Novella

 1 Kegyes|        iffiak, miért hogy otrombául, minden nemes tudományok nélkül
 2 Kegyes|             mint az víz, azaz voltál minden isteni félelem nélkül, nyaktőre
 3 Kegyes|       kévánságok szerint, felnevelik minden oktatás és tanítás nélkül.
 4 Kegyes|         legyen ezokáért Diocleciánus minden iffiaknak, sőt főképpen
 5 I     |      mestereket. És parancsolá, hogy minden késedelem nélkül eljönnének.
 6 I     |              tegyünk az nyoszolyának minden lába alá egy borostyalevelet,
 7 I     |            az haláltól. De hét napig minden napon egyszer kivisznek
 8 I     |          énnékem: lám én kész vagyok minden akaratodat megművelnem.
 9 I     |              testemet, néked ajánlom minden kévánságodra.~De Diocleciánus
10 I     |             megölette az ő édes fiát minden törvény nélkül, csak hértelen
11 II    |          nemes gyümölcsfa vala, mely minden esztendőben bőven terem
12 II    |              és orvossága vala. Mert minden betegek meggyógyultak vala
13 IV    |              igen felmagasztaltatnám minden nemzetségemmel.” És egy
14 V     |         Félti vala is őtet. Ezokáért minden este bészegezi vala az háznak
15 V     |              prengérbe szegezik vala minden embernek láttára, nagy szégyenségre.~
16 V     |         elaludt volna az nemesember, minden estve ellopá az felesége
17 V     |   paráznaságidnak az jutalmát vegyed minden embernek láttára.~Hallván
18 V     |              nem gondol avval. Hanem minden éjjel engemet hágy egyedől
19 V     |             és ártatlan volta: hanem minden embereknél ő vala vétkes.
20 VI    |            az többi nemesek közikbe, minden lakásokba, és az vitéz játékokra
21 VI    |             Midőn ezokáért ama vitéz minden marháját eltékozlotta volna,
22 VI    |          vala. És az vitéz megfüzeté minden adósságát, és esmét bőven
23 VI    |               és vontasd az városban minden utcánként. Valamely házban
24 VII   |  menyecskéjének fertelmessége miatt, minden marháját eladá, és elhagyván
25 VII   |          látom, hogy csak hejábavaló minden beszédem.~Mondá az császár:~-
26 VIII  |         teljességgel az császárt, és minden hatalom őnálok volna, parancsolatot
27 VIII  |        parancsolatot adának ki, hogy minden héten az nemesek és urak
28 VIII  | tulajdonítnak magoknak, és ők bírják minden országidat. Igen félek,
29 VIII  |              és meggazdagulsz belőle minden nemzetségeddel.~Elméne az
30 VIII  |    mindjárást megállának az források minden erekkel. És mondá az gyermek
31 VIII  |             vigyor, Isten elveszesse minden dolgaidat: neked és az te
32 VIII  |              akaratját művelnéje, és minden vétkeit szép beszéddel kibeszéli
33 IX    |               és együtt játszottatok minden kévánságtok szerint. De
34 IX    |        asztal mind megrakatott volna minden szerszámokkal és étkekkel
35 IX    |              kamorába, és felöltezék minden ékességiben, és lovokat
36 IX    |       hírem-nevem támadna belőle, és minden ember énrám vetne, hogy
37 IX    |              császárnak tiszti, hogy minden embert meghallgasson, és
38 IX    |        embert meghallgasson, és hogy minden dolgoknak igen jól végére
39 X     |            és hamarsággal készülének minden erejekkel arra az országra.
40 X     |              az országra. Ezt látván minden országok, megijedének az
41 X     |            az egyik:~- Hejába lészen minden munkánk, méglen az vizsla
42 X     |          képek, és hírré adják nékik minden ellenek való hadat.~Mikoron
43 X     |          mondhatnánk felségednek. Ha minden urak- és fejedelmeknél gazdagb
44 X     |    mindenkoron hírré tötték minékünk minden ellenségünknek tanácsit
45 X     |           ellenségünknek tanácsit és minden veszedelmes hadakot, melyek
46 X     |              azt, és zsákmányt tőnek minden marhájokban.~~És mondá az
47 X     |    felségednek az császári birodalom minden dicsőségeddel.~Megparancsolá
48 XI    |     tudományát megtanulhatnája, hogy minden doktorokat, Hypocratest
49 XI    |             megmondom tekegyelmednek minden titkomat, csak hogy kegyelmed
50 XI    |     orvosságokat csinála magának, és minden tudományát és mesterségét
51 XI    |             ez átkozott földet! Lám, minden embertől halálos bosszúságot
52 XII   |          király hamarsággal elindula minden népével. Látván ezt az rómaiak,
53 XV    |             ez világra. És példa lőn minden embereknek, melyből megtanulhatják,
54 XV    |         ígéretekben, végezésekben és minden dolgokban.~~És mondá az
55 XVI   |            felségedet sok esztendeig minden jóba.~Hallván az császár
56 XVI   |           nagy örömbe lőn az császár minden ő egész udvarával.~És Dioclecián
57 XVI   |         atyám! Minekelőtte megmondom minden szükségemet előtted és az
58 XVI   |            hozassa ide az császárnét minden ő leányival. És midőn jelen
59 XVI   |     megparancsolá, hogy az császárné minden leányival eljönne és jelen
60 XVI   |           tefelséged vonassa le róla minden ruháit, hogy mezítelen álljon
61 XVI   |            az császár, hogy levonnák minden ruháit róla. És mikoron
62 XVI   |            És mikoron levonták volna minden ruháit, hogy mezítelen ott
63 XVI   |               Hadd legyen nyilvábban minden ő vétke. Annakutána úgy
64 XVI   |              Mondá az császár:~- Oh, minden rendbéli asszonyállatok
65 XVII  |          ezokáért levelet néki, hogy minden halasztás nélkül hazajöjjen,
66 XVII  |            eszesen viselné magát, és minden reábízott dolgot hívséggel
67 XVII  |        királya gyűlést hirdete, hogy minden urak, főemberek, hercegek
68 XVII  |     feleségül adnám, és halálom után minden jószágomon örökessé birodalomban
69 XVII  |         király, egy bölcs embert, ki minden órába az te kérdésedre megfelelhet.
70 XVII  | drágakövekkel, arannyal, ezüsttel és minden drága császári öltezettel
71 XVII  |             Alexander:~- Kész vagyok minden kévánságodnak és parancsolatodnak
72 XVII  |       eszesen és bölcsen viseli vala minden dolgában magát, elannyira,
73 XVII  |          udvara és házanépe vala. És minden nap, mikor immár az ebédtől
74 XVII  |             az ebéd elkölt volna, és minden elvégeztetett volna, Ludovicus
75 XVII  |            leányának, Floren­tinának minden dolgok nyilván voltanak.~
76 XVII  |            Alexandernek haza kellene minden ok vétetlen menni. Kiből
77 XVII  |           elmenetelem, akarom inkább minden királyi gazdagságomat elveszteni.~
78 XVII  |              mondá:~- Oh, Alexander, minden dolgomba azmint lehet okoson
79 XVII  |        fekennék és parancsolná, hogy minden ok vétetlen hazasiess, hogy
80 XVII  |             Erre Ludovicus felelé:~- Minden kétség nélkül és késedelem
81 XVII  |              császárnak megköszönvén minden kegyelmességét, és sietséggel
82 XVII  |       Ludovicust?~Ő pedig megbeszélé minden módon, és megköszenvén.
83 XVII  |          őnálánál egyéb nem vala; és minden gyanuság nélkül Ludovicusnak
84 XVII  |           Amaz pedig mondá:~- Nemde, minden éjjel, mi üdőtől fogva engemet
85 XVII  |           volna az ország gondja, és minden birodalom ő hatalmába volna;
86 XVII  |         birodalom ő hatalmába volna; minden, valamit akara cselekedni
87 XVII  |      országba követeket elbocsátván, minden fő és tudós doktoroknak
88 XVII  |         doktoroknak parancsolá, hogy minden késedelem nélkül őhozzá
89 XVII  |             az Istennek akaratja, mi minden módon megkésértjük.~Mikoron
90 XVII  |       eszesen és tanácsból elkezdvén minden ő ellenségét meggyőzi vala.
91 XVIII |              a fiú, ki az ő atyjának minden tisztességgel vala, mindazáltal
92 XVIII |            sohasem hallottam. Ezután minden birodalmamat és országomat
93 Konyvn|            által őket meghatotta,~És minden álnokságra hajtotta.~Melynek
94 Konyvn|           gonoszsággal,~Álnoksággal, minden csalárdsággal.~Ezért pogány