| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
4510 3 | zabolán; a hiúság~És alacsony nagyság tetszett neki, a tunya vétkek~
4511 1 | tenni,~Útját, messzeségét, nagyságát vizsgáljuk,~ S a nagy
4512 3 | Hogy grófnévá lészek!~Már nagyságom testéhez~ A ruhák is
4513 1 | Függetlenségében lél a bölcs nagyságot,~ S neveti az arany
4514 1 | A megégett nagytemplom falai közt serkent gondolatok ~
4515 1 | sőt vezetőm, mikor~ A nagyvilág tövisses útján~
4516 1 | Nemzetem, így jársz majd, egy náladnál szaporább~nép, Bár sikeretlen
4517 1 | serény, eszes, jó,~ Napához úgy hasonló. ~Gyakorta a
4518 1 | gyémántotokkal~A megmosdott napfény játszani,~ S benne rezgő
4519 2 | jócskán keresett is, hol napi számmal,~Hol szolgálattal,
4520 1 | jöttünk,~Hogy ez az öröm napja tudva van elöttünk,~Amely
4521 1 | Augusztus hónapnak legelső napjában,~Mikor a szép hajnal lovait
4522 1 | tízet egy esztendőnek~ Napjából számkivetett;~
4523 1 | asszonyi,~Kik a halandók napjait, a kemény~ Történeteknek
4524 1 | féltette,~Az egybekelés napját nagyon siettette.~Végtére
4525 1 | alján,~ Amott nyári napnyúgot táján~Mintha nagy füstöt
4526 1 | lesz a szomorú zápor után napod.~ Egy jó kéz vezeté,
4527 3 | forrásoknak hűs árnyékába napolhatsz.~Ott, amint eleven fűzből
4528 1 | képzelem,~ Víg napomnak felkelését,~ Tavaszomnak
4529 1 | fel nem buzdítnak;~ Nappal búmat lelem,~ Nem nyúgtat
4530 1 | Vidám hajnalom,~ Nyájas nappalom,~ Egy áldott tekintet,~
4531 3 | homály~ Lopá le nyájas nappalomat? mi vad~ Morgás
4532 1 | szivárványokat is,~Nézzük, a napra hogy nevetnek,~ Kitől
4533 1 | lehetne,~ Hogy a vak a napról tisztán itélhetne?~Érzi,
4534 1 | Végyük el használt mai jó napunknak,~Holnapunk gondját az egekre
4535 1 | Várhatunk vídám napokat napunkra;~S nem szorúlunk a panaszos
4536 2 | Negyedik levonás ~
4537 1 | Hóld világának bizonyos negyedként~ Fogyta, telése, ~
4538 2 | vólt, Döbrögi mondja,~A négyelni való, megvert háromszor. -
4539 1 | Néhai debreceni főbíró Domokos
4540 1 | nem törli el őket? ezen nehézségemet~ Fejtsd meg; - de vigyázz,
4541 1 | A felkölt gyereket, jer, nehogy a fogas~ Fény megverje
4542 1 | minden~ Részecském nekiborzadott. ~Mozdító inaim megmerevedtenek,~
4543 1 | bolygottak atyáink,~Jó lehetett nekik a tátorján s kákagyökér
4544 1 | szívemnek.~Áldott légyen a nektár ízzel tele szeretet,~
4545 1 | részegje voltam,~Mérgemet nektárnak gondoltam,~ A mélységnek
4546 1 | csókokban elrejtettél,~Ennél a nektárnál még felségesb~ Azon
4547 1 | virágaim, vidúljatok,~ Nektárral majd megrakodjatok.~Mintha
4548 3 | vagytok,~ Nektek akar szavam énekelni. ~
4549 3 | Ellősöd nem sínli meg a nem-szokta takarmányt,~S jószágod közzé
4550 1 | s bajokat szerez,~Légyek néma tehát? - Vagy hogy az értelem~
4551 1 | egész szivreható szeme~ Nemcsak tiszteletessé,~
4552 1 | kedves élet legsanyarúbb neme!~Ugyan mi szükség vólna
4553 1 | vizibe hempelyeg;~Noha ez némelykor oly kis vizecske is,~Hogy
4554 1 | hangokkal zengedez fülébe.~Nemem méltóságát egészen érzettem,~
4555 1 | kell esmernem gyász sorsát nememnek,~Kérem, uram, kedvezzen
4556 1 | pedig hogy általa magam nemesítsem.~A szép erkölcsben tartom
4557 1 | szép erkölcsben tartom én a nemességet,~Melyre a szorgalom ád nagyobb
4558 1 | durva cselédivel;~Egymásért nemesül ontani véreket~Készek, bár
4559 3 | Úgyhogy ama Parthust, e' német földet itasson,~Hogysem
4560 1 | Egy feje tészi a tisztes németeket,~Tudom, mind a világ esméri
4561 1 | ládd-e rájok. ~A csorda, mely nemrég szabados mezőn~Tépázta a
4562 1 | halál völgyein~ S örök nemtudással bévont vidékein.~Ne félj,
4563 1 | érzékenyebben,~ Hogy nemünk úgy nem tehet;~Azt kell,
4564 1 | Cifra virági. ~Óh, dicső nemzet! Te! ki hajdanában,~A vitéz
4565 1 | tudom én jól,~Híres neves nemzete hogy hol telepedjen,~Ha
4566 1 | gazdáskodni tanítod~Édes nemzetedet? ha ki nem hagynád okosan
4567 1 | való kenyerekről. - ~* ~Nemzetem, így jársz majd, egy náladnál
4568 1 | undorodnak.~Csak az emberi nemzetnek~ Felséges barátjai~Lehetnek
4569 3 | gyötri az átkozott~ Düh nemzetünket; vérpatak is locsog~
4570 1 | az ilyen boldogság,~ Néném megbájolna,~Hogyha még a
4571 1 | rontsuk.~Ekképp nagy Attila népeit oktatta,~Friss elevenségre
4572 1 | széllyel oszoljatok~S minden népet tanítsatok,~ Az isteni
4573 3 | önnön tőreiben nyögő~ Népnek, hogy itt e serkedező erek~
4574 1 | megütközött~Egy maroknyi néppel, s azt úgy csúffá tette,~
4575 1 | két óra vert:~Már akkor a népünk minden placcot megnyert.~
4576 1 | régen esmérem~Jó hirében, nevében, azért arra kérem,~Előre
4577 1 | gagyogásra tanítnak.~Mostani nagy neved is terjed, magyar, ég fele,
4578 1 | Mahomet maradéka fiát íjjeszti neveddel,~Féli vitézi karod, melyet
4579 1 | Vétkezem-é, ha nevedre vágyok? ~Nem, sőt ha mindjárt
4580 1 | Címerekért, se dicső nevekért,~
4581 1 | élj, gyerek bor!~Nőttön neveld tüzünket.~Ámor, te is! ki
4582 1 | akiknek neveket szívünkbe neveljük,~Élnek ezek most is, élnek
4583 1 | purgyé korába~Elvitte, s ugy nevelte a maga házába.~Szólna még,
4584 1 | Hanem egy becsülletes háznál neveltettem,~Tisztességesen míg csak
4585 3 | Férgek alá nevelünk takarmányt. ~ Bölcs
4586 1 | méltó jussal;~ Majd ha nevelvén a kicsi csecsemőket,~
4587 3 | hasalván,~Szép Amarilli nevén visszhangra tanítod az erdőt.~~~~~~
4588 1 | vérünk,~Ne vegye hát rossz néven, az Istenre kérünk,~Hogy
4589 1 | kinyilatkoztattam,~Mert érdemes nevének szép hirét hallottam.~Azzal
4590 2 | esmeretes nyavalyáknak~Cifra nevére; haszonvehető fűvekre, porokra;~
4591 1 | bezzeg tudom én jól,~Híres neves nemzete hogy hol telepedjen,~
4592 2 | megverem azt la!~Ezt minden neveté; de kivált a Döbrögi háznál~
4593 2 | illeg-billeg, hogy rajta akárki nevethet,~Senki fiának sem lévén
4594 1 | is,~Nézzük, a napra hogy nevetnek,~ Kitől már ismét nem
4595 2 | honnan, hogy jó lesz rajta nevetni~Majd borozás közbenn. Igaz
4596 1 | hányatja ki? ~Szultán ~E nevetséges kérdésre a' volna feleletem:~
4597 1 | mit mondott:~ Egyik nevetséget, a másik bolondot,~Szegények!
4598 1 | Egy virgonc hölgy bepattan nevetve bóltjába,~Kiván sok jó szerencsét
4599 2 | házánál elenyészett híre nevével.~Bátran elmegy hát a nyílt
4600 1 | vetését!~Hallod! áldottnak nevez a szegénység:~ Ess,
4601 1 | Végződnek; hajdan azokat nevezék magyaroknak,~Már azokat
4602 2 | mi Matyink vólt,~Lúdasnak neveződjön: ez hát nem puszta találmány.* ~
4603 1 | azzal meg nem csalhat,~Bár nevezzél Helénának,~ Angyalkának;~
4604 1 | tudunk, de azért senkit se nevezzünk~Kóldúsnak, se cigánynak,
4605 3 | T~~~~ ~~~~Azt a Róma nevű várost én balgatag ésszel~
4606 3 | Bölcs és hatalmas föld ura a nevünk,~ S egy percig élünk,
4607 1 | halandó! mely keseregve néz~Az árva község, a közügy
4608 1 | Elgyalít a félelem. De ha nézem a temérdek~ Csillagokkal
4609 1 | Isten! mely homályos a lélek nézése,~Míg ama setétség völgyén
4610 1 | termetem~Most is talpig nézhetem~ Árnyékom kerűletén.~
4611 1 | ledérség.~Míg a fiú irígyen~Nem nézi, hogy kiszöktök~Szorongató
4612 3 | bóldog barom, indúlj!~Nem nézlek már zöld barlangba hasalva,
4613 1 | színbe~Hordja fel játékát a néző elébe,~ S hányféle hangokkal
4614 1 | s őket félje,~A tisztán nézőt gyűlölje, -~ Nem kell
4615 2 | láta először~A mi fiúnk, nézvén szanaszéjjel, az ég karimáján~
4616 1 | visszatekintenem,~ Hadd nézzem, egy-két régi barátaim~
4617 1 | minden érzéseim jertek, nézzetek,~Csak te nyomorult kéz,
4618 1 | most éppen rám lehellett.~Ni-ni! már amott az ég alján,~
4619 1 | Minden handarikázó~ Nimfák eltakarodtanak. ~Hagyján!
4620 1 | oktatóját.~Be messze elfajultak~Noé atyánk eszétől,~Ki a töméntelen
4621 1 | violáidat~Édesden rezegő mellje növésire,~ Ámor szárnya alatt
4622 1 | jól indúlt fokadások?~Szép növéstek megszűnt újúlni,~ Gyenge
4623 1 | jó Gondviselés! e szép növevény szüleménnyét.~
4624 1 | mindent elkövetek,~ Kis növevények, csak éljetek,~S majd kérem
4625 1 | azokra gondja vólt,~ Hogy nőjjenek bujábban,~ Hernyó,
4626 2 | vége nem úgy megy,~Mint nótában szokták. Osztán meg akárki~
4627 1 | rózsánál szebbnek vallhat~Nótád, azzal meg nem csalhat,~
4628 1 | Vagy a kotús vizektől~Nád nőtte bé az órod.~De hátha tarka
4629 1 | Sokáig élj, gyerek bor!~Nőttön neveld tüzünket.~Ámor, te
4630 1 | virággal tarka rét,~Hímje nővel egyesűlve~ Néked ontja
4631 1 | farkasokat, hogy boldog nyájad ezentúl~A magyar Albion
4632 3 | lészen mindég, óltárait ellős~Nyájamból sok gyenge szopós bárányka
4633 1 | Circa, Kloe, Zeli ~Circa ~E nyájasan csergedező~ Patakocska
4634 1 | közt enyelegjetek,~S míg nyájason csiklándozzátok,~ Szivébe
4635 1 | kerűletén.~Érzem kis szám nyájasságát,~Mely veszti szemed világát,~
4636 1 | ki-kinyílt szembe cicározó~ Nyájasságok; az angyali~Fénnyel rád
4637 1 | mezőnk határait,~A juhász a nyájja mellett~ Hadd fülelje
4638 2 | és e kis kacagánkát vetve nyakába,~A korhelyt, fogadott apjának
4639 2 | apjának sohasem szállott le nyakából.~Ebbe az anyja rakott túrót,
4640 1 | Kornyadozó nyakakon tapodják ~Némely, csak önnön
4641 1 | Hímen, mi bérem lenne,~Ha nyakam jármodba menne?~Hová soha
4642 1 | Az elbújt Ámeli ugrik a nyakamba,~Csókot ígér, csak ne duzzogjak
4643 1 | észre hasadást s golyvát a nyakamban?~Semmit sem felelhetett
4644 1 | mért tennék~ Csiklandós nyakamra?~Bár bóldog rabbá lennék,~
4645 1 | Megtöröd, s amit beszedett, nyakán vész.~Add Uram! hogy rádohosodjon;
4646 1 | másoknak kevélységgel~ A nyakára hághatunk.~Ez ellen már
4647 1 | emleget,~E verte ki ama nyakas törököket~Chotzimból, s
4648 1 | már hozzá szöktenek.~Vad nyakasság! fére! fére!~ Ez a bájos
4649 1 | Még nem is álmodozá,~A nyalándék ifjak száját~ Mint ízelítse
4650 1 | lágy szél, jer! öleld és nyalogasd körűl~A felkölt gyereket,
4651 2 | Majd ha az erdőnél járnak, nyargalj oda, mondjad ~Szembe az
4652 2 | bölcs orvosok által~Nagy nyavalyáján a munkás természet erőt
4653 2 | Vagy görögűl, sok rossz nyavalyákat elő tuda bölcsen~Mondani;
4654 2 | alatt, hogy az esmeretes nyavalyáknak~Cifra nevére; haszonvehető
4655 1 | Nyögések közt nyelem. ~Ez ágon űlt,~Kinél nem
4656 1 | mézét~ Szánkba csak úgy nyelhetjük,~Ha a mások szája ízét~
4657 1 | mindenemet~ Kényed szerint nyeljed el:~Egy magamnyi sírhelyemet~
4658 1 | hány ezernyi bosszút~Kell nyelni a becsüllet~Útján bakácsolónak.~
4659 1 | s a nevető reményt. -~A nyelv is sokezer kárt s bajokat
4660 2 | Hol szolgálattal, s néhány nyelvekbe eléggé~Jártas lett, mert
4661 1 | jöhetsz tanúlni~Bízvást akármi nyelvet;~Úgy tudok beszélni,~Hogy
4662 1 | Zengedezni lanttal mentek~ Nyelvünk dícséretére,~ Én
4663 1 | Válasszon gyepesebb nyomot. ~Nem nyér ám koszorút, aki puhálkodik.~
4664 1 | A sok bajba került kis nyereség felett,~Gyakran aki kiért
4665 1 | lelkemet,~Hogy tőled várjam nyereségemet;~Azt tartván hasznos vevésnek,
4666 1 | Itt lehetett látni gazdag nyereséget,~Még azonkívül is, ami már
4667 1 | Elgázolta minden dicsőségét,~Nyereségét és gyönyörűségét,~ Közűlök
4668 2 | se hágnak.~Fogd ki kocsis nyerges lovadat, mond Döbrögi, jobb
4669 1 | törődött vére, teste~ Újra nyerjen életet.~Szállj le rám is
4670 1 | Óh, meddig kell még a nyers szél~ Dérdúrságát szenvednünk!~
4671 2 | Magam la!~Így szólott nagy nyers-nyakason Matyi. - Ennye gazember!~
4672 3 | véle,~Hány száz koszorút nyertem~ Szép virágból tőle,~
4673 2 | Érjék Döbrögiék; mint a nyíl utánnok ereszti~Ráróját; -
4674 1 | Ifjú tolla Ámor nyilának,~ Serdűlő bajusz! idvez
4675 1 | Örökre bús telem,~Hogy nyílását,~Tágúlását~ Már nem
4676 1 | toronyhoz lejutván,~ Egy nyiláson becsúsznak. ~Ott a már fellobbant
4677 1 | előtte~ A kis ámori nyílnak~Oly erejét, hogy előtte~
4678 1 | kúlcsait,~ Újra nyíló életem~ Hasznosabban
4679 3 | gyémántok tisztelnek~ Nyilt rózsák helyébe,~Gróf urfiak
4680 1 | akinek az Isten törvénnye~Nyilván mondja, hogy hamis keresménnye!~
4681 2 | Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é vagy az Erdő-~Háton, vagy
4682 1 | törökök, sem a ~ Rossz nyíri pajkos nép riha tábora~
4683 1 | pelyhecskéje megázik,~És úgy nyirkos lebegésekkel~ Játszik
4684 1 | nyomdokon~ Hogy ékesen nyitának,~A jól nevelt leányokon~
4685 1 | Fejtegeté; de mivel nem akadt nyitjára elölről,~Túlnanról akará
4686 1 | elérhettem,~Mellynek eddig titkos nyitját~ Ésszel fel nem érhettem,~
4687 1 | koszorúját~ Lassanként nyitogatja ki. ~Jer, lágy szél, jer!
4688 3 | természet bennem~ Nyög, jaj! hová kell lennem! ~
4689 3 | danolása lehangzik.~És azalatt nyögdécselnek rekedezve galambid,~S a
4690 1 | levegőeget~ Nyögések közt nyelem. ~Ez ágon űlt,~
4691 1 | már most az időt töltöm nyögésekkel.~Kínokat, az igaz, nagyokat
4692 1 | eszembe,~Hallom egy galamb nyögését,~ S könnyek gyűlnek
4693 3 | Láncaival lekötözve nyögnek. ~ Álképbe jár ez, járom
4694 3 | Mondd ezt az önnön tőreiben nyögő~ Népnek, hogy itt e
4695 3 | által nem hagyják.~ Nyögök minduntalan,~ De
4696 1 | oszlop,~Ág, ki borostyánból nyölt fel, karikája öleljen,~S
4697 1 | A bosszú s unalom nyom el.~Boldog lészel ugyan,
4698 1 | Trombita zeng, dühög a paripák nyoma, durrog az ágyú,~Bőg, morog
4699 2 | tíz láncsás; de mi haszna, nyomába se hágnak.~Fogd ki kocsis
4700 1 | a töméntelen víz~Peshedt nyomát azonnal~Borfával ülteté
4701 1 | fény. -~ Sok a porig nyomattatott nép,~ Nem lehet
4702 1 | Mely a győzöttön könyörűlő, nyomba kövessen.~
4703 2 | Döbrögit a mennykő ha azon nyomban megütötte~Vólna, talám sokkal
4704 1 | érik~Márvány mejjünkön. Nyomd bé, fiam, a süveged jól,~
4705 1 | térdemet,~S félénken követém nyomdokit, egy magas~ És még semmi
4706 1 | s tanúlnak. ~A jó szülői nyomdokon~ Hogy ékesen nyitának,~
4707 1 | tetejének,~Mintha le akarnák nyomkodni,~ De kezdenek immár
4708 1 | mindjárt vétkezem is, merőn~Nyomodba lépek, már ihol a paizst,~
4709 1 | felé~Nagy tettével. Örűl a nyomorultakon,~Könnyebbítni, kiben tiszta
4710 2 | Istent~Féli, tekintse az ő nyomorúságát, s ha csak egy-két~Pillantást
4711 1 | Válasszon gyepesebb nyomot. ~Nem nyér ám koszorút,
4712 1 | És szövevénnyei közt nyomozlak. - ~Bé voltam a szent hellyekig,
4713 1 | világot cseréltél.~Jer lelkem! nyomozzuk a halál völgyein~ S
4714 1 | oszlott seregeket~Meg is nyomta s kezdte vagdalni fejeket.~
4715 1 | Dörgésére megnémulának.~Nyomúl a felleg, jobban dörög,~
4716 1 | lehettek is,~ Itt érik el nyúgalmakat.~Jövel tehát a gyáva test
4717 1 | fa enyhébe~ Hogy majd nyugalmam lelem~S ím könnyebbülés
4718 1 | Eltűntök! megyen Ámelim~ S nyúgalmam vele. Óh, lelkemet éltető~
4719 1 | sátorozva,~ Szenderítő nyúgalom;~Közbe-közbe szunnyadozva~
4720 1 | engedtem eszemnek,~Mely a nyughatatlan vizsgálás szárnyain~
4721 1 | lélekgyötrő kevélységgel.~Ti, nyughellyeim már elmúltok,~ Zöld
4722 1 | díszteleníttetik~A halva fekvők nyúgodalma:~ Nem csuda ám, ha pocsék
4723 1 | bájoló tekintete~ Minden nyúgodalmam elvette,~S megfosztott legfőbb
4724 1 | végkép búcsút vettem,~ Nyúgodalmamat itt kerestem,~Mások baját
4725 1 | hív s igaz, akinek~Belső nyúgodalom célja, s az angyali~Békesség.
4726 1 | A nyúgodalomnak útján~ Még nem is messze
4727 3 | Mert sírva töltögetem, ~Nyugodj immár kedvesem csendesen!~
4728 1 | Nyugosznak immár a mai nap baján~Áttört
4729 1 | önnönszeretet! néha ha nyúgszol is,~Felrijjadsz csakugyan,
4730 1 | bolygó tévelygésben~ Űzi nyugtát, mely régen eltűnt:~Az paradicsomától
4731 1 | palolj rá, csendes este,~ Nyugtató lehelletet,~Hogy törődött
4732 1 | e szép familiának,~Mivel nyugtatsz meg engem, s mi bírságát
4733 1 | őgyelgének,~Az elfáradt erőt nyugvásra rengették~ És a higgadt
4734 1 | Kincsemmel sétáltam, kis kezét nyújtá,~ Szorítni találtam,
4735 1 | címeres életét~Hosszúra nyújtád, én se szabok határt~
4736 1 | fürj-palattyolások,~Egy panasszát nyújtó kis fülemülének~ Hangszálai
4737 1 | tetején;~Egy kis fűszál hadd nyújtódzon,~ S egy szem harmat
4738 2 | az anyja telekjét:~Addig nyújtódzott hát, hogy valahára szokatlan~
4739 1 | szélére!~Ott egyik nyakát nyújtogatja,~ Másik a tollát tisztogatja. -~
4740 1 | bogár ne bántsa,~ Nyúl, kecske meg ne hántsa. ~
4741 2 | réti~Dudvák vóltak ezek; nyúl-, farkas-, békacseresznyék;~
4742 1 | helyét fekete tafota pótolja,~Nyúlajak közt orcáját egy-két fog
4743 1 | Szintúgy dologho' nyúlnak~ A gyermekek, s
4744 1 | lelke! ki számtalan~Időkre nyúló életeket merél~ Igérni
4745 2 | urok óbégatva könyörgött:~Ó fiaim! vigyetek szaporán,
4746 2 | Titokban bökdöse, míg urok óbégatva könyörgött:~Ó fiaim! vigyetek
4747 1 | regementünk komandirozója~Mészáros oberster főparancsolója,~Mint bátor
4748 1 | kebelén~Könnyen hitt szívem ócsárolja. ~Circa ~Legyen bár egy
4749 2 | doktor Skorbuntzius úrtól~Ócska parókáját, spádéját, vén
4750 1 | láss dolgod után. Azzal odább mene,~ És én el nem
4751 1 | Szent szeretet öbléből.~ Mely édes munkánk
4752 1 | Nádtorzsok, s megavúlt zsombokok öbliből~Egy nyálkás habarék, benne
4753 1 | ellenére,~ Melyeket öblöget a szerencse, Eltűrhetőkké
4754 3 | kövek,~ S barlangok öblös gyomrai! Rengeteg~
4755 1 | most már most érzem acélos~Öklödnek súllyát. Óh hát csak azért
4756 1 | Cicázzatok, galambim.~Míg egy fiú öléből~A másikig repülni~Nem fajtalan
4757 3 | A kard kemény jussán öledbe,~ Hogyha haragba
4758 1 | ki. ~Jer, lágy szél, jer! öleld és nyalogasd körűl~A felkölt
4759 1 | rólok az édes íz~A forró ölelés alatt.~ E két mennyei
4760 1 | éritek,~ Ott egymást majd ölelhetitek,~Mátkátokat ott csókoljátok,~
4761 3 | Győzve megtért magzatomat~Ölelhettem volna, mely békével~
4762 1 | borostyánból nyölt fel, karikája öleljen,~S villogjon gyönggyel ragyogó
4763 1 | bóldogság a víg élettel~ Ott ölelkeznek szeretettel:~Ne csüggedjünk
4764 2 | mellé áll s által próbálja ölelni.~Akkor megkapván Matyi túlnan
4765 1 | úgy-é? ~Változhatatlan rend! ölelő karod~Meg nem hajolhat?
4766 1 | Sietteti végemet.~Ámelim! míg öleltelek,~ Haláltól tudtam félni,~
4767 1 | gyilkos erőszak kirántván ölemből~ Már most ki akarja
4768 1 | A gyöngyellő ligetek ölét,~Háladásul majd ott vedd
4769 1 | rakhassak,~ Óh búk! búk! öljetek!~
4770 2 | félkézi szekercét,~Zsebbeli ölmérőt s plajbászt egy irhakötővel;~
4771 2 | Illyen lenne derék, hahogy ölnyi kerűlete vólna.~Döbrögi
4772 2 | ezek a jó emberek, és az ölökben~Vitték a kocsihoz, mások
4773 1 | ezüstös kardot s pisztolyt ölreszedték,~A fáin rizskását lovakkal
4774 1 | fátyolos kisasszony pompás öltözetben.~Megkérdeti az urat kengyelfutójával,~
4775 1 | cifra báb már.~Barátja is öltözvén csinosabb ruhába,~Megindulnak
4776 1 | segítgető is. ~Már a fiú az ölyvöket~ Riasztja a csibéktől,~
4777 2 | Felelt hellyébe aludt vér~Ömlött Döbrögiből; sok csuklás
4778 1 | Húzavonása szerént, de nem önkénnyére lovaglott. ~ Míg vad
4779 1 | felebarátjának,~Kárhozatot gyűjt önnönmagának.~Jaj annak, kinek szerzett
4780 1 | ellenbe' ragyát vagy jeget öntenek;~ Úgy ő is ma nevet
4781 1 | porára, tüstént~Jó borral önteném meg.~Héj, kár gyalázni a
4782 1 | mintha jeges vizet~ Öntött volna le, minden~
4783 1 | levelek,~ Ma reggel, hogy öntözgettelek,~Ragyogónak láttam a napot,~
4784 2 | meg az angyal-, szent- s ördög-gyökerek (mivel akkor~A fűvek neve
4785 2 | szép gúnárral, s egy pár öregecske tojóval,~Jókor költek azok,
4786 1 | századokat, hanem~Kezdetbéli öregkort mutatott, arany~ Száján
4787 1 | öszveűlt~ Szépen megért öregnek~Körűlte már a kertbe gyűlt~
4788 1 | szerelmünk,~ Melyet örökbe ti hagytatok ránk. ~Sem
4789 3 | homályok~ Szent örökösse! reá figyelmezz. ~ A
4790 1 | mezejébe legelvén,~Néked öröm-hálát zengjen s fejedelme javára~
4791 1 | vedd el~ Érző szívünk öröme jelét.~
4792 1 | szerencsén való szörnyű örömében~Nem férhet egy rajkó is
4793 1 | most magyarim! ha hazánk örömére születtünk,~Rajta! ne sajnáljuk,
4794 1 | a tudatlan~Nép setétben örömest van:~ Azt vakítni is
4795 1 | párázatok estveli~Tömjénjével, örömhangot emelhetek~ Búcsúzóba
4796 1 | szívünk~ Helybehagyó örömin keressük.~
4797 1 | esthajnalánál~ Tűnődik örömnapja után. ~Elgázolta minden
4798 1 | Kiknek számokkal kívánt örömödre lehessünk.~
4799 1 | Csak hóltomkor lelem. ~Múlt örömök!~Akkor jövök~ Majd össze
4800 1 | felgyült a bíró udvarára.~Örömökben elkezdett fel s alá ugrálni,~
4801 1 | Nagy hálálkodva adja jelét örömöknek~Felmagasztaltatásán szerelmes
4802 1 | megraknám csókokkal,~ Örömömbe befalnám.~Vess véget hazai
4803 1 | erővel áldva inti~ Új örömre állatit. ~A mocsáros nép
4804 1 | cigányvajdára,~Hogyha éltének örül, zárt vessen szájára.~Igy
4805 1 | Örömmel emlegettük. - Óh, mint örültem én is,~Mikor egy nemes barátom
4806 1 | láthatár kezd setétűlni.~Örűljetek, óh, szomjú kertek,~
4807 1 | égiek magok~ Előre már örűlnek,~ Látván, hogy
4808 1 | várhatnak hímet, kik a hírnek örűlünk.~Attillát a réz az ezüstbe
4809 1 | éledett,~ Minden örvendeztetett. ~Héj de már hogy meghervadtam,~
4810 1 | ezentúl~A magyar Albion örvendő mezejébe legelvén,~Néked
4811 1 | habarék már mint sodródik az örvény~Forró torkában. Mely könnyen
4812 1 | özvegyek átkai közt kerengő ~Örvénye közt is, hogyha vitéz karunk~
4813 1 | közepében:~Morog Cerberus, pokol örvényében,~Embernyi köveket hempelyget
4814 1 | örömök!~Akkor jövök~ Majd össze veletek,~Ha a halál~Reám
4815 1 | húzással-vonással:~Majd ha elfogy ez az ösvény,~ Megalkuszunk egymással;~
4816 1 | teng-leng az élet tüskés ösvényén.~Hát akit hálójába fajtalan~
4817 1 | merre keressed a ~Jobb ösvényt, s ha bolond tévelyedésedet~
4818 1 | véllem,~S a zöld gyepen amint öszvebúnyolódtunk,~ Látta az esthajnal,
4819 3 | megszidtam, sokszor~ Meg öszvecsókoltam.~Fáradtan a csintalan~
4820 2 | volt már ő s nem sok időre~Öszvegyalúlódott velek. - Innen láta először~
4821 3 | vagy kecskével gödölyéjét~Öszvehasonlítom, s más nagy dólgokkal az
4822 1 | öreg vajdának,~Hogy majd az öszvekelés kiszabott napjára~Egész
4823 1 | eljárt.~*~Felvirradván az öszvekelésnek napjára,~A cigányság felgyült
4824 1 | elöttünk,~Amely uraságoddal öszveköt bennünket,~Ajh ne utálja
4825 1 | sokat tehet~ Két szív öszvekötésihez!~A mértéklet azért még nem
4826 3 | mind hazádat,~Visszatérve öszvekötözve találod~ Himen mirtusával
4827 2 | Elsikkantja magát, kifut, öszverikoltja az udvart.~Egyik kérdi,
4828 2 | könnyebb lett vólna szegénynek:~Öszverogyott, és a kocsiból ájúlva zuhant
4829 2 | mellyet csak azért font, hogy öszveszorítja.~Nem vagyok én, uram, ács,
4830 1 | hasonló. ~Gyakorta a két öszveűlt~ Szépen megért öregnek~
4831 1 | ledérkedéssel~ Öszvezavart eszemen cicáztok? ~Hahogy
4832 2 | és a kapu közt hevenyében~Ötvent vágnak rá, mellyet süvegelve
4833 2 | oly jeles erdő,~Mely az övénél jobb s gyönyörűbb fát tudna
4834 1 | nagy gyorsasággal~Ellenség özönét vágta bátorsággal:~Mérges
4835 2 | mindnyájan kurjantnak; a hangok özönje~Zengeti a zordont; beljebb,
4836 1 | tengernyi árvák~ S özvegyek átkai közt kerengő ~Örvénye
4837 1(3)| Kis Imre, akit 300 Rf.-ot offerált a munkái kiadására és a
4838 1 | Hangszálai között amint őgyelgének,~Az elfáradt erőt nyugvásra
4839 1 | gabonát. A krumpli is úntig~Őgyelgette büdös indáját; csak letapasztá~
4840 1 | fátyol alatt, mikor~ Őgyelgő kezeid csupán~Öt-hat szál
4841 1 | helyett, levegőnket a por~Őgyelíté fel, hogy az útazónak~Mind
4842 1 | Szegény testem bár nem ohajt~ Jó lelkétől elesni,~
4843 1 | Únva nyúgalmat óhajt.~
4844 1 | Búzakenyér hellyett ki bolond óhajtana makkot? ~ Lépcsőn lépeget
4845 1 | Az ég felé fordulni. ~S ohajtozó szívvel ekként~ Hogy
4846 1 | Látás ~Ahol jő, kit régen ohajtva lesek,~ Ő, akit szüntelen
4847 1 | ezen nagy igazságnak;~ Őhozzá még árnyéka se férhet a
4848 2 | láncsást, kegyelemmel akarván~Ójni magát ezután az erőszaktételek
4849 2 | Senki fiának sem lévén oka tőle szepegni. ~ Bécsbe
4850 1 | S annak hellyébe ezt az okosabbat tészi:~Mindeneken felyül
4851 1 | utánnok, és~ A félkéz okosocskák~ Lúd szárnyakkal
4852 1 | hamis keresménnye!~Romlást okoz felebarátjának,~Kárhozatot
4853 1 | célokra teremtett~Állat, az oktalanok közzűl, nagy hívatalához~
4854 1 | szokatlan~Kősziklák derekához az oktalanul hömpölygő~Nagy tenger vizeit,
4855 2 | párgolatok készítésére, kenőcsre~Oktatná őtet. - Feje jó volt a mi
4856 1 | Képére alkotódott~Bölcs ember oktatóját.~Be messze elfajultak~Noé
4857 1 | Ekképp nagy Attila népeit oktatta,~Friss elevenségre minden
4858 1 | oly mérgessen,~Mint egy oláh kislyánykája~ Rám tekintvén
4859 1 | gyümölcsét,~Egy havason nőtt oláhnak~ Ilyen nyájas erkölcsét.~
4860 1 | Mégis megmászná érte.~Oláhszűrt vennék magamra,~ Kérges
4861 2 | népét biztatva lemégyen~Ólálkodva az aljra velek; - mit látnak?
4862 1 | rettegve imádják~Még ma is az olaszok, spanyolok s több mások
4863 2 | Hogyha pedig nétán más olcsón vett meg akármit~És neki
4864 1 | fellyebb áll, púpos egyik óldal,~A másik ki van tömve mesterséges
4865 1 | hegy az ég felé! ~Tüskés oldalain állanak ördögi~Gyűlölséggel
4866 1 | ide varrva?~Vizsgálja meg oldalam, leli-é ferdének?~Nézzen
4867 2 | száját nagyságos uroknak?~Óldjuk meg szaporán. - A félholt
4868 1 | hitetlenem?~A csalárd lepkék mind ollyak,~ Nem búsúlok, nem,
4869 1 | Oh felöllem, mond amaz, ollyat hogy gondolna,~Hogy tudva
4870 3 | szedtem. ~Csókot, rózsát szórt ollykor~ Rám, midőn szunnyadtam,~
4871 2 | keresék, de az éjnek~Jó oltalma alatt hamar általment a
4872 1 | honőrzés színének alatta~Óltalmadra talál! most már most érzem
4873 1 | Jártas-költes elméjét,~Hogy óltalmazza leánya~ Legféltőbb kincsecskéjét. ~
4874 1 | csecsemőket,~ Virtusok oltárához bevezetem őket,~Zéminnel
4875 3 | Istenem ő lészen mindég, óltárait ellős~Nyájamból sok gyenge
4876 1 | egetérő oszlopot épít~Virtusod oltárán; melynek tetejébe borostyánt~
4877 1 | szívforrasztó~ Egyesség oltáránál,~A titkok szent egyházának~
4878 1 | pusztában. ~Ha más hazánk óltárára~ Ökröt vagy bakot vágott,~
4879 1 | gyenge kökörccsel~Bészórt oltárnál gondatlan örömbe Ruszánda~
4880 1 | locsolni.~Hát ti, megragadt kis óltások?~ És ti jól indúlt fokadások?~
4881 1 | midőn kezem~ E fákat óltogatta,~Egy vén dudás, emlékezem~
4882 3 | Most rakj már szőlőt, most ólts, Meliboee, gyümölcsöt!~Ballagjunk,
4883 1 | árva - magyar! Követ is olvadni tanító~Homlokod úgy született
4884 2 | Jámbor olvasó! ~E munkácskának ki legyen
4885 2 | A szerző az olvasókhoz ~
4886 1 | Az első olvasztó szellőhöz ~
4887 1 | szunnyad, se cicáz, duzzog az olykori~ Hamvas harmatozáson~
4888 1 | ki-kiváltogatni, ~Gyász omladékban hányja szemünkre, ma~
4889 1 | kezed~ S reményed omladéki közzül~ Vesd
4890 1 | szent hely az. Egész táborok omlanak~ Feljebb onnan alólról~
4891 1 | Ruszándámat, felséges erő! kit az omlás~Nem mozdít meg örök helyedről,
4892 1 | Szörnyűség az, amint omlatok,~Vagy tán ti is felhevültetek,~
4893 1 | nővel egyesűlve~ Néked ontja fűszerét.~A nap éles fénnye
4894 1 | jó vitézek! a pogány vért ontsuk,~Éles szablyáinkkal kit
4895 1 | Jó lelkétől elesni,~De ez őrá keveset hajt,~ S jobb
4896 1 | Végtére délután, mikor két óra vert:~Már akkor a népünk
4897 1 | lelki barátodat,~ Míg órája le nem folyand,~Nem kaphatja
4898 1 | gyönyörű termetnek!~Nincs őrajta álragyogvány,~ Minden
4899 3 | légyetek óh napok,~ S órák, ti, kikben még lehellek,~
4900 1 | ifjú vér pezseg és öröm~Órákat ígér, mit zsugorogsz, igyunk,~
4901 1 | mint törölje ki a vén~ Őrállónak szemeit. ~Egyszer az ötlik
4902 1 | tehetétek~ Sok keserű órámat,~Én a kétség nagy kárpitját~
4903 3 | haragod szavát~ S orcád komor tekintetét is~
4904 1 | tettem másnak,~Melyért szent orcádnak ítélete~Előtt nem bánt lelkem
4905 1 | Zefir velem játszik,~Sáppadt orcádon látszik,~ Mint gyötri
4906 1 | Bízta csudállatos őrizését. ~Uram, bocsáss meg, kötve
4907 1 | vára~ Sem lesz elég őrízni. ~Próbálta ennek előtte~
4908 1 | planizál, midőn egy vár~ Őrizőjévé leve. ~A király úgy veti-hányja~
4909 1 | szívecskétek~A csalárdoktól őrizzétek,~ Mert mint a szírenek,~
4910 1 | hárman ~Oh, szép szűzek, jól őrízzétek~ A szív legszentebb
4911 1 | Húllj mennykő! hegyek ormai mind csattanjatok öszve,~
4912 3 | az Alpesek a nagy~Sziklák ormóját úgy látszik az égig emelték,~
4913 1 | vizektől~Nád nőtte bé az órod.~De hátha tarka békát~Találhatál
4914 1 | himlőhelyet képemben,~Horpadást az óromon, hályogot szememben?~Feketék-é
4915 1 | cselekesznek!~ Ott áll órrok előtt az út. ~Nincs oly
4916 1 | hallhattad, mégis csengettél,~Órrom s szám izlése, csak veszteg
4917 1 | A feledékenység gyász országában is.~Legféltőbb mindenem
4918 1 | Ez a víz folyik ki Erdély országából,~A gránicon lévő havasok
4919 1 | szólgájának,~ A fejedelem országának,~A tiszt viselő seregének,~
4920 1 | íródjon:~ Minden vallás országomban tiszteletbe tartódjon.~
4921 2 | kell lenni akárhogy. -~ Országos vásár esik egykor Döbrögi
4922 1 | jó békességet,~Fordíts el országunkról~ Döghalált, inséget,~
4923 2 | Tíze viszont éjjel mindég őrt álljon az udvar~Környékén; -
4924 1 | húsa, szalonnája,~ Öt őrü bundája,~Szép zöldellő mezőben~
4925 2 | kivált a Döbrögi háznál~Őrültes szavain Matyinak hahotára
4926 2 | másik, hogy hol van az orvos?~Kúcsolják kezeket, tanakodnak,
4927 1 | Mert hogy folyt a vérem, orvoshoz szaladtam.~Ez amúgy nagyjából
4928 1 | Jótéteményed lángja is, orvosi~ Szerrel segitőm.2 -
4929 2 | és bejelenti,~Hogy hadi orvosló vagyon itt; mert Döbrögi
4930 2 | vólt éltéhez; hanem a bölcs orvosok által~Nagy nyavalyáján a
4931 2 | rosszúl lett Döbrögi; rendes~Orvosokat hívtak, s kurrenst küldöztek
4932 1 | szavak)~Édes Ruszándám! s orvosoló kezed~ Meg sem tapintá
4933 1 | szemérmesen~ Titkoljad) áldott orvosom!1 a csupán~ Hasznot
4934 2 | Kornyadozott: hogy vélt orvossa felé közelített,~Majd kirepűlt
4935 1 | S zászlótoktól. ~Az ég őrzéstekre,~És vezérléstekre~ Kivánom,
4936 1 | Testben jő lelkemnek őrző angyala,~Most tehát, most
4937 1 | gyönyörű célra miként vihet?~Őrzőangyala van mindenikünknek, ez~Kit-kit
4938 1 | mindaddig bé nem mohosíthat az óság,~Míg ropogások közt az egek
4939 1 | maradt a háznál,~ Az ősi gazdaságnál. ~Jó kis segítő
4940 1 | alól kenyeret vájkála fel ősszel.~Ezt látván a több lakosok,
4941 1 | Tátos és tündér, kik az ostobáknak,~A setétbenn űlt babonás
4942 1 | vagy te az ég átka vagy ostora,~Sem pusztítni való dög,
4943 1 | vetem minden gondom,~Ámbár ostorozzon, megnyugszom s ezt mondom:~
4944 2 | kiszakasztá,~És egy körmön font ostorral az útra riasztván,~Anyjának
4945 3 | Te a kerengő századok ostromit~ Merőn lenézed; mink
4946 1 | zavaros mérgét széjjel hogy oszlatja:~Úgy rohant reánk is e dühös
4947 1 | szomorú éjjelt színével oszlatta:~Magunkat a török haddal
4948 1 | szívünk örökre~ Oszlopa a Domokos neveknek.~
4949 1 | Magzatjának örűl s egetérő oszlopot épít~Virtusod oltárán; melynek
4950 1 | elevenség.~A volontéroknak oszlott seregeket~Meg is nyomta
4951 1 | tanítványira: ~Ti majd széllyel oszoljatok~S minden népet tanítsatok,~
4952 1 | előlem el!~De héj! ha úgy osztogatta~ Venus közzénk kegyelmét,~
4953 1 | kalmárt.~Ki szegény hajnal óta hegyes tövissen járt.~Kérdi
4954 1 | kútfejét~Erkölcsünknek. Az őtőle szivárogó~ Szentség
4955 1 | mennyei múzsának lelkét ottfogta. E halmot~Hamvai tisztelik,
4956 1 | Jövel, tekintsünk vissza, ez otthagyott~ Kis bolyra. - Nézd,
4957 1 | Menjetek el hát ti ővelek,~Majd a malomnál megálljatok,~
4958 1 | kecske,~Mint egy virgonc őzecske,~Fürgén hancúzom,~Játszi
4959 1 | apró-cseprő muzsikások:~ Pacsirta, fülemile s mások~A természet
4960 1 | víg erdei lantosok~S búbos pacsirták hajnali éneki?~ Megszűntek.
4961 1 | Hánykódik, ürög-forog,~Míg sok padláson keresztül~ Az arany-köd
4962 1 | leszaggatá. ~Már a lanyha zefir, páfusi lantodon~Sem szunnyad, se
4963 1 | Nyomodba lépek, már ihol a paizst,~ Miként te, szintúgy
4964 1 | tészi,~Mely ellen minden pajkosságát~ Amor hiába intézi.~
4965 1 | Hadd igyon búvába;~Pajtás! Isten áldjon meg,~
4966 1 | borzadna,~Itt érezzük, hív pajtások,~ A szent erkölcs nemes
4967 1 | futikák menjenek, a csalárd~Pajtásság gyönyörű tűköri. Nézd drusza,~
4968 1 | szerencséssen tette:~Mind magát s pajtássát véle megmentette.~Mert úgy
4969 1 | szerelem~ A kebelem.~A pajzán pásztorkának,~Csalfás pillantásának~
4970 1 | Belső monarchiámba:~Egy jó palack-kommandó~Lecsendesíti tüstént.~Ki
4971 1 | fiaidnak, és~ Mutass palánkot a kevélynek~ S
4972 1 | bogár,~Réce hápog, fürj palattyol,~ Hangicsál egy kis
4973 1 | Sáppadtan nézett, kóldús pálcára jutását~S éhen haldokló
4974 1 | sirassatok,~ Mert vége a Palládiumnak.~ Vége van!
4975 3 | Himen mirtusával vitézi pálmádat.~
4976 1 | Pálmáim s méltóságim~
4977 1 | a nap tett örömébe~ Pálmául a felhők fejébe.~Nézzük
4978 1 | Alva tisztel tégedet. ~Óh, palolj rá, csendes este,~ Nyugtató
4979 2 | hogy akárki csinálta,~A palotában a kőmíves munka királyi,~
4980 2 | hellyére azólta~Pompásabb palotát újabb ízléssel emeltek,~
4981 1 | mennyei célra nyílt~ Pályádat egy kevés időre~ Hogy
4982 1 | Szebb amely kirepedt piciny~Pályáján az imént dugta ki kis fejét. ~
4983 1 | Mind egy úton ballagunk,~E pályát hogy kell követnünk,~
4984 1 | fürj-palattyolások,~Egy panasszát nyújtó kis fülemülének~
4985 1 | hancúzva űzitek,~ S panaszimat nem is értitek.~Könnycseppjeim,
4986 1 | Ti velem ellenkeztek,~Panaszokkal lévén teli,~ Amor ellen
4987 1 | napunkra;~S nem szorúlunk a panaszos kenyérért~ Más
4988 1 | meglágyúlásán,~S a fagy zúzos páncéljának~ Harmattá lett válásán~
4989 1 | Törvénytudó, ama' pap,~Egynek vitézi érdeme~
4990 1 | Gergely pápa az időnek~ Baján úgy
4991 1 | cicázgató~Nyájas kellemek, és pápaszemed lehúllt,~ Melyen képzeleted
4992 2 | ettől ~Úgy szabadúla meg: a paphoz küldé, hogy az Istent~A
4993 1 | állatját,~Ki a láthatatlan párából~ S sok ezernyi szerek
4994 1 | mehetnek bé mennyei szép Paradicsomába. ~Szultán ~Hát az igaz-é,
4995 1 | nyugtát, mely régen eltűnt:~Az paradicsomától távozott,~Annak még lakhelye
4996 1 | szelletnek~ Első nyájas párája,~A szendergő természetnek~
4997 1 | zaj jutván a bíró fülébe,~Parancsolja, hogy vigyék a vajdát elébe.~
4998 1 | Itt a jancsárokra menni parancsolják;~Még jól ki sem mondják:
4999 1 | szentséges prófétája. ~Szultán ~Parancsolom tehát, menten főtörvénynek
5000 1 | nap aludnimegy~ S a párázatok estveli~Tömjénjével, örömhangot
5001 2 | sebekre való szer,~Fördők s párgolatok készítésére, kenőcsre~Oktatná
5002 2 | parókáját, spádéját, vén paripáját,~Bőr-bugyogóját, és a tábori
5003 2 | Azzal búcsút vesz, kimegy, a paripára felugrik;~S illa berek. -
5004 2 | Három márjás, úgymond, párja, az illyen-amollyan! -~Kérdi
5005 1 | légy!~Sok szerelmes csókok párjának~ Felibe prémkoszorút
5006 2 | apja~lelkének sem alább párját egy kurta forintnál.~Döbrögi
5007 1 | meglelem.~A végtelen semmi párkányán lebeg bár,~ Avagy a
5008 1 | az a fejedelmi királyné,~Parnassus tetején sugárít az égigeresztő,~
5009 2 | magát; illett rá tászli, paróka,~Koszperd és bugyogó; úgyhogy
5010 2 | Skorbuntzius úrtól~Ócska parókáját, spádéját, vén paripáját,~