Novella

 1 I   |        ágyában fekennék, az ő fiáról kezde szorgalmason gondolkodni.
 2 I   |  bölcsességre tanítanának: ő magában kezde az császárné gondol­kodni
 3 I   |            az császárné esmét szólni kezde néki, és mondá:~- Én édes
 4 I   |        levette magáról. És fölszóval kezde kiáltani, mondván:~- Tolvaj,
 5 I   |           vitték volna halálra, igen kezde sírni. És estve bemenvén
 6 III |        szurdékból, és az bölcső felé kezde mászni. Hogy megmarná az
 7 III |              látná az kégyót: erősen kezde szökni és verdődni az rúdon,
 8 III |            felszekellvén, az kégyóra kezde menni. Az kégyó pedig ellene
 9 III |            hanyatt esék, és jajgatni kezde, mondván:~- Jaj, jaj, hová
10 III |              nemesember, igen nagyon kezde bánkódni, és leszállván
11 III |          elejbe ballaga, és legyezni kezde előtte az farkával; és öremet
12 III |          haláltól. És ottan jajgatni kezde, és mondá:~- Oh, bolondul
13 III |        császár fiát, igen keservesen kezde sírni és jajgatni. Mikoron
14 IV  |           egy juhász, ez gondolkodni kezde ő magába: „Vaj ha megölhetném
15 IV  |       várasban. Mert az nép kiáltani kezde: „Mi dolog ez? Egyetlen
16 V   |         Ennekokáért egyéb férfiaknál kezde kereskedni. Minekutána elaludt
17 V   |             de mindazonáltal zörgeni kezde.~És mondá néki az ura, az
18 V   |          beesését, mindjárt jajgatni kezde, és jajgatva aláfutamék
19 V   |            vala sokáig.~Végre szólni kezde, és mondá az urának:~- Vaj
20 V   |          beméne az kamorába, és igen kezde sírni és jajgatni és magát
21 VI  |            adósságát, és esmét bőven kezde költeni, szinte mint annakelőtte.~
22 VI  |          való üstben; és csodálkozni kezde rajta. És elmenvén, megmondá
23 VI  |              az egész nép könyörgeni kezde néki, és mondának:~- Oh,
24 VII |         eljöve az deák és kóltogatni kezde az ajtón. Az menyecske mindjárt
25 VII |              az ő drága madarát, fel kezde nézni, és láta egy lyukot
26 VII |       felhágott vala. És csudálkozni kezde rajta, mit állana ott az
27 VII |       alászálla onnét, és panaszolni kezde, mondván:~- Oh, kába és
28 VII |      haláltól, esmét igen keservesen kezde sírni és jajgatni, annyira,
29 VIII|           feleségével, hirtelen igen kezde sírni.~És mondá az asszony
30 IX  |         Hallván ezt, igen keservesen kezde sírni, és mondá:~- Kegyelmednek
31 IX  |             hogy mindjárt az béle ki kezde jőni. Látván ezt az vitéz,
32 IX  |       gonoszra magyarázza! - És igen kezde sírni, mondván: - Az mü
33 IX  |         asszony sírva, és könyörgeni kezde az urának, hogy kegyelmes
34 IX  |       nekivága, és az vér sebesen ki kezde jőni. És mindaddig nem kötteté
35 IX  |              És igen lassú beszéddel kezde az urának könyörgeni, mondván:~-
36 X   |          valamely ország tanácskozni kezde az rómaiak ellen, és hadat
37 X   |              rómaiak ellen, és hadat kezde készíteni és indítani ellenek:
38 X   |             ellenek: ottan csöngetni kezde az a kép, mely arra az országra
39 X   |         képnek homlokán, gondolkodni kezde ő magában: hogy-hogy volna
40 XI  |            nagyobb fügyelmetességgel kezde tanulni, annyira, hogy mindenképpen
41 XI  |           ezt Hypocrates, irigykedni kezde reá.~Lőn pedig, hogy az
42 XI  |             Hypocrates, és bélpoklos kezde lönni. És orvosságokat csinála
43 XI  |             volna, sírni és jajgatni kezde, és a haját ki kezdé szaggatni,
44 XI  |       szaggatni, és panaszolkodással kezde kiáltani, mondván:~- Jaj,
45 XII |         kiméne az várasból és szólni kezde az királlyal nagy bölcsen
46 XII |              esmét sírni és jajgatni kezde mind az egész váras. És
47 XIII|          házba hozzája, és trécselni kezde véle az Ádámnak dolgai felől.
48 XIII|    forgolódnék a tűz környül, a hasa kezde fájni. És egy nagy fa megé
49 XIII| gonoszságáért. Az menyecske kiáltani kezde valami embereknek hallatára,
50 XIV |            az vitézhöz; és kehénteni kezde az ablakban. Az vitéz hallván
51 XIV |               és az ő szűve gerjedni kezde szeretettel őhozzája. És
52 XIV |      ruhákban felöltezvén, és együtt kezde vigadni az vendégekkel.~
53 XIV |              ablakba üle, és varrani kezde. Azonközbe felérkezék a
54 XIV |         mindjárást sírni és jajgatni kezde és az hopmestert átkozni:
55 XIV |           őtet.~És az nép könyörgeni kezde neki, hogy igen sietne az
56 XV  |            ura kezében vala, és vére kezde járni az kezéből valamennyére.
57 XV  |            kesereg vala. És zörgetni kezde az hispán. Mondá az asszony:~-
58 XV  |         megfűtezett volna, beszéleni kezde az asszonnyal, és mondá:~-
59 XV  |        szömély volna, ottan gerjedni kezde az szűve hozzá, és mondá
60 XV  |              hat hónap múlva dagadni kezde nemes apácaasszonynak a
61 XVI |          mikoron az fia esmét szólni kezde az atyjának, nagy örömbe
62 XVI |            És az császár fia szólani kezde, és mondá:~- Felséges uram,
63 XVI |              elejbe esvén, kegyelmet kezde kérni. Mondá az császár:~-
64 XVI |            nagy szép hasonlatosságot kezde beszéleni, amint következik.~ ~
65 XVII|        király vala, az ajtón zörgeni kezde. Az ajtónálló pedig kijöve,
66 XVII|             az császárhoz. Tudakozni kezde és mondá:~- Kérlek tégedet,
67 XVII|         Alexander pedig mindjárt meg kezde gyógyulni. Az császár is
68 XVII|            nagy felszóval Florentina kezde jajgatni, mind az dajkákkal