Novella

 1 Kegyes|      kímíli az ő édes fiát, hanem bölcs mesterek tanítása alá adta.
 2 Kegyes|   felneveltetik oskolákban, avagy bölcs embereknél nemes tudományokban
 3 I     |        FIÁT, DIOCLECIÁNUST~AZ HÉT BÖLCS MESTEREKNEK~Vala régenten
 4 I     |     Ponciánus vala neve, eszes és bölcs ember. És ez vőn feleséget
 5 I     |         urunk! Vagynak Rómába hét bölcs mesterek, kiknek mások nincsen
 6 I     |           hozzája hínák azokat az bölcs mestereket. És parancsolá,
 7 I     |     nélkül eljönnének. Mikoron az bölcs mesterek megértötték volna
 8 I     |            Szóla először az egyik bölcs mester, Bancillás nevű,
 9 I     |       Szóla annakutána az második bölcs mester, Lentulus nevű, és
10 I     |      Szóla ennekutána az harmadik bölcs mester, kinek Cato vala
11 I     |           Szóla azután a negyedik bölcs mester, kinek Waldach vala
12 I     |            hogy ennyit ért és oly bölcs leszen, mint önmagam, avagy
13 I     |        Szóla annakutána az ötödik bölcs mester, Josephus nevű, és
14 I     |           Szóla azután az hatodik bölcs mester, Cleophas nevű, és
15 I     |           Szóla azután az hetedik bölcs mester, Joákim nevű, és
16 I     |           társaim.~Mikoron az hét bölcs mesterek elvégezték volna
17 I     |          őtet.~Hallván ezt az hét bölcs mesterek, térdet és főt
18 I     |           úton mennének, mondá az bölcs mester Cato az ő társainak:~-
19 I     |      község.~Hallván ezt az többi bölcs mesterek, mindnyájan dícsérék
20 I     |    szünetlen taníták vala őtet az bölcs és nemes tudományokban hét
21 I     |         hét esztendő, mondának az bölcs mesterek egymásnak:~- Jó
22 I     |         hét esztendőbe.~Felelé az bölcs mester Bancillás:~- Hogy-hogy
23 I     |    megkésértenünk őtet?~Felelé az bölcs mester, Cato:~- Mikoron
24 I     |   császárnak egy fia volna az hét bölcs mestereknél, kit nemes tudományokra
25 I     |         fia vagyon, messze az hét bölcs mestereknél, azt én is ugyan
26 I     |           ezokáért levelet az hét bölcs mestereknek, és az ő pecsétével
27 I     |         parancsolá fejükre az hét bölcs mestereknek, hogy pünkestre
28 I     |         avval jutott volna az hét bölcs mesterhöz, megolvassák az
29 I     |           forgását: látá, hogy az bölcs mesterek igazán töttenek
30 I     |          mentsen meg engemet az ő bölcs beszédével az haláltól.
31 I     |     haláltól.~Mikoron ezokáért az bölcs mesterek meglátták volna
32 I     |           pompasággal. Mikoron az bölcs mesterek megértötték volna,
33 I     |     tefelségednek fia, kit az hét bölcs mesterekre bíztál volt,
34 III   |   bánatban lőn.~~És Bancillás, az bölcs mester szóla az császárnak,
35 IV    |      azonképpen kenegetnék az hét bölcs mesterek tefelségedet az
36 IV    |      benne, meglátjátok!~Mondá az bölcs mester Lentulus az császárnak:~-
37 V     |         Mert tudod-é, mit mond az bölcs Salomon király? Hogy három
38 V     |            És mondá annakutána az bölcs mester az császárnak:~-
39 VI    |         őtet, elől találá őket az bölcs mester Cato, ki lovon jöve.
40 VI    |          néki, és mondának:~- Oh, bölcs és tisztelendő mester, tekegyelmed
41 VII   |       elhalasztotta az törvényt a bölcs mesternek példabeszédeért,
42 VII   |           még úgy jársz az te hét bölcs mesteriddel, mint egyszer
43 VIII  |     története~Valának egyszer hét bölcs mesterek Rómában, kik majd
44 VIII  |           miképpen az mostani hét bölcs mesterek is ügyeköznek cseleködni.
45 VIII  |         ezokáért mindjárást a hét bölcs mesterekért és elhivatá
46 VIII  |      etánok kiálta:~- Tisztelendő bölcs mesterek, kegyelmetek álljon
47 VIII  |  vesztheti, hanem felségednek hét bölcs mesteri vagynak, kik engemet
48 VIII  |         Felségednek is vagyon hét bölcs mestere. Ezek szép szót
49 VIII  |           találá őket az negyedik bölcs mester, Waldah nevű.~És
50 VIII  |           az császár, és mondá az bölcs mesternek:~- No, úgy akarnátok
51 VIII  | cselekedni, mint egyszer néminemű bölcs mesterek cselekedtenek egy
52 VIII  |           császárral.~És mondá az bölcs mester:~- Semmi gonoszt
53 VIII  |       Örömest meghallom.~Mondá az bölcs mester:~- Én is örömest
54 IX    |          vitézemmel.~~És mondá az bölcs mester az császárnak:~-
55 IX    |          mai napon az én fiam.~Az bölcs mester igen megköszöné ezt
56 IX    |          tefelségednél: de az hét bölcs mesterekért nincsen helyem
57 X     |    rómaiaknak. Az üdőben vala egy bölcs mester Rómába: Virgilius
58 X     |    Octavianus császárt?~Felelé az bölcs mester Josephus:~- Ha az
59 X     |       mert nemes erkölcsű és igen bölcs iffiú. És tudom, hogy efféle
60 X     |         fogházba.~És Josephus, az bölcs mester elkezdé és megbeszélé
61 XI    |        hogy fiamat megölessem; az bölcs mesterek pedig arra visznek
62 XII   |        testeit. Valának pedig hét bölcs mesterek, fő tanácsok Rómában;
63 XII   |           Eképpen szabadná meg az bölcs mester az ő csúfondáros
64 XII   |         őket Cleophas, az hatodik bölcs mester. És az egész nép
65 XII   |       hiszem, mert jeles beszédű, bölcs iffiú. Most jobb néki, ha
66 XIV   |        élhet. És csudálkozol az ő bölcs beszédin. És akkoron megmondja
67 XVII  |          az atya messzeföldre egy bölcs mesternek ajánlja, hogy
68 XVII  |         felséges uram király, egy bölcs embert, ki minden órába
69 XVII  |    szenvedjed az fájdalmot. Ím én bölcs és tudós orvosokat ez világ
70 XVII  |        őhozzá siessenek.~Nagy sok bölcs és tudós orvosdoktorok gyülekeznek
71 XVIII |         bírnya kezdé, és az ő hét bölcs mesteri mindenkor őkörüle
72 Konyvn|         sok közül kevesen az jók.~Bölcs Salomon az olyant megírta,~