Novella

 1 I    |     gyermekét bevisszük Rómába, hogy ott neveljük: nem leszen jó.
 2 I    | Szentmártonnál vagyon egy szép kert, ott épütessünk egy boltos házat,
 3 I    |              fogadának, és megépüték ott az boltos házat, és az háznak
 4 II   |            ha megbeszélem, azonközbe ott kínra felakasztják az tefelségednek
 5 III  |             kégyó halva fekszik vala ott az bölcső mellett, mely
 6 V    |            ördegi játékot. De bezzeg ott künn fűtözzél, míglen elérköznek
 7 V    |              az nemesember:~- Bezzeg ott künn maradsz! Azt akarom,
 8 V    |      tekegyelmed.~Felelé az férje:~- Ott künn légy csak. Jusson eszedbe
 9 V    |              gyalázatjára nem akarok ott az prengérben pironkodni.
10 V    |            hitvány vigyor: mit jársz ott künn olyan üdőben? Mit kereskedel?
11 V    |            egyedől ágyamba, te pedig ott céderködél alá-fel az kurváknál.~
12 V    |           hogy én cselekedtem volna. Ott künn légy ezokáért, és pironkodjál
13 VII  |              kezde rajta, mit állana ott az lajtorja, és minek csinálták
14 VII  |     héjazatban? És felhágván, talála ott egy csöber vizet, kövecses
15 VIII |              és nagy kéncset találsz ott, és meggazdagulsz belőle
16 VIII |              Mikoron az hét mesterek ott mind meghallották és látták
17 IX   |           mikoron bemennek a kertbe, ott vagyon egy almafa, melyet
18 IX   |       lakodalomra, többen is lésznek ott. Mikoron ezokáért mindnyájan
19 IX   |         második karján is vágatá, és ott is ennyi vért bocsátata
20 IX   |           ágyra.~És mikoron ekképpen ott fekennék, inte az szolgálólánynak,
21 X    |                És ez kép sokáig álla ott. Végre juta egy papozlár,
22 X    |            megásták volna az helyét, ott is olyan tonna aranyat találának;
23 X    |            vagyon elásva.~És mikoron ott ástanak volna, megtalálák
24 XIII |       akaratját művelném; és mikoron ott kereskednék kebelemben,
25 XIII |      általüté őtet az hegyes tőrrel. Ott fekszik halva nálunk, és
26 XIII |            látá, hogy olyan holttest ott volna. És azt is a zsákba
27 XIII |         csinála környüle. És mikoron ott forgolódnék a tűz környül,
28 XIII |              nagy fa megé méne, hogy ott a természetnek szükségét
29 XIII |          szükségét tönné. És mikoron ott ülne, addig jöve egy katona
30 XIII |           tűz mellé méne, és fűtezék ott a tűznél. Azonközbe felkele
31 XIII |              a tűz mellé méne. Tehát ott látja az katonát! És mondá
32 XIV  |      városban, és az ablakban ülvén, ott varrogat vala.~Jöve pedig
33 XIV  |       feltekénte az ablakra, és látá ott a királynéasszonyt. És felette
34 XIV  |       egymással. Egyszer tehát, hogy ott jár vala az ablak alatt,
35 XIV  |            az királynéasszonyhoz. És ott erősen ölelgeték egymást
36 XIV  |             erdő mellett. És mikoron ott az árnyékban nyugodnának,
37 XIV  |          királynéasszonyt, hogy ő is ott lönne az vendégekkel, és
38 XIV  |      bemenvén az toronyba, megtalálá ott az királynéasszonyt, hogy
39 XIV  |            felméne az toronyba, hogy ott mulatna az ő szép királyné­
40 XV   |             ezt meg nem állhatom. Ám ott egy világot látok, odamegyek
41 XVI  |        minden ruháit, hogy mezítelen ott állana: - tehát az szép
42 XVII |       tengerbe egy kőszálra úsza, és ott harmadnapig étlen lőn. Harmadnap
43 XVII |          mikor egy hajóval eveznének ott elő, az iffiú éhség miatt
44 XVII |              az császár várához ért, ott sok bélpoklosok, fekélyesek
45 XVII |             és szegények ülnek vala, ott várván az császárnak alamizsnáját,
46 XVII |           vala. És mikor egy kevéssé ott ült volna, történet szerént
47 XVII |        Ludovicus császár megyen vala ott elő az ebédlőhelyre. Ki
48 XVII |       Alexanderért: bocsáss be, hogy ott az földen ülvén, az császár
49 XVIII|            az akasztófáig kivonák és ott felakaszták; és azután levevén,