| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
3005 1 | el,~S a rúton s keserűn kapva röhögje ki~A vídám örömöt,
3006 1 | A patak szinén,~Furcsa, karcsú termetem~Most is talpig
3007 3 | vethettem~ A gyilkos kardnak mejjemet,~ Jaj,
3008 1 | süveged jól,~S rettentő kardod magyarán markodba szorítván~
3009 1 | szomja hevítené,~ S a kárhozandók útja helyett~ Égre
3010 1 | Romlást okoz felebarátjának,~Kárhozatot gyűjt önnönmagának.~Jaj
3011 2 | Délyesténn az időtöltők karikába hasalni. -~Mint sziszeg
3012 1 | borostyánból nyölt fel, karikája öleljen,~S villogjon gyönggyel
3013 2 | nézvén szanaszéjjel, az ég karimáján~Dalmahodó hegyeket; más
3014 1 | kedvesebb,~Kincsem kedves karja közt eltünt ezer unalom,~
3015 1 | kedves zengése az angyali karnak~S mennyei múzsának lelkét
3016 1 | másik mérgében még több károkat tész.~Egy feje tészi a tisztes
3017 1 | magam hogy titkolnám?~ Karom kiterjesztettem,~S amint
3018 3 | Hogy megforduljon károm. ~Áldozatúl esett a hazának~
3019 1 | Lábom azt is igérte,~Hogy a Kárpátusok nagyok,~ Mégis megmászná
3020 1 | fátyolos éjszakát,~ Bíbor kárpit alól izen~Újúlást a halál
3021 1 | Kettényílt az örök titok kárpitja előtte...~Ő bément s széjjelnézett.
3022 1 | órámat,~Én a kétség nagy kárpitját~ Ímé már elérhettem,~
3023 1 | bízzad,~Sőt mindentehető karral pusztíts ki hazánkból~Minden
3024 2 | számlált, és Döbrögi bőrös~Karszékből szemlélt. - Matyi így szólt,
3025 1 | áldjon meg,~ Őrizzen a kártól,~Vármegyétől, fiscustól,~
3026 1 | gyengék tapadó sárt, az erős karúk~Érccé lett köveket szórnak
3027 1 | Örvénye közt is, hogyha vitéz karunk~Patvarkodásból nem tesz
3028 2 | Ezt mondván, megtért a kastéllyába, s azonnal~Elküldötte a
3029 1 | megláttattuk,~Táborát s kastélyát ujjal mutogattuk.~Ágyúkat
3030 2 | Fogdmeg toppan elő; Matyit a kastélyba cibálják;~Lúdjait elhajtják;
3031 2 | jelen meg.~Eljutván a nagy kastélyhoz, mint ahoz értő,~A falnak
3032 2 | Házaknak, de nem illy nagy kastélynak; Róma felé kell~Forgani,
3033 1 | cifra sátorival,~A gyönyörű kastélyt, tíz nagy ágyúival,~Segedelmével
3034 1 | Csámpások a lábszárak, kétfelé kaszálnak,~Száraz karján az ujjak
3035 3 | földnek már a zsírja gonosz katonáé,~S jött-menté a szép aratás.
3036 1 | Katonai búcsúének ~
3037 2 | kocsikázik el arra;~Tíz láncsás katonák lovagolnak hintaja mellett;~
3038 2 | Döbrögöt érte,~Ott a bírótól katonás hangon kalaúzt kért,~Mert
3039 1 | igazi debreceni vásár,~A kávé, malosa, úgy hevert, mint
3040 1 | részeltettél,~Kik gyönyörűségeim kebelébe lettek,~Legnemesebb boldogság
3041 1 | megszedvén,~ Más gyávák kebelén~Könnyen hitt szívem ócsárolja. ~
3042 1 | mások~ A képzelt jó buja kebelét.~Jertek, hívek, s a gunnyasztó~
3043 1 | énekelget~ Ott a bokrok keblében,~Egy kis madár hogy felelget~
3044 1 | halálodat.~Kincsemnek éltedet keblére tetted,~ S fűszeres
3045 3 | zengések majd szenderedésre kecsegtet.~E bércről meg az erdőlők
3046 3 | külföldre nagy üggyel~Hajtogatom kecskéimet, ezt csak alig cepelem már,~
3047 3 | gyümölcsöt!~Ballagjunk, kecskék! hajdan bóldog barom, indúlj!~
3048 3 | Mint ebbel kökykét vagy kecskével gödölyéjét~Öszvehasonlítom,
3049 1 | inge alját,~ Hogy kedveket találja,~ A véneket
3050 1 | mirtusokat rakjatok a maga-~Kedvellésnek. Az ő lelke hevíti fel~Érző
3051 1 | drága barátom!~Óh, ki ne kedvelné, hogy gazdáskodni tanítod~
3052 3 | grófné elébe. ~Eddig Jancsit kedveltem,~ Mennyit játszék véle,~
3053 2 | Mellyek ezen kisded munkát kedveltetik, egybe~Úgy megtetszettek,
3054 1 | magát s virtusa díszeit~Kedveltetni. De majd messze repültök
3055 1 | Hogy egy féltés bolondja~Kedvem bujának mondja,~ Nem
3056 1 | találom~ E világban kedvemet,~S érzem, hogy a végső álom~
3057 3 | Általa fúvogatom, ládd, ily kedvemre furullyám.~~~~~~M~~~~ ~~~~
3058 1 | megszűnt. ~Liliomi kényének, kedvének~Elkorhódtak; édes érzésének~
3059 3 | lelkem, vigyázz életedre!~Kedvesed számára őrizzen meg az ég,~
3060 1 | fussatok,~Ott várjátok meg kedvesemet,~ Ki öli s éleszti szivemet.~
3061 3 | Könnyeim hullását vedd kedvesen,~ Míg a sír nyugvó hajléka~
3062 1 | sorsát nememnek,~Kérem, uram, kedvezzen a becsülletemnek.~Felel
3063 1 | S érzékeny dallotok~Víg kedvre fel nem buzdítnak;~
3064 2 | Elküldötte a húsz láncsást, kegyelemmel akarván~Ójni magát ezután
3065 1 | osztogatta~ Venus közzénk kegyelmét,~Hogy kellemét néki adta,~
3066 1 | pillantást. -~De ím, míg e kegyet kérem,~ Ő megy s tán
3067 1 | Míg ropogások közt az egek kék boltja be nem dűl.~Most
3068 1 | ördögök cselédit~ Kelle valóba előtalálnom. ~Hol
3069 1 | álom! ~Leng, lengj körűltök kellemes estveli~Szellő! legyezd
3070 1 | Óh kellemesség és kegyek asszonyi,~Kik
3071 1 | rátartással~ Hord egy bokor kellemet!~Mely szemérmes hódítással~
3072 1 | közzénk kegyelmét,~Hogy kellemét néki adta,~ Nékem csak
3073 1 | reményleni,~Szélvész után mindég~Kellemetesebb az ég;~ Majd ha
3074 1 | szeretem;~És mi adna elsőséget kellemetességének?~ Ha körűlte vetélkedő
3075 1 | Mint a nyári dongónak ~ Kellemetlen zúgási.~Víg óráim könnyen
3076 3 | addig tartson magánál,~Míg kellemimről el nem száll~ Minden
3077 1 | öröm karjai közt, a hív~Kellemkék puha szárnyai~ Lengék
3078 1 | Le tudna folydogálni. ~Kellemkéket gyüjt rakásra,~ Kiket
3079 1 | felhővé lészen. ~Egy fót kellemnek azt mondja:~ Danaët
3080 1 | A kelletekorán jött csendes esőhöz ~
3081 1 | Ha mikor nem kellettem,~ Én arról nem
3082 1 | tanít,~Ő megsúgja, miként kelljen ereszteni~Gyeplűjét s micsodás
3083 2 | vagyok, akit~Megveretett kelmed, s lúdját elvette erővel.~
3084 1 | míg csak szárnyamra nem keltem.~Az mind igazság lehet,
3085 1 | róvják azért,~ Hogy a kéménnye füstöl,~Dézmát nem ád, se
3086 2 | háromszor veri meg Lúdas Matyi kendet!~Hogy már ott kinn vólt,
3087 2 | megvizsgálja az úrnak~Vakszemeit; kendőt vesz elő, s addig simogatja~
3088 1 | dícséretére,~ Én kenetlen, dudában~ Dícsértem
3089 1 | öltözetben.~Megkérdeti az urat kengyelfutójával,~Ha szólhat-é szabadon egydül
3090 1 | reggel négy szerecsen egy kengyelfutóval~Megálla a bóltja előtt egy
3091 3 | a', hé, Meliboee! ki így kénnyemre hevertet,~Istenem ő lészen
3092 2 | párgolatok készítésére, kenőcsre~Oktatná őtet. - Feje jó
3093 2 | pint~Szappanos égett bort kent széjjel rajta; az udvar~
3094 3 | terhébe készűlt~ Kéntüzek egyszeri roppanása! ~
3095 1 | bedugúlt üregébe~Fúladozó kéntűz! Rokkanjatok öszve kiterjedt~
3096 1 | Szép, szép a szabad kény,~ Csakhogy végre szegény~
3097 1 | légy, s mindenemet~ Kényed szerint nyeljed el:~Egy
3098 1 | Circa ~Legyen bár egy kényen élő leány~ Élte boldogság,~
3099 1 | pislogni megszűnt. ~Liliomi kényének, kedvének~Elkorhódtak; édes
3100 2 | Aki erősebb vólt, ugyan az kényére bitangolt. -~A lepocsékolt
3101 1 | termő idején szükségre való kenyerekről. - ~* ~Nemzetem, így jársz
3102 1 | nem szorúlunk a panaszos kenyérért~ Más küszöbéhez.~
3103 1 | ehessük békével~ Zsíros kenyerünket,~Áldj meg uram, teremtőm!~
3104 1 | Nem korhelyes, se kényes,~ Be bóldog egy
3105 1 | míg ezer esztelent~Önnön kényje cibál a keresett bajok~Vad
3106 1 | nyájas koncertek,~Éneklésre kényszerítnek,~ Kövessük őket, jertek. ~
3107 1 | barátja~ Tőlle válni kénytelen;~ Ő a világi sok
3108 1 | a föld hátán~Élő angyal képében járhatna a Sátán!~Avvagy
3109 1 | lebegésekkel~ Játszik a ránéző képekkel:~Született olyan ez a szellet,~
3110 1 | forradást avagy himlőhelyet képemben,~Horpadást az óromon, hályogot
3111 1 | rózsalevélkét~ A képemre lehúllatott. ~S felrezzentem.
3112 1 | A bort! ama nagy Isten~Képére alkotódott~Bölcs ember oktatóját.~
3113 3 | Vénségnek álló képi vagytok,~
3114 1 | Neki azt hinni kell, s ha képtelenség is~ Előtte, mindegy,
3115 1 | kezektől. A te fényes~ Képviselődhö' megyek keresni ~A lelki
3116 1 | boltját sikeretlen ércnek~Képzelénk; a fő hegye, minthogy onnan~
3117 1 | pápaszemed lehúllt,~ Melyen képzeleted nagyobb~Fényt látott vala,
3118 1 | nem álom ez,~ Mellyet képzeletem féltibe rajzola.~Óh, e'
3119 1 | kíván,~ Nem is tudja képzelni.~Eszét segítségül híván,~
3120 1 | szüntelen lelek s keresek.~Képzelődésemnek serkenj hajnala,~ Testben
3121 1 | vélvén,~Már magam tündérnek képzeltem,~ Álmomból felkelvén,~
3122 1 | gyerekének~Ínségét mélyen képzelvén. Messze határról~Eljött
3123 1 | De a nemes lelkek, habár képzéseik~ (Mint olykor-olykor
3124 1 | szerelem fűszereit felém:~Csak képzet buborékjai~ És egy szenderedés
3125 1 | lesimítgaták. ~Már játékos eszem képzete szárnyain~Hintázgatta magát,
3126 1 | felháborító~ Ostoba képzetek álmodásit. ~Óh, kedves élet
3127 3 | az ellenség életet~ Kér, s vond meg szivétől gyilkos
3128 2 | munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded,~Nem tudom: a' bizonyos,
3129 1 | tölt eget~És tanácsot tőlle kérdek;~ Ő magához integet,~
3130 1 | felelne rá felséged, ha kérdené valaki,~ Hogy a többit
3131 1 | Bezzeg még ez ám a kérdések kérdése.~De ihol egy hozzám vonszódó
3132 1 | Istenemet. ~Főpap ~Hogy e fontos kérdésedre nyomosan felelhessek,~
3133 1 | emberi lélek?~Ezt a kérdések kérdését a mi Vitézünk~Fejtegeté;
3134 1 | Ott a porban, legfőbb kérdésnek tartottam?~Hát ennek vólt
3135 1 | Szultán ~E nevetséges kérdésre a' volna feleletem:~
3136 2 | lovat egy idegen sihedernél;~Kérdezi, hogy mire tartja? Uram,
3137 1 | hogy tőled én is egyet kérdhessek. ~Szultán ~Halljam! ~Főpap ~
3138 1 | vagy nem? azt csak nem kérdhetem:~ Mert azzal magamat
3139 3 | pénzzel.~~~~~~M~~~~ ~~~~Mért kéréd az eget szomorún Amarilli,
3140 1 | hogy ott~ Nétán Lilla kerekded~ Combjával leköszöntsenek ~
3141 2 | kapadozva talám kupec is kerekedne belőlle,~Mely úton sok rác
3142 1 | malomnál megálljatok,~ Kerekére le ne fussatok,~Ott várjátok
3143 2 | csak ajánlani tudtak,~Bárha kerékgyártó, lóorvos, marhakuruzsló~
3144 1 | alatta bújkál,~Kis lyány kereng anyós körűl,~ Egy a
3145 1 | legény a fára mász,~ Keres gyümőlcs puháját,~Vagy elterűlt
3146 1 | akit szüntelen lelek s keresek.~Képzelődésemnek serkenj
3147 2 | Matyi hol jár most? Vátig keresék, de az éjnek~Jó oltalma
3148 2 | a vásárra, pokolba!~Mit keresél az egész nyáron? jobb, hogyha
3149 3 | füstöltetek óltárt.~Hallván kérésem, legelőször is ezt felelé
3150 1 | házasodni akar, hát ott kereskedjen.~Én házamat nem csúfítom
3151 1 | sok gazdag áros.~Egy ifjú kereskedő ezeknek sorában,~Leginkább
3152 1 | jó megelégedés,~Hogy nem kereslek. Mert ki találja ki,~
3153 1 | Nyilván mondja, hogy hamis keresménnye!~Romlást okoz felebarátjának,~
3154 1 | Égre vivő nyomokat keresne. ~Az érdemesnek hogyha segítsz
3155 1 | szükségünk tűkört külföldbe keresnünk?~A fátum minket Márs sík
3156 1 | kötelezést, ha tetszik, keresse törvénnyel.~Oh felöllem,
3157 1 | a cigányok kunyhója,~Ott keressen segítő társakat magának,~
3158 1 | Helybehagyó örömin keressük.~
3159 2 | e' meg, mikor a sokféle keresztes~Ponyva hadak szanaszét kóborlották
3160 2 | meghallgatta tanáccsát.~Kéreti hát ezt a felcsert is, hogyha
3161 1 | A főbíró leányát magának kéretni.~Merhet'd biz azt, barátom,
3162 1 | Oláhszűrt vennék magamra,~ Kérges bocskort kötöznék,~Fejszét
3163 1 | borúltatok! ~Múzsa ~ Kergesd el, fiam, a komor~Andalgást,
3164 1 | Nem szükség, hogy így kergessétek,~Ha ama kis malmot éritek,~
3165 2 | lóra kap, aki csak ülhet,~Kergetik a Matyi hűlt nyomait, de
3166 1 | még csak egyet láthattunk, kergettük.~Itt lehetett látni gazdag
3167 2 | Ígéretje szerént. Híjjába keríti magát bé~Puzdrás és láncsás
3168 2 | szerző menybéli malasztért~Kérje a hívekkel. - Maga megvizsgálja
3169 1 | barátomat~Egy központra velem, s kérjük az ég urát,~ Hogy bóldog
3170 1 | Im én is elbágyadva kérlek,~ Halld meg
3171 1 | Térdel, kezeit tördeli,~ Kérne, de nem tudja mit. ~De tudta
3172 1 | virágait,~ Most zárva kérődzik fanyar szal-~ mája,
3173 2 | bírótól katonás hangon kalaúzt kért,~Mert ő menni muszajn Szakkerment
3174 1 | megért öregnek~Körűlte már a kertbe gyűlt~ Másod rajok csevegnek.~
3175 1 | setétűlni.~Örűljetek, óh, szomjú kertek,~ Még ma tápláló lelket
3176 1 | Mennyezete alá mentem fás kertemnek,~ És ott szabad folyást
3177 3 | A grófnévá lett kertészleány ~(
3178 3 | maskarába. ~Eddig a kis kertésznét~ Rózsák ékesgették,~
3179 1 | kerültem,~A természet nagy kertjében~ Minden nyitott körűltem;~
3180 1 | gyümölcsét.~Szűnjetek hát, óh kertmivelők, az időre kiomlott~Értelmek
3181 1 | Méllyen szokott gondolkodni kertre nyílt ablakában.~Egykor
3182 1 | cseppet is,~ Sőt még kerülgeted őket is.~Apró cseppek! csillapodjatok,~
3183 1 | a jót s gyönyörűt futva kerülje el,~S a rúton s keserűn
3184 1 | érzését,~Nagy vigyázással kerüljétek~ A csalfák viselkedését.~
3185 1 | veszélyeken,~A sok bajba került kis nyereség felett,~Gyakran
3186 1 | idejében~ Akármerre kerültem,~A természet nagy kertjében~
3187 2 | lenne derék, hahogy ölnyi kerűlete vólna.~Döbrögi mellé áll
3188 1 | nézhetem~ Árnyékom kerűletén.~Érzem kis szám nyájasságát,~
3189 1 | Már sok kis madarak messze kerűlgetik~A füstös levegőt, melyben
3190 1 | Gyenge, zokog, s kesereg kimúltán, ~Ne éljen önnön
3191 1 | híjjunk. ~Dicső halandó! mely keseregve néz~Az árva község, a közügy
3192 1 | űl,~Együtt repűl~ A kesergés velem,~ Álom helyett
3193 1 | tehettem,~ Legalább kesergettem. ~Használtam is, megesmérem,~
3194 1 | kerülje el,~S a rúton s keserűn kapva röhögje ki~A vídám
3195 1 | a mások szája ízét~ Keserűvé tehetjük;~Hogy útunkban
3196 1 | Egy gerlice keserve ~
3197 1 | mostoha sorsomat,~És hogy keservem száma telyes legyen,~
3198 1 | tudjam honnan számlálni keservimet? Álnok~Vértörvény! ki a
3199 2 | Harmadszor se fogok majd késni. Előveszi osztán~Döbrögit,
3200 1 | nyomorult sírba leszállani,~S készebb a meredek horpaszain is
3201 2 | rendeljen az erdő~Sarkához. - Készen az ebéd; jól laknak; a hintó~
3202 2 | szer,~Fördők s párgolatok készítésére, kenőcsre~Oktatná őtet. -
3203 1 | Ehhez már régólta magát készítette,~S a kétfejű sassát felé
3204 1 | azt mondja:~ Danaët készítgessék,~A többinek arra gondja,~
3205 1 | Szívfogó lépet készítnek.~Szűz szabadságától, ártatlanságától~
3206 2 | Nem képes takaros mívet készítni. - Kirántja~Mérőjét, mérkéli. -
3207 1 | azt is többnyire csak a keszkenővel.~Igy hancúzván, mikor álmomba
3208 1 | nincs miért mulassunk,~Készülj hamar, hogy még ma kézfogót
3209 2 | hogyha azonnal~Fördő nem készűl, és köppöly, még ma bizonnyal ~
3210 1 | virágocskája~ Bimbózni se készűle. ~Ámor azt a praktikáját~
3211 3 | A fellegek terhébe készűlt~ Kéntüzek
3212 1 | régólta magát készítette,~S a kétfejű sassát felé repítette.~Elment
3213 1 | Csámpások a lábszárak, kétfelé kaszálnak,~Száraz karján
3214 1 | A kétségbeesett szerelem ~
3215 1 | A Pindus meredekjeit~Kétséges szemeid méregeték; ez az~
3216 1 | Vagy hogy az értelem~Sok kétségre vezet: légyek azért buta?~
3217 2 | az ispánt~Szóllítsák! - Kétszáz fejszést rendeljen az erdő~
3218 3 | Meliboee, kiért én~Minden idén kétszer hat nap füstöltetek óltárt.~
3219 1 | olykor-olykor~ A kétszeres gyerekkor. ~Egy kis legény
3220 3 | írígy sors vágott~ Ketté ily boldogságot. ~Nagyokat
3221 1 | még megvizsgálni. Azonnal~Kettényílt az örök titok kárpitja előtte...~
3222 3 | nálam a haza elébb jár.~ Kettőnkhez hűséges kezed fogásába. ~
3223 3 | ezt csak alig cepelem már,~Kettőt ellett ő, pedig a legcímeresebbet~
3224 1 | hölgy fátyolát felhajtja kevéllyen,~S így szól: Nézze meg az
3225 1 | hasznokat éhező~ Fukar kevélyek. Mert bizony a sasok~
3226 3 | várnak,~Mely büszkén, mely kevélyen~ Játszanak s ugrálnak,~
3227 1 | és~ Mutass palánkot a kevélynek~ S tiltsd meg az
3228 1 | világ zsivánnya,~Felpöffedt kevélységében~ Nézd el! még azt kivánja:~
3229 1 | pitlélt porokat,~ Mint keverik velek magokat!~Most mintha
3230 1 | is üldözik. ~És így csak kevesen jutnak az égi fény~Látására;
3231 1 | lelkétől elesni,~De ez őrá keveset hajt,~ S jobb hazát
3232 2 | bosszújának; de oroszlány~Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi visszapofozza,~
3233 1 | de csak egy megyében:~Ily kevésről is nyomosan felelni~
3234 3 | Franciából) ~Kevéssé tart édessége~ A szerelem
3235 2 | Matyinak, szerez egy jó kézbeli fütyköst,~S a sutból kivon
3236 1 | és más~ Holmit kezde teremteni. - ~Hát egy érdemes
3237 1 | angyali hangú~Énekek énekein kezdé dicsérni az élet~Felséges
3238 1 | hasznát hogy veszed:~Én ott kezdem méltóságom~ Majd, ahol
3239 1 | terhelem.~E hely szerelmünk kezdését~ Juttatja bús eszembe,~
3240 1 | nem is századokat, hanem~Kezdetbéli öregkort mutatott, arany~
3241 1 | Itt vagy hát már óh kezdetnek~ Legfelségesb példája,~
3242 1 | közt sejtettem,~ Felém kezdett hajolni,~Ugyan miket érezhettem,~
3243 2 | hacukákat; doktori módon~Kezdi viselni magát; illett rá
3244 1 | egy ily víg életben~ Kezdjük dicsősségünket,~Hadd búzgassa
3245 1 | mind éltem, mind hóltom~Kezében van, jutalma légyen fele
3246 1 | hogy kiszöktök~Szorongató kezéből. ~Cicázzatok, leányok,~Cicázzatok,
3247 1 | alatt,~ Mely vaktába kezedbe száll! -~Jó szív és jeles
3248 1 | szürcsölésznünk.~S eszemadta kis kezedből~Mogyorót szemelni hozzá.~
3249 1 | alatt, mikor~ Őgyelgő kezeid csupán~Öt-hat szál violát
3250 1 | béhehegének, és~ Selymes kis kezeikkel~ Szemhéjam lesimítgaták. ~
3251 2 | a' bizonyos, hogy az én kezeimbe csak így jött~Név nélkül;
3252 1 | tudom, ezek~ A kis kezek,~Hogy Zefir velem játszik,~
3253 2 | van az orvos?~Kúcsolják kezeket, tanakodnak, hogy ki az
3254 1 | Amaz életét~ Dühös kezekkel vette amannak el;~ S
3255 1 | rozmaringszál? Szentségtörő kezeknek~Zsákmánnya lesz az úgyis. -
3256 1 | szabadíts meg a ~ Gonosz kezektől. A te fényes~ Képviselődhö'
3257 1 | rezgő lángnak látszani,~A kezemre egy szem cseppent már,~
3258 1 | Kácsingózni egy bíró leánya kezére.~Én uram, feleli az szép
3259 1 | bár nékem ezen angyali kis kezet~Durcás sorsom irígyli is,~
3260 1 | Kincsemmel sétáltam, kis kezét nyújtá,~ Szorítni találtam,
3261 1 | nézett még egyszer hátra, kezével~Mejjét és ajakát illetvén,
3262 1 | s visszaszorítá. ~Ízlés ~Kézfogás, órr, fűl, szem, mind elbujhattok,~
3263 1 | Készülj hamar, hogy még ma kézfogót lakhassunk.~Bőriből majd
3264 1 | Megálla a bóltja előtt egy kézi hintóval.~Kinyílik az ajtaja,
3265 1 | fordúlással~ Elkerülvén kézíved. ~Kloe ~Szüzek! érzékeny
3266 1 | Várjuk el vígan; de azért kezünket~ Öszve ne dugjuk! ~
3267 1 | szabadért megvetik a gyanús ~Kézzel szórt eledelt, melynek alá
3268 1 | Andalgással az ellene~Serkent s a ki-kinyílt szembe cicározó~ Nyájasságok;
3269 1 | természetbe~ Víg énekkel ki-kiszaladunk:~S egy-két verset tiszteletbe,~
3270 1 | Körme alól ki-kiváltogatni, ~Gyász omladékban hányja
3271 2 | Lassan, lassan, uraim! kiabálja;~Mellészöktet a hintónak. -
3272 1 | debreceni kalendáriom második kiadása eleibe ~
3273 1(3)| Rf.-ot offerált a munkái kiadására és a maga gondoskodását
3274 2 | Elöljáró beszéd az első kiadáshoz ~
3275 2 | KANCSÓ JANKAI MELLETT-~A kiadó.~
3276 1 | előtalálnom. ~Hol vagy! kiálték, óh, megelégedés!~Hisz a
3277 1 | Cicuska csal cicázni,~Kackit kiáltsatok rá,~Mivel hiúz szemekkel~
3278 1 | trombitásnak;~Erre mi is mindjárt kiáltunk egymásnak:~Nosza jó vitézek!
3279 1 | légyen fele bóltom.~Ezt kiáltván a szegény kalmár megölelte~
3280 1 | Mely szíveinkből mind kialudt! vele~ Hadd légyen
3281 1 | mered azt, gazember, szádon kibocsátni,~Kivel komázol, mindjárt
3282 1 | is azonnal~A sűrűségből kibukott árnyék letörűli:~Ámelim
3283 1 | juhokkal,~ Ruszándát is kicsalnám,~Talpig megraknám csókokkal,~
3284 1 | elandalodván,~S a hamis kicsente szívem.~Hogy szívemet kiváltsam,~
3285 1 | Majd ha nevelvén a kicsi csecsemőket,~ Virtusok
3286 1 | jut-é eszedbe,~Hogy míg kicsinke voltál,~Kertembe bármi zsendült,~
3287 1 | ezernyiszer ásna még fel! ~Kicsinyhitűek! nemde nem így vala~Az atyja
3288 3 | Várj csak, durcás, egy kicsinyt,~ Rajtad megboszúlom:~
3289 1 | ragyogtál,~A világosság kiderült korában~ Éjbe maradnál? ~
3290 1 | az angyali~Fénnyel rád kiderűlt Ámeli hajnala~ Futkározó
3291 1 | fő-formán egyik szem félig kidüllyedve,~A másik golyó nélkül annyira
3292 3 | Minden város közt pedig úgy kiemelkedik ám ő,~Mint áll a cédrus
3293 1 | hét-nyolc mértföldnyire~Kiér már az ember a hegyek szélire,~
3294 1 | eszén viszen,~Ember vagy. Kiesen ballag az életed~A nyájas
3295 3 | Mint morog és dübög a kietlen! ~ Hogy bömböl a mély
3296 1 | majd elmúlnak,~ S ha kifarsangolhatunk,~Álorcáink majd lehúllnak,~
3297 2 | Elvágják a gúzst, és szájából kifeszítik~A mohot; a rémült ispán
3298 1 | meg soha.~ Oly tisztán kifoly e szép ajakak között~Minden
3299 2 | képét;~Elsikkantja magát, kifut, öszverikoltja az udvart.~
3300 1 | orcáját,~Majd elfojtják, s kifűzetik~ Mejj-szorító ruháját. ~
3301 2 | szokatlan~Bajra vetette fejét, s kigyaloglott a faluvégén~Lévő dombig,
3302 1 | hihető; hanem~ Hogy a kigyomláló halál is~ Számba se
3303 1 | udvarából az egész csürhét kihajtatja.~Egy csauszával pedig hivatja
3304 2 | lassan-lassan keze szennyét csak kiheverte~Mátyásnak; hanem a Lúdas
3305 1 | ellenére~ Hatalmamból kiintett.~Bírjad tehát szívem, eszem~
3306 2 | találtatnak, jó vólna talám kijegyezni,~Sőt tám egyúttal vágatni
3307 1 | ezer közzűl a természet, kijegyezvén~Teljesnek remekelt, sohasem
3308 1 | zsírjából,~Ha jobb, amit kikaphatol~ Az éhhel-hólt szájából;~
3309 1 | s kezem közé kerül,~Már kikapni magát gyengén igyekezi,~
3310 1 | visszacuppant.~Oda pattanék, kikaptam.~Ajakának és szemének~Rezgési
3311 1 | állattársim felett,~ Kikbe ily bölcset a fő bölcs nem
3312 3 | napok,~ S órák, ti, kikben még lehellek,~
3313 1 | érünk,~ Amint értünk ma kikeletet.~
3314 2 | hogy a bosszús Matyinak kikerülje husángját. -~A végső faluhoz
3315 1 | hozzátok!~Vitéz barátok!~ Kikkel míg harcoltam,~ Testvér
3316 1 | Kiköltözött azoknak~Az ész kabak fejekből,~
3317 1 | kívánj~Sem csudát, sem hogy kikoholt időkkel~Mégse szűnjünk meg
3318 1 | szabadon egydül magával.~Ez kiküldi cselédjét felelet hellyébe~
3319 1 | Kinyílik az ajtaja, s belölle kilebben~Egy fátyolos kisasszony
3320 1 | ha néha szivem~Miattatok kilobban,~Jó bor s kacsongató szem!~
3321 2 | az úr már~Csak maga van, kilopószkodik, és megrántja ruháját:~Mit
3322 1 | melyből az időjövendölés kimaradt ~
3323 2 | úgymond.~Azzal búcsút vesz, kimegy, a paripára felugrik;~S
3324 1 | Bolyhaival! - Lássad - megenyész! kíméljed az angyalt,~S vedd ki Ruszándámat,
3325 1 | a hegyekbe költöznék,~Ha kimennék a juhokkal,~ Ruszándát
3326 2 | az udvarból a jószágába kiment is,~Tíz láncsás lovagolt
3327 1 | tisztelettel,~ A szeretet kimeríthetetlen ~Nagy kútfejének színe előtt:
3328 1 | Próbálnánk e tengert kimerni,~Óh bizony, mindent elkövetek,~
3329 1 | Mért kell hasztalanúl újra kimetszened?~ Szünj meg szívem epeszteni~
3330 3 | szívemből ő drága személlye kimúljon.~~~~~~M~~~~ ~~~~Hát mi!
3331 1 | Gyenge, zokog, s kesereg kimúltán, ~Ne éljen önnön kénye szerint,
3332 1 | Az emberiség javára. ~Míg kimutatná Atyjának~Érdemét áldozatjának,~
3333 3 | felyűlhaladják,~Magokat enyhíttetni kínaim~ Könnyeim által nem
3334 1 | találja,~ A véneket kinálja. ~Héj! mond após, midőn
3335 1 | óltalmazza leánya~ Legféltőbb kincsecskéjét. ~Egyszer durva gondolatja~
3336 1 | érzésemmel egekig érek.~Kincsemmel sétáltam, kis kezét nyújtá,~
3337 1 | letört ág, szép halálodat.~Kincsemnek éltedet keblére tetted,~
3338 1 | Mert azzal magamat magam kinevetem.~De hogy hol? s mi vagyok?
3339 1 | mátyási oroszlány,~Zrínyi, Kinizsi, Kemény, nagy Báthory hangra
3340 2 | marhakuruzsló~Vólt is, kínjában mind meghallgatta tanáccsát.~
3341 1 | Én nem kinlódom veletek. ~A sanyarún~Nyert
3342 1 | buja szerelem,~ Sok kínnal tettét,~ Jámbor életét~
3343 1 | könnyebbülés helyébe~ Még kínomat terhelem.~E hely szerelmünk
3344 1 | mindenik menyecske. ~Három fiok kinőtt: eme'~ Törvénytudó,
3345 2 | Hogy mi pogány gyilkos kínozta meg illyen erőssen~A nagyságos
3346 1 | leányának.~Ezeket én az úrnak kinyilatkoztattam,~Mert érdemes nevének szép
3347 1 | előtt egy kézi hintóval.~Kinyílik az ajtaja, s belölle kilebben~
3348 1 | előtte~ Minden zárak kinyílnak. ~Mint egy tanult vitéz,
3349 1 | nem félhetnek.~Némelyik kinyílt örömébe,~ Másik cseppet
3350 1 | magához integet,~ Hol kinyílva tölthetem~ Újra
3351 2 | Matyi vólt az,~És hogy agyon kínzá. - Mind lóra kap, aki csak
3352 1 | nagy Úr megáldjon,~Segíts kiöblögetni.~Úgyis Kabán kiszáradt~A
3353 2 | szívébe, hogy a vídék lúdját kiölette,~Mert csak lúdtollat látott
3354 1 | óh kertmivelők, az időre kiomlott~Értelmek gyökerét a tél
3355 1 | lakhassunk.~Bőriből majd kipattan a szerelmes kalmár,~Elszalad,
3356 1 | Hogy tört csontja mindjárt kipattant elébe.~Ez az ujj senkinek
3357 3 | ölembe számtalan~ Magát kipihente. ~Már az ég gondja légyen~
3358 1 | mogyorónyi szádat érte.~Ikább kipótolásba~Eszem is tiéd maradjon.~
3359 1 | Egy kártékony féreg kirágta. ~Ti példái a hív barátoknak!~
3360 1 | Nem lehet addig az ő királlyok ~Boldog. - Fogadd fel, kedves
3361 2 | palotában a kőmíves munka királyi,~Bár csak már fedelét láthattam
3362 3 | S tetteit ez vagy amaz királynak. ~ E nagy tetőkön kénye
3363 1 | föld is; de az a fejedelmi királyné,~Parnassus tetején sugárít
3364 1 | hatalmas szerelemnek~ Királynéja ihol jő,~Vagy talán az én
3365 1 | Könnyű habocskádat, királyném~ Gyöngykebelén
3366 3 | Hogyha haragba van a királyság. ~ Mondd ezt az önnön
3367 2 | takaros mívet készítni. - Kirántja~Mérőjét, mérkéli. - Be kár,
3368 1 | szerettem.~A gyilkos erőszak kirántván ölemből~ Már most ki
3369 1 | éljen önnön kénye szerint, kire~Hazája lelkét bírta, nem
3370 1 | Poéta ~ Szebb amely kirepedt piciny~Pályáján az imént
3371 2 | orvossa felé közelített,~Majd kirepűlt szedres bőréből; kéri az
3372 1 | hervadozott magába,~ Kiről én most mesélek. ~Igy sínlik
3373 1 | Közűlök nagy harccal kirontott,~Vége szeretetnek, barátságnak,~
3374 1 | belölle kilebben~Egy fátyolos kisasszony pompás öltözetben.~Megkérdeti
3375 1 | A sás közt susogó réti kisasszonyid.~Elment a meleges gólyasereg,
3376 2 | természeti festés,~Mellyek ezen kisded munkát kedveltetik, egybe~
3377 1 | KISEBB KÖLTEMÉNYEK~
3378 1 | tévelyedésedet~Megbántad, kisegít, csak te fogadd szavát.~
3379 1 | Ámelim, a leggyönyörűbb napok~Kísérjék jeles érdemed.~ Menj,
3380 1 | lépegeték odébb. -~Atyám, ne kísérts, sőt szabadíts meg a ~
3381 1 | Anyjának ért epert ráz. ~A kisleány már enni hint~ A tyúknak
3382 1 | mérgessen,~Mint egy oláh kislyánykája~ Rám tekintvén édessen.~
3383 2 | portékáknak maga szokta kiszabni az árát,~És amely darabért
3384 1 | Bé nem forradozó szív kiszakadt felét,~Már hát elviszed,
3385 2 | Hessegeté; az eladni való húszat kiszakasztá,~És egy körmön font ostorral
3386 1 | kiöblögetni.~Úgyis Kabán kiszáradt~A porhanyó garádján~Tán
3387 1 | szálkát kell addig talpából kiszedni.~Ez életben kivált mindég
3388 1 | fiú irígyen~Nem nézi, hogy kiszöktök~Szorongató kezéből. ~Cicázzatok,
3389 1 | sikeretlen is ő, magod a földből kiszorítja.~
3390 1 | pompája biztat koronával:~De kiszúrja szemed egy kolduspálcával.~
3391 1 | Őrzőangyala van mindenikünknek, ez~Kit-kit szívreható hangjaival tanít,~
3392 1 | hát a hölgy tovább, mejjét kitakarva:~Tapintsa, nem vendég-mejj
3393 1 | tapasztalás~Kell ám, hogy kitanúld lelki barátodat!~ A
3394 2 | annyira-mennyire sok mesterségnek kitanúlta~A csínnyát-bínnyát. Bízván
3395 1 | Mert én csak azt akartam kitenni próbára,~Hogy igaz-é értelme
3396 1 | kéntűz! Rokkanjatok öszve kiterjedt~Égi erők! minden zúdulj
3397 1 | hogy titkolnám?~ Karom kiterjesztettem,~S amint magamhoz kapcsolnám,~
3398 1 | napra hogy nevetnek,~ Kitől már ismét nem félhetnek.~
3399 1 | közt orcáját egy-két fog kitolja.~Amely két domb Édenné teszi
3400 1 | álragyogvány,~ Minden kitőlt magából,~Igy jött ki az
3401 1 | az égigeresztő,~Kápolnába kiül, nem avulhat el, amiket
3402 2 | erszénnyét a lúd árába viszont kiürítvén~Mondja: Ne féljen az úr,
3403 1 | kicsente szívem.~Hogy szívemet kiváltsam,~Bokréta-szedni mentem,~
3404 1 | bepattan nevetve bóltjába,~Kiván sok jó szerencsét az új
3405 1 | Betöltém szivemnek fő kivánását.~Tudjátok-é, mi lehetett,
3406 2 | Maga a hintóra felugrik,~És kíváncsi szemét düllyesztve mereszti
3407 1 | dehát tőlünk ne reménylj, ne kívánj~Sem csudát, sem hogy kikoholt
3408 1 | kevélységében~ Nézd el! még azt kivánja:~Hogy harambasaságának~
3409 1 | ne legyünk heréi,~És ne kívánjuk, hogy elénkbe szórja~Nem
3410 1 | szűlnek.~Óh, ha ti is így kivánkoztok,~ Tudom, hogy engem
3411 1 | magyar vérünket elébe~Ontani kívánná, mint szívességre jutalmát.~
3412 1 | Hasznunkat szívből kívánó drága barátom!~Óh, ki ne
3413 1 | a főpapot.~Világosítást kívánok, úgymond, némely isteni~
3414 1 | őrzéstekre,~És vezérléstekre~ Kivánom, szüntelen~ Légyen jelen.~
3415 1 | harmatok!~ Ti érzésim kivánsági, mi a hijjatok?~Csak középpontotok
3416 1 | szülj,~Kiknek számokkal kívánt örömödre lehessünk.~
3417 1 | gazember, szádon kibocsátni,~Kivel komázol, mindjárt meg fogod
3418 1 | A napnak súgára alól kivergődni;~Még az apróbbakat, bár
3419 1 | ércfoga csattog is,~Torkából kiveszik néha barátjokat,~Áttörvén
3420 2 | ingesek agyba-~Főbe verék, s kiveték jól meghurcolva hajánál~
3421 2 | megtetszett, csak azért kivetette belőlle,~Hogy fenntartódjon
3422 1 | nagyjából béköté ujjomat,~S kivévén belőle két megtört csontomat,~
3423 2 | kézbeli fütyköst,~S a sutból kivon egy pókháló lepte tarisznyát,~
3424 1 | tesznek szép ajakai,~Érzéseden kívül hagyd zengéseket,~ Már
3425 1 | borítsa be,~ S ha érdemét kizengi Múzsám,~ Gyenge,
3426 1 | Bár közzétek; akár kemény~Kőbástyákba külön dugdos is; a soha~
3427 2 | keresztes~Ponyva hadak szanaszét kóborlották be hazánknak~Nagy részét.)
3428 2 | szegénynek:~Öszverogyott, és a kocsiból ájúlva zuhant le.~Ott Matyi
3429 2 | és az ölökben~Vitték a kocsihoz, mások famohát szedegettek,~
3430 2 | azt magad is - majd itt kocsikázik el arra;~Tíz láncsás katonák
3431 1 | Felnyomozák vetekedve Kodrust. ~Hív bajnokinknak mennyei
3432 1 | angyali lágy-meleg~Álom ködjeivel béhehegének, és~ Selymes
3433 1 | lerepűlnek,~ Sok apró ködöcskéket szűlnek.~Óh, ha ti is így
3434 1 | komor~Andalgást, kiderűl a ködös éj; s noha~ Virradtán
3435 1 | kínokat.~ Ama setét ködoszlopok~Zárják el őket e dicső világi
3436 1 | szemenként~ Szöve rá ködszőnyeget. ~Azon belől hát mi esett,~
3437 1 | porhanyó garádján~Tán a köhécselőd is,~Vagy a kotús vizektől~
3438 2 | mákszemnyit sem aludt, minden köhenésre~Öt-hat férjfi cseléd és
3439 1 | nyílt violákkal s gyenge kökörccsel~Bészórt oltárnál gondatlan
3440 1 | tavaszhoz ~Már a gyenge kökörcs fel-felemelgeti~A nyálkás
3441 3 | vásárra behajtjuk.~Mint ebbel kökykét vagy kecskével gödölyéjét~
3442 1 | A kölcsönadott gyümölcs ~
3443 1 | isteni tiszteletre~ És kölcsönös szeretetre; ~De hát az ördögök
3444 2 | öregecske tojóval,~Jókor költek azok, maga bajmolt véllek
3445 1 | KISEBB KÖLTEMÉNYEK~
3446 1 | vállamra,~ S a hegyekbe költöznék,~Ha kimennék a juhokkal,~
3447 2 | kikeresvén,~Lúdjaim árát és költségemet elveszem, úgymond.~Azzal
3448 1(3)| az anyja a többit a maga költségén akarja folytatni.~
3449 1 | panaszimat nem is értitek.~Könnycseppjeim, kiket még lelek,~ Menjetek
3450 2 | megütötte~Vólna, talám sokkal könnyebb lett vólna szegénynek:~Öszverogyott,
3451 1 | tettével. Örűl a nyomorultakon,~Könnyebbítni, kiben tiszta tüzed lobog,~
3452 1 | majd nyugalmam lelem~S ím könnyebbülés helyébe~ Még kínomat
3453 1 | galamb nyögését,~ S könnyek gyűlnek szemembe,~Amott,
3454 1 | keserű csókomat, ő legyen~E könnyekkel örök jele~ Szívünk rettenetes
3455 1 | tőlle az áldomást sajnálni.~Könnyü vólt erre venni az elbódult
3456 2 | szóllás formája, meg a nagy~Könnyűség, elmés lelemény, természeti
3457 2 | Megrántá: más a mellette valóra könyökkel~Titokban bökdöse, míg urok
3458 2 | bökdöse, míg urok óbégatva könyörgött:~Ó fiaim! vigyetek szaporán,
3459 1 | Halld meg uram! Könyörülj hazámon! ~Add vissza közénk
3460 1 | azonban,~Mely a győzöttön könyörűlő, nyomba kövessen.~
3461 2 | ördög s szent vala; Fűvész-~Könyv még nem lévén). Nosza ispán,
3462 1 | felhánytam az új és vén könyveket,~ Megkértem a világ
3463 1 | Egy gazdaságtanító könyvre ~ Hasznunkat
3464 1 | megfejtvén~ Azon rágá körmeit,~Hogy mint törölje ki a
3465 2 | húszat kiszakasztá,~És egy körmön font ostorral az útra riasztván,~
3466 2 | többek közt, nekem a sok~Körmönfont magyaros szóllás formája,
3467 1 | galambim,~Míg egy hegyeske körmű~El nem ragad magának,~Már
3468 1 | Harmattá lett válásán~A szép környék örvendezvén~ Zöld bársonnyal
3469 1 | török szállta meg ennek környékeit,~Jancsárok bújkálták ligetes
3470 1 | szép változást a szunnyadó környéken.~Mint a szivem, csendes
3471 2 | mindég őrt álljon az udvar~Környékén; - hozzá közelítni akárki
3472 1 | Kis súgára, s odébb veri~A környékre borúlt fátyolos éjszakát,~
3473 1 | naplement tájba~ Még környékünk szinte nem borult homályba,~
3474 1 | Békével ellegelni?~Jobban körültekintvén~Itt léte kurtaságát,~Mely
3475 1 | kertjében~ Minden nyitott körűltem;~ Minden újult,
3476 1 | édes álom! ~Leng, lengj körűltök kellemes estveli~Szellő!
3477 1 | angyali~Békesség. Koszorút kössetek, óh jeles~Lánggal gerjedező
3478 3 | szopós bárányka bevérzi.~Néki köszönhetem én marhám szabados legelését,~
3479 1 | császár regementje vitézi, köszönjük,~Hogy romlást nevető örökös
3480 1 | szakadhatatlan vonszódás kötele~ Akármerre lengjen,
3481 1 | vakítni is örökké~ Tegyék kötelességekké. ~Hogy csak őtet s őket
3482 1 | csúfítom egy cigánylegénnyel,~A kötelezést, ha tetszik, keresse törvénnyel.~
3483 1 | jegyzőket hivatja,~És a két kötelező levélt megiratja.~Mivel
3484 1 | részemről is, feleli a bíró,~Kötelezőben annyit tegyen fel az író.~
3485 1 | tiszteletünket.~Még énvelem kötődjön öszve egy ebfajta!~Mond
3486 1 | Ni csak! a ludak mint kötődnek~ A zajjal, s benne hogy
3487 3 | megvallom, hogy míg Galatéa kötött le,~Gazda se jó vóltam,
3488 1 | magamra,~ Kérges bocskort kötöznék,~Fejszét vennék a vállamra,~
3489 2 | fővel: most én csimbókba kötözve~Fürtjeit és e kis kacagánkát
3490 1 | magok~ Most a földre kövér esőt,~Majd ellenbe' ragyát
3491 1 | győzöttön könyörűlő, nyomba kövessen.~
3492 1 | Éneklésre kényszerítnek,~ Kövessük őket, jertek. ~Circa ~Én
3493 3 | tunya vétkek~Csalszavait követé; minden csábítni valókat~
3494 1 | hajtani térdemet,~S félénken követém nyomdokit, egy magas~
3495 1 | megökleled.~Óh, mit nem követett már ez az átkozott~Bűnnek
3496 1 | kedvelli, kik vallásunkat követik,~ De a többit is irgalmas
3497 1 | ballagunk,~E pályát hogy kell követnünk,~ Mind jól tudnánk azt
3498 2 | szakasztják~Félbe az alkonyodást követő vadon estveli csendet. -~
3499 1 | Csak hogy igaz követőd lehessek. ~Te Lolliusnak
3500 1 | Társ karjára. Tanítsd vak követőidet~Édes honjok eránt való~
3501 2 | hívatja magát, s minden követőit,~Húsz láncsást csak azért
3502 1 | legyen életek~A virtust követők lelki barátinak.~ Óh,
3503 1 | Embertársainak. Kész ki-ki vállait~A köz terhek alá vetni, ha érezi,~
3504 3 | számlálhatatlan~ Emberi közbajokat találhatsz. ~ Majd lásd,