| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Fazekas Mihály Fazekas Mihály összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
6011 1 | Míg ügyed ártatlan,~Légy tántoríthatatlan;~ A rossz szerencsének~
6012 1 | a jó szívet~ Meg nem tántoríthatod,~Bár elővégy minden mívet,~
6013 1 | békével élj,~Mert ha nem tántorog,~Reménységem győzni fog;~
6014 1 | Válaszolt, a vőlegény elment tántorogva.~S hogy nagyeszű létére
6015 1 | gazdagsága~Csalárd lelkének tanúbizonysága,~Kit elhagyott lelkiesmérete,~
6016 3 | Csak te vagy itt magad a tanúja ~ De melly riasztó,
6017 1 | csatán~ Csupán hódolni tanul! -~Fére bolygó gondolatok!~
6018 1 | aztán a megelégedést~Rajtad tanuljuk, mert ki-ki űzheti~
6019 1 | A gyermekek, s tanúlnak. ~A jó szülői nyomdokon~
6020 1 | zárak kinyílnak. ~Mint egy tanult vitéz, ki már~ Sok bástyákat
6021 2 | kanász is,~Aki nagy Á-t se tanúlt soha, sokszor majd megütötte~
6022 1 | Nem lakozik veled egy tanyába. ~Rezgő inakkal lépegeték
6023 1 | Ama diós tanyából~Egy kis vidor leányka~A
6024 1 | kápolna felé; hanem ~A gyengék tapadó sárt, az erős karúk~Érccé
6025 1 | hantos lapja, melyet~ Tapadok, mutass egy bátorságos helyet.~
6026 1 | kinyitott szemek~ És sokféle tapasztalás~Kell ám, hogy kitanúld lelki
6027 1 | orvosoló kezed~ Meg sem tapintá bélyukasztott~
6028 1 | illatot kincsem lehelte. ~Tapintás ~Szemem, nem láthattad,
6029 1 | Amilyen babonás gyenge tapintata.~E gyöngy szem sebet ejt,
6030 1 | tovább, mejjét kitakarva:~Tapintsa, nem vendég-mejj van-é ide
6031 1 | Tisztán verő szivét tapintván~ Símogató kezed
6032 1 | természet jó atyját,~ Ki táplálja minden állatját,~Ki a láthatatlan
6033 1 | magzatoknak~Eleven eszét táplálni szép virtussal,~ Melyért
6034 1 | szomjú kertek,~ Még ma tápláló lelket nyertek!~Postái a
6035 1 | Veled való múlatásom~ Táplálta életemet,~Tőled való elválásom~
6036 1 | Színét így elfoglalád,~Csak tapodd hát életünknek~ Minden
6037 1 | lépéssel mindjárt tüskébe tapodjak?~Csitt! ahol a most nyílt
6038 1 | Kornyadozó nyakakon tapodják ~Némely, csak önnön hasznokat
6039 1 | halandó~ Lábbal nem tapodott hegyen. ~Feljutván, mutat
6040 1 | Lantosok-é? hegedűbe valók? vagy táragatóba?~Amiket én eddig firkálék;
6041 1 | szíveteket, hogy nemes érdemű~Tárggyal tudja magát s virtusa díszeit~
6042 1 | tiszteletnek~ Valóságos tárgyai.~Ők csak azokról zenghetnek~
6043 1 | balzsamtoktól,~Minden gyönyörködtető tárgyaktól~ Végbúcsút vett irgalmatlanúl. ~
6044 1 | útjain.~A tőled jelesebb tárgyra hevíttetett~Átall a nyomorult
6045 2 | kivon egy pókháló lepte tarisznyát,~Melly öreg apjának sohasem
6046 2 | ekkor~Megköti hátulról tarkójánál. Uram! úgymond,~Nem felcser
6047 2 | mondják, hogy nem vala képes~Tarkón csípni Matyit. Nem is a'
6048 2 | tölgyfa husángot,~S azzal tarkótól talpig meghányja keményen.~
6049 1 | nyári lepkéket~ Torzos tarlód el nem inti,~Vagy míg a
6050 1 | madár hogy felelget~ Társa felé reptében.~Hah! e gyöngy
6051 1 | Érdemteket, hív társaiknak~ Kornyadozó
6052 1 | kunyhója,~Ott keressen segítő társakat magának,~Jó áldomást igérvén
6053 1 | sírjak mellette.~ Ha társammal ily rútúl bánt,~
6054 1 | Öszve ne dugjuk! ~Társaságunknak ne legyünk heréi,~És ne
6055 1 | Mint temeté el örökre társát.~Hogy e dicsőült élet eránt
6056 1 | legyen.~ Ákászod se soká tarta, barátom, az~ Nincs
6057 1 | sokan,~S tikkadtan lefelé tartanak; egy midőn~ Nagy gőggel
6058 1 | tettek,~ Oh milyen édes tartanom azokat~ Vérem zsengéjéből,~
6059 1 | egek,~ Mindég nem tartatok,~ Majd más csillagzatok~
6060 1 | ád, se taxabért,~ Nem tarthat a becsűstől,~ Nem
6061 1 | Ezek a nagy erőt soká nem tarthatták,~Az ellenség felé hátokat
6062 1 | érzéketlenek~Szenvednek itt örökre tartó kínokat.~ Ama setét
6063 1 | országomban tiszteletbe tartódjon.~
6064 1 | ma, amidőn én mennyegzőt tartok.~Jaj! feleli a vajda, éppen
6065 1 | nemesítsem.~A szép erkölcsben tartom én a nemességet,~Melyre
6066 1 | Ámornak lobogó tüze~Nem tartós; s mihelyst elcsenevésztenek~
6067 2 | Húsz láncsást csak azért tartott, hogy tíze napestig,~Tíze
6068 2 | jószágában, ki magáról~Azt tartotta, hogy ott neki a Felség
6069 1 | porban, legfőbb kérdésnek tartottam?~Hát ennek vólt olyan nehéz
6070 1 | árthat;~Sőt azok is hírét tartoznak égig emelni.~A sok régi
6071 1 | fojtsátok,~ Élteteket tartóztassátok.~Ne sáppadjatok, óh, levelek,~
6072 1 | csókjaidér bókolnak,~Nem tartóztatnak egy cseppet is,~ Sőt
6073 1 | berkeit.~Ezeket is Putna vize tartóztatta:~Az is mérges, s féltek
6074 1 | várjam nyereségemet;~Azt tartván hasznos vevésnek, adásnak,~
6075 1 | minden igaz ok nélkül pokolra taszított?~Felel az: Ne ok nélkül
6076 2 | viselni magát; illett rá tászli, paróka,~Koszperd és bugyogó;
6077 1 | ti hagytatok ránk. ~Sem a tatárok, vagy törökök, sem a ~
6078 2 | illyentől még a jó krími tatárt is!~Fához kötve urok, famohával
6079 1 | fiscustól,~ Töröktől, tatártól.~
6080 1 | atyáink,~Jó lehetett nekik a tátorján s kákagyökér is;~Már ma
6081 1 | boszorkány, a levegői sárkány,~Tátos és tündér, kik az ostobáknak,~
6082 1 | lesznek,~ De a tavaszi melegek,~ És az
6083 1 | napomnak felkelését,~ Tavaszomnak derülését~ Csak hóltomkor
6084 1 | A fényes úttól mennyire távozánk,~ Melyen nagyérdemű
6085 1 | eltűnt:~Az paradicsomától távozott,~Annak még lakhelye is átkozott,~
6086 1 | kebelem~ A szerelem.~Távozz tőlem csábító,~Könnyen hívőt
6087 1 | füstöl,~Dézmát nem ád, se taxabért,~ Nem tarthat a becsűstől,~
6088 1 | természet legszebb munkája!~Tebenned látom egy rakásban,~
6089 3 | Bámulva kíván tébolyogni~ Andal eszem
6090 1 | Felibe prémkoszorút tégy;~Míg a finnyás nyári lepkéket~
6091 1 | Azt vakítni is örökké~ Tegyék kötelességekké. ~Hogy csak
6092 1 | nem láthattam,~Hogy Danaë teherbe esett,~ Azt csak mástól
6093 1 | kivánságnak~ Eleget nem tehete. ~Maga sem tudja, mit kíván,~
6094 1 | magyarokat:~Kár, hogy előre nem tehetém azokat. -~E sasnak dereka
6095 1 | Elnézvén sok hibámat,~És édessé tehetétek~ Sok keserű órámat,~
6096 1 | Lám, nem igaz, hogy ama tehetetlen gyermeki korból~Felserdült
6097 1 | szája ízét~ Keserűvé tehetjük;~Hogy útunkban dicsőséggel~
6098 1 | csak addig is.~E mindent tehető durva tirannuson~Már sok
6099 1 | istenek!~Mert elhagytak tehetségim,~ Jaj! már hozzá szöktenek.~
6100 1 | üle,~ Mosolyogva rám tekinte,~Vérem, jaj, mint felpezsdüle!~
6101 1 | érdemidet mutató táblára tekintesz.~Elbúsult bajnok! E százba
6102 1 | sugjátok,~Hogy egy bájoló tekintete~ Minden nyúgodalmam
6103 1 | sőt a halál komor~ Tekintetén is bájoló színt~
6104 3 | S orcád komor tekintetét is~ Tisztelem
6105 3 | ütközik,~ Tisztán tekinthet végig a bölcs~
6106 2 | hogyha az Istent~Féli, tekintse az ő nyomorúságát, s ha
6107 2 | állhatnám, hogy az ilyent meg ne tekintsem,~Mert mesterségem; látom,
6108 1 | hozom, bocsáss meg.~Jövel, tekintsünk vissza, ez otthagyott~
6109 1 | oláh kislyánykája~ Rám tekintvén édessen.~Nem láttam én még
6110 1 | él ez annál. ~Cs ~Nékem télbe is egy zöld koszorú fedi~
6111 3 | valahára hazámnak,~S eggyügyű telekem hanttal fedezett kalyibáját~
6112 2 | nem elég tágasnak az anyja telekjét:~Addig nyújtódzott hát,
6113 1 | nem~ Legbátrabb telelés vala. ~A kedves szabadért
6114 1 | bétemet~ Örökre bús telem,~Hogy nyílását,~Tágúlását~
6115 2 | szárán csapkodta napestig,~Télen a tüzelő mellett a piszkafa
6116 1 | Még Totrus partjára le nem telepedett.~Ez a víz folyik ki Erdély
6117 1 | Híres neves nemzete hogy hol telepedjen,~Ha házasodni akar, hát
6118 1 | negyedként~ Fogyta, telése, ~Mint fogyatkoznak meg
6119 1 | voltak. ~ A szomorú telet a tavasz elseperé, s ihol
6120 1 | kabak fejekből,~Kik vízbe telhetetlen~Lúdnak való torokkal~A bort
6121 1 | Ének a hosszú télhez ~
6122 1 | ellenkeztek,~Panaszokkal lévén teli,~ Amor ellen vétkeztek. ~
6123 1 | Reménylem, e dolog ki is telik tőle:~Elbúvik a földi holdvilág
6124 1 | a természet, kijegyezvén~Teljesnek remekelt, sohasem várhatni
6125 1 | hellyekig, és egész~A borzadásig telve-telék kegyes~ Áhítozással
6126 1 | És hogy keservem száma telyes legyen,~ Nem nyúgtat
6127 2 | már~Szükség, hogy szavamat telyesítsem, mint magyar ember.~Ebből
6128 1 | Egy nyálkás habarék, benne teménytelen~ Nép dűlöngözik. Innen~
6129 3 | Fiam után nem temet~
6130 1 | Nézd, az álnok~ Mint temeté el örökre társát.~Hogy e
6131 1 | irgalmatlanúl. ~Csak az elfelejtett temetőkben,~A szomorú estike gőzökben~
6132 1 | lelkek! E hamvain~ Szent templomodnak, mennyei jó Atyánk,~
6133 1 | Nyert koszorúm gyönyörűbb tenállad.~F ~Érzettem én is, amit
6134 1 | Csakhogy végre szegény~Gyáván teng-leng az élet tüskés ösvényén.~
6135 1 | folyand,~Nem kaphatja el, a tengereket veti~ Bár közzétek;
6136 1 | bajain erőt,~ A vérpatak tengernyi árvák~ S özvegyek
6137 1 | heverni,~ Próbálnánk e tengert kimerni,~Óh bizony, mindent
6138 1 | volna;~Úgy de jármot mért tennék~ Csiklandós nyakamra?~
6139 1 | oly szép virág,~Melyből tenyésző magot kertész asszonya nem
6140 1 | mely nemrég szabados mezőn~Tépázta a rét tarka virágait,~
6141 1 | hány birodalmakat~Gyűrt vas térde alá, s hány ezerig való~
6142 1 | Elbágyadott szemeit,~Térdel, kezeit tördeli,~ Kérne,
6143 3 | rózsák helyébe,~Gróf urfiak térdelnek~ A grófné elébe. ~Eddig
6144 1 | reszketve tudám hajtani térdemet,~S félénken követém nyomdokit,
6145 1 | Én lennék rabjává másnak,~Térdet hajtván egy durcásnak?~Soha
6146 1 | Istennek tetszett így rendelni,~Tereh alatt szokták a pálmát nevelni.~
6147 1 | más~ Holmit kezde teremteni. - ~Hát egy érdemes ősz
6148 1 | bocsássanak felé is~ Semmi teremtéseket. ~Még ki sem nyílt virágába~
6149 1 | Azt a mennyei célt, melyre teremtetett,~ Lássák, mit cselekesznek!~
6150 1 | ki az első leány~ A teremtő markából.~Mely gőgetlen
6151 1 | kenyerünket,~Áldj meg uram, teremtőm!~ Jó borral is minket.~
6152 1 | bizonyos, hogy egy is~A teremtőtől kiszabott határát~
6153 2 | minding módot lelhet bosszúra.~Terényi István ford.)~
6154 3 | M~~~~ ~~~~Títire! e terepély bikk enyhében heverészvén~
6155 1 | azonkivül is lefelé sodor a maga terhe.~Elromol a föld is; de az
6156 3 | ezerfelé~ A fellegek terhébe készűlt~ Kéntüzek
6157 1 | Kész ki-ki vállait~A köz terhek alá vetni, ha érezi,~Hogy
6158 1 | bóldog egy pár. ~Ők a világi terheket~ Fogódzva hordogatják,~
6159 1 | helyébe~ Még kínomat terhelem.~E hely szerelmünk kezdését~
6160 1 | lelket nyertek!~Postái a terhes felhőnek,~ A szelek
6161 1 | Hordozni a nagyobbra gyűlt~ Terhét a ház bajának.~
6162 1 | vándorlásnak~ Könnyen bírnánk terhivel;~De azt véljük, hogy rózsákat~
6163 1 | tanítnak.~Mostani nagy neved is terjed, magyar, ég fele, máris~
6164 1 | jobb szárnya Horvátországra terjedett,~E már sokat is nyert, sokat
6165 1 | Mutatta mennyei pompával terjedve,~ Milyen nagy méltóság
6166 1 | Homlokod úgy született ráncát terjeszd ki: csak addig,~Míg nemes
6167 3 | Bátor, szabad, termékeny, éles~ És
6168 1 | rekkent zugjából,~A zsendűlő természetbe~ Víg énekkel ki-kiszaladunk:~
6169 1 | felibe nem ül.~Addig a szép természetben~ Hordjuk tisztán szívünket,~
6170 2 | Könnyűség, elmés lelemény, természeti festés,~Mellyek ezen kisded
6171 1 | lakos, aki csupán krumplit termeszte, mivelhogy~Földje igen szűk
6172 1 | patak szinén,~Furcsa, karcsú termetem~Most is talpig nézhetem~
6173 1 | porcikája~ E gyönyörű termetnek!~Nincs őrajta álragyogvány,~
6174 1 | gondoskodnának az élet~Bő termő idején szükségre való kenyerekről. - ~* ~
6175 2 | örömmel~És degesz erszénnyel tért meg Skorbuntzius úrhoz.~
6176 1 | lehetünk még,~ Ha lejárjuk terünket.~Vedd el minden szabadságom,~
6177 3 | nállam az éjjel,~Itt a gyepre terűlj le, szelíd almám is elég
6178 2 | Járt az olasz földön? - tessék béjönni! - Ebédje~Volt-é
6179 1 | Csak pelyhed jobban tessen ki;~Hogy játszhassanak búvócskákat~
6180 1 | Képzelődésemnek serkenj hajnala,~ Testben jő lelkemnek őrző angyala,~
6181 3 | grófnévá lészek!~Már nagyságom testéhez~ A ruhák is készek.~
6182 1 | Hintázgatta magát, már csuda testeket,~ Tündér-várakat és
6183 1 | a vezéri.~Emitt! hervadt testet alázatos~ Képpel letették
6184 1 | aggodalmait szegény~ Testével a porban hagyá.~Sírcímed
6185 1 | Kikkel míg harcoltam,~ Testvér voltam. ~Már kardot nem
6186 1 | tetejekre mászni~Gyengélkedő testvéreinek. Miként~ Rugdossa széjjel
6187 1 | mérgében még több károkat tész.~Egy feje tészi a tisztes
6188 1 | Barátom! s mind ezek azt teszik,~Hogy egy örök tél várakozik
6189 1 | szerencse, Eltűrhetőkké tészitek egy szelíd~Kis rajzolással;
6190 1 | gyönggyel ragyogó koronánk tetejedbe. -~Mink ugyan, a császár
6191 1 | Másik~ Mint akar a tetejekre mászni~Gyengélkedő testvéreinek.
6192 1 | Mint dűlnek a fák tetejének,~Mintha le akarnák nyomkodni,~
6193 1 | azokból,~Akik megveszik illy tetemes hijjával ez írást.~
6194 3 | Zendűljetek rá nagy tetemű kövek,~ S barlangok
6195 1 | segítődik,~ Ami által kár tetetődik;~A bóldogság a víg élettel~
6196 1 | helyette az ajánlott sorokat tétette.~De a leány nem jelent,
6197 3 | királynak. ~ E nagy tetőkön kénye szerint derűl~
6198 1 | kápolna ragyog fent az öreg tetőn,~Egy szép kert közepén,
6199 1 | lebeg bár,~ Avagy a tetőtlen üreg csúcsain jár,~A szakadhatatlan
6200 2 | már ma? Ha a munkám fog tetszeni, nem fog~Nállam az országban
6201 2 | akarta, a' vólt törvény, s tetszése igazság. -~A portékáknak
6202 1 | Melyiknek van elsősége felséged tetszésében? ~Szultán ~Annak, mely amott
6203 1 | foglalatosságom,~Melyben szent tetszésed által nem hágom;~Vezéreld
6204 1 | nép közt szokatlan~ Tetteid. - Égre lobog fel a te~Jótéteményed
6205 3 | azoknak,~ Tetteiket mutatod te mégis. ~
6206 1 | szerelem,~ Sok kínnal tettét,~ Jámbor életét~Egyszer
6207 1 | nyomokat törni az ég felé~Nagy tettével. Örűl a nyomorultakon,~Könnyebbítni,
6208 1 | nem tesz erőszakot,~ S tettünk jutalmát tiszta szívünk~
6209 1 | Sőt még mennyeivé teve. ~Tündér teste nem is századokat,
6210 1 | tulajdonította,~Azért ez irást tevé bóltja címerének:~Semmi
6211 1 | aki nevét igazán szolgálja tevéled.~Romlandó tetemét mikor
6212 1 | Jobb ösvényt, s ha bolond tévelyedésedet~Megbántad, kisegít, csak
6213 1 | kősziklák s bercék közt tévelyeg,~Még a zajos Szered vizibe
6214 1 | Bús gondok közt bolygó tévelygésben~ Űzi nyugtát, mely régen
6215 1 | Csupán az eltökélve kárt tevők~ S a jóra érzéketlenek~
6216 2 | megtetszik az akkori törvény-~Tévők gondjából, kik az ő csúfjára,
6217 1 | vadakra bízta:~ Mert fene tigrisek a vezéri.~Emitt! hervadt
6218 3 | szikkadton hagyja porondján,~Árr, Tigrissel elébb el fogja cserélni
6219 1 | hát drága reményeim~Már tik mind örökös sírba borúltatok! ~
6220 1 | út tüskéi közt sokan,~S tikkadtan lefelé tartanak; egy midőn~
6221 3 | heverészvén~Kis sípodba csak úgy tillingatod erdei dallod,~Ládd, mi ihol
6222 1 | a kevélynek~ S tiltsd meg az emberi vérszopókot: ~
6223 1 | vezeté, tudod,~Még gyengén tipegő lábaidat, mikor~ A Pindus
6224 1 | de talán még ma meg is tipor,~ Mindent elvehet ő,
6225 1 | E mindent tehető durva tirannuson~Már sok móddal akart sok
6226 1 | Jármú cselédek! tán tirátok~ Bízta csudállatos
6227 1 | fejedelem országának,~A tiszt viselő seregének,~ Az
6228 3 | elhagyott engemet.~A minémű tisztasággal~ Foly e csermely árkában~
6229 1 | engedelem legyen~ Szent tisztaságú fényed elött nekem,~
6230 1 | gyertyám el nem óltottam,~ Tisztát akarván venni,~Mantlizsákom
6231 1 | a szűre ujján~ Alva tisztel tégedet. ~Óh, palolj rá,
6232 3 | tekintetét is~ Tisztelem én, noha borzadozva. ~
6233 1 | Meghökkenék és hátraesém, mivel~A tisztelendő égi libériák~ Alatt
6234 1 | egy nemes barátom poromra tiszteletből~Leülteté az akászt. - De
6235 1 | szivreható szeme~ Nemcsak tiszteletessé,~ Sőt még mennyeivé
6236 1 | szíved érdemének~ Tiszteletet tesz az égi tábor.~Mind!
6237 1 | szent nyomait s velek~Szíved tiszteletét nem hagyom el soha
6238 1 | Felséges barátjai~Lehetnek e tiszteletnek~ Valóságos tárgyai.~
6239 1 | tanítsatok,~ Az isteni tiszteletre~ És kölcsönös szeretetre; ~
6240 1 | Ajh ne utálja meg mély tiszteletünket.~Még énvelem kötődjön öszve
6241 1 | érezéssel~S szent borzadással tiszteli a derék~ Lelkek leroskadt
6242 1 | Nagy pompájú mátkája!~Jer, tiszteljük szűz keblébe~ Hol kis
6243 3 | Felségessé tették:~Már gyémántok tisztelnek~ Nyilt rózsák helyébe,~
6244 1 | károkat tész.~Egy feje tészi a tisztes németeket,~Tudom, mind a
6245 1 | becsülletes háznál neveltettem,~Tisztességesen míg csak szárnyamra nem
6246 1 | nyújtogatja,~ Másik a tollát tisztogatja. -~De jerünk, hagyjuk itt
6247 1 | ritkúlnak a fellegek,~ Tisztúlni kezdenek az egek.~Jerünk,
6248 3 | hagyád meg?~Hát oda vót Títír, s a fenyves, Títire, téged,~
6249 3 | esetben Meliboee (Szerk.) ~T = Titirus; megszólító esetben: Titire (
6250 1 | emlegetésivel,~ A menny titka akarta, hogy~Értünk a szerelem
6251 1 | lejjebb-lejjebb menjetek~ S titkai közt enyelegjetek,~S míg
6252 1 | okosan írt~Munkádból egy fő titkát e nagy tudománynak,~Amely
6253 1 | lelke belát egész~ A titkokat fedő vesékig.~
6254 1 | bármi szemérmesen~ Titkoljad) áldott orvosom!1 a csupán~
6255 1 | gondolni?~Tovább magam hogy titkolnám?~ Karom kiterjesztettem,~
6256 1 | te tudod, mégis tőlünk titkolni akarnád.~Én ugyan azt mondom,
6257 2(*)| Lásd Werbőczi Tripart. II. Titt. 30.
6258 1 | tőle~Magam is, hogy mennyi tízek~ Esnének ki belőle,~
6259 2 | elment dólgára örökre.~ A tizenegy lovasok nagy későn visszakerűltek,~
6260 2 | Döbrögi, jobb e'~Mind a tízénél, mondjad, hogy száz arany,
6261 1 | Baján úgy segíthetett,~Hogy tízet egy esztendőnek~ Napjából
6262 1 | lévén egy kis tolla, ~A többét elhagyván, szóllok hát csak
6263 1 | méregeti,~ Elcsúszik, s a többi neveti.~Óh bóldogok! kik
6264 1 | Danaët készítgessék,~A többinek arra gondja,~ Hogy őtet
6265 1 | nagy erővel,~ És azt is többnyire csak a keszkenővel.~Igy
6266 2 | féljen~Döbrögi úr, mert ő már többször nem veri ám meg. ~ÍRTAM--
6267 2 | Járja az úrral~A roppant tölgyest Matyi, és vágatja, ha szép
6268 2 | most hát első. - Vág egy jó tölgyfa husángot,~S azzal tarkótól
6269 3 | eszünk kitalálni~A redves tölgyről, hány varjú mondta meg e
6270 1 | egy jó emberéhez.~Kérdi tölle, hogy fejét merje-é rávetni,~
6271 1 | temérdek~ Csillagokkal tölt eget~És tanácsot tőlle kérdek;~
6272 1 | felénk-nyargaltában.~Mint mikor töltését a víz elszaggatja,~Dűl,
6273 3 | életem~ Mert sírva töltögetem, ~Nyugodj immár kedvesem
6274 1 | betegekkel,~Itt már most az időt töltöm nyögésekkel.~Kínokat, az
6275 3 | ölében~Sok gyönyörű napokat töltött; a városi lárma~S udvari
6276 1 | Csaplárosné, galambom!~ Tölts bort a kupába,~A szegény
6277 1 | Szedted, drága jóvoltodat töltsd hát szivembe,~Óh ég! szent
6278 1 | Egykor ilyen állapotban töltvén el egész napot,~ Naplement
6279 1 | befedi magát~S áldoz néked, tömjénezvén~ Fűszerszámos viola
6280 1 | S a párázatok estveli~Tömjénjével, örömhangot emelhetek~
6281 1 | szorít keblébe,~Némelyik tömjénzi jó szagát,~ Másik bókol,
6282 1 | bézárhatja~ Egy torony tömlöcébe, ~Melyet rézből koholtatna~
6283 1 | egyik óldal,~A másik ki van tömve mesterséges fólttal.~Csámpások
6284 1 | szemeit,~Térdel, kezeit tördeli,~ Kérne, de nem tudja
6285 1 | a~ Kert árkába töré nyakát. ~Ládd: úgymond az
6286 1 | hangjokkal,~Kik az égre törekednek~ Emberi virtusokkal.~
6287 1 | rohanó zápor jéggel morzsolta törekké~A lepocsékolt szép gabonát.
6288 2 | pezsegni;~Nincsen nyugta; fejét töri, míg végére előtte~Rés nyílik,
6289 2 | megveri Döbrögit; annak,~Bárha törik-szakad is, csak meg kell lenni
6290 1 | minthogy ezek fegyvere törje meg.~Sok bal vélelkedés
6291 1 | is a~Szikláknak nyomokat törni az ég felé~Nagy tettével.
6292 1 | Nyugtató lehelletet,~Hogy törődött vére, teste~ Újra nyerjen
6293 1 | két hegy között~Hétezer törökkel újra megütközött~Egy maroknyi
6294 1 | ránk. ~Sem a tatárok, vagy törökök, sem a ~ Rossz nyíri
6295 1 | emleget,~E verte ki ama nyakas törököket~Chotzimból, s pokolba elkergette
6296 1 | Vármegyétől, fiscustól,~ Töröktől, tatártól.~
6297 1 | rágá körmeit,~Hogy mint törölje ki a vén~ Őrállónak
6298 3 | áll a cédrus fennyenn a törpe cserék közt.~~~~~~M~~~~ ~~~~
6299 1 | belétalált a balhüvelykébe:~Hogy tört csontja mindjárt kipattant
6300 1 | ember~ Kártékony keze törte le.~A természet ugyan vátig
6301 3 | e~ Szörnyű gerincen törtenek útakat?~ A kor
6302 1 | A szerencsés történet ~
6303 1 | veszek a nyomorúlt világi~Történetekben. - Szent seregek! kiket~
6304 1 | Álom ~A történeteken s a sok ezer bajon,~Melyek
6305 1 | halandók napjait, a kemény~ Történeteknek ellenére,~ Melyeket
6306 1 | legnehezebb nyomán~ Törtettetek romolhatatlan ~
6307 1 | De jaj! akinek az Isten törvénnye~Nyilván mondja, hogy hamis
6308 1 | kötelezést, ha tetszik, keresse törvénnyel.~Oh felöllem, mond amaz,
6309 2 | bizonyos: megtetszik az akkori törvény-~Tévők gondjából, kik az
6310 2 | atyáink,~Hogy mi az alsó rend törvénye? kinél az igazság? -~Aki
6311 3 | távol az emberek~ Törvények, erkölcsök, szokások~
6312 2 | örökre~Feljegyzék a nagy Törvénykönyvben, hogy az ollyan~Rossz úton
6313 2 | erőszaktételek ellen;~És törvénytelenül nem bánt, hanem úgy, ahogy
6314 1 | Három fiok kinőtt: eme'~ Törvénytudó, ama' pap,~Egynek vitézi
6315 1 | örömbe töltsük~Rövidre tött időnket.~Szeressük a barátot,~
6316 1 | Szél a századokon élő fákat töveikből~Döntögeté; izmos gyökerek
6317 1 | egynehány jámborkákat~ A tövisbe buktatunk;~Hogy az élet
6318 1 | gőzökben~ Kornyadoz tövisbokros útján,~Vagy egy példázgató
6319 1 | nevelni.~Dicsőség útjára töviseket raktak~A Múzsák, még mikor
6320 1 | szegény hajnal óta hegyes tövissen járt.~Kérdi tőlle, hogy-hogy
6321 1 | mikor~ A nagyvilág tövisses útján~ És szövevénnyei
6322 1 | Írjunk kis Múzsám pompás tógát viselendő ~Verseket is,
6323 2 | gúnárral, s egy pár öregecske tojóval,~Jókor költek azok, maga
6324 1 | Jer, egy palack édes tokájert,~ Majd eleget nem iszunk,
6325 1 | Ott a giz-gazt hogy tolják öszve,~S átadván a sebes
6326 1 | Fűszerszámos viola szagát. ~A kis tollas nép zengését~ Hallom
6327 1 | nyújtogatja,~ Másik a tollát tisztogatja. -~De jerünk,
6328 1 | Meg nem csal. Ne ragadd tőllem örökre el~Őket, kis szerelem
6329 1 | lassodni.~Már emelkednek tolongással~ A fellegek, tele áldással,~
6330 1 | megesmérem,~ Mikor hogy tőlt, ha kellett,~Buzgott is
6331 2 | nem egy-két~Vídám estvéket tőlténk; még Marci kanász is,~Aki
6332 1 | estveli~Szellő! legyezd el tőlük az érdemelt~ Nyúgalmat
6333 3 | Mondd ezt az önnön tőreiben nyögő~ Népnek, hogy
6334 1 | sodródik az örvény~Forró torkában. Mely könnyen kortyan el
6335 1 | halál ércfoga csattog is,~Torkából kiveszik néha barátjokat,~
6336 1 | Ha én amúgy busáson~A torkomat megöntöm:~Hozzám jöhetsz
6337 1 | Sovárogni unalmas.~Mert addig a torkos elnyél,~ Elgázol a hatalmas.~
6338 2 | Nyársakat a távol helységek tornyait; itten~Vette ki a szóból,
6339 1 | a vak ész,~Kis reményim tornyozzatok,~ Ím angyalom visszanéz.~
6340 1 | telhetetlen~Lúdnak való torokkal~A bort merik gyalázni.~A
6341 1 | a sasok~ Bagoly torongyokká fajultak.~
6342 1 | csapják a vizet szárnyokkal.~A toronkász libákat fére~ Hogy csapja
6343 1 | Lejjebb-lejjebb hancúznak~S a réz toronyhoz lejutván,~ Egy nyiláson
6344 1 | finnyás nyári lepkéket~ Torzos tarlód el nem inti,~Vagy
6345 1 | szárny cselekedett,~Még Totrus partjára le nem telepedett.~
6346 3 | falatozzunk.~A faluk is tova már füstölgenek alkonyodásra,~
6347 2 | ispán~Nem veszi a dolgot tréfának, hoppogat; erre~Hoppot mond
6348 1 | Játszi szívem szüntelen~Tréfás, nyájas, helytelen,~Amor
6349 2(*)| Lásd Werbőczi Tripart. II. Titt. 30.
6350 1 | Trombita zeng, dühög a paripák nyoma,
6351 1 | Attakot parancsolt fújni trombitásnak;~Erre mi is mindjárt kiáltunk
6352 1 | munkával,~Már úgy bátran truccolhatna~ A latrok próbájával. ~
6353 2 | sok rossz nyavalyákat elő tuda bölcsen~Mondani; mellyek
6354 1 | vele felfelé. ~Én reszketve tudám hajtani térdemet,~S félénken
6355 2 | nyomait, de haszontalan, ő már~Tudj' Isten hol járt, bizonyos,
6356 1 | láttam meg a hajnalt,~Hogy tudjam honnan számlálni keservimet?
6357 1 | szivemnek fő kivánását.~Tudjátok-é, mi lehetett, amit ízlétek?~
6358 1 | tudománynak,~Amely ebből áll, hogy tudjon az ember azokból,~Amikhez
6359 3 | életet~ Érezni tudjuk, büszke gőggel~
6360 2 | Mellészöktet a hintónak. - Tudod-é uram, úgymond,~Hogy ki vagyok?
6361 1 | Mert minden vagyonját szép tudományjába~ Tartja, s megnemesült
6362 1 | Munkádból egy fő titkát e nagy tudománynak,~Amely ebből áll, hogy tudjon
6363 1 | jó szerelmesnek, míg rá tudott akadni. ~
6364 3 | dúdolok~ Rólad, ki nem tudsz semmi erőltetést,~
6365 1 | is bájoló színt~ Tudtok az ember elébe vonni. ~Ugyan
6366 1 | Kívánság ~Kép, amely szívemet tükröddé tetted,~ Hang, amely
6367 1 | már csuda testeket,~ Tündér-várakat és más~ Holmit
6368 1 | Mennyországom vélvén,~Már magam tündérnek képzeltem,~ Álmomból
6369 1 | Az öröm tündérsége ~
6370 1 | illetvén, s azzal el is tünt,~S engem az aggódás és a
6371 1 | megy keresni.~Barátim! kik türhetétek,~ Elnézvén sok hibámat,~
6372 1 | ottan~Első lépéssel mindjárt tüskébe tapodjak?~Csitt! ahol a
6373 1 | eltörik. ~Eltévednek az út tüskéi közt sokan,~S tikkadtan
6374 1 | cibál a keresett bajok~Vad tüskéje között, s kornyadoz életek~
6375 1 | Könnyebbítni, kiben tiszta tüzed lobog,~Mert kedvelli csupán
6376 3 | Csapkodván szanaszét tüzeit, hánytatta hatalmát;~
6377 2 | sánta banyára~Hagyván a tüzelést; hanem a szemfül Matyi ettől ~
6378 2 | csapkodta napestig,~Télen a tüzelő mellett a piszkafa végén~
6379 1 | vőlegény véretek, felkiált tüzessen~Bíró uram, a hóhér hogy
6380 1 | azzal buzdítgatja~ Tüzeteket ama hadak atyja,~
6381 1 | gyerek bor!~Nőttön neveld tüzünket.~Ámor, te is! ki nádcsőn~
6382 1 | Még jól se lankadtak;~Tüzünktől felforrt véreink~ Még
6383 1 | csalárd~Pajtásság gyönyörű tűköri. Nézd drusza,~ Bachus
6384 1 | lehetnek:~De mi szükségünk tűkört külföldbe keresnünk?~A fátum
6385 1 | Él-é a síron túl vagy nem az emberi lélek?~
6386 1 | Mihez fogjon? nem bizik tulajdon eszéhez,~Tanács-kérdeni
6387 1 | megáldotta,~Ő azt saját eszének tulajdonította,~Azért ez irást tevé bóltja
6388 2 | ölelni.~Akkor megkapván Matyi túlnan két keze szárát,~Egy gúzzsal,
6389 1 | akadt nyitjára elölről,~Túlnanról akará még megvizsgálni.
6390 1 | vizsgálás szárnyain~ Túlszállt a halandó látás határain,~
6391 2 | Matyink és a szép húsz liba tűne szemébe~Annyival inkább,
6392 1 | percentési~ Gond nélkül hadd tűnjenek. ~Kloe ~Csitt! be szépen
6393 1 | emlékezet esthajnalánál~ Tűnődik örömnapja után. ~Elgázolta
6394 1 | És múzsám igaz énekét~Tűrd el, még ha talán néha fogyatkozást~
6395 2 | nyakából.~Ebbe az anyja rakott túrót, hájat, kenyeret, sót~S
6396 2 | furfangos eszébe,~Azt onnan sem tűz, sem víz nem ütötte ki többé;~
6397 1 | felgerjesztik,~S a mejjét emésztő tűzet~ Lengésekkel élesztik. ~
6398 1 | elgyúlt~Bombi, az aprólék tűzfegyverek egyre ropognak.~ Lóra
6399 2 | itt s itt.~ Tetszett a tűzről pattant sihedernek az alku,~
6400 1 | kisleány már enni hint~ A tyúknak és rucának,~De csakhamar
6401 1 | ki! a kakassa~ A tyúkot eltapossa. Mindennemű szükségeket~
6402 1(2)| Tzajninger~
6403 2 | Lúdas Matyi én vagyok! - Uccu!~Rajta legény! ordítja az
6404 1 | Megindulnak s mennek a bíró udvarába.~Sugnak a belső szolga fülébe,
6405 1 | bíró tovább nem állhatja,~S udvarából az egész csürhét kihajtatja.~
6406 3 | Szép virágim, rátok!~Pompás udvarba mégyen~ Kis gazdasszonykátok,~
6407 3 | töltött; a városi lárma~S udvari pompa fogák azelőtt zabolán;
6408 1 | tarka mezők illatos asszonya~Udvarlásra magát nem piperézheti,~
6409 2 | kifut, öszverikoltja az udvart.~Egyik kérdi, mi baj? másik,
6410 3 | ládd, én külföldre nagy üggyel~Hajtogatom kecskéimet, ezt
6411 1 | Szívem, emelkedjél~Míg ügyed ártatlan,~Légy tántoríthatatlan;~
6412 1 | mikor a bárány ártatlan ügyéhez~A felsőbb hatalom jussát
6413 1 | Ő megy s tán rám sem ügyel,~Vagy talán csak a szemérem~
6414 1 | érdemesnek hogyha segítsz ügyén,~Hatalmas ember! szebb nevet
6415 1 | Bóldog lelkünk felibe nem ül.~Addig a szép természetben~
6416 1 | Hisz a ravaszság, a dühös üldözés,~ A nagyravágyás és
6417 1 | Sorsod, mikor még a nap is üldözi~ Könnyű habocskádat,
6418 1 | Lúd szárnyakkal is üldözik. ~És így csak kevesen jutnak
6419 1 | Manci velem szemközt üle,~ Mosolyogva rám tekinte,~
6420 2 | Mind lóra kap, aki csak ülhet,~Kergetik a Matyi hűlt nyomait,
6421 1 | várakozás,~Ráununk; mert ülni: ez nem hadakozás.~Egyszer
6422 1 | mutatott, arany~ Száján ült az igazság,~ S
6423 1 | szám izlése, csak veszteg ültél,~ Mégis mi rébzés e',
6424 1 | nyomát azonnal~Borfával ülteté be.~Áldott emlékezetben~
6425 1 | gonddal nyári virágtövet~ Ültetgető jámbor seregre.~ Ott,
6426 1 | S különös gonddal ültetgettem,~Már fejetek le kezd hajolni,~
6427 1 | bár,~ Avagy a tetőtlen üreg csúcsain jár,~A szakadhatatlan
6428 1 | a hordóm,~Ezt is ki kén ürítnünk.~Hogy a nagy Úr megáldjon,~
6429 1 | ágyára dűl,~ Hánykódik, ürög-forog,~Míg sok padláson keresztül~
6430 2 | ligetre, mezőre;~Addig az üstben víz legyen, és hadd égjen
6431 2 | szintugyanannyi fejérnép~Ütköze egymáshoz; nagy vólt egyszóval
6432 1 | Egy véres ütközet estvéjén serkent gondolatok ~
6433 3 | Bosszankodás a szívbe nem ütközik,~ Tisztán tekinthet
6434 2 | Hajdan ütlekkel magyarázták a mi atyáink,~
6435 2 | onnan sem tűz, sem víz nem ütötte ki többé;~És addig kunyorált,
6436 1 | határát~ Át nem ugordja. ~Hogy tehát a tél, tavasz,
6437 3 | kevélyen~ Játszanak s ugrálnak,~Mára grófné nagy cifrán~
6438 1 | Örömökben elkezdett fel s alá ugrálni,~Cigánykereket hányni, s
6439 1 | te menedéke,~Jó paripán ugratod,~ Pénzt adsz erszényébe,~
6440 1 | purgyé korába~Elvitte, s ugy nevelte a maga házába.~Szólna
6441 2 | hegyeket; más részről mint ugyanannyi~Nyársakat a távol helységek
6442 2 | annyin, tán jobbat is ennél.~Ugyde Uram! felel a siheder, jó
6443 2 | lehet az? Matyi így szóll. Úgye komázol?~Tíz lovat is veszek
6444 1 | Hát ti sok gazemberek, ugymond, mit akartok,~És éppen ma,
6445 2 | azólta~Pompásabb palotát újabb ízléssel emeltek,~A fala
6446 1 | mindjárt kipattant elébe.~Ez az ujj senkinek szegény nem árthatott:~
6447 1 | Az újj bor ~
6448 3 | húrokon~ Széltére bolygó ujjaim, amiként~ A rendre
6449 1 | reám mutat~ Márvány ujjaival, s int,~ Hogy menjek
6450 1 | kaszálnak,~Száraz karján az ujjak görbe-gurbán állnak.~Egy-két
6451 1 | megláttattuk,~Táborát s kastélyát ujjal mutogattuk.~Ágyúkat ereszténk
6452 1 | szenvedett~A kaszás, a szűre ujján~ Alva tisztel tégedet. ~
6453 2 | mérkéli. - Be kár, hogy öt ujjnyi hibázik;~Ám de hisz' e'
6454 1 | leszedve,~Majd hogy mutogatják újjokkal,~ Hogy fog függő gyémántotokkal~
6455 1 | Ez amúgy nagyjából béköté ujjomat,~S kivévén belőle két megtört
6456 1 | Szép növéstek megszűnt újúlni,~ Gyenge hajtástok kezd
6457 1 | körűltem;~ Minden újult, éledett,~ Minden
6458 1 | virágszál, nőtt is,~Érzékenységi újultak~ A pengő fal között
6459 1 | Bóldog, ki fákat űltet, ólt~ Ifjú legény korában,~
6460 1 | reménynél~ Sovárogni unalmas.~Mert addig a torkos elnyél,~
6461 1 | mert azoktól~ A Múzsák undorodnak.~Csak az emberi nemzetnek~
6462 1 | Áldottnak hirdetvén a kis unokának. ~Zeli ~Már az ilyen boldogság,~
6463 1 | Melyet gőzölög untalan. ~Nádtorzsok, s megavúlt
6464 1 | világi sok bajt~ Únva nyúgalmat óhajt.~
6465 1 | valóban kár.~Hanem ha az ur baja ollyan igen szörnyű,~
6466 3 | Bölcs és hatalmas föld ura a nevünk,~ S egy percig
6467 2 | szóval, hanem elsőbb~Földes urához fut bíró uram, és bejelenti,~
6468 2 | Ráróját; - Lassan, lassan, uraim! kiabálja;~Mellészöktet
6469 2 | bánjon valamennyi kegyetlen urakkal.~Ezt mondván, megtért a
6470 1 | a szegény legénynek~ Uraság a dolga,~Heverészhet kedvére,~
6471 1 | tudva van elöttünk,~Amely uraságoddal öszveköt bennünket,~Ajh
6472 1 | S neveti az arany jármos uraságot;~Ő a természetet szabadon
6473 1 | központra velem, s kérjük az ég urát,~ Hogy bóldog legyen
6474 1 | eszének.~De látom, hogy az úré olly csekély lábon jár,~
6475 3 | Nyilt rózsák helyébe,~Gróf urfiak térdelnek~ A grófné
6476 2 | erszénnyel tért meg Skorbuntzius úrhoz.~
6477 1 | Amott az együgy; itt ez az úri fény. -~ Sok a porig
6478 2 | bé ismét száját nagyságos uroknak?~Óldjuk meg szaporán. -
6479 2 | vagynak már. - Járja az úrral~A roppant tölgyest Matyi,
6480 2 | ekkor doktor Skorbuntzius úrtól~Ócska parókáját, spádéját,
6481 2 | elváltoztatni beszédét.)~A mi urunk, ki szegény, még vagy három
6482 2 | új módon gondolkozik a mi urunknak~Más izrombeli megpüföléséről.
6483 1 | Ama nemzetek vérében~ Úszkált világ zsivánnya,~Felpöffedt
6484 1 | efféle bóldogságnak~ Uszkálván közepette,~Egy ottan nőtt
6485 1 | Hajóm elmerül is:~ Úszva is reménylek,~ Reménylek,
6486 1 | akadályt célod eránt vivő~Útadban, kegyes Ámelim.~ Vedd
6487 3 | Szörnyű gerincen törtenek útakat?~ A kor határt
6488 1 | értelem,~ Mely mindég igaz útakon~Jár, a szép tudomány, a
6489 3 | nemes értelem,~ Útálatos járomba nem jár,~
6490 1 | öszveköt bennünket,~Ajh ne utálja meg mély tiszteletünket.~
6491 2 | Méltóságos uram! csak ezen vala útam,~Meg sem is állhatnám, hogy
6492 1 | Bajnoktalan vallás utánnad.~ Mely sok ezernyiszer
6493 1 | Magam is azonnal megyek utánnatok.~
6494 1 | por~Őgyelíté fel, hogy az útazónak~Mind szemét-száját bekeverje
6495 3 | virággal~ Játszadozván útjában;~Ő úgy szeret, azt fecsegte,~
6496 2 | embert;~Döbrögi jő hintón, útjából félre vonódik~Minden igaz
6497 1 | Éltünknek meredek vagy köves útjait~Símítnánk, gyönyörű részeiben
6498 1 | pálmát nevelni.~Dicsőség útjára töviseket raktak~A Múzsák,
6499 1 | láthatatlanból megláthatót tenni,~Útját, messzeségét, nagyságát
6500 1 | ki lehet tanúlni~Rendes útjokból. De mivel nem értünk~
6501 2 | valamely'k csak elől vagy utól volt,~Fusson az udvarból
6502 1 | Hogy haldoklott, utoljára~ Sohajtva rám nézett. ~
6503 1 | szeret, azt fogja szívem~ Utóljára érezni.~
6504 1 | Óh jer, reppents hozzá utólsó lehellet!~ Hiszen itt
6505 2 | szívét ért sebje miatt az utólsót~Elhergette. Mi az? Megdobban
6506 2 | szánakozás nélkűl megverte utólszor;~S erszénnyét a lúd árába
6507 1 | szemünkre, ma~ A fényes úttól mennyire távozánk,~
6508 1 | Keserűvé tehetjük;~Hogy útunkban dicsőséggel~ Csupán
6509 1 | Rajtad tanuljuk, mert ki-ki űzheti~ Közjóra célzó hivatalját~
6510 1 | bolygó tévelygésben~ Űzi nyugtát, mely régen eltűnt:~