Novella

 1 III |         pedig az nemesembernek az vitéz játékokhoz. Elhívá ezokáért
 2 III |          sebeit.~Mikoron pedig az vitéz játékot elvégezték volna,
 3 III |            eljöve az ura lovon az vitéz játékról. És megkérdé az
 4 VI  |  története~Vala egyszer egy nemes vitéz, kinek egy fia és két leánya
 5 VI  |         és két leánya vala. Ez ez vitéz igen kövély és bőv költségű
 6 VI  |           minden lakásokba, és az vitéz játékokra nagy sokat költ
 7 VI  |   megőriznéje.~Midőn ezokáért ama vitéz minden marháját eltékozlotta
 8 VI  |         mü jószágainkat.~Mondá az vitéz az fiának:~- No, találtam
 9 VI  |    azmennyit elbírnak vala. És az vitéz megfüzeté minden adósságát,
10 VI  |    annakelőtte.~Virradóra jöve az vitéz az toronyhoz, azkire bízták
11 VI  |           én kéncsemet.~Elméne az vitéz, az kéncsőrüző, és az toronyba
12 VI  |           elkezde esmét ama nemes vitéz szűkölködni az nagy lakások
13 VI  |           Azonközbe méne az őrüző vitéz az toronyhoz, hogy látná,
14 VI  |       kell őket ölni.~És az őrüző vitéz cselekedék ekképpen. És
15 VI  |  szégyentől. Szinte mint az nemes vitéz, ki inkább meg akara halni,
16 IX  |       Vala régenten egy vén nemes vitéz. És igen sokáig özvegy lőn.
17 IX  |        elejbe, és arra üle az vén vitéz, hogy fűteznék. És mikoron
18 IX  |           bársony paplonra; és az vitéz az tűz előtt ülne. Megkapá
19 IX  |         kezde jőni. Látván ezt az vitéz, mondá néki:~- Vaj mordály
20 IX  |           jeles paplont?~Mondá az vitéz:~- Drágább vala énnékem
21 IX  |       igen vígan lőnek.~Reggel az vitéz felkelvén, az barbélyhoz
22 IX  |        üdő még felkelni.~Mondá az vitéz:~- Mondok, kelj fel, mert
23 X   |           császárhoz. És az üdésb vitéz mondá az császárnak:~- Felséges
24 X   |      aranyat.~És mondá az második vitéz:~- Énrajtam immár az szer,
25 X   |         álmot láttál-é?~Felelé az vitéz:~- Bezzeg jót: mert az másik
26 X   |  megosztozának.~Mondá az harmadik vitéz is az császárnak:~- Felséges
27 X   |          mentenek volna, mondá az vitéz:~- Felséges császár! Bezzeg
28 X   |          ekképpen veszté az három vitéz el az drága tornyot mind
29 XIII|           üdőben Rómába egy nemes vitéz, ki immár koros vala. Ez
30 XIII|           száz forintot.~Mondá az vitéz:~- Megadom. Mely üdőben
31 XIII|          eljöve az másik császári vitéz, és szinte így jára az menyecskével,
32 XIII|     Annakutána eljöve az harmadik vitéz is, és az is szinte úgy
33 XIII|           hozzá jőne. És mindenik vitéz titkon tartá az dolgot.
34 XIII|           Így lehet: ím, mindenik vitéz hozzám jön az ő pénzével
35 XIII|         óra, ottan eljöve az első vitéz az száz forinttal. És mikoron
36 XIII|       kezdene menni, ottan az vén vitéz, az menyecskének az ura
37 XIII|   harmadikkal is.~És mondá az vén vitéz, az álnok menyecskének az
38 XIII|         Bátya, visszajött az holt vitéz, kit elvittél vala.~És a
39 XIII|         esmét visszajött a megölt vitéz!~És odaméne, és az harmadik
40 XIII|        zsákba, és mondá:~- Látom, vitéz uram, hogy versenyes vagy.
41 XIII|         az volna az előbbeli holt vitéz, kit annyiszor kihozott
42 XIII|           egybevesze az vén nemes vitéz a menyecskével. És megfenyegeté
43 XIV |    udvarába egy széptermetű jeles vitéz, szolgálatot keresvén. És
44 XIV |   kehénteni kezde az ablakban. Az vitéz hallván az kehentést, feltekénte
45 XIV |       onnét.~Bemenvén ezokáért az vitéz az királyhoz, kínálá az
46 XIV |            Azonközbe elérközék az vitéz.~Mondá az király:~- Későre
47 XIV |           jöttek utánam.~Mondá az vitéz:~- Felséges uram! Nem mi
48 XIV |   ezokáért hazamentenek volna, az vitéz, az új hopmester, mindjárást
49 XIV |        építed az házat.~Felelé az vitéz, az új hopmester:~- Felséges
50 XV  |        története~Vala egyszer egy vitéz, kinek egy igen szép felesége
51 XV  |       valamennyére. Látván ezt az vitéz, elijede és elhala: és mikoron
52 XV  | visszatérne az szolga, meghala az vitéz.~És mikoron megholt volna
53 XV  |          mikoron megholt volna az vitéz, nagy siralom és jajgatás
54 XV  |           szeretted vala az nemes vitéz uradat, az én jámbor szomszédomat,
55 XVII|    hazudott és vádolt, ez mai nap vitéz módra megvíván, az ő veszedelmével
56 XVII|         királynak udvarába egy fő vitéz felette igen kezdé a királynéasszonyt
57 XVII|    nálatok ebédellik.~Az szentelt vitéz erre felele és mondá:~-
58 XVII|      király az asztalhoz ülne, az vitéz az mosdót fogván, az királynak
59 XVII|       anyja kezéből az kendőt. Az vitéz mondá:~- Méltatlanok vagyunk-é
60 XVII|          fiuk, vagy nem? Mondá az vitéz:~- Felséges uram, volt egy,
61 XVII|       halállal holt volna meg?~Az vitéz felelé:~- Természet szerint
62 XVII|    titeket hazugoknak mondlak.~Az vitéz mondá:~- Felséges uram király,
63 XVII|        halála az ti fiatoknak?~Az vitéz mondá:~- Légy kegyelmes,