Novella

 1 I   |           akarsz, és ha lehetséges lészen, megművelem és megadom.~
 2 I   |            én fiamnak igen hasznos lészen, és megmented őtet az haláltól.
 3 I   |         alá adja, nyilván halálnak lészen fia.~Felelé az császár:~-
 4 I   |          élhet, bizony jeles ember lészen benne, és az nemes tudományokba
 5 I   | történhetik, hogy az meghaljon: ki lészen annakutána örökes az birodalomban?
 6 I   |         tőlem? Ha lehetséges dolog lészen, meghallgatlak és megadom.~
 7 I   |      sokáig élend, az igen ellenem lészen, és bánatnak miatta meg
 8 I   |        bizonyába tefelségednek úgy lészen dolga miatta, mint egyszer
 9 II  |            De tinéktek is ekképpen lészen dolgotok!~Felele Bancillás,
10 II  |        tanácsára, bizony gonoszban lészen dolgod, hogynem mint amaz
11 II  |         mert tefelséged hatalmában lészen e dolog.~Parancsolá ezokáért
12 III |       vádlásáért, bizony gonoszban lészen tefelségednek dolga, hogynem
13 III |          mostan is él. Nyilván úgy lészen felségednek dolga az te
14 IV  |            fiát, nyilván gonoszban lészen dolgod, mint egy ízben egy
15 IV  |  felségednek, azért ugyan kezedben lészen az te fiad, és azt művelheted
16 V   |         Bizony nagy tisztességedre lészen, és az te nemzetednek, mikoron
17 V   |        véled, jó uram! Immár végem lészen.~Azonnal béveté az nagy
18 V   |       nemzetinknek nagy szidalmára lészen. Bocsáss be ezokáért. Az
19 V   |        beszédére, sokkal gonoszban lészen felségednek dolga, hogynem
20 V   |       felséged ezt műveli, igen jó lészen. Én is igen köszönöm tefelségednek.~
21 V   |            semmi fogyatkozásod nem lészen, mert soha nem hagylak.~
22 V   |         igen félek, hogy végre így lészen dolgod, mint egyszer egy
23 VI  |          Mondá az fia:~- Bizony jó lészen, mert a császár anélkül
24 VI  |             Megválik, mint őrüzted lészen az én kéncsemet.~Elméne
25 VI  |       elbírunk, és elég költségünk lészen esmét, és ekképpen megtarthatjuk
26 VI  |        hogy felségednek szinte úgy lészen dolga az te fiaddal, mint
27 VI  |        annál több sincsen. Kicsoda lészen utána az örökös az császári
28 VI  |        vádlásáért: félek, hogy így lészen dolgod, mint egyszer lőn
29 VIII|           úgy tetszik, hogy jovára lészen felségednek. Azmint értem,
30 VIII|        félek, hogy felségednek úgy lészen dolga, mint egyszer egy
31 IX  |           és oktatásit, méglen úgy lészen tefelségednek dolga, mint
32 X   |           Mondá az egyik:~- Hejába lészen minden munkánk, méglen az
33 X   |             ha az ti dolgotok igaz lészen, tehát örömest veszem szolgálatotokat
34 X   |           szolgálatotokat és bőven lészen füzetéstek.~Felelének az
35 X   |     toronynak semmi nyavalyája nem lészen. De éjjel kell megásnunk,
36 X   |          feleségedért, nemkülönben lészen dolgod, mint Hypocratesnek
37 XI  |        hogy kihirdetném: eltemetve lészen nálam.~Mondá az királyné
38 XI  |            jobb és bölcsebb doktor lészen énnálamnál.” És megtekéllé
39 XII |      történhetik, hogy őmiatta úgy lészen dolgod, mint egyszer egy
40 XIII|           az harmadikat is. És így lészen mind az háromszáz forint
41 XIII|        vádlására, bizony gonoszban lészen dolgod, hogynem ez vén nemes
42 XIV |      Felséges uram, igen jó helyen lészen itt: mert szinte az kapuba,
43 XIV |       jószágot adok, és jargalásod lészen.~Felelé az hopmester:~-
44 XIV |        bizonyítja. Annakutána vége lészen ez vesződésnek.~Felelé az
45 XIV |           és megöleted fiadat, úgy lészen dolgod, mint egyszer egy
46 XV  |           hispán:~- Jere bátor, jó lészen.~És elmenének, és megnyiták
47 XVI |          leányival. És midőn jelen lészen, annakutána megmondom az
48 XVII|   bajvívásba mindenkor győzedelmes lészen vala. Elannyira, hogy immár
49 XVII|           ebből meggyógyulásom nem lészen.~Alexander esmét kérdé:
50 XVII|    féljetek, semmi nyavalyátok nem lészen. Ma az én országomba titeket