| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avagy 32 avis 1 avval 12 az 3249 azaz 2 azelott 5 azért 52 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3249 az 1755 és 781 hogy 454 mondá | Heltai Gáspár Ponciánus császár históriájai IntraText - Concordances az |
Novella
1501 IX | igen vígan lőnek.~Reggel az vitéz felkelvén, az barbélyhoz 1502 IX | Reggel az vitéz felkelvén, az barbélyhoz méne, és mondá 1503 IX | barbélyhoz méne, és mondá az barbélynak:~- Tudsz-é eret 1504 IX | Tudsz-é eret vágni?~Mondá az borbély:~- Hiszen azért 1505 IX | vágni és gyógyítani.~Mondá az nemesember:~- No, hozz szerszámokat 1506 IX | mikoron hazajött volna, beméne az házba, ahol fekszik vala 1507 IX | házba, ahol fekszik vala az asszony. És mondá néki:~- 1508 IX | néki:~- Kelj fel.~Felelé az asszony:~- Nem üdő még felkelni.~ 1509 IX | üdő még felkelni.~Mondá az vitéz:~- Mondok, kelj fel, 1510 IX | kelj fel, mert üdő.~Felelé az asszony:~- Ha felkelek is, 1511 IX | is, mit műveljek?~Mondá az ura:~- Kelj fel, mert eret 1512 IX | eret vágnak rajtad, mind az két karodon.~Felelé az asszony:~- 1513 IX | mind az két karodon.~Felelé az asszony:~- Soha nem vágattam 1514 IX | vágattam én eret.~Mondá az ura:~- Úgy vagyon. Soha 1515 IX | nem vágattál. És szinte ez az oka, hogy megbolondultál. 1516 IX | rajtam? Előszer levágtad az én jeles és szerelmes almafámat. 1517 IX | almafámat. Annakutána megölted az én szerelmes szatinomat. 1518 IX | töttél rajtam tegnap mind az vendégek előtt. Ezek ez 1519 IX | ez nagy bolondságok mind az gonosz vértől vagynak: ezokáért 1520 IX | bosszúságokat rajtam.~És felkele az asszony sírva, és könyörgeni 1521 IX | sírva, és könyörgeni kezde az urának, hogy kegyelmes lönne 1522 IX | kegyelmes lönne hozzá. De mondá az ura:~- Könyöregj az Istennek, 1523 IX | mondá az ura:~- Könyöregj az Istennek, hogy ő megbocsássa 1524 IX | őtet egy székre, és kivoná az egyik karját, és mondá az 1525 IX | az egyik karját, és mondá az barbélynak:~- Jó szélesen 1526 IX | Jó szélesen vágd, hogy az gonosz vér kijöhessen.~És 1527 IX | gonosz vér kijöhessen.~És az barbély nekivága, és az 1528 IX | az barbély nekivága, és az vér sebesen ki kezde jőni. 1529 IX | be, méglen mind elhervada az orcája. Annakutána az második 1530 IX | elhervada az orcája. Annakutána az második karján is vágatá, 1531 IX | teljességgel elfehéredék az orcája. És igen lassú beszéddel 1532 IX | igen lassú beszéddel kezde az urának könyörgeni, mondván:~- 1533 IX | ezennel meghalok.~Mondá az ura:~- Vaj dacos kabala, 1534 IX | holt-elevenen feltéteté az ágyra.~És mikoron ekképpen 1535 IX | ekképpen ott fekennék, inte az szolgálólánynak, hogy az 1536 IX | az szolgálólánynak, hogy az anyját hozzája híná, mert 1537 IX | ezennel meghalna. Hallván ezt az anyja, igen örüle néki. 1538 IX | örüle néki. És mindjárást az leányához méne. Mikoron 1539 IX | leányához méne. Mikoron az anyját látta volna, mondá 1540 IX | mindjárást nem holtam belé.~Mondá az anyja:~- Szerető leányom, 1541 IX | vala, hogy ne tréfálnál az vén emberrel. Mert ha megbúsul, 1542 IX | őtet. Mert kemény harag az ő haragjok. No, ha meg akarsz 1543 IX | hozz oldozatot tőle.~Felelé az leánya:~- Ördeg elvigye 1544 IX | leánya:~- Ördeg elvigye az kurvafi papot és az több 1545 IX | elvigye az kurvafi papot és az több pilises agebeket!~De 1546 IX | megmaradhatnék, bizony megelégedném az én jámbor vén vitézemmel.~~ 1547 IX | vén vitézemmel.~~És mondá az bölcs mester az császárnak:~- 1548 IX | És mondá az bölcs mester az császárnak:~- Megértötte-é 1549 IX | Megértötte-é felséged az én példabeszédemet?~Felelé 1550 IX | példabeszédemet?~Felelé az császár:~- Jól megértöttem. 1551 IX | jeles példabeszéd.~Mondá az mester:~- Az én tanácsom 1552 IX | példabeszéd.~Mondá az mester:~- Az én tanácsom ez, felséges 1553 IX | ártatlan és bűntelen.~Felelé az császár:~- Bizonyos légy 1554 IX | meg nem hal ez mai napon az én fiam.~Az bölcs mester 1555 IX | ez mai napon az én fiam.~Az bölcs mester igen megköszöné 1556 IX | mester igen megköszöné ezt az császárnak, és Istennek 1557 IX | őfelségét.~Hallván pedig az császárné, hogy nem ölték 1558 IX | hogy nem ölték volna meg az császár fiát, veszteg hallgata, 1559 IX | veszteg hallgata, és beméne az kamorába, és felöltezék 1560 IX | szörzete, hogy titkon elmenne az ő atyjához. Látván ezt pedig 1561 IX | atyjához. Látván ezt pedig az vitézek, bemenének az császárhoz, 1562 IX | pedig az vitézek, bemenének az császárhoz, és mondának:~- 1563 IX | mondának:~- Felséges urunk! Az császárné elkészült, hogy 1564 IX | császárné elkészült, hogy az atyjához menjen. És igen 1565 IX | felségedtől.~Mikoron ezt az császár megértötte volna, 1566 IX | nagy sietséggel beméne az asszony házába, és mondá 1567 IX | hová akarnál menni?~Felelé az asszony:~- Atyámhoz megyek.~ 1568 IX | Atyámhoz megyek.~Mondá az császár:~- Azt tudtam én, 1569 IX | el ne menj sehová.~Felelé az császárné és mondá:~- Bizony, 1570 IX | szerettem tefelségednél: de az hét bölcs mesterekért nincsen 1571 IX | igen telhetetlen vala. És az római nemesség elevenen 1572 IX | eltemeté őtet, és megtölté az ő száját arannyal.~Felelé 1573 IX | száját arannyal.~Felelé az császár:~- Kérlek tégedet, 1574 IX | beszéld meg énnékem azt az históriát.~Felelé az császárné:~- 1575 IX | azt az históriát.~Felelé az császárné:~- Nem lehet, 1576 IX | maradhatok immár.~Mondá az császár:~- Távol legyen 1577 IX | császár:~- Távol legyen az. Mert gonosz hírem-nevem 1578 IX | vetne, hogy én volnék oka az te elmenésednek.~Felelé 1579 IX | te elmenésednek.~Felelé az császárné:~- Ugyan is úgy 1580 IX | tefelségednek beszédit.~Felelé az császár:~- Ez az császárnak 1581 IX | Felelé az császár:~- Ez az császárnak tiszti, hogy 1582 IX | menjen, minekelőtte kimondja az törvényt. Kérlek ezokáért, 1583 IX | kelljen ez ügyben művelnem az én fiammal.~Elkezdé ezokáért 1584 IX | fiammal.~Elkezdé ezokáért az históriát beszéleni az császárnak.~ ~ 1585 IX | ezokáért az históriát beszéleni az császárnak.~ ~ 1586 X | császárné ötödik története~Az Octavianus igen gazdag császár 1587 X | nagy kévánság vala benne az marhagyűtésre. Az üdőben 1588 X | benne az marhagyűtésre. Az üdőben az rómaiak sok országot 1589 X | marhagyűtésre. Az üdőben az rómaiak sok országot bírának 1590 X | országok pedig ellene támadának az rómaiaknak. Az üdőben vala 1591 X | támadának az rómaiaknak. Az üdőben vala egy bölcs mester 1592 X | bölcsességekkel meghaladá mind az többi mestereket. Kiváltképpen 1593 X | Kiváltképpen jeles vala az ördenges tudományba. Kérték 1594 X | tudományba. Kérték őtet az római polgárok, hogy az 1595 X | az római polgárok, hogy az ő tudományával megjelentené 1596 X | megjelentené nékik, mikoron az ellenség reájuk akarna jőni, 1597 X | azoknak. Virgilius megművelé az ő kívánságokat. És csinála 1598 X | képet, és állatá azokat az toronynak karimájába köres-környül, 1599 X | Középarányt pedig állatá az egyik képet, kinek egy aranyalmát 1600 X | ország tanácskozni kezde az rómaiak ellen, és hadat 1601 X | ellenek: ottan csöngetni kezde az a kép, mely arra az országra 1602 X | kezde az a kép, mely arra az országra néz vala az toronynak 1603 X | arra az országra néz vala az toronynak karimáján. Hallván 1604 X | toronynak karimáján. Hallván az rómabeliek az csöngetést, 1605 X | karimáján. Hallván az rómabeliek az csöngetést, ottan zászlót 1606 X | zászlót tőnek ki, mely arra az országra mutat vala és hamarsággal 1607 X | készülének minden erejekkel arra az országra. Ezt látván minden 1608 X | minden országok, megijedének az rómaiaktól, és senki nem 1609 X | ellenek támadni, miért hogy az képek mindjárt hírt tesznek 1610 X | mindjárt hírt tesznek vala az csöngetéssel az toronyba.~ 1611 X | tesznek vala az csöngetéssel az toronyba.~Csinála ismét 1612 X | tüzet, hogy annál fűteznének az szegények Rómába. Csinála 1613 X | Rómába. Csinála csak ottan az tűz mellett egy igen szép 1614 X | szép forrás-kutat is, hogy az szegények abból innának. 1615 X | szegények abból innának. Az tűz és kút között állata 1616 X | állata egy képet fel. Annak az homlokára ezt írá: „Azki 1617 X | papozlár, és megolvasván az írást az képnek homlokán, 1618 X | és megolvasván az írást az képnek homlokán, gondolkodni 1619 X | találok lábaid alatt. Ez az oka, hogy nem akarnád, hogy 1620 X | És egy doronggal úgy ütte az képet, hogy mindjárást ledőle. 1621 X | mindjárást ledőle. És mihelyt az kép ledőle, ottan megaluvék 1622 X | ledőle, ottan megaluvék az tűz, az forrás is megálla. 1623 X | ottan megaluvék az tűz, az forrás is megálla. Ez vala 1624 X | forrás is megálla. Ez vala az nagy kéncs, melyet a papozlár 1625 X | papozlár talála.~Mikoron ezt az szegények meglátták volna, 1626 X | meg kell halni annak, azki az képet ledőtette, és minket 1627 X | bosszúságokat műveltenek vala az rómaiak. Tanácskozni kezdének 1628 X | miképpen állhatnának bosszút az rómaiakon. Mondá az egyik:~- 1629 X | bosszút az rómaiakon. Mondá az egyik:~- Hejába lészen minden 1630 X | lészen minden munkánk, méglen az vizsla torony az képekkel 1631 X | méglen az vizsla torony az képekkel fenn vagyon: mert 1632 X | előállának egynéhányan az vitézek közül, és mondának:~- 1633 X | minékünk, ha mi elvesztjük az tornyot mind képestől?~Mondának 1634 X | mind képestől?~Mondának az királyok:~- Valamit tudtok 1635 X | tudtok kévánni.~Mondának az vitézek:~- Adjatok négy 1636 X | tonna aranyat minékünk.~Az királyok megadák nékik. 1637 X | megadák nékik. Elmenének az vitézek, és elvivék az négy 1638 X | Elmenének az vitézek, és elvivék az négy tonna aranyat. És mikoron 1639 X | tonna aranyat. És mikoron az Róma váras elejbe jutottanak 1640 X | jutottanak volna, elásák az egyik tonnát az kapu előtt 1641 X | elásák az egyik tonnát az kapu előtt éjjel. Annakutána 1642 X | éjjel. Annakutána bemenének az várasba.~És bemenvén, találá 1643 X | bemenvén, találá őket elő az császár, és köszenvén nékik, 1644 X | vagytok? És mit kerestek az mi várasunkban?~Felelének 1645 X | mi várasunkban?~Felelének az vitézek:~- Nézők vagyunk 1646 X | szolgáljuk felségedet.~Mondá az császár nékik:~- Megpróbálok 1647 X | Megpróbálok előszer bennetek; ha az ti dolgotok igaz lészen, 1648 X | lészen füzetéstek.~Felelének az vitézek:~- Felséges urunk, 1649 X | azmit megtalálunk: annak az felét kévánjuk.~Mondá az 1650 X | az felét kévánjuk.~Mondá az császár:~- Képes dolgot 1651 X | Jöjjetek velem.~És bevivé őket az palotába és önniek adata.~ 1652 X | Minekutána elvégezték volna az vacsorát, mondának az császárnak:~- 1653 X | volna az vacsorát, mondának az császárnak:~- Ha felségednek 1654 X | hadd menjünk nyugodni. Az üdésb közettünk álmot lát 1655 X | azt tefelségednek.~Felelé az császár:~- Bátor, menjetek 1656 X | láthasson.~Elmenének ezokáért az vitézek, és éjten-éjszaka 1657 X | vigadának, és csúfolkodának az császárral. Mikoron pedig 1658 X | volna, felkelének és menének az császárhoz. És az üdésb 1659 X | menének az császárhoz. És az üdésb vitéz mondá az császárnak:~- 1660 X | És az üdésb vitéz mondá az császárnak:~- Felséges uram! 1661 X | Jó álmot láttam ez éjjel. Az városnak kapuja előtt vagyon 1662 X | vagyon. És ásassuk meg.~Mondá az császár:~- Elmegyek veletek. 1663 X | igazat mondotok.~És mikoron az kapu elejbe mentenek volna, 1664 X | mentenek volna, elkezdék az ásást, és megtalálák az 1665 X | az ásást, és megtalálák az tonna aranyat. És kivonák 1666 X | aranyat. És kivonák azt az veremből. És látván azt 1667 X | néki, és megosztá vélek az aranyat.~És mondá az második 1668 X | vélek az aranyat.~És mondá az második vitéz:~- Énrajtam 1669 X | vitéz:~- Énrajtam immár az szer, én látok ez éjjel 1670 X | látok ez éjjel álmot.~Mondá az császár:~- Isten adja, hogy 1671 X | császárhoz jöttenek volna, mondá az császár:~- Jó álmot láttál-é?~ 1672 X | Jó álmot láttál-é?~Felelé az vitéz:~- Bezzeg jót: mert 1673 X | vitéz:~- Bezzeg jót: mert az másik kapu előtt is olyan 1674 X | tonna vagyon elásva.~És az császár hamarsággal kiméne 1675 X | És mikoron megásták volna az helyét, ott is olyan tonna 1676 X | is megosztozának.~Mondá az harmadik vitéz is az császárnak:~- 1677 X | Mondá az harmadik vitéz is az császárnak:~- Felséges uram, 1678 X | én is álmot látok.~Mondá az császár:~Áldott legyen az 1679 X | az császár:~Áldott legyen az óra, melyben hozzám jöttetek. 1680 X | láttál legyen.~Reggel, midőn az császárhoz mentenek volna, 1681 X | császárhoz mentenek volna, mondá az vitéz:~- Felséges császár! 1682 X | Bezzeg jó álmot láttam: mert az harmadik kapu előtt két 1683 X | ástanak volna, megtalálák az két tonna aranyat. És az 1684 X | az két tonna aranyat. És az császár igen örüle nékik, 1685 X | császár igen örüle nékik, és az egyik tonnát adá az vitézeknek, 1686 X | és az egyik tonnát adá az vitézeknek, és mondá:~- 1687 X | együtt látunk álmot.~Mondá az császár:~- Isten adja, hogy 1688 X | lássatok.~Reggel menének az vitézek az császárhoz, és 1689 X | Reggel menének az vitézek az császárhoz, és mondának 1690 X | tehát úgy mondjuk meg.~Mondá az császár:~- Siessetek véle, 1691 X | mondjátok meg.~Mondának az vitézek:~- Ama toronynak 1692 X | vitézek:~- Ama toronynak az fondamentoma alatt, melyen 1693 X | tiszta finum arany. Sok pedig az arany, nem tudjuk, hol talál 1694 X | hogy elvitessed.~Mondá az császár:~- Nem vehetjük 1695 X | torony ez Rómának.~Mondának az vitézek:~- Felséges uram, 1696 X | megássuk mesterségesen, hogy az toronynak semmi nyavalyája 1697 X | éjjel kell megásnunk, hogy az nép reánk ne tóduljon.~Mondá 1698 X | reánk ne tóduljon.~Mondá az császár:~- Bátor, menjetek 1699 X | megyek.~Elmenének ezokáért az vitézek, és megásák éjjel 1700 X | vitézek, és megásák éjjel az toronynak az egyik szegletit 1701 X | megásák éjjel az toronynak az egyik szegletit és istempeleket 1702 X | Annakutána tüzet rakának az istempelek alá, és elszekének 1703 X | istempelek alá, és elszekének az várasból. És mikoron immáron 1704 X | mérföldig mentenek volna az várastól, megégtek vala 1705 X | várastól, megégtek vala az istempelek, és az torony 1706 X | megégtek vala az istempelek, és az torony mindjárást eldőle 1707 X | képestől. És ekképpen veszté az három vitéz el az drága 1708 X | veszté az három vitéz el az drága tornyot mind képestől.~ 1709 X | Reggel egybegyűlének mind az fejedelmek, az urak és tanácsok 1710 X | egybegyűlének mind az fejedelmek, az urak és tanácsok az egész 1711 X | fejedelmek, az urak és tanácsok az egész várasból, és az császárra 1712 X | tanácsok az egész várasból, és az császárra menének és mondának 1713 X | néki:~- Mi dolog ez, hogy az drága torony eldőlt? Kicsoda 1714 X | ezt e nagy kárt?~Felelé az császár:~- Három hamis férfiu 1715 X | semmi kár nem lönne sem az toronyban, sem az képekben.~ 1716 X | lönne sem az toronyban, sem az képekben.~Mondának az római 1717 X | sem az képekben.~Mondának az római urak:~- Tehát oly 1718 X | Tehát oly igen szereted-é az aranyat, hogy drágább volt 1719 X | volt tenéked, hogynem mint az mi jelesb és hasznos tornyunk 1720 X | aranyba: ímé, mi megtöltjük az szájadat arannyal.~És megkapván, 1721 X | Annakutána eljövének véletlenül az királyok Rómára, és megostromlák 1722 X | Rómára, és megostromlák az várast, és megvevék azt, 1723 X | minden marhájokban.~~És mondá az császárné az császárnak:~- 1724 X | És mondá az császárné az császárnak:~- Eszébe vötte-é 1725 X | Eszébe vötte-é felséged az én példabeszédemet? Az képes 1726 X | felséged az én példabeszédemet? Az képes torony tefelségedet 1727 X | torony tefelségedet jegyzi az te eszeiddel. Méglen eszeiddel 1728 X | eszeiddel tanácskozol és bírod az országokat: senki kárt nem 1729 X | országokat: senki kárt nem tehet az te népeidnek. Ezt jól látja 1730 X | népeidnek. Ezt jól látja az tefelséged fia és az ő mesteri; 1731 X | látja az tefelséged fia és az ő mesteri; és azért példáznak 1732 X | valamiképpen megdúlhatnák az fejedet és kezekre vehetnének, 1733 X | tefelségeden, mind énrajtam és mind az országokon. Ezokáért lásd 1734 X | meg, mit művelsz.~És mondá az császár:~- Jeles példát 1735 X | ásnak vermet alám, mint az torony alá ástanak, melyet 1736 X | ezennel meg kell halni.~Felelé az asszony, az császárné:~- 1737 X | halni.~Felelé az asszony, az császárné:~- Felséged azt 1738 X | és épen marad felségednek az császári birodalom minden 1739 X | Megparancsolá ezokáért az császár, hogy kivinnék az 1740 X | az császár, hogy kivinnék az fiát és felakasztanák.~És 1741 X | midőn esmét kezdenék kivinni az császár fiát, hogy felakasztanák, 1742 X | felakasztanák, felzöndüle az egész város belé, mind: „ 1743 X | kivinnék őtet, elől találá őket az ötödik mestere, Josephus 1744 X | Josephus nevű. Mikoron az császár fia látta volna 1745 X | császár fia látta volna az ő mesterét, térdet-fejet 1746 X | térdet-fejet hajta néki. Mondá az mester az szolgáknak:~- 1747 X | hajta néki. Mondá az mester az szolgáknak:~- Ne siessetek 1748 X | siessetek oly igen véle, mert az császár elejbe sietek és 1749 X | jóakaratjából megszabadítom őtet ma az haláltól.~És midőn besietett 1750 X | És midőn besietett volna az udvarba, felméne az palotába 1751 X | volna az udvarba, felméne az palotába az császár elejbe 1752 X | udvarba, felméne az palotába az császár elejbe és köszene 1753 X | császár elejbe és köszene az császárnak.~Mondá az császár:~- 1754 X | köszene az császárnak.~Mondá az császár:~- Isten elveszesse 1755 X | engemet megcsalni, mint az vitézek megcsalták Octavianus 1756 X | Octavianus császárt?~Felelé az bölcs mester Josephus:~- 1757 X | bölcs mester Josephus:~- Ha az vitézek megcsalták Octavianus 1758 X | be, mint befogadsz.~Mondá az császár:~- Tehát jutalmat. 1759 X | Jutalmat! Nemde jó szóló vala az én fiam? És tenéked és a 1760 X | erőszakot akart művelni az lator.~Felelé az mester:~- 1761 X | művelni az lator.~Felelé az mester:~- Hogy mostan némálkodik 1762 X | szinte alkolmas üdőben.~Mondá az császár:~- Bizony öremest 1763 X | hallanám azt a históriát.~Mondá az mester:~- Én is öremest 1764 X | tefelséged előszer visszahozatja az ő fiát, és az fogházba téteti.~ 1765 X | visszahozatja az ő fiát, és az fogházba téteti.~Mondá az 1766 X | az fogházba téteti.~Mondá az császár:~- Ám hozzák vissza.~ 1767 X | érötte, és visszahozák őtet az fogházba.~És Josephus, az 1768 X | az fogházba.~És Josephus, az bölcs mester elkezdé és 1769 X | mester elkezdé és megbeszélé az császárnak az példabeszédet.~ ~ 1770 X | megbeszélé az császárnak az példabeszédet.~ ~ 1771 XI | XI Ò AZ ORVOS~[MEDICUS]~Tizedik 1772 XI | hogy meghaladja vala mind az orvosokat. Ennek egy barátja 1773 XI | elméjű vala, és igen tudós az orvosság dolgaiban; és arra 1774 XI | arra ügyeközik vala, hogy az egész orvosságnak tudományát 1775 XI | megértötte volna, eltitkolá az ő mesterséges tudományát 1776 XI | leendő volna. Mikoron Galenus az ő barátjának, Hypocratesnek 1777 XI | kezde reá.~Lőn pedig, hogy az magyari király küldene Hypocratesért, 1778 XI | és azt hozzáhivatá, hogy az ő fiát meggyógyítanája. 1779 XI | tőn választ egy levélben az királynak, hogy ő ezúttal 1780 XI | de miért hogy tudja vala az ő barátjának, Galenusnak 1781 XI | jeles voltát: őtet bocsátá az királyhoz, hogy az fiához 1782 XI | bocsátá az királyhoz, hogy az fiához látna. Mikoron az 1783 XI | az fiához látna. Mikoron az királyhoz jött volna, nagy 1784 XI | tisztességgel fogadá őtet az király; de az király csudálkozik 1785 XI | fogadá őtet az király; de az király csudálkozik vala 1786 XI | küldötte volna ő helyében. És az király megálla azon az beszéden.~ 1787 XI | És az király megálla azon az beszéden.~Annakutána beméne 1788 XI | Annakutána beméne Galenus az gyermeket látni. És midőn 1789 XI | midőn megtapogatta volna az gyermeknek ereit és az 1790 XI | az gyermeknek ereit és az vizeletet meglátta volna, 1791 XI | vizeletet meglátta volna, mondá az királyné asszonynak:~- Felséges 1792 XI | asszonynak:~- Felséges asszonyom, az tefelséged vizeletit és 1793 XI | tefelséged vizeletit és az királyét is meg kell nézegetnem, 1794 XI | meg kell nézegetnem, hogy az gyermek betegségét inkább 1795 XI | odaadhatjuk.~Reggel mikoron mind az kettőnek vizeletit megnézegetné, 1796 XI | megnézegetné, félfele hívá az királyné asszonyt Galenus, 1797 XI | kérdenem tefelségedtől: kicsoda az gyermek atyja?~Felelé az 1798 XI | az gyermek atyja?~Felelé az királyné asszony:~- Az uram, 1799 XI | Felelé az királyné asszony:~- Az uram, az király az atyja.~ 1800 XI | királyné asszony:~- Az uram, az király az atyja.~Mondá Galenus:~- 1801 XI | asszony:~- Az uram, az király az atyja.~Mondá Galenus:~- 1802 XI | megbocsássa énnékem: bizony nem az király az atyja.~Felelé 1803 XI | énnékem: bizony nem az király az atyja.~Felelé az királyné 1804 XI | király az atyja.~Felelé az királyné asszony:~- Lássad 1805 XI | Csak azt mondom, hogy nem az király az gyermek atyja. 1806 XI | mondom, hogy nem az király az gyermek atyja. Tisztességért 1807 XI | asszonyom, távol legyen az éntőlem, hogy kihirdetném: 1808 XI | eltemetve lészen nálam.~Mondá az királyné asszony:~- Az burgundiai 1809 XI | Mondá az királyné asszony:~- Az burgundiai herceg jött vala 1810 XI | egyszer uramhoz, a királyhoz. Az veté magát mellém, és egynéhányszor 1811 XI | néze szömembe; attól fog az gyermek lenni.~És mondá 1812 XI | felséged, én meggyógyítom az gyermeket.~És főze valami 1813 XI | És mindjárt meggyógyula az gyermek. És az király megajándékozá 1814 XI | meggyógyula az gyermek. És az király megajándékozá Galenust, 1815 XI | megajándékozá Galenust, de az királyné asszony titkon 1816 XI | És Galenus elbúcsúzván az királytól, hazaméne.~Mikoron 1817 XI | volna, megkérdé Hypocrates az Galenust:~- No, meggyógyítád-é 1818 XI | Galenust:~- No, meggyógyítád-é az gyermeket?~Felelé Galenus:~- 1819 XI | Hypocrates:~- Müvel gyógyítád az gyermeket?~Mondá Galenus:~- 1820 XI | nem jámbor, hanem kurva az anyja.~Mondá Galenus:~- 1821 XI | Ha ezt el nem vesztem az útból, majd-majd jobb és 1822 XI | hogy Hypocrates elméne az ő kertébe, és elhíná véle 1823 XI | jóillatú, még ide is érzem az illatját. Hajolj oda és 1824 XI | micsoda.~És Galenus kiássa az füvet. És mikoron továbbmentenek 1825 XI | aláhajolna, hogy kiásná az füvet, Hypocrates kivoná 1826 XI | füvet, Hypocrates kivoná az handzsárt, és általüté Galenust, 1827 XI | nem használa semmit véle. Az ő tanítványi is mindenfelől 1828 XI | látná Hypocrates, mondá az ő tanítványinak:~- Hozzatok 1829 XI | hánynák. És beléhánynák az füveket az vízbe. És mondá:~- 1830 XI | És beléhánynák az füveket az vízbe. És mondá:~- Sok lyukokat 1831 XI | mikoron megfúrták volna az csuport, egy csöpp víz sem 1832 XI | fiaim, immár látom, hogy az Istennek haragja vagyon 1833 XI | haragja vagyon rajtam, és hogy az Isten ő maga áll bosszút 1834 XI | íme száz lyukat furtanak az csuporban, mégis a füvek 1835 XI | fiaim, csak élne mostan az én barátom, Galenus, kit 1836 XI | kit én megöltem! Szánja az Isten, az mindjárást meggyógyítana 1837 XI | megöltem! Szánja az Isten, az mindjárást meggyógyítana 1838 XI | meggyógyítana engemet: de az Isten bosszút áll rajtam, 1839 XI | halnom.~És ezt mondván, az fal felé fordula, és ottan 1840 XI | ottan meghala.~~És mondá az mester az császárnak:~- 1841 XI | meghala.~~És mondá az mester az császárnak:~- Felséges uram, 1842 XI | vette-é felséged eszébe az én példabeszédemet? És hová 1843 XI | példabeszédemet? És hová menjen annak az ő értelme?~Mondá az császár:~- 1844 XI | annak az ő értelme?~Mondá az császár:~- Jól vettem eszembe.~ 1845 XI | Jól vettem eszembe.~Mondá az mester:~- Bizonyába mondom: 1846 XI | mondom: ha felséged megöleti az ő fiát az ő felesége beszédére, 1847 XI | felséged megöleti az ő fiát az ő felesége beszédére, nyilván 1848 XI | segítséggel lehet felségednek az te fiad, mint Galenus megsegíthette 1849 XI | gonosz lelkiesmérettel.~Mondá az császár:~- Bizony, ez mai 1850 XI | mai napon is megmenekedik az én fiam, és nem hal meg.~ 1851 XI | és nem hal meg.~Felelé az mester:~- Felséged igen 1852 XI | Midőn meghallotta volna az császárné, hogy megmenekedett 1853 XI | megmenekedett volna ezúttal is az császár fia, és hogy azt 1854 XI | asszonyállat! Adta volna az Isten, hogy soha ne jöttem 1855 XI | soha ne jöttem volna ki az atyámnak házából, bátor 1856 XI | örömben lakhattam volna az én atyámnak házába.~Mikoron 1857 XI | császár meghallotta volna az császárnénak kiáltását és 1858 XI | kiáltását és sírását, beméne az feleségének házába, és mondá 1859 XI | bánkódol oly igen?~Felele az:~- Hogy-hogy tudnék veszteg 1860 XI | ígérte vala énnékem.~Mondá az császár:~- Bizony nem tudok 1861 XI | hogy fiamat megölessem; az bölcs mesterek pedig arra 1862 XI | tudom, mit műveljek?~Felelé az császárné:~- Szinte úgy 1863 XI | egyszer egy király járt az ő hopmesterével.~Mondá az 1864 XI | az ő hopmesterével.~Mondá az császár:~- Hogy? Hogy járt 1865 XI | öremest meghallanám.~Mondá az császárné:~- Ím, megbeszélem.~ ~ 1866 XII | XII Ò AZ UDVARMESTER~[SENESCALCUS; 1867 XII | annyira, hogy reátekéntvén az asszonyállatok, mindjárt 1868 XII | éjjel egy várasban. És mondá az ő hopmesterének:~- Azmint 1869 XII | szép asszonyemberek vagynak az várasban. Szerezz éjjelre 1870 XII | hogy velem háljon.~Mondá az hopmester:~- Ez asszonynépek 1871 XII | pénzt adunk néki.~Mondá az király:~- Hozz csak egy 1872 XII | kell néki adnom.~Mikoron az hopmester ezt meghallotta 1873 XII | magában: „Eb a vére, szép pénz az ezer arany! Bizony ezt másnak 1874 XII | nem engedem.” És elméne az önnen feleségéhöz, ki igen 1875 XII | nyerhetnél minékünk.~Megkérdé az asszony:~- Müvel nyerhetném?~ 1876 XII | Müvel nyerhetném?~Mondá az ura, a hopmester:~- Az császár 1877 XII | Mondá az ura, a hopmester:~- Az császár azt kévánja, hogy 1878 XII | ígér néki; minek bocsátjuk az aranyat másnak kezébe? Jere 1879 XII | éjjel véle hálni.~Felelé az asszony néki:~- Hogy-hogy 1880 XII | aranyért? Bolondság volna, hogy az kevés aranyért mind az én 1881 XII | hogy az kevés aranyért mind az én tisztességemet, lelkemet 1882 XII | lelkemet elveszteném.~Mondá az hopmester:~- Kérlek, fogadj 1883 XII | fogadj szót. Ne bocsássuk az aranyat más ember kezébe. 1884 XII | mindéltig megbánod!~Ezt hallván az asszony, megijede az urától, 1885 XII | hallván az asszony, megijede az urától, és akaratja ellen 1886 XII | akarná művelni.~Hallván ezt az hopmester, beméne az királyhoz, 1887 XII | ezt az hopmester, beméne az királyhoz, és megmondá néki, 1888 XII | venni ezer forintnál.~Mondá az császár:~- Jól vagyon.~És 1889 XII | bésetétedett volna, elhozá az hopmester az önnen szép 1890 XII | volna, elhozá az hopmester az önnen szép feleségét a királynak. 1891 XII | királynak. Mikoron éjjel az tikok szólnának, felkele 1892 XII | tikok szólnának, felkele az hopmester, és beméne az 1893 XII | az hopmester, és beméne az császárhoz, és mondá néki:~- 1894 XII | megvirrad, tefelséged adja meg az aranyat az asszonynak és 1895 XII | tefelséged adja meg az aranyat az asszonynak és bocsád el, 1896 XII | asszonynak és bocsád el, hogy még az sötétben elmehessen tőled.~ 1897 XII | elmehessen tőled.~Felelé az császár:~- Eredj el csak. 1898 XII | Még dolgom vagyon véle.~És az hopmester megszomorodék 1899 XII | óra múlva esmét méne be az hopmester az császárhoz, 1900 XII | esmét méne be az hopmester az császárhoz, de az császár 1901 XII | hopmester az császárhoz, de az császár akkoron is elküldé 1902 XII | is elküldé őtet. Mikoron az hopmester látta volna, hogy 1903 XII | virradni, beméne sietséggel az császárhoz, és mondá:~- 1904 XII | világosulni, bocsásd el az asszonyt, mert nem jó, hogy 1905 XII | napvilágnál elmenjen tőled.~Felelé az császár:~- Eredj el, szegezd 1906 XII | Eredj el, szegezd be az ajtót, mert igen kedvelem 1907 XII | mert igen kedvelem ezt az asszonyt.~Mondá az hopmester:~- 1908 XII | kedvelem ezt az asszonyt.~Mondá az hopmester:~- Felséges uram, 1909 XII | uram, felséged bocsássa el az asszonyt, mert én feleségem.~ 1910 XII | mert én feleségem.~Mondá az császár:~- Nem hiszem azt! 1911 XII | Nem hiszem azt! Nyisd meg az ablakot, hadd lássam meg, 1912 XII | ablakot, hadd lássam meg, ha az.~És az hopmester megnyitá 1913 XII | hadd lássam meg, ha az.~És az hopmester megnyitá az ablakot; 1914 XII | És az hopmester megnyitá az ablakot; és az császár nézni 1915 XII | megnyitá az ablakot; és az császár nézni kezdé az asszonyt - 1916 XII | és az császár nézni kezdé az asszonyt - tehát az hopmesternek 1917 XII | kezdé az asszonyt - tehát az hopmesternek szép felesége!~ 1918 XII | igen megharagvék, és mondá az hopmesternek:~- Lator vagy, 1919 XII | latrul cselekedtél. Lator, az te jámbor feleségedet el 1920 XII | tehát felakasztatlak.~És az hopmesternek el kellene 1921 XII | hopmesternek el kellene szekni az országból. Az király pedig 1922 XII | kellene szekni az országból. Az király pedig magának tartá 1923 XII | király pedig magának tartá az hopmesternek feleségét, 1924 XII | tartá azt.~Annakutána elméne az király, és igen nagy néppel 1925 XII | igen nagy néppel megszállá az Róma várast és sokáig vítatá 1926 XII | annyira szorongatá őket, hogy az várasbeliek arra végezék, 1927 XII | fő tanácsok Rómában; és az polgárok hozzájok menvén, 1928 XII | előttünk: vagy oda kell adnunk az szent testeket, vagy az 1929 XII | az szent testeket, vagy az várast el kell vesztenünk.”~ 1930 XII | kell vesztenünk.”~Felelé az első mester:~- No, egy napig 1931 XII | egy napig megoltalmazom én az várast és az szent testeket.~ 1932 XII | megoltalmazom én az várast és az szent testeket.~Mondá az 1933 XII | az szent testeket.~Mondá az második mester:~- No, én 1934 XII | egy napig megoltalmazom.~Az többi is ugyanazont mondának.~ 1935 XII | is ugyanazont mondának.~Az király fenyegetni és ostromlant 1936 XII | fenyegetni és ostromlant kezdé az várast. És az első mester 1937 XII | ostromlant kezdé az várast. És az első mester kiméne az várasból 1938 XII | És az első mester kiméne az várasból és szólni kezde 1939 XII | várasból és szólni kezde az királlyal nagy bölcsen és 1940 XII | tőle. És elcsudálkozik vala az király az ő bölcsességén; 1941 XII | elcsudálkozik vala az király az ő bölcsességén; és aznap 1942 XII | bölcsességén; és aznap megállatá az ostromokat. És ekképpen 1943 XII | És ekképpen cselekedének az többi mesterek is naponként. 1944 XII | naponként. Hatod napon elmenének az polgárok az hetedik mesterhöz, 1945 XII | napon elmenének az polgárok az hetedik mesterhöz, és mondának 1946 XII | király ezen, hogy holnap az várast ostrommal akarja 1947 XII | holnap megszabadíthatod az várast, mint a többi mesterek 1948 XII | elmúlt napokban.~És mondá az mester:~- Meglátom, mit 1949 XII | tőrt vén kezébe, és felhága az toronynak tetejére, szinte 1950 XII | toronynak tetejére, szinte az felső gombra, és úgy köté 1951 XII | felső gombra, és úgy köté az fényes tőreket az nyakára, 1952 XII | úgy köté az fényes tőreket az nyakára, mintha mind az 1953 XII | az nyakára, mintha mind az két tőr kijőve az szájából. 1954 XII | mintha mind az két tőr kijőve az szájából. És forgatni kezdé 1955 XII | És forgatni kezdé magát az gomb felett az pávás-tollú 1956 XII | kezdé magát az gomb felett az pávás-tollú öltezetben; 1957 XII | öltezetben; és fénylenek vala az mezítelen tőrek. Mikoron 1958 XII | Mikoron meglátták volna az királynak népei, mindjárt 1959 XII | népei, mindjárt bemenének az királyhoz, és megbeszélék 1960 XII | királyhoz, és megbeszélék néki az igen nagy csudát, melyet 1961 XII | igen nagy csudát, melyet az toronynak tetején látának 1962 XII | látának vala; és mondának az királynak:~- Felséged lássa 1963 XII | királynak:~- Felséged lássa meg az nagy csudát az toronynak 1964 XII | lássa meg az nagy csudát az toronynak tetején. Netalántán 1965 XII | toronynak tetején. Netalántán az keresztyéneknek Istene jött 1966 XII | és ez forgatja szájában az éles tőreket, és bosszút 1967 XII | bosszút akar állani rajtunk az mi ügyeközetünkért. Ne maradjunk 1968 XII | maradjunk ezokáért itt.~Mikoron az király meglátta volna az 1969 XII | az király meglátta volna az csudát az toronynak tetején, 1970 XII | meglátta volna az csudát az toronynak tetején, megijede 1971 XII | innét, és menjünk vissza.~És az király hamarsággal elindula 1972 XII | minden népével. Látván ezt az rómaiak, mindjárást utánok 1973 XII | mindjárást utánok űzének és az seregnek nagyobb részét 1974 XII | királyostól. Eképpen szabadná meg az bölcs mester az ő csúfondáros 1975 XII | szabadná meg az bölcs mester az ő csúfondáros cselekedetével 1976 XII | csúfondáros cselekedetével az Róma várast.~~És mondá az 1977 XII | az Róma várast.~~És mondá az császárné az urának:~- Felséges 1978 XII | És mondá az császárné az urának:~- Felséges uram, 1979 XII | uram, megérté-e felséged az én példabeszédemet?~Felelé 1980 XII | példabeszédemet?~Felelé az császár:~- Megértöttem.~- 1981 XII | eszébe, mit cselekedett az hopmester az ő királyával? 1982 XII | cselekedett az hopmester az ő királyával? Maga mindeneket 1983 XII | felségedet megfoszthassa az császári birodalomtól. Ezokáért 1984 XII | úgy cselekedjék véle, mint az király cselekedék az ő hopmesterével. 1985 XII | mint az király cselekedék az ő hopmesterével. Ha felséged 1986 XII | hallotta-é felséged, mint csalák az mesterek az királyt Róma 1987 XII | mint csalák az mesterek az királyt Róma alatt: szinte 1988 XII | tefelségedet megcsalni és az ő álnokságokkal megölni. 1989 XII | mindennel bírhassanak.~Felelé az császár:~- Bizony mondom 1990 XII | holnapon meg kell halni az én fiamnak.~Jó reggel parancsolá 1991 XII | fiamnak.~Jó reggel parancsolá az ő szolgáinak, hogy kivinnék 1992 XII | szolgáinak, hogy kivinnék az ő fiát és felakasztanák.~ 1993 XII | felakasztanák.~Mikoron ezokáért az császár szolgái kivinnék 1994 XII | sírni és jajgatni kezde mind az egész váras. És elől találá 1995 XII | elől találá őket Cleophas, az hatodik bölcs mester. És 1996 XII | hatodik bölcs mester. És az egész nép könyörge az mesternek, 1997 XII | És az egész nép könyörge az mesternek, hogy besietne 1998 XII | mesternek, hogy besietne az császárhoz, és mindenképpen 1999 XII | lönne, hogy megszabadítaná az nemes és ártatlan iffiát, 2000 XII | iffiát, ki egyedől volna az országoknak és az egész