Novella

 1 Kegyes|           kévánsága. Mert látja az császárné, hogy az császári birodalom
 2 Kegyes|       monstrum volt ezokáért ez az császárné.~Utólszor, ebből az históriából
 3 I     |         megbetegüle az ő anyja, az császárné. És mikoron megérzené, hogy
 4 I     |            és megadom.~És mondá az császárné:~- Érzem immár, hogy életemnek
 5 I     |           meghallotta volna ezt az császárné, az fal felé fordula, és
 6 I     |            élének együtt. És az új császárné nem fogada magzatot az császártól.
 7 I     |    tanítanának: ő magában kezde az császárné gondol­kodni és tanácskozni,
 8 I     |             mint tégedet.~Szóla az császárné az császárnak, és mondá:~-
 9 I     | meghallgatlak és megadom.~Mondá az császárné:~- Tudja azt tefelséged,
10 I     |         pedig meghallotta volna az császárné, hogy megjött volna az császár
11 I     |        akar velem szólni.~Mondá az császárné:~- Felséges uram, engedjed
12 I     |      atyjának.~Megfogá ezokáért az császárné Diocleciánusnak kezét, és
13 I     |       felele az császár fia. És az császárné esmét szólni kezde néki,
14 I     |         nem engedé azt néki. És az császárné megszólítá őtet, és mondá:~-
15 I     |  Diocleciánus elfordula előtte. Az császárné pedig megnyitá az kebelét,
16 I     |       megszabadulni.~Látván ezt az császárné, mondá neki:~- Szerelmes
17 I     |          ingerlésedet.”~Mikoron az császárné megolvasta volna az iffiú
18 I     |         énnékem: mi lele?~Mondá az császárné:~- Oh, szerelmes uram, felséged
19 I     |         pedig meghallotta volna az császárné, hogy az iffiút, az császár
20 I     |           igen? Mi lelt?~Felelé az császárné:~- Nem tudja-é felséged,
21 I     |        hértelen haragból.~Mondá az császárné:~- Felséges uram, ha sokáig
22 I     |     énnékem azt a példát.~Mondá az császárné:~- Ím megbeszélem.~ ~
23 II    |             ARBOR]~Első novella. A császárné első története~Vala Rómába
24 II    |          volna hozzá.~~És mondá az császárné Ponciánus császárnak:~-
25 III   |       Mikoron meghallotta volna az császárné, hogy meg nem ölték volna
26 III   |       bánkódol oly igen?~Felelé az császárné:~- Ingyen sem tudja felséged,
27 III   |            ezt e példát.~Felelé az császárné:~- Tegnap is mondottam egy
28 IV    |          APER]~Harmadik novella. A császárné második története~Vala egy
29 IV    |         néki.~~Ennekutána mondá az császárné Ponciánusnak:~- Vette felséged
30 IV    |           Eszembe vöttem.~Mondá az császárné:~- Megmagyarázom felségednek
31 IV    |          meg kell halnia.~Mondá az császárné:~- Ha felséged azt megműveli:
32 V     |       Mikoron meghallotta volna az császárné, hogy nem akasztották volna
33 V     |         soha nem hagylak.~Mondá az császárné:~- Az hatalmas Isten éltesse
34 V     |     énnékem ez históriát.~Mondá az császárné:~- Örömest megbeszélem felségednek.~ ~
35 VI    |            GAZA]~Ötödik novella. A császárné harmadik története~Vala
36 VI    |             És annakutána mondá az császárné az császárnak:~- Felséges
37 VI    |        vettem eszembe.~És mondá az császárné:~- Igen félek, hogy felségednek
38 VII   |       Mikoron meghallotta volna az császárné, hogy esmét megmeneködett
39 VII   |           el az törvényt.~Mondá az császárné:~- Ha felséged elhalasztotta
40 VII   |          Mint járt volt?~Felelé az császárné:~- Nem beszélem, mert látom,
41 VII   |           példabeszédet.~Felelé az császárné:~- Öremest megbeszélem immár.~ ~
42 VIII  |      SAPIENTES]~Hetedik novella. A császárné negyedik története~Valának
43 VIII  |        semmit nem látok.~Felelé az császárné:~- Ha felséged tanácsomat
44 VIII  |            gyermeket.~~És mondá az császárné az császárnak: eszedbe vetted-é,
45 VIII  |      beszélettél énnékem.~Mondá az császárné:~- Felségednek is vagyon
46 IX    |        őfelségét.~Hallván pedig az császárné, hogy nem ölték volna meg
47 IX    |     mondának:~- Felséges urunk! Az császárné elkészült, hogy az atyjához
48 IX    |          ne menj sehová.~Felelé az császárné és mondá:~- Bizony, így
49 IX    |            az históriát.~Felelé az császárné:~- Nem lehet, mert el kell
50 IX    |            elmenésednek.~Felelé az császárné:~- Ugyan is úgy vagyon:
51 X     |   VIRGILIUS]~Kilencedik novella. A császárné ötödik története~Az Octavianus
52 X     |          marhájokban.~~És mondá az császárné az császárnak:~- Eszébe
53 X     |       halni.~Felelé az asszony, az császárné:~- Felséged azt művelje,
54 XI    |         Midőn meghallotta volna az császárné, hogy megmenekedett volna
55 XI    |            mit műveljek?~Felelé az császárné:~- Szinte úgy jár felséged,
56 XI    |      öremest meghallanám.~Mondá az császárné:~- Ím, megbeszélem.~ ~
57 XII   |            Tizenegyedik novella. A császárné hatodik története~Vala egyszer
58 XII   |          Róma várast.~~És mondá az császárné az urának:~- Felséges uram,
59 XIII  |           meghallotta volna ezt az császárné, hogy esmét megmeneködett
60 XIII  |      szégyenbe kevernél.~Felelé az császárné:~- No, nem fogadsz szót,
61 XIII  |            az históriát.~Felelé az császárné:~- Ím megbeszélem felségednek.~ ~
62 XIV   |           Tizenharmadik novella. A császárné hetedik és utolsó története~
63 XIV   |            de hejába.~~És mondá az császárné az Poncius császárnak:~-
64 XVI   |     császár megparancsolá, hogy az császárné minden leányival eljönne
65 XVI   |          és jelen lönne. Eljöve az császárné nagy nehezen és bánkódva.
66 XVI   |        Felséged azt mondá, hogy az császárné igen szerette ezt e leányt.
67 XVI   |           szólni senkinek. Hogy az császárné engemet megvádolt felséged
68 XVI   |           reá akartad vonni?~És az császárné elejbe esvén, kegyelmet
69 XVII  |      közbül az császár mellé és az császárné mellé ülteték. Ki nagy víg