| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
5511 2 | kinn vólt, így szóllott a sokasághoz:~Majd meglássátok, háromszor
5512 1 | is e dühös ellenség,~Hogy sokban majd meghűlt már az elevenség.~
5513 1 | nevető reményt. -~A nyelv is sokezer kárt s bajokat szerez,~Légyek
5514 2 | nyomban megütötte~Vólna, talám sokkal könnyebb lett vólna szegénynek:~
5515 2 | Vindicta docili quia patet solertiae.~ (
5516 1 | Egy ifjú kereskedő ezeknek sorában,~Leginkább szembetünő vólt
5517 1 | s vezetett,~S illendő jó sorban midőn helyheztetett:~Attakot
5518 1 | szeretet s a megelégedés~Rózsás sorjai közt, míg ezer esztelent~
5519 1 | mellett~ Hadd fülelje sorjait. ~Míg az estve bíborozza~
5520 1 | S helyette az ajánlott sorokat tétette.~De a leány nem
5521 3 | Foly e csermely árkában~Sorra bókolt szép virággal~
5522 2 | földre, hogy illy nyomorúlt sorsán ha lehetne segítsen.~Megtapogatja
5523 1 | hogyne irigyleném~ Sorsod, mikor még a nap is üldözi~
5524 1 | Nem hallhatád meg mostoha sorsomat,~És hogy keservem száma
5525 1 | Igaz-é, hogy a mi hitünk sorsosit tartja jóknak,~ Akik
5526 2 | túrót, hájat, kenyeret, sót~S fokhagymát; azalatt ő
5527 1 | szal-~ mája, csuhéja sovány korójján. ~A lomha télnek
5528 1 | Búzatenyésztéssel; s inkább sóvárganak ikrás~Krumplijokon, mintsem
5529 1 | hogy ily reménynél~ Sovárogni unalmas.~Mert addig a torkos
5530 2 | Skorbuntzius úrtól~Ócska parókáját, spádéját, vén paripáját,~Bőr-bugyogóját,
5531 1 | imádják~Még ma is az olaszok, spanyolok s több mások is íjjedt~Szívek
5532 2 | szoba- konyhaleányok,~Béres, strázsa, kocsis, fullajtár, bába,
5533 2 | négy levonásban~Quamvis sublimes debent humiles metuere,~
5534 1 | ámító,~ Nálam el nem sül~Fajtalan mesterséged,~Hódító
5535 1 | Kérdi tőlle, hogy-hogy mert sült cigány léttére~Kácsingózni
5536 1 | másik golyó nélkül annyira süppedve,~Órr helyét fekete tafota
5537 1 | Pusztult honjok zöldűlését~ Sürgetvén víg énekben,~Járd bé kis
5538 1 | Virága szép korában,~De sütni, főzni, varrni szer,~
5539 2 | Annyival inkább, mert minden süvegelte személlyét,~Csak Matyinak
5540 2 | Ötvent vágnak rá, mellyet süvegelve faránál~Egy ispán híven
5541 2 | lúdaknak az árra? -~Bényomván süvegét, s megrázintván kacagánnyát:~
5542 1 | királyné,~Parnassus tetején sugárít az égigeresztő,~Kápolnába
5543 1 | világi fény~ Megszentelő súgáritól:~De a nemes lelkek, habár
5544 1 | csiklándozzátok,~ Szivébe ezeket sugjátok,~Hogy egy bájoló tekintete~
5545 1 | mennek a bíró udvarába.~Sugnak a belső szolga fülébe, kezébe,~
5546 1 | enyelgeni,~ S oly csalfán suhanának el~A kincset fedező fátyol
5547 1 | nyílik,~S rajta csendes suhanással~ Egy rózsaszál benyílik.~
5548 1 | fűszerét.~A nap éles fénnye súllyán~ Minthogy úntig szenvedett~
5549 1 | szomorú~S epesztő bú~ Sullyát nem érzettem;~
5550 1 | most érzem acélos~Öklödnek súllyát. Óh hát csak azért vezetél
5551 1 | nagyokat szenvedek;~De azoknak súllyok alatt nem csüggedek.~Mert
5552 1 | mink pedig úgy veszünk~E sullyos élet sok bajain erőt,~
5553 1 | A vérnek heve vagy sava,~Sűrűbb vagy hidegebb volta sokat
5554 2 | Törli szemét, száját, és a sűrűbe elillant.~ Már a fejszések,
5555 1 | egyszerre neki zúdúltak,~Amint sűrűn lefelé jőnek,~ Mely
5556 1 | arany festést is azonnal~A sűrűségből kibukott árnyék letörűli:~
5557 1 | leköszöntsenek ~A sás közt susogó réti kisasszonyid.~Elment
5558 2 | jó kézbeli fütyköst,~S a sutból kivon egy pókháló lepte
5559 1 | gyilkos árkotokat,~Amerre szabadabban mehet,~ S ilyen rettenetes
5560 1 | telelés vala. ~A kedves szabadért megvetik a gyanús ~Kézzel
5561 1 | megszorúlt kalmár,~De hát szabadítóját, hol találja fel már?~Ő
5562 1 | Atyám, ne kísérts, sőt szabadíts meg a ~ Gonosz kezektől.
5563 1 | Szívfogó lépet készítnek.~Szűz szabadságától, ártatlanságától~ Megfosztott
5564 1 | terünket.~Vedd el minden szabadságom,~ Lássad, hasznát hogy
5565 3 | Gazda se jó vóltam, se szabadságomho' reményem~Nem lehetett,
5566 1 | vagyonomtól~ Elszakasztván szabadságomtól.~Mondjátok, hogy e nagy
5567 2 | szemfül Matyi ettől ~Úgy szabadúla meg: a paphoz küldé, hogy
5568 1 | zárt vessen szájára.~Igy szabadulhata meg a megszorúlt kalmár,~
5569 3 | tennem, nem vólt más mód szabadúlnom,~Isteneinknek sem, másutt
5570 2 | Döbrögi még szintén meg sem szabadúlt az elébbi~Megpüfölés szedres
5571 1 | pogány vért ontsuk,~Éles szablyáinkkal kit elérünk, rontsuk.~Ekképp
5572 1 | Hosszúra nyújtád, én se szabok határt~ Rezegve zengő
5573 1 | Fiúk örömbe töltsük~Szűkön szabott időnket.~Szeressük, ami
5574 2 | a vad idő; ki van ennek szabva határa~Szintúgy, mint annak;
5575 1 | első~Piross epert pirossabb~Szácskádhoz illegetnem.~Guggon, tudod,
5576 1 | te kislyány,~S mogyorónyi szádat érte.~Ikább kipótolásba~
5577 1 | Hogy mered azt, gazember, szádon kibocsátni,~Kivel komázol,
5578 1 | megelégedésem van színében és szagában. ~Főpap ~Mit felelne rá
5579 1 | fül, légy te is siket. ~Szaglás ~Irigylem kis virág állapotodat,~
5580 1 | S titeket gondossan szagolnak,~Mondván egymásnak gyönyörködve:~
5581 1 | gyönyörködve:~ Óh, jobb szagúk így, mint leszedve,~Majd
5582 1 | pedig, mikor a gyomor és száj íze szelídebb,~Búzakenyér
5583 1 | azokat ma cigány s kóldús szájába valóknak~Hirdetik. A Drómó
5584 1 | szürkének,~Elhűl ettől a csók szájában~ A könnyen ingó hölgykének;~
5585 1 | öregkort mutatott, arany~ Száján ült az igazság,~
5586 1 | ízt érzettem,~Zemin forró szájáról hogy csókot szedtem!~Hímen
5587 1 | Portékái hellyébe ez a szájatátott,~Csak szép szemet, szép
5588 1 | meg szívem, csókid lesznek szájmozgásai,~ De ha róllad szót
5589 1 | tetőtlen üreg csúcsain jár,~A szakadhatatlan vonszódás kötele~ Akármerre
5590 1 | ahoz,~ Hogy láncok ne szakadjon el.~Sőt két pénzhe' ragadt,
5591 1 | akartam~ Többé tőle szakadni; hát ~Rettentő szemeket
5592 1 | én, uram, esküszöm göndör szakállamra,~Hogy a jövendő veje, tudja
5593 3 | Melly, mikor immár szürke szakállt vonogat le borotvám,~Rám
5594 1 | rózsákat~ Csupán úgy szakaszthatunk,~Ha egynehány jámborkákat~
5595 1 | Gyémánt láncotokat mégse szakasztja el.~ Ámornak lobogó
5596 2 | csak a baglyok huholási szakasztják~Félbe az alkonyodást követő
5597 2 | kért,~Mert ő menni muszajn Szakkerment a Generális,~Quartély aki
5598 1 | Most zárva kérődzik fanyar szal-~ mája, csuhéja sovány
5599 1 | egy midőn~ Nagy gőggel szaladott, a~ Kert árkába
5600 1 | szőnek,~Melyet, mig közte szaladoznak,~ A villámok megaranyoznak.~
5601 1 | elől-utól értek, jaj volt annak.~Szaladt mindenfelé, vissza se fordulva,~
5602 1 | folyt a vérem, orvoshoz szaladtam.~Ez amúgy nagyjából béköté
5603 3 | erdei dallod,~Ládd, mi ihol szaldunk a hazánk kedves mezejéből,~
5604 1 | ennek tetejére menni,~Sok szálkát kell addig talpából kiszedni.~
5605 1 | állatok!~ Ne merjetek rá szállani. Óh te kis~ Szív-bájoló
5606 2 | kocsijában~Küldi el a generál szállásáig. Matyi gazda~Egy darabig
5607 1 | Halkkal ingó lanyha pára!~ Szálldogáló harmatok!~Kis furuglyám
5608 1 | Újra nyerjen életet.~Szállj le rám is sátorozva,~
5609 2 | Melly öreg apjának sohasem szállott le nyakából.~Ebbe az anyja
5610 1 | Foksán városára.~Sok török szállta meg ennek környékeit,~Jancsárok
5611 1 | lebernyés szolga,~Van húsa, szalonnája,~ Öt őrü bundája,~Szép
5612 1 | sorsomat,~És hogy keservem száma telyes legyen,~ Nem
5613 1 | számlálhatom~ Éltem arany számait,~De majd ha megtalálhatom~
5614 2 | békacseresznyék;~Medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-,
5615 1 | kigyomláló halál is~ Számba se jőhet előttök, a' már~
5616 1 | Mejjem örök sebeit; se számból ~Nem hallhatád meg mostoha
5617 1 | esztendőnek~ Napjából számkivetett;~ Ha ez igy menne
5618 3 | Majd partodon számlálhatatlan~ Emberi közbajokat
5619 1 | festettem. ~Többre nem is számlálhatom~ Éltem arany számait,~
5620 1 | hajnalt,~Hogy tudjam honnan számlálni keservimet? Álnok~Vértörvény!
5621 2 | faránál~Egy ispán híven számlált, és Döbrögi bőrös~Karszékből
5622 2 | jócskán keresett is, hol napi számmal,~Hol szolgálattal, s néhány
5623 1 | bajnokokat szülj,~Kiknek számokkal kívánt örömödre lehessünk.~
5624 1 | lyány! te is ha zsendülsz,~Számomra tartsd magad meg!(~Akkor
5625 2 | ájúlva zuhant le.~Ott Matyi szánakozás nélkűl megverte utólszor;~
5626 2 | először~A mi fiúnk, nézvén szanaszéjjel, az ég karimáján~Dalmahodó
5627 2 | előtte~Rés nyílik, mellyen szándéka folyásnak eredhet. -~
5628 1 | húrján pengene.~De elesnek szándékjoktól,~ Ha ily polcra kapkodnak~
5629 1 | meggondoltam,~Állhatatos szándokom most is, amit szóltam.~Ha
5630 1 | és mi, ihol la! élünk. ~Szánjátok-e már elcsenevült fiak~
5631 2 | csak egy-két~Pillantást szánjon megnézésére; jutalmat~Várakozása
5632 1 | az élet édes mézét~ Szánkba csak úgy nyelhetjük,~Ha
5633 1 | szivem magába;~Gyakran onnan szántam azokat,~ Kik bódúlva
5634 1 | jársz majd, egy náladnál szaporább~nép, Bár sikeretlen is ő,
5635 2 | de hasztalan a szót~Nem szaporítom; elég, hogy most másodszor
5636 2 | lovak, egy banya két pint~Szappanos égett bort kent széjjel
5637 2 | fejében~Nyáron a legyet a szárán csapkodta napestig,~Télen
5638 1 | bátorságos helyet.~Hadd szárasszam ki ott megfacsart szívemet,~
5639 2 | megkapván Matyi túlnan két keze szárát,~Egy gúzzsal, mellyet csak
5640 1 | veszett víz.~Eredj le csak te Szári,~Hozz a szegény fiúknak~
5641 1 | Ilyen s több dolgokat e szárny cselekedett,~Még Totrus
5642 1 | Nem! nem! sőt puha kis szárnyad alá szorítsd~S úgy tedd
5643 1 | közt, a hív~Kellemkék puha szárnyai~ Lengék a szerelem fűszereit
5644 1 | okosocskák~ Lúd szárnyakkal is üldözik. ~És így csak
5645 1 | Tisztességesen míg csak szárnyamra nem keltem.~Az mind igazság
5646 1 | mennyei pompát,~Gondolatit szárnyára vevé a lelki dicsősség,~
5647 2 | s addig simogatja~A két szárnyával, hogy száját béfedi; ekkor~
5648 1 | repüljön a világos esmeret~ Szárnyén egész az Istenig! ~Cs ~Dicső
5649 1 | Mint csapják a vizet szárnyokkal.~A toronkász libákat fére~
5650 3 | T~~~~ ~~~~A gyors szarvas azért hamarébb legel a levegőbe.~
5651 1 | Akik rettenetes Mársnak ölő szava~Dörgésére acél szívvel enyelgenek~
5652 2 | a Döbrögi háznál~Őrültes szavain Matyinak hahotára fakadtak.~
5653 1 | Elvesztelek hát? (rettenetes szavak)~Édes Ruszándám! s orvosoló
5654 3 | Nektek akar szavam énekelni. ~ Zendűljetek
5655 2 | tetteit, és már~Szükség, hogy szavamat telyesítsem, mint magyar
5656 1 | harmatok!~Kis furuglyám lágy szavára~ Tiszta hangot adjatok;~
5657 2 | bölcsen~Mondani; mellyek azon században műbe valának;~És az azokra
5658 3 | mégis. ~ Te a kerengő századok ostromit~ Merőn lenézed;
5659 1 | teve. ~Tündér teste nem is századokat, hanem~Kezdetbéli öregkort
5660 1 | vólt, a zabolátlan~Szél a századokon élő fákat töveikből~Döntögeté;
5661 1 | tekintesz.~Elbúsult bajnok! E százba sem engedi, ládd-e,~A Virtus,
5662 1 | felfúvalkodásból~ Százezer atyjafiát levágat. - ~Vitéz
5663 1 | minden fűszerszámánál~ Százszor kedvesebb,~Kincsem kedves
5664 1 | se játszott még a zefír szebben,~Egyszer amint lopva hátam
5665 1 | űlt,~Kinél nem szűlt ~ Szebbet a természet,~Egy átkozott ~
5666 1 | szívem körül.~A rózsánál szebbnek vallhat~Nótád, azzal meg
5667 2 | kocsihoz, mások famohát szedegettek,~És derekának lágy fekvést
5668 1 | csókoltam,~ S csókját szedegettem,~A szomorú~S epesztő bú~
5669 1 | képek vonásit~ Hogy szedi rendbe az édes álom! ~Leng,
5670 1 | balzsamodat rózsás kertembe~ Szedted, drága jóvoltodat töltsd
5671 2 | sokkal könnyebb lett vólna szegénynek:~Öszverogyott, és a kocsiból
5672 1 | Hallod! áldottnak nevez a szegénység:~ Ess, kis eső, ess!~
5673 2 | PHAEDRUS) ~(Szegénytől félj, akármilyen nagy úr
5674 3 | nem áll,~Szilvia már hitét szegte,~ A kis víz még folydogál.~
5675 1 | És ha dorombba verik, sem szégyenlik magokat meg,~Amely verssorok
5676 1 | Álmomból felkelvén,~ Szégyennel eltelvén,~Irtództam, hogy
5677 1 | szenvedett.~A balt Moldva felett széjjel-kinyújtotta,~A holdnak félszárnyát itt
5678 1 | rózsalevelek!~ Valamint titeket széjjelhintettelek!~Liliom! így vágta azt le
5679 1 | kárpitja előtte...~Ő bément s széjjelnézett. Látván a halandók~Gyenge
5680 2 | onnan, veszen egy félkézi szekercét,~Zsebbeli ölmérőt s plajbászt
5681 1 | Hol kis zefir puha szele leng~S a rábámult csendességbe~
5682 1 | csendességgel~ A méreggel tele szeleken,~S hirdess békét víg lengéssel~
5683 3 | hegyek! a komor~ Télnek s szeleknek honjai! rajtatok~
5684 1 | gondoltam,~ A mélységnek szélén~ Mennyországom vélvén,~
5685 2 | mint ahoz értő,~A falnak szélét-hosszát mérkéli szemével;~Onnan
5686 1 | megelégszenek,~ Hahogy szelid erkölcsök által~
5687 1 | mikor a gyomor és száj íze szelídebb,~Búzakenyér hellyett ki
5688 1 | Kiér már az ember a hegyek szélire,~Havasalföldének síkos határára,~
5689 1 | Idvez légy óh lágy szelletnek~ Első nyájas párája,~
5690 1 | Az első olvasztó szellőhöz ~
5691 1 | béburkolt életnek~ Lágy szellőtől újúlást.~A madár hadd csimpalykódzon~
5692 1 | bízta tanítványira: ~Ti majd széllyel oszoljatok~S minden népet
5693 3 | dalt vernek e húrokon~ Széltére bolygó ujjaim, amiként~
5694 3 | vagyok,~ S itélem onnan széltire a világ~ Sorsát,
5695 3 | hová kell lennem! ~A fúvó széltől is hogy féltettem~ Mint
5696 1 | ezeknek sorában,~Leginkább szembetünő vólt csinos bóltjában.~Hogy
5697 1 | imitt-amott,~ Nem hagyván szemedet velek~Szétkórászni. Mihelyt
5698 1 | De a többit is irgalmas szemei szenvedhetik;~Sőt azokat
5699 1 | Pindus meredekjeit~Kétséges szemeid méregeték; ez az~ Áldott
5700 1 | angyala,~Most tehát, most két szemeim hívek légyetek,~ Ti
5701 1 | Szép ajakán s szemein. Talán én ~Szökdécselő...~
5702 1 | szakadni; hát ~Rettentő szemeket hánya reám; s vele~Csak
5703 1 | kiáltsatok rá,~Mivel hiúz szemekkel~Lés a gyanakszi kandúr.~
5704 3 | Hogysem szívemből ő drága személlye kimúljon.~~~~~~M~~~~ ~~~~
5705 1 | Nézze meg az úr gondosan személlyem,~Lát-e forradást avagy himlőhelyet
5706 1 | eszemadta kis kezedből~Mogyorót szemelni hozzá.~Sokáig élj, gyerek
5707 1 | Horpadást az óromon, hályogot szememben?~Feketék-é fogaim, és az
5708 2 | vájatni acéllal~Mind a két szememet, ha csak egy lova hág is
5709 1 | pattanék, kikaptam.~Ajakának és szemének~Rezgési megköszönték~Azon
5710 1 | pihegett,~Az arany esső szemenként~ Szöve rá ködszőnyeget. ~
5711 1 | ügyel,~Vagy talán csak a szemérem~ Csalja még előlem el!~
5712 1 | egy bokor kellemet!~Mely szemérmes hódítással~ Int magához
5713 1 | Hozzánk ragyognak (bármi szemérmesen~ Titkoljad) áldott orvosom!1
5714 1 | a szájatátott,~Csak szép szemet, szép mejjet, szép lábikrát
5715 1 | fel, hogy az útazónak~Mind szemét-száját bekeverje piszkos~ Rajzolatokkal. ~
5716 1 | Bokréta-szedni mentem,~De az ő badár szemétől~Nem leltem egy virágot.~
5717 1 | mégpedig éppen~ Egy szemfényt vesztő éjtszaka állana meg:~
5718 2 | Hagyván a tüzelést; hanem a szemfül Matyi ettől ~Úgy szabadúla
5719 1 | kis kezeikkel~ Szemhéjam lesimítgaták. ~Már játékos
5720 1 | Manci velem szemközt üle,~ Mosolyogva rám
5721 1 | Óh mely méltóságos szemlélet,~ Mely egy rosszlelkűnek
5722 2 | Döbrögi bőrös~Karszékből szemlélt. - Matyi így szólt, hogy
5723 1 | kislyány,~Zsendült cseresznye szemmel~Zsendítni a szerelmet.~Be
5724 1 | Circa ~Én Híment s azt a szempillantását~ Áldom éltemnek,~Amelyben
5725 1 | mindég így lehetne,~ S szemünk egymás szemére~Ily szikrákat
5726 1 | Gyász omladékban hányja szemünkre, ma~ A fényes úttól
5727 1 | is; a soha~ Széjjel szemzeni nem tudó~Gyémánt láncotokat
5728 3 | rakottyát,~S lassú zengések majd szenderedésre kecsegtet.~E bércről meg
5729 1 | Ámor szárnya alatt puha~Szendergésbe merűlt szép szemeit miként~
5730 1 | Első nyájas párája,~A szendergő természetnek~ Felserkentő
5731 1 | le rám is sátorozva,~ Szenderítő nyúgalom;~Közbe-közbe szunnyadozva~
5732 1 | becsülletemnek.~Felel az: Hogy a szennyből rám is ne ragadjon,~Gondom
5733 2 | vett,~És lassan-lassan keze szennyét csak kiheverte~Mátyásnak;
5734 2 | macskatövissek~Hát meg az angyal-, szent- s ördög-gyökerek (mivel
5735 2 | álnok.~Kéri az úr minden szentekre, hogy amit az Isten~Értésére
5736 1 | ajánlom a kajánnak,~Mint ki szentelt gyertyácskáját~Gyújtá a
5737 1 | Az őtőle szivárogó~ Szentség húzza barátomat~Egy központra
5738 1 | gonoszt útálja? ~Főpap ~Az ő szentsége kútfeje ezen nagy igazságnak;~
5739 1 | Úgy van, uram! tőle hozta szentséges prófétája. ~Szultán ~Parancsolom
5740 1 | életét~Egyszer sem állhatja, szentségét elhagyja,~ Ál-erkölcsét
5741 1 | Egy gyenge rozmaringszál? Szentségtörő kezeknek~Zsákmánnya lesz
5742 1 | mocskait. Ott, ahol~ Szentségtörőktől díszteleníttetik~A halva
5743 1 | lelni, mivel zabolát nem szenved az izlés.~
5744 1 | Kínokat, az igaz, nagyokat szenvedek;~De azoknak súllyok alatt
5745 1 | bujának mondja,~ Nem szenvedhetem;~ A szabadság többet
5746 1 | többit is irgalmas szemei szenvedhetik;~Sőt azokat csak azért is
5747 1 | S a jóra érzéketlenek~Szenvednek itt örökre tartó kínokat.~
5748 1 | elvette,~Mégis a balnak kell szenvedni érette.~E' volt a sasszárnynak
5749 1 | nyers szél~ Dérdúrságát szenvednünk!~Engedd már óh makrancos
5750 2 | fiának sem lévén oka tőle szepegni. ~ Bécsbe ugyan hírem
5751 3 | jele,~ Menj el a szépek szépéhez,~Mondd, hogy az ő szivének
5752 1 | Egymással egyesítik,~Szeplőtelen hűségeket~ Áldással
5753 2 | hang se felel. Most, most szeppen meg az ispán,~Széjjel rendeli
5754 1 | nem hinti. ~Mondja bár a szépség Mómussa,~ Hogy ékesnek
5755 1 | sincs nyugta,~A szépségek szépsége szívét úgy elfogta.~Mihez
5756 1 | Megmeredten bámula a látott szépségekre.~Mondja hát a hölgy tovább,
5757 1 | ifjú nem győzvén annyi sok szépséget,~Bámulni és imádni, hol
5758 1 | hát életünknek~ Minden szépségét alád.~De tudd meg, hogy
5759 1 | ajakak, s édes ölő szemek,~Szépségtekre megesküszöm,~ Hogy bár
5760 1 | eszének.~Egy reggel négy szerecsen egy kengyelfutóval~Megálla
5761 1 | közt tévelyeg,~Még a zajos Szered vizibe hempelyeg;~Noha ez
5762 1 | karjai közt leled~Enyhítő szeredet. Véle keressed az~ Élet
5763 1 | párából~ S sok ezernyi szerek lángjából~Felhőt hirdet
5764 1 | A hatalmas szerelemnek~ Királynéja ihol jő,~
5765 1 | ki kellett fáradni~A jó szerelmesnek, míg rá tudott akadni. ~
5766 1 | adta,~ Nékem csak a szerelmét;~Ha ő nem érez és csupán~
5767 1 | burokba szorongott,~Holmi szerencse- s időmondók félisteni voltak. ~
5768 1 | az Istenre kérünk,~Hogy e szerencsén való szörnyű örömében~Nem
5769 1 | tántoríthatatlan;~ A rossz szerencsének~ S rendetlenségének~
5770 2 | véllek az özvegy,~Hogyha szerencsésenn, úgymond, fel tudja nevelni,~
5771 1 | ellenében,~Ez is célozását szerencséssen tette:~Mind magát s pajtássát
5772 1 | kedves mellett a többit is szeretem;~És mi adna elsőséget kellemetességének?~
5773 1 | harccal kirontott,~Vége szeretetnek, barátságnak,~Bizodalomnak
5774 1 | tiszteletre~ És kölcsönös szeretetre; ~De hát az ördögök feje, -~
5775 1 | élettel~ Ott ölelkeznek szeretettel:~Ne csüggedjünk hát munkáinkban,~
5776 3 | rettenetes vagy is,~ Mégis szeretlek, még haragod szavát~
5777 1 | Felserdült virgonc ifjú ne szeretne leszállni~Vázparipájáról,
5778 1 | nem ollyan,~Amint magam szeretném,~Egyszerre fínumabb észt~
5779 1 | Életemet eddig akiért szerettem.~A gyilkos erőszak kirántván
5780 3 | Bóldog. - Ihol csupa szerszabással ~ Ellenkező dalt vernek
5781 1 | Héj, jó fiuk vagyunk mi.~Szerus druszám! igyunk no!~Hiszen
5782 1 | többet ér,~ Ily idétlen szerzetér'~ Nem cserélem, nem,
5783 1 | önnönmagának.~Jaj annak, kinek szerzett gazdagsága~Csalárd lelkének
5784 2 | E munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded,~Nem tudom: a'
5785 2 | betömve,~És a drága ruhák szét vannak rajtva feselve.~Elvágják
5786 1 | Nem hagyván szemedet velek~Szétkórászni. Mihelyt csókkal elegy rakád~
5787 1 | letapasztá~Őtet is a zivatar, s szétmállva fedezte be halmát. -~A vad
5788 1 | Szívünk rettenetes szétszakadásinak.~*~Szépen festegető remény!~
5789 1 | az éjj becsillagozza~ Szétterítve fátyolát:~Addig a menny
5790 3 | levegőbe.~S a tenger halait szikkadton hagyja porondján,~Árr, Tigrissel
5791 1 | meredek horpaszain is a~Szikláknak nyomokat törni az ég felé~
5792 1 | dög, se pokol tüze,~Szent szikrádat azért adta az ég belénk,~
5793 1 | szemünk egymás szemére~Ily szikrákat hányna-vetne,~ Fűtő
5794 1 | halsz meg úgy-é? Véd idejű, szilas~ Gyengébb korodban,
5795 3 | bús gerlice a fellengős szilfa-tetőről.~~~~~~T~~~~ ~~~~A gyors
5796 3 | Kis gazdasszonykátok,~Jó szilvásom, kis kertem,~ Kit magam
5797 3 | Míg e kis víz meg nem áll,~Szilvia már hitét szegte,~ A
5798 3 | gyötrelmének.~Én a csalárd Szilviáért~ Elhagyám mindenemet,~
5799 1 | angyala.~Hát kiben szent szín alatt lappang buja szerelem,~
5800 1 | kimeríthetetlen ~Nagy kútfejének színe előtt: kinek~Mindenttudó
5801 1 | Nagy megelégedésem van színében és szagában. ~Főpap ~Mit
5802 1 | s aki felugrata,~Fusson színed elől, mert te megökleled.~
5803 1 | lelkemet éltető~Kedves színeim, akiket~ Gonddal festegetett
5804 1 | halál mázzaival bevont~ Színeknek? ~Poéta ~De jelesb, mikor~
5805 1 | megláthatom~ A patak szinén,~Furcsa, karcsú termetem~
5806 1 | Vértörvény! ki a honőrzés színének alatta~Óltalmadra talál!
5807 1 | lelke! ki földünknek~ Színét így elfoglalád,~Csak tapodd
5808 1 | lévén a szerelem,~ A színetlen árnyék között is meglelem.~
5809 1 | fogatta~S a szomorú éjjelt színével oszlatta:~Magunkat a török
5810 1 | mivel~ Még álmomba is e színleni nem tudó~Jó szív nem csala
5811 1 | Circa ~Oh Hímen! bár a színméznél is édesb~ Valamit a
5812 1 | csecséit. Megért időnkbe szint illy~Örömmel emlegettük. -
5813 1 | mennyei kis boltozaton belől~Szintoly angyali szív dobog,~
5814 2 | Öt-hat férjfi cseléd és szintugyanannyi fejérnép~Ütköze egymáshoz;
5815 1 | őrizzétek,~ Mert mint a szírenek,~ Míg szépen zengenek,~
5816 1 | növevénnye hazánknak.~Mert buja szirmokkal koszorúzva derült ki virágod~
5817 2 | karikába hasalni. -~Mint sziszeg a fót lúd idegenre: Matyinkat
5818 2 | marokkal~Borsót hintett vólna, szitok, mocsok és a hurítás~Annyit
5819 1 | szállani. Óh te kis~ Szív-bájoló mozgás! Rezegj csak~
5820 1 | keresztül~ Az arany-köd szivárog. ~S midőn egy hízakon, szépen~
5821 1 | Erkölcsünknek. Az őtőle szivárogó~ Szentség húzza barátomat~
5822 1 | virágokat is,~ Lássunk kis szivárványokat is,~Nézzük, a napra hogy
5823 3 | dühös~ Bosszankodás a szívbe nem ütközik,~ Tisztán
5824 3 | ellenben nincsen vége~ Szívbéli gyötrelmének.~Én a csalárd
5825 1 | Hasznunkat szívből kívánó drága barátom!~Óh,
5826 1 | nyájason csiklándozzátok,~ Szivébe ezeket sugjátok,~Hogy egy
5827 2 | név annyira fészket~Vert szívébe, hogy a vídék lúdját kiölette,~
5828 1 | képzelem,~Borzomtól megdobbant szívéből~ Akkor reppent a szerelem.~
5829 1 | Kloe ~Szüzek! érzékeny szívecskétek~A csalárdoktól őrizzétek,~
5830 3 | Küld, hogy függesszen szivéhez,~És addig tartson magánál,~
5831 1 | szeretet tüzét,~ Mely szíveinkből mind kialudt! vele~
5832 1 | szerencsés. ~Tisztán verő jó szíveket~ Egymással egyesítik,~
5833 1 | szokások~ Igy verni sziveknek.~Óh hányféle indúlattól~
5834 1 | hogy csókot szedtem!~Hímen szívélesztő balzsamánál~ Nincs édesebb,~
5835 1 | drága jóvoltodat töltsd hát szivembe,~Óh ég! szent harmatod lelkem
5836 1 | Nem vagy itt, csak szívembe.~Nálad nélkül nem találom~
5837 1 | most ki akarja feszítni szivemből.~Nem! nem! édes hívem, enyim
5838 1 | kedvesemet,~ Ki öli s éleszti szivemet.~S ha vizet merít korsójába:~
5839 1 | felhevültél?~Jádzodjatok víg szivemmel minden csepp vérek,~
5840 2 | megjobbúlása is egybe~Úgy szívemre hatott, hogy azonnal, mint
5841 3 | szépéhez,~Mondd, hogy az ő szivének fele~ Küld, hogy függesszen
5842 2 | köppöly, még ma bizonnyal ~A szívére megy, és - ekkor vállat
5843 1 | Majd egy jó lélek szívérül,~Egy pár érző szív boldogságát~
5844 1 | Mondván, éppen maga van és szivesen látja.~Hálálkodások után
5845 1 | elébe~Ontani kívánná, mint szívességre jutalmát.~Rajta kivált te
5846 1 | Hová sietsz olyan szivessen?~A virágok, kik rád hajolnak,~
5847 1 | dühödése közt~ Tisztán verő szivét tapintván~ Símogató
5848 1 | ő lelke hevíti fel~Érző szíveteket, hogy nemes érdemű~Tárggyal
5849 3 | életet~ Kér, s vond meg szivétől gyilkos fegyveredet. ~Célod
5850 1 | szépen zengenek,~ Szívfogó lépet készítnek.~Szűz szabadságától,
5851 1 | lassú lángjánál~Áldozzunk a szívforrasztó~ Egyesség oltáránál,~
5852 1 | gerjedelem! hol veheted magad~Egy szívhártya alatt? Úgy van az! úgy van
5853 1 | Lanyha szerelme magáho' szívja.~Engedj csak egyszer visszatekintenem,~
5854 1 | kezdenek az egek.~Jerünk, szívjunk friss illatokat,~ Lássunk
5855 1 | kit~Jámbor képe s egész szivreható szeme~ Nemcsak tiszteletessé,~
5856 1 | mindenikünknek, ez~Kit-kit szívreható hangjaival tanít,~Ő megsúgja,
5857 1 | bódúlva ölik magokat~Vagy a szívrontó fösvénységgel,~ Vagy
5858 3 | szomjúzó vadonára,~Vagy szkíták közzé, vagy Kréta sebes
5859 2 | kukta, szakács, kertész, szoba- konyhaleányok,~Béres, strázsa,
5860 2 | csorda rakodtan:~Bészalad egy szobalyány, meglátja az úr csuda képét;~
5861 1 | egyszer lassu mozgással~ Szobám ajtaja nyílik,~S rajta csendes
5862 2 | tornyait; itten~Vette ki a szóból, hogy szomszéd vármegye
5863 1 | ajakán s szemein. Talán én ~Szökdécselő...~
5864 2 | Bécsbe ugyan hírem nélkűl szöke pőre gatyában~És boglyas
5865 1 | tehetségim,~ Jaj! már hozzá szöktenek.~Vad nyakasság! fére! fére!~
5866 1 | minden titokban maradjon.~Szörnyen rá is parancsolt a cigányvajdára,~
5867 1 | cseppek! csillapodjatok,~ Szörnyűség az, amint omlatok,~Vagy
5868 1 | arany esső szemenként~ Szöve rá ködszőnyeget. ~Azon belől
5869 1 | tövisses útján~ És szövevénnyei közt nyomozlak. - ~Bé voltam
5870 1 | ámbár annyit is sokallott.~Szokás ellen a bírót arra is rávette,~
5871 2 | igazság. -~A portékáknak maga szokta kiszabni az árát,~És amely
5872 2 | faluvégén~Lévő dombig, ahol szoktak vólt mindenik innep~Délyesténn
5873 1 | Friss elevenségre minden nap szoktatta.~Mint híres Nagy Sándor
5874 1 | felhajtja kevéllyen,~S így szól: Nézze meg az úr gondosan
5875 2 | nem lévén). Nosza ispán, szólga, poroszló,~Hajdú, kukta,
5876 1 | Boldogok, akik ezen nagy Úrnak ~Szolgái, mondék: megvetik a világ~
5877 1 | tanítványai~És kik Belzebub szólgái,~ Amazok mindent tanítnak,~
5878 1 | amint szóllasz? Isten jámbor szolgája! ~Főpap ~Úgy van, uram!
5879 1 | nem tehet.~Hol az úr atyja szólgájának,~ A fejedelem országának,~
5880 1 | Próféta mentse~Legszegényebb szolgáját, hogy ez a szerencse~Még
5881 1 | Örökre poklába lement. - ~Szólgálatjában felhízott~Tanítványira mit
5882 1 | elment fellegeket,~Áldott szolgálatjokért, jertek,~ Nézzük, az
5883 2 | is, hol napi számmal,~Hol szolgálattal, s néhány nyelvekbe eléggé~
5884 1 | Virtus ez, aki nevét igazán szolgálja tevéled.~Romlandó tetemét
5885 3 | hívedre. ~Majd ha hűséggel szolgálod~ Mind hívedet, mind
5886 2 | doktornál jó darab ízig~Szolgált; (hajdann ez valamely külföldi
5887 2 | Felcser vólt) minthogy híven szolgálta, bizonnyal~Tudta tehát,
5888 1 | urat kengyelfutójával,~Ha szólhat-é szabadon egydül magával.~
5889 1 | Elfogódott mejjéből, végre így szólhatva:~Kedves angyal, azokat reád
5890 2 | sok~Körmönfont magyaros szóllás formája, meg a nagy~Könnyűség,
5891 1 | Szultán ~Úgy van-é az, amint szóllasz? Isten jámbor szolgája! ~
5892 1 | Már nemesebb figyelemre szóllít.~* * * * *~
5893 2 | vágatni is. - Egybe az ispánt~Szóllítsák! - Kétszáz fejszést rendeljen
5894 1 | tolla, ~A többét elhagyván, szóllok hát csak rólla.~Ez a szárnya
5895 2 | Hogy már ott kinn vólt, így szóllott a sokasághoz:~Majd meglássátok,
5896 1 | ugy nevelte a maga házába.~Szólna még, de a bíró tovább nem
5897 2 | gazdája? - Magam la!~Így szólott nagy nyers-nyakason Matyi. -
5898 1 | szándokom most is, amit szóltam.~Ha hát, mond az, úgy tetszik
5899 1 | hírt-nevet éhező~Lelkét nem a vér szomja hevítené,~ S a kárhozandók
5900 1 | setétűlni.~Örűljetek, óh, szomjú kertek,~ Még ma tápláló
5901 3 | mi! talán vagy az Áfrika szomjúzó vadonára,~Vagy szkíták közzé,
5902 1 | halomnyi~Földdel moccant fel. Szomszédjokat a belecsattant~Ég ropogó
5903 2 | jött~Név nélkül; nekem egy szomszédom hozta az Erdő-~Hátról vagy
5904 1 | melyben az emberek~ Szomszédsága miatt nem~ Legbátrabb
5905 1 | Mely ezüst színű recét szőnek,~Melyet, mig közte szaladoznak,~
5906 1 | eget,~ Rátolván a habos szőnyeget.~Már lobognak a villámások,~
5907 1 | Ámor, te is! ki nádcsőn~Szopatsz velünk szerelmet.~
5908 3 | ellős~Nyájamból sok gyenge szopós bárányka bevérzi.~Néki köszönhetem
5909 1 | játékán,~ S virágokat szór bé ingem hasítékán,~Azzal
5910 1 | örömébe,~ Másik cseppet szorít keblébe,~Némelyik tömjénzi
5911 1 | Balzsamos lehellet! gyenge szorítás!~ Melyekhez még kellett
5912 1 | kis kezét nyújtá,~ Szorítni találtam, s visszaszorítá. ~
5913 3 | Franciából) ~Szívemet szorító fájdalmaim~ Erőmet felyűlhaladják,~
5914 3 | mit duzzogsz,~ Mért szorítod szívem?~Talán azért haragszol,~
5915 1 | kardod magyarán markodba szorítván~Rajta vitéz! Nagy szíved
5916 1 | ne kívánjuk, hogy elénkbe szórja~Nem velünk együtt keresett
5917 1 | dühösködjetek,~Menyköves fellegek,~Szórjatok lángot, egek,~
5918 1 | S onnan is virágot szórni rám nem szűnik,~Most sehol
5919 1 | inti,~Vagy míg a göndör szőröcskéket~ A tél dérrel be nem
5920 1 | Nem nézi, hogy kiszöktök~Szorongató kezéből. ~Cicázzatok, leányok,~
5921 1 | felé. Míg lelke burokba szorongott,~Holmi szerencse- s időmondók
5922 1 | rádohosodjon; a nép~ Rá ne szoruljon. ~Ess tehát kedves kis eső!
5923 1 | napokat napunkra;~S nem szorúlunk a panaszos kenyérért~
5924 1 | Szükségben segítség ~
5925 1 | Csak egy ijjedt török végső szükségében~Lőtt vissza az őtet űző
5926 1 | tyúkot eltapossa. Mindennemű szükségeket~ A szorgalom beszerzi,~
5927 1 | között is. ~Nem látott ugyan szükséget,~ Mert a vén minden
5928 1 | az élet~Bő termő idején szükségre való kenyerekről. - ~* ~
5929 1 | példánkra lehetnek:~De mi szükségünk tűkört külföldbe keresnünk?~
5930 1 | Gondviselés! e szép növevény szüleménnyét.~
5931 1 | magyarim! ha hazánk örömére születtünk,~Rajta! ne sajnáljuk, ha
5932 1 | kérünk, ezután is bajnokokat szülj,~Kiknek számokkal kívánt
5933 1 | Szerrel segitőm.2 - Árva szülötteim~ Jó atyja!3 szíved érdemének~
5934 1 | gyermekek, s tanúlnak. ~A jó szülői nyomdokon~ Hogy ékesen
5935 1 | gondolatok!~ Melyeket szült a vak ész,~Kis reményim
5936 1 | ezerszer is jobb~Dúdolva szürcsölésznünk.~S eszemadta kis kezedből~
5937 3 | szabadság,~Melly, mikor immár szürke szakállt vonogat le borotvám,~
5938 1 | mindhiában,~ Zúzos fürtjét a szürkének,~Elhűl ettől a csók szájában~
5939 1 | Elkerülvén kézíved. ~Kloe ~Szüzek! érzékeny szívecskétek~A
5940 1 | termeszte, mivelhogy~Földje igen szűk volt, sarjadzani látja vetését,~
5941 1 | Fiúk örömbe töltsük~Szűkön szabott időnket.~Szeressük,
5942 3 | patakocska, kit~ Láttomra szűl e nagy hegy? Eredj, eredj,~
5943 1 | izgatom,~Már hányféle veszélyt szűle csak addig is.~E mindent
5944 1 | Sok apró ködöcskéket szűlnek.~Óh, ha ti is így kivánkoztok,~
5945 1 | Ez ágon űlt,~Kinél nem szűlt ~ Szebbet a természet,~
5946 1 | is virágot szórni rám nem szűnik,~Most sehol se látom, majd
5947 1 | Magvát is meghozta. - Ne szűnj markodba nevelni,~Óh, jó
5948 1 | jelesebb növevénnye gyümölcsét.~Szűnjetek hát, óh kertmivelők, az
5949 1 | a nagyoktól ~Lésznek, ne szűnjön senki reményleni,~Engedd
5950 1 | hogy kikoholt időkkel~Mégse szűnjünk meg csalogatni a még~
5951 1 | zefir, páfusi lantodon~Sem szunnyad, se cicáz, duzzog az olykori~
5952 1 | E szép változást a szunnyadó környéken.~Mint a szivem,
5953 1 | Szenderítő nyúgalom;~Közbe-közbe szunnyadozva~ Csendesedj le, kis
5954 3 | ollykor~ Rám, midőn szunnyadtam,~Sokszor megszidtam, sokszor~
5955 1 | úntig szenvedett~A kaszás, a szűre ujján~ Alva tisztel
5956 2 | fekvést puhogattak, az egyik~Szűrét tette alá, másik betakarta
5957 2 | Döbrögi ekkor~Már csak alig szuszogott, és minden pontba elájúlt.~
5958 1 | virágit~ A nap szűze leszaggatá. ~Már a lanyha
5959 1 | becsúsznak. ~Ott a már fellobbant szűzet~ Még jobban felgerjesztik,~
5960 1 | Hogy romlást nevető örökös tábládra bevéstél.~Édesanyánk: kérünk,
5961 1 | virágod~A nagy eszek pompás tábláján: mégis ihol már~Magvát is
5962 1 | Míg nemes érdemidet mutató táblára tekintesz.~Elbúsult bajnok!
5963 1 | Tiszteletet tesz az égi tábor.~Mind! Mind! barátim! mind
5964 1 | Rossz nyíri pajkos nép riha tábora~ Nem tettek ennyi
5965 1 | török haddal megláttattuk,~Táborát s kastélyát ujjal mutogattuk.~
5966 3 | Egy anya a táborba indúló fiához ~(
5967 2 | paripáját,~Bőr-bugyogóját, és a tábori régi kabátját,~Hadd csapjon
5968 1 | Mert szent hely az. Egész táborok omlanak~ Feljebb onnan
5969 1 | süppedve,~Órr helyét fekete tafota pótolja,~Nyúlajak közt orcáját
5970 1 | kornyadoz életek~A lelket tagadó barna gyanú alatt.~Téged,
5971 2 | találni~A napokat, s nem elég tágasnak az anyja telekjét:~Addig
5972 1 | bús telem,~Hogy nyílását,~Tágúlását~ Már nem is képzelem,~
5973 1 | természetnek~ Engedj egy kis tágúlást;~A sok béburkolt életnek~
5974 1 | Amott nyári napnyúgot táján~Mintha nagy füstöt látnék
5975 1 | nyári estvén, csak naplement tájba~ Még környékünk szinte
5976 1 | egész napot,~ Naplement tájban magához rendeli a főpapot.~
5977 1 | illatokat,~ Lássunk tajtékos patakokat.~Ni! a gyermekek
5978 3 | fedezett kalyibáját~Egy néhány takarások után bámúlva csudálni?~E
5979 1 | keresett vagyonját~ A takarékos. ~Munka, gondosság! ezek,
5980 1 | okosság!~Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle!~
5981 1 | Messze határról~Eljött a takaró, de fejét csóválva tovább
5982 2 | mondom, ezekből~Nem képes takaros mívet készítni. - Kirántja~
5983 1 | veszti szemed világát,~ Takarosak, tudom, ezek~ A
5984 1 | diszhármóniás békák piánója,~ A taktusra zúgó malom zubogója,~Vízibika,
5985 1 | felbontottam,~ S mellém találám tenni.~Hát egyszer lassu
5986 1 | szája bíborától~Eperre sem találék.~Szívem tehát csak ott van.~
5987 1 | órod.~De hátha tarka békát~Találhatál meginni,~Gyanús az a veszett
5988 3 | Emberi közbajokat találhatsz. ~ Majd lásd, miképpen
5989 2 | hintóba fogatni. - Szakács tálaljon azonba!~Míg bémennének,
5990 2 | neveződjön: ez hát nem puszta találmány.* ~Nem jött kézre Matyink,
5991 3 | Visszatérve öszvekötözve találod~ Himen mirtusával vitézi
5992 1 | akarna csordulni,~Akkor talált szegény éppen~ Az ég
5993 1 | kezét nyújtá,~ Szorítni találtam, s visszaszorítá. ~Ízlés ~
5994 2 | hogy arra való fák~Hogyha találtatnak, jó vólna talám kijegyezni,~
5995 1 | Sok szálkát kell addig talpából kiszedni.~Ez életben kivált
5996 2 | vólna talám kijegyezni,~Sőt tám egyúttal vágatni is. - Egybe
5997 2 | kínjában mind meghallgatta tanáccsát.~Kéreti hát ezt a felcsert
5998 1 | bizik tulajdon eszéhez,~Tanács-kérdeni megy hát egy jó emberéhez.~
5999 1 | Megigéri a kalmár, ez hát tanácsolja,~Hogyha tudja, hol van a
6000 1 | venni az elbódult kalmárt,~A tanácsolt dologban még akkor nap eljárt.~*~
6001 1 | Csillagokkal tölt eget~És tanácsot tőlle kérdek;~ Ő magához
6002 2 | orvos?~Kúcsolják kezeket, tanakodnak, hogy ki az ördög~Fojtá
6003 1 | illatja,~ A ti szép táncotok~ S érzékeny dallotok~
6004 1 | Kit-kit szívreható hangjaival tanít,~Ő megsúgja, miként kelljen
6005 1 | Édesanyád, ki fiát a bajvívásra tanítá,~Magzatjának örűl s egetérő
6006 2 | ki az úr? majd emberségre tanítlak!~Hol vagyon a süveged? mi
6007 1 | magyar! Követ is olvadni tanító~Homlokod úgy született ráncát
6008 1 | oszoljatok~S minden népet tanítsatok,~ Az isteni tiszteletre~
6009 1 | bóldogabb~ Társ karjára. Tanítsd vak követőidet~Édes honjok
6010 1 | könnyű kitalálni, ~Kik Jézus tanítványai~És kik Belzebub szólgái,~