szárnyain~Hintázgatta magát, már csuda testeket,~
2535 1 | felettem,~ S rám csókokat hinteget.~Amint pillám közt sejtettem,~
2536 1 | közt,~Mely édes repesést hintegetett beléd. ~Poéta ~ A már
2537 2 | száraz falra marokkal~Borsót hintett vólna, szitok, mocsok és
2538 2 | Készen az ebéd; jól laknak; a hintó~Ott terem. - Egy pillantat
2539 2 | Döbrögi pontba parancsol~Egy hintóba fogatni. - Szakács tálaljon
2540 3 | fényességén. ~Nézd, egy hintóban milyen~ Szép paripák
2541 2 | széjjel az embert;~Döbrögi jő hintón, útjából félre vonódik~Minden
2542 2 | kiabálja;~Mellészöktet a hintónak. - Tudod-é uram, úgymond,~
2543 2 | Elfoghatja! - Szorítsd! Maga a hintóra felugrik,~És kíváncsi szemét
2544 1 | a bóltja előtt egy kézi hintóval.~Kinyílik az ajtaja, s belölle
2545 1 | méreggel tele szeleken,~S hirdess békét víg lengéssel~
2546 1 | kóldús szájába valóknak~Hirdetik. A Drómó tudná ízlésteket,
2547 1 | árnyékának~Áldoznak. Áldottnak hirdetvén a kis unokának. ~Zeli ~Már
2548 2 | Döbrögi házánál elenyészett híre nevével.~Bátran elmegy hát
2549 1 | urat már régen esmérem~Jó hirében, nevében, azért arra kérem,~
2550 1 | vezérek,~Kiknek vég nélkül hírek példánkra lehetnek:~De mi
2551 2 | szepegni. ~ Bécsbe ugyan hírem nélkűl szöke pőre gatyában~
2552 1 | Mert érdemes nevének szép hirét hallottam.~Azzal gyorsan
2553 1 | sem árthat;~Sőt azok is hírét tartoznak égig emelni.~A
2554 1 | Róllunk várhatnak hímet, kik a hírnek örűlünk.~Attillát a réz
2555 1 | szeretné? ~Ha a kevélység hírt-nevet éhező~Lelkét nem a vér szomja
2556 1 | Uram, bocsáss meg, kötve hiszek, gyanús~Amott az együgy;
2557 1 | Főpap ~Úgy van! valakik nem hisznek az ő prófétájába,~ Nem
2558 1 | az író.~Azzal csenget s a hites jegyzőket hivatja,~És a
2559 3 | meg nem áll,~Szilvia már hitét szegte,~ A kis víz még
2560 1 | akar, azt megteheti;~ A hitetleneket pedig, mint mondád, nem
2561 1 | megbomoljak,~ Hogy megcsalt hitetlenem?~A csalárd lepkék mind ollyak,~
2562 1 | Más gyávák kebelén~Könnyen hitt szívem ócsárolja. ~Circa ~
2563 1 | Szultán ~Igaz-é, hogy a mi hitünk sorsosit tartja jóknak,~
2564 1 | csüggedezni~ Gyenge hitünkben. ~Már az ég boltját sikeretlen
2565 1 | csalogatni a még~ Gyenge hitűket. ~A nap és hold s a nagy
2566 3 | fogák azelőtt zabolán; a hiúság~És alacsony nagyság tetszett
2567 1 | Kackit kiáltsatok rá,~Mivel hiúz szemekkel~Lés a gyanakszi
2568 1 | képzelni.~Eszét segítségül híván,~ A' se tud rá felelni. ~
2569 1 | az oktalanok közzűl, nagy hívatalához~Illő pólca felé. Míg lelke
2570 1 | űzheti~ Közjóra célzó hivatalját~ Akkor egész az
2571 2 | ígérte, hogy inkább~Rektornak hívatja magát, s minden követőit,~
2572 1 | s gyenge kezed vigye~Nem hívebb, noha bóldogabb~ Társ
2573 3 | hűséggel szolgálod~ Mind hívedet, mind hazádat,~Visszatérve
2574 3 | gyakran emlékezzél legtisztább hívedre. ~Majd ha hűséggel szolgálod~
2575 1 | nem mosolygasz? ott ama híveik~ Sírjára gonddal nyári
2576 2 | menybéli malasztért~Kérje a hívekkel. - Maga megvizsgálja az
2577 1 | vissza, csak engemet~Tartson hivének annál fogva,~ S nézzen
2578 1 | Távozz tőlem csábító,~Könnyen hívőt ámító,~ Nálam el nem
2579 2 | Döbrögi; rendes~Orvosokat hívtak, s kurrenst küldöztek az
2580 1 | arany-köd szivárog. ~S midőn egy hízakon, szépen~ Le akarna csordulni,~
2581 1 | Megszűntek. A dér, zuzmaraz s hó~ Jéglakatot vete ládd-e
2582 1 | nem érez és csupán~ Hódít, bár ártatlanul,~S az én
2583 1 | kellemet!~Mely szemérmes hódítással~ Int magához engemet!~
2584 1 | sül~Fajtalan mesterséged,~Hódító vitézséged~ Megtörik
2585 1 | nagy csatán~ Csupán hódolni tanul! -~Fére bolygó gondolatok!~
2586 1 | hóhérjának~Véletlen meg nem hódoltam.~ Akkor rózsám elhúllt,~
2587 1 | szájában~ A könnyen ingó hölgykének;~S midőn szeme rezzenéséből~
2588 1 | Kősziklák derekához az oktalanul hömpölygő~Nagy tenger vizeit, melyhez
2589 1 | tövissen járt.~Kérdi tőlle, hogy-hogy mert sült cigány léttére~
2590 1 | zefirkém! ~Óh, göndör árnyék! hogyne irigyleném~ Sorsod,
2591 3 | e' német földet itasson,~Hogysem szívemből ő drága személlye
2592 1 | felkiált tüzessen~Bíró uram, a hóhér hogy meghömpölygessen,~Hogy
2593 1 | Venus fiának,~ Szívem hóhérjának~Véletlen meg nem hódoltam.~
2594 1 | felett széjjel-kinyújtotta,~A holdnak félszárnyát itt le is csapkodta;~
2595 1 | telik tőle:~Elbúvik a földi holdvilág előle.~Mert két feje vagyon,
2596 1 | eszekbe.~A Hunyadinknak hollója után mátyási oroszlány,~
2597 1 | lelke burokba szorongott,~Holmi szerencse- s időmondók félisteni
2598 1 | Tündér-várakat és más~ Holmit kezde teremteni. - ~Hát
2599 1 | lefestette,~Moldvának nagy részét hólna alá vette.~Én is e balszárnynak
2600 1 | idő lessz-é vagy homályos hólnap?~Nem nagy országban, de
2601 1 | használt mai jó napunknak,~Holnapunk gondját az egekre bízván,~
2602 1 | mint tisztelik meg~ Hólta után az igaz poétát.~Hozzánk
2603 1 | meg szívem,~Esküvén, hogy holtig lesz hívem,~ Értem élt,
2604 1 | angyalom, mind éltem, mind hóltom~Kezében van, jutalma légyen
2605 1 | Tavaszomnak derülését~ Csak hóltomkor lelem. ~Múlt örömök!~Akkor
2606 3 | melly riasztó, melly iszonyú homály~ Lopá le nyájas nappalomat?
2607 1 | környékünk szinte nem borult homályba,~Még a természetnek lángszínű
2608 1 | Látok; amott távol homályt s setétséget.~Egy édes vonszódás
2609 1 | jutalma lenne,~Hogy egy Homérus lantjának~ Ezüst húrján
2610 1 | árnyékának~ Egy hazánk Homérussa.~
2611 2 | Harmadik ujjával megbökvén homloka búbját:~Fördővíz szaporán,
2612 1 | Követ is olvadni tanító~Homlokod úgy született ráncát terjeszd
2613 1 | koszorú fedi~ Békés homlokomat, bár ha letépi is~ A
2614 1 | Fogódzva hordogatják,~A homlokon gyűlt cseppeket~ Csókkal
2615 1 | gubbaszkodva voná magát ~Vénus hóna alá. A meleg estveli~Csend
2616 1 | Ezerhétszáznyolcvankilencnek folytában,~Augusztus hónapnak legelső napjában,~Mikor
2617 1 | elvetnünk!~Vidd el rólunk vad honjába~ A mord éjszak tunya
2618 3 | Télnek s szeleknek honjai! rajtatok~ Bámulva
2619 1 | kemény~ Halálra, kedves honnyotokért, ugyan~ Lássátok
2620 3 | hazánk kedves mezejéből,~Édes honnyunkból, s te a hűs árnyékba hasalván,~
2621 1 | Álnok~Vértörvény! ki a honőrzés színének alatta~Óltalmadra
2622 1 | barátoknak!~Kik környékét erős honotoknak~ Fűszerezitek látatlanúl,~
2623 2 | veszi a dolgot tréfának, hoppogat; erre~Hoppot mond itt, ott,
2624 2 | tréfának, hoppogat; erre~Hoppot mond itt, ott, meg amott
2625 1 | Horác hatalmas lelke! ki számtalan~
2626 1 | gőgetlen rátartással~ Hord egy bokor kellemet!~Mely
2627 1 | világi terheket~ Fogódzva hordogatják,~A homlokon gyűlt cseppeket~
2628 1 | csebernyi.~De héj! kevés a hordóm,~Ezt is ki kén ürítnünk.~
2629 1 | eleséget~ S csecsebecsét hordott fel. ~Sok efféle bóldogságnak~
2630 1 | Menyűl a jó anyának,~Hordozni a nagyobbra gyűlt~ Terhét
2631 2 | elérik,~Hallanak egy ollyan horkanást, mint mikor a kant~Megdöfik,
2632 1 | avagy himlőhelyet képemben,~Horpadást az óromon, hályogot szememben?~
2633 1 | leszállani,~S készebb a meredek horpaszain is a~Szikláknak nyomokat
2634 1 | te áldott Kanahám,~ Hortobágy mellyéke!~Beh sok szegény
2635 1 | Hortobágyi dal ~
2636 1 | is tészen.~A jobb szárnya Horvátországra terjedett,~E már sokat is
2637 1 | bár magát elvonta,~ Hosszan utána nyúlt fénnyével bévonta:~
2638 2 | megmondtam; főképp hogy kend is a hosszas~Várakozásba magát ne gyötörje
2639 1 | Ének a hosszú télhez ~
2640 2 | egyszer~Hóltra elúnta magát, hosszúknak kezdte találni~A napokat,
2641 1 | Lolliusnak címeres életét~Hosszúra nyújtád, én se szabok határt~
2642 1 | javára~Colchisi gyapjúval, hószín hűséggel adózzon.~
2643 1 | ligetek!~Belőletek~ Hótengerek lesznek,~ De a
2644 1 | méregeték; ez az~ Áldott kéz hoza felfelé.~Míg a mentorod
2645 1 | esőcske, látod~Mennyi sínlődőt hozol új erőre.~És ki nem dícsér?
2646 1 | időre~ Hogy zavarásba hozom, bocsáss meg.~Jövel, tekintsünk
2647 1 | Eredj le csak te Szári,~Hozz a szegény fiúknak~Egy kis -
2648 1 | Hólta után az igaz poétát.~Hozzánk ragyognak (bármi szemérmesen~
2649 2 | egymáshoz; nagy vólt egyszóval a hűhó!~
2650 2 | Hallgatnak; de csak a baglyok huholási szakasztják~Félbe az alkonyodást
2651 1 | forróval van tele,~ Hol hűl, hol hevül vére. ~Ég felé
2652 3 | pedig édes árnyéka,~Könnyeim hullását vedd kedvesen,~ Míg
2653 1 | Húllj mennykő! hegyek ormai mind
2654 1 | Végső áldozatúl sírjára hulljatok.~Így csorgott el vére, szép
2655 1 | eddig csak nagy cseppek húlltak,~ Már egyszerre neki
2656 2 | Quamvis sublimes debent humiles metuere,~Vindicta docili
2657 1 | mikor neve ötlik eszekbe.~A Hunyadinknak hollója után mátyási oroszlány,~
2658 1 | így vala~Az atyja Márton hunytakor is, pedig~ Láttátok
2659 1 | fülekkel,~Inak feszüljetek vont húr módjára~ S mind együtt
2660 2 | vólna, szitok, mocsok és a hurítás~Annyit tett Matyinak (Matyi
2661 1 | lantodat,~ Pengesd mennyei húrjait,~Most zengnek gyönyörűn.
2662 1 | Homérus lantjának~ Ezüst húrján pengene.~De elesnek szándékjoktól,~
2663 3 | Ellenkező dalt vernek e húrokon~ Széltére bolygó ujjaim,
2664 1 | Nem lebernyés szolga,~Van húsa, szalonnája,~ Öt őrü
2665 2 | bosszús Matyinak kikerülje husángját. -~A végső faluhoz jutván
2666 2 | első. - Vág egy jó tölgyfa husángot,~S azzal tarkótól talpig
2667 1 | hevesen felbuzdulván a vér,~Hűsége zálogául ezer aranyt igér.~
2668 1 | Egymással egyesítik,~Szeplőtelen hűségeket~ Áldással ékesítik.~
2669 3 | elébb jár.~ Kettőnkhez hűséges kezed fogásába. ~Óh, bárcsak
2670 1 | honjok eránt való~ Szent hűségre ezen áldozatunk nemes~Példáján.
2671 3 | A hűségtelen ~(
2672 2 | Hessegeté; az eladni való húszat kiszakasztá,~És egy körmön
2673 1 | Akármerre lengjen, egy pontra húz vele.~Óh jer, reppents hozzá
2674 1 | szegény fösvény!~ Élj húzással-vonással:~Majd ha elfogy ez az ösvény,~
2675 1 | mellyen csak az ostoba dajka~Húzavonása szerént, de nem önkénnyére
2676 1 | voltam. ~Már kardot nem húzok,~Végkép elbúcsúzok~
2677 1 | helytelen,~Amor jármát nem húzom. ~Kloe ~Oh Zeli, színt'
2678 2 | a lábujja sem érte.~Míg húzták-vonták, még egyszer visszakiáltott:~
2679 2 | visszakerűltek,~Vert lovaik csak alig húzván inokat, valamint a~Megzsákolt
2680 1 | szivárogó~ Szentség húzza barátomat~Egy központra
2681 3 | fűzből a határba sövény nőtt,~Hyblei méhecskék dongják a réti
2682 1 | Mint te, letört sárga ibolya, illyé lett!~Húlljatok virágim
2683 1 | levágta,~Megelégvésének ibolyáit,~Becsületének zöld borostyánit~
2684 1 | Pasquilus In Wolfgangum Ibrányi, 1815 ~
2685 2 | illyen-amollyan! -~Kérdi az úr: Id'adod fele árán? - Ő biz
2686 2 | Meglát egy virgonc lovat egy idegen sihedernél;~Kérdezi, hogy
2687 2 | Mint sziszeg a fót lúd idegenre: Matyinkat is akként~Gyúnyolták
2688 1 | lépek bé,~S íme mindent idehagyok,~ Csak titeket veszlek
2689 2 | Illy tunya életet élt ő jó ideig; hanem egyszer~Hóltra elúnta
2690 1 | Virágzásom idejében~ Akármerre kerültem,~
2691 1 | gondoskodnának az élet~Bő termő idején szükségre való kenyerekről. - ~* ~
2692 1 | nem halsz meg úgy-é? Véd idejű, szilas~ Gyengébb korodban,
2693 3 | Meliboee, kiért én~Minden idén kétszer hat nap füstöltetek
2694 1 | olykor-olykor a miénk)~Hibások és idétlenek lehettek is,~ Itt érik
2695 3 | jussokért,~ Oh, hadd idézzem nagy hegy elődbe! hol~
2696 1 | S essőt ád alkalmas időbe. ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
2697 1 | értünk~ Így az időhöz: Végyük el használt mai
2698 1 | kalendáriomba, ~melyből az időjövendölés kimaradt ~
2699 1 | csudát, sem hogy kikoholt időkkel~Mégse szűnjünk meg csalogatni
2700 1 | hatalmas lelke! ki számtalan~Időkre nyúló életeket merél~
2701 1 | szorongott,~Holmi szerencse- s időmondók félisteni voltak. ~
2702 1 | Gergely pápa az időnek~ Baján úgy segíthetett,~
2703 1 | Gyerekkorunk csecséit. Megért időnkbe szint illy~Örömmel emlegettük. -
2704 1 | betegekkel,~Itt már most az időt töltöm nyögésekkel.~Kínokat,
2705 2 | mindenik innep~Délyesténn az időtöltők karikába hasalni. -~Mint
2706 1 | Semmit sem felelhetett az ifju ezekre,~Megmeredten bámula
2707 1 | szerelme hamar megváltozhat.~Az ifjúban hevesen felbuzdulván a vér,~
2708 1 | A képzelt jót, szépet s igazat útálja,~Ő a legnagyobb úr
2709 1 | szív:~ Mennyei tán az igazgatás ott? ~F ~Boldog halandók,
2710 1 | szívünkbe. Csupán csak te igazgatod~A nagy lelkeket a virtusok
2711 1 | nem vágott csak kantárt igazgatott.~A jobbal két török életét
2712 1 | a halál tőlök, s ím ránk igazítja~Veszni való seregét; résen
2713 1 | Mézeled a letapodt igaznak ~Mérgelt falatját. - Boldog
2714 1 | szentsége kútfeje ezen nagy igazságnak;~ Őhozzá még árnyéka
2715 1 | szultán? ezek mind olyan igazságok,~ Mellyekről a menny,
2716 1 | Hűsége zálogául ezer aranyt igér.~Jól vagyon részemről is,
2717 2 | hozzá Matyi, hajdani szörnyű~Ígéretje szerént. Híjjába keríti
2718 1 | nyúló életeket merél~ Igérni lantos verseidnek,~
2719 3 | ily boldogságot. ~Nagyokat ígérő reménységim,~ Ha ti
2720 2 | öreg, minthogy jó zálogot ígért. -~Felveszi hát a vén hacukákat;
2721 1 | vagyok,~ Lábom azt is igérte,~Hogy a Kárpátusok nagyok,~
2722 2 | A jószágából; de az azt ígérte, hogy inkább~Rektornak hívatja
2723 1 | társakat magának,~Jó áldomást igérvén az öreg vajdának,~Hogy majd
2724 1 | Már kikapni magát gyengén igyekezi,~ Orcáját és mejjét
2725 3 | tudomány sajáti. ~ Hová igyekszel kis patakocska, kit~
2726 1 | magyar legény~ Hadd igyon búvába;~Pajtás! Isten áldjon
2727 1 | a mezőbe!~Minden állatok ijedtekbe~ Futnak, s repülnek
2728 2 | Elhergette. Mi az? Megdobban az ijjedezésre~Rákapatott jobbágy; hátrál;
2729 1 | kard vasa pengett.~Csak egy ijjedt török végső szükségében~
2730 1 | spanyolok s több mások is íjjedt~Szívek epedve dobog - ha
2731 1 | akadályt szerző áradása~Ijjesztett bennünket az általmenéstől,~
2732 1 | A Mahomet maradéka fiát íjjeszti neveddel,~Féli vitézi karod,
2733 1 | Búzatenyésztéssel; s inkább sóvárganak ikrás~Krumplijokon, mintsem gondoskodnának
2734 2 | a paripára felugrik;~S illa berek. - Haza jő a fűvész
2735 1 | míg Florának mennyei~ Illati ránk lengenek,~Éltünk egy
2736 1 | A mezők s erdők jó illatja,~ A ti szép táncotok~
2737 1 | Jerünk, szívjunk friss illatokat,~ Lássunk tajtékos patakokat.~
2738 1 | Már a tarka mezők illatos asszonya~Udvarlásra magát
2739 1 | megtelte,~ Mert e jó illatot kincsem lehelte. ~Tapintás ~
2740 2 | már gazdája dudáján~Úgy illeg-billeg, hogy rajta akárki nevethet,~
2741 1 | epert pirossabb~Szácskádhoz illegetnem.~Guggon, tudod, be jó vólt~
2742 1 | megfejteni.~A főpap magát előtte illendőn meghajtotta,~ A szultán
2743 1 | Én uram, feleli az szép illendőséggel,~Az úr házához éppen nem
2744 2 | módon~Kezdi viselni magát; illett rá tászli, paróka,~Koszperd
2745 1 | kezével~Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tünt,~S engem
2746 1 | Bár mértékletek öszve nem~Illhetnék: az erős egybecsatoltatást.~
2747 1 | közzűl, nagy hívatalához~Illő pólca felé. Míg lelke burokba
2748 1 | te, letört sárga ibolya, illyé lett!~Húlljatok virágim
2749 2 | márjás, úgymond, párja, az illyen-amollyan! -~Kérdi az úr: Id'adod
2750 2 | látnak? az Isten~Mentse az illyentől még a jó krími tatárt is!~
2751 2 | sem is állhatnám, hogy az ilyent meg ne tekintsem,~Mert mesterségem;
2752 2 | guta, úgy röhögött: No, ilyet soha gazd'uram, úgymond,~
2753 1 | esmeretes: de nevét rettegve imádják~Még ma is az olaszok, spanyolok
2754 1 | sok szépséget,~Bámulni és imádni, hol fázott, hol égett.~
2755 1 | melyet magad is Regulussal imádol,~Felséges híred feledékeny
2756 1 | Megkértem a világ imádta bölcseket,~S ha visszaeszmélek,
2757 1 | kóldusbotja után vakoskodik.~Imé felhánytam az új és vén
2758 1 | Már küszöbén lépek bé,~S íme mindent idehagyok,~
2759 1 | kirepedt piciny~Pályáján az imént dugta ki kis fejét. ~Múzsa ~
2760 1 | Öt-hat szál violát kaptak imitt-amott,~ Nem hagyván szemedet
2761 1(3)| Kis Imre, akit 300 Rf.-ot offerált
2762 1 | Pasquilus In Wolfgangum Ibrányi, 1815 ~
2763 1 | nekiborzadott. ~Mozdító inaim megmerevedtenek,~Béforrott
2764 1 | nincsen rakva fülekkel,~Inak feszüljetek vont húr módjára~
2765 1 | veled egy tanyába. ~Rezgő inakkal lépegeték odébb. -~Atyám,
2766 1 | Kemény, nagy Báthory hangra inárul~A Mahomet fajzatja rogyik:
2767 2 | lelé, s hozzá beszegőde inasnak,~Olly feltétel alatt, hogy
2768 1 | látja vetését,~S a cudar inda alól kenyeret vájkála fel
2769 1 | is úntig~Őgyelgette büdös indáját; csak letapasztá~Őtet is
2770 2 | nehezen lesi, hogy mikor indúl már az az úr ki. -~Egyszer
2771 2 | A lepocsékolt nép dühös indúlatja kanóccal~Adta jelét olykor
2772 1 | verni sziveknek.~Óh hányféle indúlattól~ Hányódunk és vetődünk!~
2773 3 | kecskék! hajdan bóldog barom, indúlj!~Nem nézlek már zöld barlangba
2774 1 | Érte nőtt virágim, ti is induljatok,~ Végső áldozatúl sírjára
2775 3 | Egy anya a táborba indúló fiához ~(
2776 1 | óltások?~ És ti jól indúlt fokadások?~Szép növéstek
2777 1 | ponyvára ráz,~ S megrakva inge alját,~ Hogy kedveket
2778 1 | S virágokat szór bé ingem hasítékán,~Azzal friss forgással
2779 2 | alig végzé, néhány zöld ingesek agyba-~Főbe verék, s kiveték
2780 2 | ahol szoktak vólt mindenik innep~Délyesténn az időtöltők
2781 1 | Most hirdet jeles innepet. ~Vivát! érjen azért annyi
2782 1 | Fussatok bele hamarjába,~S ha inni felviszen szájára:~
2783 1 | országunkról~ Döghalált, inséget,~Hogy ehessük békével~
2784 1 | hív társának s gyerekének~Ínségét mélyen képzelvén. Messze
2785 2 | A mohot; a rémült ispán instálja alássan,~Hogy mi pogány
2786 1 | tőlle kérdek;~ Ő magához integet,~ Hol kinyílva
2787 1 | tekintet,~ Mely csókra intett,~Szívemből minden bús árnyékot
2788 1 | pajkosságát~ Amor hiába intézi.~Boldog tehát az életet~
2789 1 | Erkölcsű hazamentekor~Egymást intve dicső tette nyomán halad. ~
2790 1 | dobbantak ugyan; de megint iramodnak,~Meghökkent a halál tőlök,
2791 1 | bukkant egy éppen rájuk irányzott~Bombi, meg is dobbantak
2792 1 | tulajdonította,~Azért ez irást tevé bóltja címerének:~Semmi
2793 1 | illy tetemes hijjával ez írást.~
2794 1 | követik,~ De a többit is irgalmas szemei szenvedhetik;~Sőt
2795 1 | tárgyaktól~ Végbúcsút vett irgalmatlanúl. ~Csak az elfelejtett temetőkben,~
2796 1 | kétség, elnyomsz. Nincs irgalom, úgy-é? ~Változhatatlan
2797 2 | ölmérőt s plajbászt egy irhakötővel;~És egy vándorló olasz ács-formába
2798 1 | megnézhette.~Jaj, de ki írhatná le, mi lelte, mivé lett,~
2799 1 | meg, hogy Domokos nevét~Irígy feledség éjje borítsa be,~
2800 3 | halálomat,~ Egy írígy sors vágott~ Ketté
2801 1 | kerestem,~Mások baját nem irigyelvén,~ S a természetet énekelvén,~
2802 1 | fajtalan ledérség.~Míg a fiú irígyen~Nem nézi, hogy kiszöktök~
2803 1 | dühödéssel~ A békétlen irígykedés. ~Egy kápolna ragyog fent
2804 1 | Óh, göndör árnyék! hogyne irigyleném~ Sorsod, mikor még a
2805 1 | az új házassághoz,~S az irigylésre méltó szép atyafisághoz.~
2806 1 | kis kezet~Durcás sorsom irígyli is,~ Szívem sebjeiből
2807 1 | e per valamerre ledűlne,~Írjunk kis Múzsám pompás tógát
2808 1 | ellen már hány ezerek~ Irkáltak, de hasztalan,~Mert csak
2809 1 | Gyakran sírnak, akik írnak,~Hogy kajánok gúnyolódnak;~
2810 1 | Kötelezőben annyit tegyen fel az író.~Azzal csenget s a hites
2811 1 | tehát, menten főtörvénynek íródjon:~ Minden vallás országomban
2812 1 | ha ki nem hagynád okosan írt~Munkádból egy fő titkát
2813 2 | szokták. Osztán meg akárki~Írta, uram! de gonosz csontnak
2814 2 | többször nem veri ám meg. ~ÍRTAM--Jobbotthon~EGY KANCSÓ JANKAI
2815 1 | Szégyennel eltelvén,~Irtództam, hogy magam megleltem. ~
2816 1 | belőle két megtört csontomat,~Ispotályba küldött, a több betegekkel,~
2817 3 | vólt más mód szabadúlnom,~Isteneinknek sem, másutt úgy látni személlyét.~
2818 1 | ne csalj, meg ne bántsd Istenemet. ~Főpap ~Hogy e fontos kérdésedre
2819 3 | Óltárt emel, s mint Istenének~ Áldozik ostoba
2820 1 | esmeret~ Szárnyén egész az Istenig! ~Cs ~Dicső barátom! már
2821 3 | ékesgették,~Mint egy tündér istennét~ Felségessé tették:~
2822 1 | folytatta:~Szultán ~Igaz-é, amit Istenről mond az ő profétája,~
2823 1 | az egek titkába.~Ily kis istenségnél főbb méltóságomba~ Az
2824 1 | Óh, esedezzetek istenünknél ~Értünk, dicsőült lelkek!
2825 2 | lelhet bosszúra.~Terényi István ford.)~
2826 1 | Amattól egy tiszta érzés iszonyodtat.~Óh, vajjon mi róllam az
2827 1 | tokájert,~ Majd eleget nem iszunk, ha nem élünk.~
2828 1 | látott.~Nincs sem éte, sem ita, éjszaka sincs nyugta,~A
2829 1 | se tud rá felelni. ~Sem itala, sem étele,~ Álom se
2830 1 | hát lennem? ~A siralom~Én italom,~ A csuklás ételem,~
2831 3 | Parthust, e' német földet itasson,~Hogysem szívemből ő drága
2832 3 | csúcsaidon vagyok,~ S itélem onnan széltire a világ~
2833 1 | Mely egy rosszlelkűnek itélet,~Kit a villám, pattogván
2834 1 | Melyért szent orcádnak ítélete~Előtt nem bánt lelkem esmérete.~
2835 1 | Hogy a vak a napról tisztán itélhetne?~Érzi, hogy melegít, de
2836 1 | dicsőült élet eránt kevés~ Itélletek van, csak hihető; hanem~
2837 2 | Tudja, mikíp szokták. Így ítélt Marci tudatlan~Fővel; mások
2838 1 | s ihol a nyár~Érleli már itt-ott jelesebb növevénnye gyümölcsét.~
2839 2 | jobb, hogyha dologhoz~Látsz itthonn: - az anyó így s így mocskolta
2840 2 | Bokroztatta baját, és már egy ízbe reménység~Sem vólt éltéhez;
2841 1 | nyalándék ifjak száját~ Mint ízelítse hozzá. ~De tudta a vén,
2842 1 | Bíbor kárpit alól izen~Újúlást a halál mázzaival
2843 3 | édessége~ A szerelem ízének~De ellenben nincsen vége~
2844 1 | nyelhetjük,~Ha a mások szája ízét~ Keserűvé tehetjük;~
2845 1 | míg érte siket lantomat izgatom,~Már hányféle veszélyt szűle
2846 2 | egy vén doktornál jó darab ízig~Szolgált; (hajdann ez valamely
2847 1 | találtam, s visszaszorítá. ~Ízlés ~Kézfogás, órr, fűl, szem,
2848 1 | csengettél,~Órrom s szám izlése, csak veszteg ültél,~
2849 2 | dícséri az úrnak~Építésbeli ízlését, sajnálja, ha itten~Tán
2850 2 | Pompásabb palotát újabb ízléssel emeltek,~A fala fel van
2851 1 | Hirdetik. A Drómó tudná ízlésteket, édes~Lantosim! Amíg hát
2852 1 | Tudjátok-é, mi lehetett, amit ízlétek?~ Aki még nem érezhetett
2853 1 | fákat töveikből~Döntögeté; izmos gyökerek mormolva halomnyi~
2854 2 | gondolkozik a mi urunknak~Más izrombeli megpüföléséről. Mikor elsőbb~
2855 1 | lettem,~ Mely jó ízt érzettem,~Zemin forró szájáról
2856 1 | Vér mezején~ Gyakran izzadozó seregek,~Kiknek epedt~Élteteket~
2857 1 | Áldott légyen a nektár ízzel tele szeretet,~ Mely
2858 1 | elviszed~ Fellengőn repeső jádzi reményemet?~Már hát elviszed
2859 1 | rébzés e', hogy felhevültél?~Jádzodjatok víg szivemmel minden csepp
2860 1 | fogságba esni, vagy sebben jajgatni.~Nagy neve, pompája biztat
2861 1 | szakaszthatunk,~Ha egynehány jámborkákat~ A tövisbe buktatunk;~
2862 1 | szállta meg ennek környékeit,~Jancsárok bújkálták ligetes berkeit.~
2863 1 | kapuja elébe fordítnak.~Itt a jancsárokra menni parancsolják;~Még
2864 3 | Immár Isten hozzátok!~ Jancsi lesz gazdátok. ~Édes Jancsim,
2865 3 | Jancsi lesz gazdátok. ~Édes Jancsim, mit duzzogsz,~ Mért
2866 3 | A grófné elébe. ~Eddig Jancsit kedveltem,~ Mennyit
2867 2 | ÍRTAM--Jobbotthon~EGY KANCSÓ JANKAI MELLETT-~A kiadó.~
2868 1(4)| Bod Jánosné
2869 2 | visszabocsátom. ~Debrecenből, januárius 12.-én 1816-ban. ~F. M.~
2870 1 | Sürgetvén víg énekben,~Járd bé kis szél lengéseddel~
2871 1 | hátán~Élő angyal képében járhatna a Sátán!~Avvagy nem te voltál-é,
2872 1 | dicsőséggel~ Csupán csak úgy járhatunk,~Ha másoknak kevélységgel~
2873 3 | Franciából) ~Járj békével szívem, menj már~
2874 2 | fejszések is ott vagynak már. - Járja az úrral~A roppant tölgyest
2875 3 | Lássatok a legeléshe' fiúk, s járjátok az ökröt.~~~~~~M~~~~ ~~~~
2876 1 | nyájas, helytelen,~Amor jármát nem húzom. ~Kloe ~Oh Zeli,
2877 1 | mi bérem lenne,~Ha nyakam jármodba menne?~Hová soha ne vigyenek~
2878 1 | S neveti az arany jármos uraságot;~Ő a természetet
2879 1 | Kedvesebb nem volna;~Úgy de jármot mért tennék~ Csiklandós
2880 1 | fegyverek! és arany~ Jármú cselédek! tán tirátok~
2881 2 | mellett;~Majd ha az erdőnél járnak, nyargalj oda, mondjad ~
2882 1 | Cigánykereket hányni, s rókatáncot járni.~A szokatlan zaj jutván
2883 2 | hogy az ollyan~Rossz úton járó kutyafog, mint a mi Matyink
2884 3 | nyögnek. ~ Álképbe jár ez, járom alatt amaz,~ A balgatagság
2885 3 | értelem,~ Útálatos járomba nem jár,~
2886 2 | néhány nyelvekbe eléggé~Jártas lett, mert sok nagy városokat
2887 1 | király úgy veti-hányja~ Jártas-költes elméjét,~Hogy óltalmazza
2888 1 | A körme nagyra nem nő,~Játéka csak ciróka.~Kacsintsatok
2889 1 | ígér, csak ne duzzogjak játékán,~ S virágokat szór bé
2890 1 | mennyiféle színbe~Hordja fel játékát a néző elébe,~ S hányféle
2891 1 | Álmélkodva néztem e nagy játékszínbe,~ Hogy a bölcs természet
2892 3 | bókolt szép virággal~ Játszadozván útjában;~Ő úgy szeret, azt
2893 1 | gyémántotokkal~A megmosdott napfény játszani,~ S benne rezgő lángnak
2894 1 | Egyen oly szép a csepp játszása,~ Mint egy síró szűz
2895 1 | neveti.~Óh bóldogok! kik így játszatok,~ S a jövendőre nincs
2896 3 | kedveltem,~ Mennyit játszék véle,~Hány száz koszorút
2897 1 | pelyhed jobban tessen ki;~Hogy játszhassanak búvócskákat~ Bársonyában
2898 1 | lebben,~ Senkivel se játszott még a zefír szebben,~Egyszer
2899 1 | Mint gyötri szíved;~Igy játszunk mi egymással, ~Csintalan
2900 1 | Végtére is a biró hat napot javallott,~Melyre ráállott, ámbár
2901 1 | szeme~A vállam közein mintha jeges vizet~ Öntött volna
2902 1 | Majd ellenbe' ragyát vagy jeget öntenek;~ Úgy ő is ma
2903 1 | dér, zuzmaraz s hó~ Jéglakatot vete ládd-e rájok. ~A csorda,
2904 1 | zordonos éjjele~S álomhozó jégszőnyege béfede~ Mindent, szemed
2905 3 | sok cserfát megütötte,~Ezt jegyzé a', csak lett vólna eszünk
2906 1 | Azzal csenget s a hites jegyzőket hivatja,~És a két kötelező
2907 1 | rezzenéséből~ Bóldog jelemet képzelem,~Borzomtól megdobbant
2908 1 | érzékenységet~ S gerjedelmet jelentett. ~Zeli ~Engem talpig fölperdítnek~
2909 1 | Színeknek? ~Poéta ~De jelesb, mikor~Egy szép útja után
2910 1 | Behányt~Sírjára pompás jelt faragtak:~ Úgy, de mit
2911 1 | Óh, hív szív! te pedig jere,~Halld meg, s értsd el ezen
2912 1 | Igen könnyű kitalálni, ~Kik Jézus tanítványai~És kik Belzebub
2913 1 | lobog,~Mert kedvelli csupán jóba gyönyörködő~Lelkét. A maga
2914 1 | csak kantárt igazgatott.~A jobbal két török életét elvette,~
2915 1 | felhőnek,~ A szelek jobban-jobban jőnek,~S felfúván a pitlélt
2916 2 | lévén munka, pihentek.~Már jobbára ledöntve hevert a címeres
2917 2 | is veszek én annyin, tán jobbat is ennél.~Ugyde Uram! felel
2918 2 | nem veri ám meg. ~ÍRTAM--Jobbotthon~EGY KANCSÓ JANKAI MELLETT-~
2919 1 | várakozni ~ A világ jobbúlásán,~S haszontalan gondolkozni~
2920 2 | pénzkuporásra~Adta magát; jócskán keresett is, hol napi számmal,~
2921 3 | Sajtjaimért, markom haza nem jöhetett tele pénzzel.~~~~~~M~~~~ ~~~~
2922 1 | torkomat megöntöm:~Hozzám jöhetsz tanúlni~Bízvást akármi nyelvet;~
2923 1 | is mérges, s féltek ránk jönni miatta.~Néha általjöttek;
2924 1 | gyönyörű esőcske!~Héj be jókor jössz, ihol a reménység~Már is
2925 1 | megérdemel~Egy fűzér koszorút: jöszte tehát velem,~ Áldjuk
2926 3 | zsírja gonosz katonáé,~S jött-menté a szép aratás. Mire bíra,
2927 1 | Az úr házához éppen nem jöttem oly véggel,~Hogy azt akarmely
2928 1 | magáé körűl,~És a hamisan jöttnek nem örűl.~Bóldog, aki az
2929 1 | feleli a vajda, éppen azért jöttünk,~Hogy ez az öröm napja tudva
2930 1 | göndör szakállamra,~Hogy a jövendő veje, tudja a nagy Alla,~
2931 1 | így játszatok,~ S a jövendőre nincs gondotok.~Melyben
2932 1 | lelem. ~Múlt örömök!~Akkor jövök~ Majd össze veletek,~
2933 1 | halál is~ Számba se jőhet előttök, a' már~Megfoghatatlan.
2934 1 | Óh, jóillatú szép virágim,~ Gyönyörűségim
2935 1 | szájára. Ti bájoló~ Jóízű ajakak, s édes ölő szemek,~
2936 1 | mi hitünk sorsosit tartja jóknak,~ Akik velünk ellenkeznek,
2937 1 | magokat!~Most mintha pusztítni jőnének,~ Mint dűlnek a fák
2938 1 | tégedet fellél,~ Fő jóság, ki által minden él.~Még
2939 1 | Tartja, s megnemesült szíve jóságába,~Melyet a sors, légyen édes
2940 1 | Kinek igazán gyűlt minden jószága;~Ki híven jár a magáé körűl,~
2941 2 | vólt.~Hogyha az udvarból a jószágába kiment is,~Tíz láncsás lovagolt
2942 2 | hatalmas~Döbrögi úr örökös jószágában, ki magáról~Azt tartotta,
2943 2 | is ki akarta csapatni~A jószágából; de az azt ígérte, hogy
2944 3 | nem-szokta takarmányt,~S jószágod közzé szomszéd marhák döge
2945 1 | Tetteid. - Égre lobog fel a te~Jótéteményed lángja is, orvosi~ Szerrel
2946 1 | megfrissűlvén~ A tavasz jóvoltából,~S új lélekkel felperdűlvén~
2947 1 | kertembe~ Szedted, drága jóvoltodat töltsd hát szivembe,~Óh
2948 1 | Sík mezőnk határait,~A juhász a nyájja mellett~ Hadd
2949 1 | költöznék,~Ha kimennék a juhokkal,~ Ruszándát is kicsalnám,~
2950 1 | Danaë rejtekhelye. ~Jupiter, mondom, megfejtvén~
2951 1 | Menj, áldjon meg az ég! jussak eszedbe, ha~Rózsák közt
2952 1 | porát áldják majd méltó jussal;~ Majd ha nevelvén a
2953 3 | A kard kemény jussán öledbe,~ Hogyha
2954 3 | Akik buzognak még ösi jussokért,~ Oh, hadd idézzem nagy
2955 2 | hol esett, jó szerrel nem jut eszembe.~Már csak elég az,
2956 1 | vitézi érdeme~ Véres jutalmakon kap.~ Csak egy
2957 2 | Pillantást szánjon megnézésére; jutalmat~Várakozása felett ígér,
2958 1 | bajhoz csatolták az egek,~A jutalom noha pálma legyen,~
2959 1 | Sáppadtan nézett, kóldús pálcára jutását~S éhen haldokló hív társának
2960 1 | Hogy hát ölébe juthassak,~ Szájára csókot
2961 2 | mérgét.~Hogy dühe céljához juthasson, pénzkuporásra~Adta magát;
2962 1 | üldözik. ~És így csak kevesen jutnak az égi fény~Látására; sokat
2963 1 | szerelmünk kezdését~ Juttatja bús eszembe,~Hallom egy
2964 1 | Kiköltözött azoknak~Az ész kabak fejekből,~Kik vízbe telhetetlen~
2965 1 | Segíts kiöblögetni.~Úgyis Kabán kiszáradt~A porhanyó garádján~
2966 2 | Bőr-bugyogóját, és a tábori régi kabátját,~Hadd csapjon velek egy
2967 1 | felejtette,~Már örök végzés szent kabinetjába~ Csaknem belenézett
2968 2 | kötözve~Fürtjeit és e kis kacagánkát vetve nyakába,~A korhelyt,
2969 2 | süvegét, s megrázintván kacagánnyát:~Három márjás, úgymond,
2970 1 | pajkos~Cicuska csal cicázni,~Kackit kiáltsatok rá,~Mivel hiúz
2971 1 | Csalfás pillantásának~ Rám kacsingási~Éppen akkép bájolnak,~Mint
2972 1 | mert sült cigány léttére~Kácsingózni egy bíró leánya kezére.~
2973 1 | nő,~Játéka csak ciróka.~Kacsintsatok hol ennek,~Hol annak a szemébe,~
2974 1 | bimbócskáját~Im ajánlom a kajánnak,~Mint ki szentelt gyertyácskáját~
2975 1 | sírnak, akik írnak,~Hogy kajánok gúnyolódnak;~A bölcsebbek
2976 1 | lehetett nekik a tátorján s kákagyökér is;~Már ma pedig, mikor
2977 1 | Jöjjön ki! a kakassa~ A tyúkot eltapossa.
2978 2 | a bírótól katonás hangon kalaúzt kért,~Mert ő menni muszajn
2979 1 | A debreceni első kalendáriomba, ~melyből az időjövendölés
2980 3 | telekem hanttal fedezett kalyibáját~Egy néhány takarások után
2981 1 | Óh, te áldott Kanahám,~ Hortobágy mellyéke!~
2982 2 | estvéket tőlténk; még Marci kanász is,~Aki nagy Á-t se tanúlt
2983 2 | ÍRTAM--Jobbotthon~EGY KANCSÓ JANKAI MELLETT-~A kiadó.~
2984 1 | szemekkel~Lés a gyanakszi kandúr.~
2985 2 | lepocsékolt nép dühös indúlatja kanóccal~Adta jelét olykor bosszújának;
2986 2 | horkanást, mint mikor a kant~Megdöfik, és szívét ért
2987 1 | Mert ő nem vágott csak kantárt igazgatott.~A jobbal két
2988 2 | jó móddal eladná;~S így kapadozva talám kupec is kerekedne
2989 1 | leányokon~ Minden szemek kapának.~ Elhordta a szerencse,~
2990 1 | kiterjesztettem,~S amint magamhoz kapcsolnám,~ Az ágyról leejtettem.~
2991 1 | órája le nem folyand,~Nem kaphatja el, a tengereket veti~
2992 2 | mert Döbrögi fűhöz-~Fához kapkoda, és akit csak ajánlani tudtak,~
2993 1 | erkölcs nemes erejét,~Hadd kapkodják másutt mások~ A képzelt
2994 1 | Nyert koszorún~ Csak kapkodjatok ám magatok,~Józan eszem~
2995 1 | szándékjoktól,~ Ha ily polcra kapkodnak~A vérszopók, mert azoktól~
2996 1 | sugárít az égigeresztő,~Kápolnába kiül, nem avulhat el, amiket
2997 1 | az ellenség, ránk hajtja kapóra~Veszni való seregét; résen
2998 2 | verem én meg.~Azzal lóra kapott, s elment dólgára örökre.~
2999 1 | csupán~Öt-hat szál violát kaptak imitt-amott,~ Nem hagyván
3000 1 | felkapjam lyányomat,~Mit kaptam fel, felserkenve?~ Veress
3001 2 | Lúdjait elhajtják; és a kapu közt hevenyében~Ötvent vágnak
3002 2 | azért csak~Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:~Háromszor
3003 1 | visszaszólítnak~S a város kapuja elébe fordítnak.~Itt a jancsárokra
3004 2 | elmegy hát a nyílt udvar kapujáig,~Amellynek küszöbén nem