| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avagy 32 avis 1 avval 12 az 3249 azaz 2 azelott 5 azért 52 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3249 az 1755 és 781 hogy 454 mondá | Heltai Gáspár Ponciánus császár históriájai IntraText - Concordances az |
Novella
2001 XII | volna az országoknak és az egész császári birodalomnak 2002 XII | császári birodalomnak örökese. Az császár fia is térdet-főt 2003 XII | fia is térdet-főt hajta az mesternek.~Besiete ezokáért 2004 XII | mesternek.~Besiete ezokáért az Cleophas mester az császár 2005 XII | ezokáért az Cleophas mester az császár udvarába, és leszállván 2006 XII | udvarába, és leszállván az lóról, mindjárást az császár 2007 XII | leszállván az lóról, mindjárást az császár elejbe esék, és 2008 XII | és köszöne néki.~Felelé az császár:~- Isten elveszesse 2009 XII | elveszesse dolgaidat.~Mondá az mester:~- Felséges uram! 2010 XII | érdemlettem volna.~Mondá az császár:~- Ebet érdemlettél. 2011 XII | Mert néked adtam vala és az te társaidnak az én fiamat, 2012 XII | vala és az te társaidnak az én fiamat, ki jól szólhat 2013 XII | ezért kiküldöttem, hogy az latrot felakasszák. De bizony 2014 XII | sem meneködtek meg!~Felelé az mester:~- Hogy néma volna, 2015 XII | lófarkon hordozának, és az akasztófára felkötték.~Mondá 2016 XII | akasztófára felkötték.~Mondá az császár:~- Kévánnám hallani 2017 XII | Beszéld meg énnékem.~Mondá az mester:~- Ha felséged visszahozatja 2018 XII | Ha felséged visszahozatja az ő fiát az fogházba, tehát 2019 XII | visszahozatja az ő fiát az fogházba, tehát megbeszélem.~ 2020 XII | fogházba, tehát megbeszélem.~És az császár parancsolá, hogy 2021 XII | visszahoznák. És visszahozák őtet az fogházba. És az mester elkezdé 2022 XII | visszahozák őtet az fogházba. És az mester elkezdé és megbeszélé 2023 XII | mester elkezdé és megbeszélé az példabeszédet az császár 2024 XII | megbeszélé az példabeszédet az császár előtt.~ ~ 2025 XIII | szeret vala. Vala pedig az üdőben Rómába egy nemes 2026 XIII | szinte mint felséged kedveli az császárnét. Ez az szép menyecske 2027 XIII | kedveli az császárnét. Ez az szép menyecske valami hímvarrást 2028 XIII | lőn, mikoron ez egyszer az nyári házban ülne és varrana, 2029 XIII | varrana, igen szépen mondá az énekeket. És midőn az császárnak 2030 XIII | mondá az énekeket. És midőn az császárnak az egyik vitéze 2031 XIII | És midőn az császárnak az egyik vitéze azon előmenne, 2032 XIII | vitéze azon előmenne, megálla az utban és hallgatni kezdé 2033 XIII | utban és hallgatni kezdé az éneklést; és feltekintvén, 2034 XIII | és feltekintvén, meglátá az menyecskét, hogy igen szép 2035 XIII | volna. És ottan meggerjede az ő szűve, és felméne az házba 2036 XIII | meggerjede az ő szűve, és felméne az házba hozzája, és trécselni 2037 XIII | és trécselni kezde véle az Ádámnak dolgai felől. Végre 2038 XIII | éjjel veled háljak?~Felelé az:~- Adj száz forintot.~Mondá 2039 XIII | Adj száz forintot.~Mondá az vitéz:~- Megadom. Mely üdőben 2040 XIII | üdőben jőjjek hozzád?~Felelé az menyecske:~- Szinte kilenc 2041 XIII | estve. De hozd el véled az száz forintot!~És az elméne. 2042 XIII | véled az száz forintot!~És az elméne. Annakutána eljöve 2043 XIII | elméne. Annakutána eljöve az másik császári vitéz, és 2044 XIII | vitéz, és szinte így jára az menyecskével, mint az első. 2045 XIII | jára az menyecskével, mint az első. És annak tíz órára 2046 XIII | tíz órára ada célt, hogy az száz forinttal hozzá jőne. 2047 XIII | jőne. Annakutána eljöve az harmadik vitéz is, és az 2048 XIII | az harmadik vitéz is, és az is szinte úgy jára az menyecskével, 2049 XIII | és az is szinte úgy jára az menyecskével, mint az első 2050 XIII | jára az menyecskével, mint az első és az második. Ennek 2051 XIII | menyecskével, mint az első és az második. Ennek pedig tizenegy 2052 XIII | tizenegy órára ada célt, hogy az száz forinttal hozzá jőne. 2053 XIII | mindenik vitéz titkon tartá az dolgot. Hogy egyik sem érti 2054 XIII | Hogy egyik sem érti vala az másiknak az ő dolgát.~Minekutána 2055 XIII | sem érti vala az másiknak az ő dolgát.~Minekutána az 2056 XIII | az ő dolgát.~Minekutána az álnokságos lator menyecske 2057 XIII | megszegődött volna mind az három vitézzel, elméne az 2058 XIII | az három vitézzel, elméne az ő urához, az nemes vén vitézhez, 2059 XIII | vitézzel, elméne az ő urához, az nemes vén vitézhez, és mondá 2060 XIII | szegények vagyunk.~Felelé az ura:~- Szódat megfogadom.~ 2061 XIII | Szódat megfogadom.~Mondá az menyecske:~- Megszegődtem 2062 XIII | és hogy mindenik elhozza az ő száz forintját. Ezokáért 2063 XIII | Ezokáért ezt akarnám, hogy az háromszáz forint mienk lehetne, 2064 XIII | nem hálnának vélem, mert az vitézek erős legények és 2065 XIII | győzném őket farral.~Mondá az ura:~- Hogy-hogy lehetne 2066 XIII | Hogy-hogy lehetne ez?~Mondá az álnok menyecske:~- Így lehet: 2067 XIII | mindenik vitéz hozzám jön az ő pénzével az hagyott órára. 2068 XIII | hozzám jön az ő pénzével az hagyott órára. Te pedig 2069 XIII | hagyott órára. Te pedig az én házamba légy az hegyes 2070 XIII | pedig az én házamba légy az hegyes tőreddel az ajtó 2071 XIII | légy az hegyes tőreddel az ajtó megett, és mikoron 2072 XIII | ajtó megett, és mikoron az első eljő, mindjárt üsd 2073 XIII | eljő, mindjárt üsd által az hegyes tőrrel. És bevonszuk 2074 XIII | azt a kamorába, elvévén az pénzt tőle. Annakutána az 2075 XIII | az pénzt tőle. Annakutána az másodikat; azután az harmadikat 2076 XIII | Annakutána az másodikat; azután az harmadikat is. És így lészen 2077 XIII | harmadikat is. És így lészen mind az háromszáz forint miénk.~ 2078 XIII | háromszáz forint miénk.~Felelé az ura:~- Félelmes dolog ez. 2079 XIII | kelletik érette halnunk.~Mondá az álnok menyecske:~- Ne félj, 2080 XIII | találom, hogy eltemessük az dolgot, hogy senki meg ne 2081 XIII | hogy senki meg ne tudja.~És az ura engede az ő tanácsának.~ 2082 XIII | tudja.~És az ura engede az ő tanácsának.~Mikoron kilencet 2083 XIII | tanácsának.~Mikoron kilencet ütne az óra, ottan eljöve az első 2084 XIII | ütne az óra, ottan eljöve az első vitéz az száz forinttal. 2085 XIII | ottan eljöve az első vitéz az száz forinttal. És mikoron 2086 XIII | száz forinttal. És mikoron az menyecske házába be kezdene 2087 XIII | be kezdene menni, ottan az vén vitéz, az menyecskének 2088 XIII | menni, ottan az vén vitéz, az menyecskének az ura az ajtó 2089 XIII | vén vitéz, az menyecskének az ura az ajtó megett állván, 2090 XIII | az menyecskének az ura az ajtó megett állván, általüté 2091 XIII | megett állván, általüté őtet az hegyes tőrrel. És bevonák 2092 XIII | hegyes tőrrel. És bevonák az holttestet az kamorába, 2093 XIII | És bevonák az holttestet az kamorába, elvévén az száz 2094 XIII | holttestet az kamorába, elvévén az száz forintot. Annakutána 2095 XIII | Annakutána tíz órakort az másik vitézzel is úgy cselekedtek. 2096 XIII | cselekedtek. Tizenegy órakort az harmadikkal is.~És mondá 2097 XIII | harmadikkal is.~És mondá az vén vitéz, az álnok menyecskének 2098 XIII | És mondá az vén vitéz, az álnok menyecskének az ura:~- 2099 XIII | vitéz, az álnok menyecskének az ura:~- Meggyünk, szerelmesem? 2100 XIII | halálnak lészünk fiai.~Mondá az menyecske:~- Ne légy szorgalmatos.~ 2101 XIII | szorgalmatos.~És kiméne az utcára, és elhivatá az bátyját, 2102 XIII | kiméne az utcára, és elhivatá az bátyját, ki egyik vala az 2103 XIII | az bátyját, ki egyik vala az elrendelt őrizők között, 2104 XIII | éjjel tíz órakor jöve hozzám az császárnak vitézi közül 2105 XIII | véle tusakodnám, eljöve az uram, és mindjárást általüté 2106 XIII | mindjárást általüté őtet az hegyes tőrrel. Ott fekszik 2107 XIII | hová elrejtsük őtet.~Felelé az bátyja:~- Bizony nem kis 2108 XIII | hoza egy zsákot néki, és az egyik holttestet, melyet 2109 XIII | melyet elővontanak vala, az zsákba bújtatá, és hátára 2110 XIII | hátára vévén azt, kivivé és az Tiberis folyóvízbe rázá 2111 XIII | rázá azt. És visszajöve az húgához, és mondá:~- Ez 2112 XIII | mondá:~- Ez oda vagyon. Az Tiberis folyóvíz elvitte.~ 2113 XIII | megjöve, más testet vonata elő az urával. És mondá az bátyja:~- 2114 XIII | elő az urával. És mondá az bátyja:~- Igen szomjúhozom.~ 2115 XIII | Igen szomjúhozom.~Mondá az húga:~- Ím egy palack bort 2116 XIII | mondá:~- Bátya, visszajött az holt vitéz, kit elvittél 2117 XIII | Tiberis mellett egy követ köte az nyakára, és behányá azt 2118 XIII | Visszajövet esmét borért méne az menyecske, és esmét befutamék, 2119 XIII | megölt vitéz!~És odaméne, és az harmadik testet is bebújtatá 2120 XIII | harmadik testet is bebújtatá az zsákba, és mondá:~- Látom, 2121 XIII | És vállára vévén, kivivé az hegyoldalba az erdőre, és 2122 XIII | vévén, kivivé az hegyoldalba az erdőre, és egy fához kötvén 2123 XIII | ülne, addig jöve egy katona az úton egy lovon. És mikoron 2124 XIII | teljességgel megvirrad.~És leszálla az lóról, és megköté az lovat 2125 XIII | leszálla az lóról, és megköté az lovat az út mellett, és 2126 XIII | lóról, és megköté az lovat az út mellett, és a tűz mellé 2127 XIII | mellé méne. Tehát ott látja az katonát! És mondá néki:~- 2128 XIII | Kicsoda vagy?~Felelé az:~- Vitézlő ember vagyok, 2129 XIII | vagyok, és virradóra bemegyek az várasba.~Mondá ez:~- Ördeg 2130 XIII | kihordanom.~És agyonveré az katonát egy szekercével, 2131 XIII | szekercével, tudván, hogy az volna az előbbeli holt vitéz, 2132 XIII | szekercével, tudván, hogy az volna az előbbeli holt vitéz, kit 2133 XIII | annyiszor kihozott volna az húga házától. És a tűzbe 2134 XIII | házától. És a tűzbe hányá az katonának is a testét.~Nem 2135 XIII | sok üdő múlva egybevesze az vén nemes vitéz a menyecskével. 2136 XIII | menyecskével. És megfenyegeté az menyecskét az ő gonoszságáért. 2137 XIII | megfenyegeté az menyecskét az ő gonoszságáért. Az menyecske 2138 XIII | menyecskét az ő gonoszságáért. Az menyecske kiáltani kezde 2139 XIII | három vitézt?~Hallván ezt az emberek, bemondák az császár 2140 XIII | ezt az emberek, bemondák az császár udvarába. És az 2141 XIII | az császár udvarába. És az császár mindjárt elkülde 2142 XIII | mindjárt elkülde és megfogatá az szép menyecskét mind urastól. 2143 XIII | menyecskét mind urastól. És az menyecske mindjárást megvallá 2144 XIII | menyecske mindjárást megvallá az vitézeknek halálát, müvelhogy 2145 XIII | vitézeknek halálát, müvelhogy az ura megölte volna őket.~ 2146 XIII | törvényt tétete reájok. És az urát lófarkon hordozák, 2147 XIII | urát lófarkon hordozák, és az akasztófa alá vivén, felakaszták 2148 XIII | vivén, felakaszták őtet. Az asszonynak pedig fejét vevék.~ 2149 XIII | pedig fejét vevék.~Ez vala az nagy álnokságnak és csalárdságnak 2150 XIII | a példabeszédet?~Felelé az császár:~- Jól.~Mondá az 2151 XIII | az császár:~- Jól.~Mondá az mester:~- Bizony, ha felséged 2152 XIII | Bizony, ha felséged megöleti az ő fiát a tefelséged feleségének 2153 XIII | vén nemes vitéznek!~Felelé az császár:~- No, bizonyos 2154 XIII | Mikoron meghallotta volna ezt az császárné, hogy esmét megmeneködett 2155 XIII | esmét megmeneködett volna az császár fia az haláltól, 2156 XIII | megmeneködett volna az császár fia az haláltól, esmét az császárra 2157 XIII | császár fia az haláltól, esmét az császárra futamék, sírással 2158 XIII | nyavalyásért, állani.~Mondá az császár:~- Isten megoltalmazzon 2159 XIII | szégyenbe kevernél.~Felelé az császárné:~- No, nem fogadsz 2160 XIII | egyszer egy király járt az ő hopmesterével.~Mondá az 2161 XIII | az ő hopmesterével.~Mondá az császár:~- Mint járt volt 2162 XIII | volt véle? Öremest hallanám az históriát.~Felelé az császárné:~- 2163 XIII | hallanám az históriát.~Felelé az császárné:~- Ím megbeszélem 2164 XIV | rekeszté szép feleségét, és az toronynak kolcsait mindenkoron 2165 XIV | toronynak kolcsait mindenkoron az zsebbe viseli vala. Az asszony 2166 XIV | mindenkoron az zsebbe viseli vala. Az asszony pedig ezen igen 2167 XIV | bánkódik vala. Nappal pedig az ablakon kinéz vala az utcára 2168 XIV | pedig az ablakon kinéz vala az utcára az városban, és az 2169 XIV | ablakon kinéz vala az utcára az városban, és az ablakban 2170 XIV | az utcára az városban, és az ablakban ülvén, ott varrogat 2171 XIV | varrogat vala.~Jöve pedig az király udvarába egy széptermetű 2172 XIV | szolgálatot keresvén. És mikoron az torony mellett elmenne szolgáival, 2173 XIV | királynéasszony, és meggerjede az ő szűve szeretettel az vitézhöz; 2174 XIV | meggerjede az ő szűve szeretettel az vitézhöz; és kehénteni kezde 2175 XIV | vitézhöz; és kehénteni kezde az ablakban. Az vitéz hallván 2176 XIV | kehénteni kezde az ablakban. Az vitéz hallván az kehentést, 2177 XIV | ablakban. Az vitéz hallván az kehentést, feltekénte az 2178 XIV | az kehentést, feltekénte az ablakra, és látá ott a királynéasszonyt. 2179 XIV | felette igen csudálkozék az ő szépségén, és az ő szűve 2180 XIV | csudálkozék az ő szépségén, és az ő szűve gerjedni kezde szeretettel 2181 XIV | onnét.~Bemenvén ezokáért az vitéz az királyhoz, kínálá 2182 XIV | Bemenvén ezokáért az vitéz az királyhoz, kínálá az királyt 2183 XIV | vitéz az királyhoz, kínálá az királyt szolgálatjával. 2184 XIV | királyt szolgálatjával. Mondá az király őmagában:~- Jeles 2185 XIV | vehetem ennek.~És szörzé az vitézt huszonöt lóra.~És 2186 XIV | keresésében. De mindenkoron az toronynak ablaka alá megyen 2187 XIV | alá megyen vala mórálni. Az királynéasszony pedig csak 2188 XIV | tehát, hogy ott jár vala az ablak alatt, az királynéasszony 2189 XIV | jár vala az ablak alatt, az királynéasszony az bal csöcsét 2190 XIV | alatt, az királynéasszony az bal csöcsét megmutatá néki, 2191 XIV | egy cédulácskát vete néki az ablakról. Abban pedig megtanítá 2192 XIV | ablakról. Abban pedig megtanítá az vitézt, mit cselekedjék, 2193 XIV | kiment volna véle, hanem csak az udvarbéli inasak. Mondá 2194 XIV | udvarbéli inasak. Mondá az király az úton:~- Nem tudom, 2195 XIV | inasak. Mondá az király az úton:~- Nem tudom, hol járnak 2196 XIV | Nem tudom, hol járnak az uraim, hogy nem megyen senki 2197 XIV | nem megyen senki velünk. Az én vitézem is nincsen itt.~ 2198 XIV | itt.~Azonközbe elérközék az vitéz.~Mondá az király:~- 2199 XIV | elérközék az vitéz.~Mondá az király:~- Későre jöttek 2200 XIV | Későre jöttek utánam.~Mondá az vitéz:~- Felséges uram! 2201 XIV | dolga volna, hogy ugyan az udvarban laknék, és szünetlen 2202 XIV | felségedre, és üdején jelentené az vitézeknek a tefelségednek 2203 XIV | üdőben jelen volnának.~Mondá az király:~- Semmirekellő az 2204 XIV | az király:~- Semmirekellő az hopmester. Ezokáért innét 2205 XIV | csináltass magadnak házat az udvarban, valahol szereted.~ 2206 XIV | ezokáért hazamentenek volna, az vitéz, az új hopmester, 2207 XIV | hazamentenek volna, az vitéz, az új hopmester, mindjárást 2208 XIV | hopmester, mindjárást elhívatá az kőműveseket és az ácsokat 2209 XIV | elhívatá az kőműveseket és az ácsokat és meghagyja nékik, 2210 XIV | és meghagyja nékik, hogy az kapu mellett való torony 2211 XIV | mint a királynéasszony az cédulában azelőtt megtanította 2212 XIV | építeni kezdenének, eljöve az király, és mondá:~- Igen 2213 XIV | Igen hitvány helyre építed az házat.~Felelé az vitéz, 2214 XIV | építed az házat.~Felelé az vitéz, az új hopmester:~- 2215 XIV | házat.~Felelé az vitéz, az új hopmester:~- Felséges 2216 XIV | lészen itt: mert szinte az kapuba, és az egész udvarba 2217 XIV | mert szinte az kapuba, és az egész udvarba vigyázhatok 2218 XIV | ki be- és kimegyen.~Mondá az király:~- Ez is jó.~Megépítteté 2219 XIV | házat a torony mellett, hogy az toronynak az egyik fala 2220 XIV | mellett, hogy az toronynak az egyik fala az ő házának 2221 XIV | toronynak az egyik fala az ő házának az egyik hosszú 2222 XIV | egyik fala az ő házának az egyik hosszú fala lőn.~És 2223 XIV | mikoron megkészült volna az ház, elbocsátá mind a kőműveseket, 2224 XIV | egytől megválva, kit behíva az végső boltba, és mondá néki:~- 2225 XIV | ajándékot adnék tenéked.~Felelé az kőműves:~- Vagyon hitem.~ 2226 XIV | Vagyon hitem.~És megesküvék az hopmesternek, hogy veszteg 2227 XIV | mindjárást általlyukasztá. Az hopmester ada egy gira aranyat 2228 XIV | és avval elbocsátá.~És az hopmester bebúvék a toronyba 2229 XIV | hopmester bebúvék a toronyba az királynéasszonyhoz. És ott 2230 XIV | mikoron megelégedtenek volna, az királynéasszony ada egy 2231 XIV | királynéasszony ada egy aranygyűrőt az hopmesternek ajándékba, 2232 XIV | hopmesternek ajándékba, hogy az lönne az ő szeretetinek 2233 XIV | ajándékba, hogy az lönne az ő szeretetinek az jele. 2234 XIV | lönne az ő szeretetinek az jele. És az hopmester esmét 2235 XIV | szeretetinek az jele. És az hopmester esmét kibúvék 2236 XIV | esmét kibúvék a toronyból az ő házába. És a királynéasszony 2237 XIV | nagy szőnyeget függeszte az lyuk elejbe.~És ezt e gyönyerűséges 2238 XIV | vala gyakorta egymással, az hopmester a királynéasszonnyal.~ 2239 XIV | Történék egyszer, hogy az király kiméne vadászni. 2240 XIV | sokáig vadásztanak volna az hévségben, leszállának a 2241 XIV | mellett. És mikoron ott az árnyékban nyugodnának, elaluvék 2242 XIV | nyugodnának, elaluvék a hopmester az fűben a király mellett. 2243 XIV | kinyújtotta volna, meglátta az király az hopmester ujján 2244 XIV | volna, meglátta az király az hopmester ujján a gyűrőt, 2245 XIV | ujján a gyűrőt, és megesmeré az gyűrőt, hogy az volna, melyet 2246 XIV | megesmeré az gyűrőt, hogy az volna, melyet ő az királynéasszonynak 2247 XIV | hogy az volna, melyet ő az királynéasszonynak adott 2248 XIV | királynéasszonynak adott volna az első elháláskort. És mondá 2249 XIV | első elháláskort. És mondá az hopmesternek:~- Hol vetted 2250 XIV | olyan gyűrőm vala.~Felelé az hopmester:~- Egy húgom adta 2251 XIV | vadásztanak volna, mondá az hopmester az ő szolgáinak:~- 2252 XIV | volna, mondá az hopmester az ő szolgáinak:~- Ha az király 2253 XIV | hopmester az ő szolgáinak:~- Ha az király megkérd, hová mentem: 2254 XIV | mentem: mondjátok néki, hogy az álom után a hideg kezdett 2255 XIV | házába és bebúvék a toronyba az királynéasszonyhoz, és mondá:~- 2256 XIV | mondá:~- Szerelmes szűvem, az király meglátta az gyűrőt 2257 XIV | szűvem, az király meglátta az gyűrőt az ujjamban, és megkérdé, 2258 XIV | király meglátta az gyűrőt az ujjamban, és megkérdé, hol 2259 XIV | a királynéasszony eltévé az gyűrőt egy ládába.~Mikoron 2260 XIV | a toronyba és megnyitván az ajtókat, mondá az királynéasszonynak:~- 2261 XIV | megnyitván az ajtókat, mondá az királynéasszonynak:~- Szerető 2262 XIV | Szerető feleségem, hozd elő az gyűrőt, melyet az első elháláskor 2263 XIV | hozd elő az gyűrőt, melyet az első elháláskor néked adtam 2264 XIV | elháláskor néked adtam vala, hogy az én tehozzád való jóakaratomnak 2265 XIV | örökké való jele lönne.~Mondá az királynéasszony:~- Metszen 2266 XIV | Metszen felséged véle?~Felelé az király:~- Öremest meglátnám.~ 2267 XIV | a királynéasszony elméne az ládához, és megnyitván azt, 2268 XIV | és megnyitván azt, kivévé az gyűrőt, és adá azt a királynak. 2269 XIV | királynak. Látván a király az gyűrőt, mondá:~- Bezzeg 2270 XIV | szinte olyan gyűrőt láték ma az hopmester ujjában; és azt 2271 XIV | bocsásd meg.~És kiméne az toronyból.~Annakutána jövének 2272 XIV | ebédet készíte. És kéré az királynéasszonyt, hogy ő 2273 XIV | királynéasszonyt, hogy ő is ott lönne az vendégekkel, és vigadna 2274 XIV | vigadna vélek. És mikoron az vendégek eljöttenek volna, 2275 XIV | eljöttenek volna, eljöve az királynéasszony is, szép 2276 XIV | és együtt kezde vigadni az vendégekkel.~Mikoron hallotta 2277 XIV | Mikoron hallotta volna az király az sípszókat, megkérdé 2278 XIV | hallotta volna az király az sípszókat, megkérdé szolgáitól: 2279 XIV | mi dolog volna? Mondának az királynak: „Jeles emberek 2280 XIV | jöttenek a hopmesterhöz az ő hazájából, azokkal vigadik 2281 XIV | azokkal vigadik mostan.” Mondá az király:~- No, én is odamegyek, 2282 XIV | És mikoron bejött volna az házba, felszekellék az hopmester, 2283 XIV | volna az házba, felszekellék az hopmester, és leülteté az 2284 XIV | az hopmester, és leülteté az királyt az vendégek mellé. 2285 XIV | és leülteté az királyt az vendégek mellé. És az királynéasszony 2286 XIV | királyt az vendégek mellé. És az királynéasszony vén egy 2287 XIV | királynéasszony vén egy kappant az tálból, és tevé azt a király 2288 XIV | Reátekénte, és elcsudálkozik vala az ő szépségén, és gondolá, 2289 XIV | asszony, szinte olyan, mint az én feleségem.~- Kicsoda 2290 XIV | feleségem.~- Kicsoda ez az asszony?~Felelé az hopmester:~- 2291 XIV | Kicsoda ez az asszony?~Felelé az hopmester:~- Felséges uram: 2292 XIV | reánézni.~Mikoron elkölt volna az ebéd, mindjárást felkele 2293 XIV | ebéd, mindjárást felkele az király. És könyörge az hopmester 2294 XIV | felkele az király. És könyörge az hopmester a királynak, hogy 2295 XIV | tovább akarna mulatni; de az király mondá:~- Nem lehet, 2296 XIV | lassan alá kezdene menni: az királynéasszony beméne az 2297 XIV | az királynéasszony beméne az boltba, és a toronyba búvék 2298 XIV | által. És ruháit leveté, és az heti ruhákba öltezék mindjárást. 2299 XIV | ruhákba öltezék mindjárást. És az ablakba üle, és varrani 2300 XIV | Azonközbe felérkezék a király az toronyba, és igen megnézegeté 2301 XIV | toronyba, és igen megnézegeté az závárokat: és mind épen 2302 XIV | találá őket. És bemenvén az toronyba, megtalálá ott 2303 XIV | toronyba, megtalálá ott az királynéasszonyt, hogy az 2304 XIV | az királynéasszonyt, hogy az ablakban varrana. És ölelgetni 2305 XIV | löttem vala hozzád. Mert ma az hopmesternél voltam ebéden, 2306 XIV | hopmesternél voltam ebéden, ez az ő szeretőjét is hozta vala 2307 XIV | asszonyállat oly hasonló volt volna az másikhoz, mint az vala tehozzád. 2308 XIV | volna az másikhoz, mint az vala tehozzád. Úgy kelék 2309 XIV | hogy megbocsáss.~És mondá az királynéasszony:~- Nem nagy 2310 XIV | másikhoz hasonló.~Mikoron ezt az játékot egynéhány esztendeig 2311 XIV | egynéhány esztendeig űzte volna az hopmester az királynéasszonnyal, 2312 XIV | űzte volna az hopmester az királynéasszonnyal, egybetanácskozának, 2313 XIV | egymással el akarnának menni az hopmesternek hazájába. És 2314 XIV | hazájába. És a hopmester beméne az királyhoz, és mondá néki:~- 2315 XIV | nemzetségemhöz kell látnom.~Mondá az király:~- Maradj itt, ím 2316 XIV | jargalásod lészen.~Felelé az hopmester:~- Felséged eleget 2317 XIV | kérek felségedtől.~Mondá az király:~- Megadom, valamit 2318 XIV | Megadom, valamit kérsz.~Mondá az hopmester:~- Felséged adjon 2319 XIV | Felséged adjon levelet, hogy az én szeretőmet, kit felséged 2320 XIV | elvihessem velem haza.~Mondá az király:~- Vidd el szabadon.~ 2321 XIV | És a hopmester eltakarítá az királynéasszony kéncsét, 2322 XIV | királynéasszony kéncsét, mind az ő maga gyűjtött kéncsét 2323 XIV | a királytól, elvivé véle az királynéasszonyt a hajóba, 2324 XIV | kelvén, a király felméne az toronyba, hogy ott mulatna 2325 XIV | toronyba, hogy ott mulatna az ő szép királynéasszonyával. 2326 XIV | mikoron megnyitotta volna az tornyot: tehát csak az helye 2327 XIV | volna az tornyot: tehát csak az helye vagyon. És mikoron 2328 XIV | helye vagyon. És mikoron az toronyban széllyel keresködnék, 2329 XIV | szőnyeget felemelte volna, látá az nagy lyukot, melyben be- 2330 XIV | sírni és jajgatni kezde és az hopmestert átkozni: de hejába.~~ 2331 XIV | átkozni: de hejába.~~És mondá az császárné az Poncius császárnak:~- 2332 XIV | És mondá az császárné az Poncius császárnak:~- Hallá-é 2333 XIV | császárnak:~- Hallá-é felséged az példabeszédet? Igen hiszen 2334 XIV | szinte mint a király hűn az hopmesternek: de félek, 2335 XIV | szégyenbe ejtsenek.~Felelé az császár:~- Légy békességes: 2336 XIV | Légy békességes: holnap az nap, hogy meg kell halni 2337 XIV | nap, hogy meg kell halni az én fiamnak.~Reggelre kelve 2338 XIV | Reggelre kelve esmét parancsolá az császár, hogy kivigyék az 2339 XIV | az császár, hogy kivigyék az ő fiát felakasztani. És 2340 XIV | És mikoron látta volna az városbeli nép, hogy kivinnék, 2341 XIV | őtet. És elől találá őket az hetedik mester, Joachim, 2342 XIV | igen vén vala. Látván azt az császár fia, térdet-főt 2343 XIV | térdet-főt hajta néki. És az mester szóla nékik, és mondá:~- 2344 XIV | hogy megszabadítom őtet.~És az nép könyörgeni kezde neki, 2345 XIV | kezde neki, hogy igen sietne az császárhoz, és mentené meg 2346 XIV | császárhoz, és mentené meg az nemes iffiat. Az Joachim 2347 XIV | mentené meg az nemes iffiat. Az Joachim mester siete az 2348 XIV | Az Joachim mester siete az császár elejbe, és leesvén 2349 XIV | előtte, köszene néki. Felelé az császár:~- Isten elveszesse 2350 XIV | elveszesse dolgaidat.~Mondá az mester:~- Mit vétettem valaha 2351 XIV | valaha felségednek?~Felelé az császár:~- Nem vétettél? 2352 XIV | vétettél? Néked ajánlottam vala az én fiamat, és az te társaidnak, 2353 XIV | ajánlottam vala az én fiamat, és az te társaidnak, hogy oktatnátok 2354 XIV | ővéle egyetembe!~Felelé az mester:~- Felséges uram! 2355 XIV | Felséges uram! Nem néma az tefelségednek fia. Ihol 2356 XIV | addig élhet. És csudálkozol az ő bölcs beszédin. És akkoron 2357 XIV | lészen ez vesződésnek.~Felelé az császár:~- Ha ez így lönne, 2358 XIV | megelégedném véle.~Mondá az mester:~- Felséged higgye 2359 XIV | mester:~- Felséged higgye az én beszédemet. De ha el 2360 XIV | vitéznek dolga lőn, mikoron az ő feleségének vérét látta 2361 XIV | vérét látta volna.~Mondá az császár:~- Mint lőn annak 2362 XIV | dolga? Öremest hallanám az históriát.~Felelé az mester:~- 2363 XIV | hallanám az históriát.~Felelé az mester:~- Megbeszéleném 2364 XIV | mester:~- Megbeszéleném az históriát, ha felséged visszahozatná 2365 XIV | ha felséged visszahozatná az ő fiát az fogházba.~És az 2366 XIV | visszahozatná az ő fiát az fogházba.~És az császár 2367 XIV | az ő fiát az fogházba.~És az császár elkülde, és visszahozatá 2368 XIV | elkülde, és visszahozatá az fiát. És az Joachim mester 2369 XIV | visszahozatá az fiát. És az Joachim mester elkezdé és 2370 XIV | mester elkezdé és megbeszélé az császárnak az példabeszédet.~ ~ 2371 XIV | megbeszélé az császárnak az példabeszédet.~ ~ 2372 XV | XV Ò AZ ÖZVEGY~[VIDUA]~Tizennegyedik 2373 XV | játszadozának egymással; és az asszonyi állat az kockát 2374 XV | egymással; és az asszonyi állat az kockát vetvén, az kezét 2375 XV | állat az kockát vetvén, az kezét üté az késbe, mely 2376 XV | kockát vetvén, az kezét üté az késbe, mely az ura kezében 2377 XV | kezét üté az késbe, mely az ura kezében vala, és vére 2378 XV | vala, és vére kezde járni az kezéből valamennyére. Látván 2379 XV | valamennyére. Látván ezt az vitéz, elijede és elhala: 2380 XV | és mikoron elájult volna, az felesége vízzel megöntené 2381 XV | kell halnom, hogy láttam az én szerelmes feleségemnek 2382 XV | eljönne, és meggyóntatná az urát, és Urat adna néki. 2383 XV | minekelőtte visszatérne az szolga, meghala az vitéz.~ 2384 XV | visszatérne az szolga, meghala az vitéz.~És mikoron megholt 2385 XV | És mikoron megholt volna az vitéz, nagy siralom és jajgatás 2386 XV | jajgatás lőn annak házában. És az vitéznek a felesége siratja 2387 XV | a felesége siratja vala az urát, mondván:~- Jaj én 2388 XV | hanem mindéltig aszu ágra az nagy bánatnak miatta.~És 2389 XV | mikoron eléggé siratták volna az megholt vitézt, nagy tisztességgel 2390 XV | szeretetből megholtál, látván az én véremet! Én is meghalok 2391 XV | el nem megyek.~Mondának az ő rokoni:~- Mit vesződöl? 2392 XV | Mit vesződöl? Jőjj haza és az szegényeknek adj alamizsnát 2393 XV | szegényeknek adj alamizsnát az jámbornak lelkéért: avval 2394 XV | itt való léteddel.~Felelé az asszony:~- Átkozott tanácsok 2395 XV | vagytok. Hogy-hogy mehetnék el az én szűvemnek koporsójától, 2396 XV | szeretetiből megholt, látván az én véremet?~Mikoron ezt 2397 XV | én véremet?~Mikoron ezt az ő nemzetsége meghallotta 2398 XV | nem művelsz benne: ime ide az cinterembe házacskát csinálunk, 2399 XV | házacskát csináltatának oda néki az cinterembe, és abban marada.~ 2400 XV | abban marada.~Vala pedig az üdőben olyan törvény az 2401 XV | az üdőben olyan törvény az országban, hogy mikoron 2402 XV | halálra ítélnek vala, mint az lopókat az akasztófára: 2403 XV | ítélnek vala, mint az lopókat az akasztófára: tehát az hispánnak 2404 XV | lopókat az akasztófára: tehát az hispánnak kell vala az felakasztott 2405 XV | tehát az hispánnak kell vala az felakasztott embert az akasztófán 2406 XV | vala az felakasztott embert az akasztófán egy hétig őrizni. 2407 XV | hogy addig ellopják vala az felakasztott orvot az akasztófáról, 2408 XV | vala az felakasztott orvot az akasztófáról, tehát az hispánnak 2409 XV | orvot az akasztófáról, tehát az hispánnak mind feje, mind 2410 XV | napon, mikoron eltemették az vitézt, hogy egy orvot is 2411 XV | orvot is felakasztanának. És az napon igen erős és hideg 2412 XV | mikoron besetétedett volna, az hispán forgolódik vala az 2413 XV | az hispán forgolódik vala az akasztófa környül páncéljába 2414 XV | sisakjába, és igen dedereg vala az erős hidegben. Végre mondá:~- 2415 XV | fűtezni.~És mikoron mind az világ után ment volna, végre 2416 XV | után ment volna, végre juta az cinterembe, az kis házacskához, 2417 XV | végre juta az cinterembe, az kis házacskához, ahol az 2418 XV | az kis házacskához, ahol az eltemetett vitéznek özvegye 2419 XV | vala. És zörgetni kezde az hispán. Mondá az asszony:~- 2420 XV | zörgetni kezde az hispán. Mondá az asszony:~- Kicsoda zörget?~ 2421 XV | Kicsoda zörget?~Felelé az hispán:~- Én vagyok. Kérlek 2422 XV | hispán:~- Én vagyok. Kérlek az istenért, bocsáss be, mert 2423 XV | halnom, oly igen fázom.~Mondá az asszony:~- Nem bocsáthatlak 2424 XV | nyisd meg, mert én vagyok az nemes ember, az hispán, 2425 XV | én vagyok az nemes ember, az hispán, az tü szomszédotok.~ 2426 XV | nemes ember, az hispán, az tü szomszédotok.~És az asszony 2427 XV | az tü szomszédotok.~És az asszony megnyitá az ajtót, 2428 XV | És az asszony megnyitá az ajtót, és bébocsátá az hispánt.~ 2429 XV | megnyitá az ajtót, és bébocsátá az hispánt.~És mikoron megfűtezett 2430 XV | megfűtezett volna, beszéleni kezde az asszonnyal, és mondá:~- 2431 XV | apácaságnak békét hagynál.~Felelé az asszony:~- Hispán uram! 2432 XV | bezzeg be nem jöttél volna az ajtón. Nem kell énnékem 2433 XV | meghalni, amint megholt az én jámbor vitézem is az 2434 XV | az én jámbor vitézem is az ő énhozzám való nagy szeretete 2435 XV | közesködnem.~Mikoron ezokáért az hispán megfűtezett volna, 2436 XV | megfűtezett volna, megköszené az asszonynak, és esmét az 2437 XV | az asszonynak, és esmét az akasztófa felé méne. És 2438 XV | akasztófa felé méne. És mikoron az akasztófa alá jutott volna, 2439 XV | volna, látá: tehát ellopták az akasztott embert! És elijede, 2440 XV | elijede, mert tudta vala az országnak erős törvényét. 2441 XV | tuda mit tönni. Végre esmét az cinterembe méne, és bekivánkozék 2442 XV | cinterembe méne, és bekivánkozék az nemes apácához. És mikoron 2443 XV | mikoron megértötte volna, hogy az hispán volna, mindjárást 2444 XV | volna, mindjárást megnyitá az ajtót és bebocsátá. És mondá 2445 XV | ajtót és bebocsátá. És mondá az hispán:~- Tisztelendő asszonyom, 2446 XV | műveljek: mert ellopták az akasztott embert. Tudod 2447 XV | igen erős törvény vagyon az országban: fejembe és jószágomba 2448 XV | tanácsot, mit kelljen művelnem?~Az nemes apáca megszömlélé 2449 XV | nemes apáca megszömlélé az hispánt, és látván, hogy 2450 XV | volna, ottan gerjedni kezde az szűve hozzá, és mondá néki:~- 2451 XV | megszabadulnál; de ingyen nem mondom az tanácsot.~Mondá az hispán:~- 2452 XV | mondom az tanácsot.~Mondá az hispán:~- Mind azt tevő 2453 XV | hogy el ne vesszek.~Mondá az apáca:~- Ha tudnám, hogy 2454 XV | hogy jó szörszámod volna az kék vászonba, tehát hozzád 2455 XV | engemet, tehát megmondom az tanácsot.~Mondá az nemes 2456 XV | megmondom az tanácsot.~Mondá az nemes ember, az hispán:~- 2457 XV | tanácsot.~Mondá az nemes ember, az hispán:~- Hadd próbáljuk 2458 XV | előszer. Annakutána bátor.~És az nemes apáca megpróbálá az 2459 XV | az nemes apáca megpróbálá az hispánt. És mikoron egy 2460 XV | megpróbálta volna, mondá az hispánnak:~- Szűvem-lelkem 2461 XV | hispánnak:~- Szűvem-lelkem ez az tanács: jere, megnyissuk 2462 XV | tanács: jere, megnyissuk az én eltemetett vitézemnek 2463 XV | vitézemnek koporsóját; és vidd el az testet, és kösd az akasztófára, 2464 XV | vidd el az testet, és kösd az akasztófára, és az emberek 2465 XV | kösd az akasztófára, és az emberek azt tudják, hogy 2466 XV | emberek azt tudják, hogy az az orv, melyet felakasztottanak 2467 XV | emberek azt tudják, hogy az az orv, melyet felakasztottanak 2468 XV | ekképpen megmeneködel.~Mondá az hispán:~- Jere bátor, jó 2469 XV | elmenének, és megnyiták az koporsót, és kivévék az 2470 XV | az koporsót, és kivévék az testet.~De mondá az hispán:~- 2471 XV | kivévék az testet.~De mondá az hispán:~- Megismerik, hogy 2472 XV | Megismerik, hogy nem az orv: mert egy újon vágott 2473 XV | egy újon vágott seb vala az orcáján. Ennek pedig nincsen.~ 2474 XV | Ennek pedig nincsen.~Mondá az nemes apáca:~- Vágj egy 2475 XV | Vágj egy sebet mindjárt az orcán.~Felelé az hispán:~- 2476 XV | mindjárt az orcán.~Felelé az hispán:~- Bizony, általlom 2477 XV | jeles barátom vala.~Mondá az apáca:~- Add ide az szekercét.~ 2478 XV | Mondá az apáca:~- Add ide az szekercét.~És fogván az 2479 XV | az szekercét.~És fogván az szekercét, nagy sebet vága 2480 XV | szekercét, nagy sebet vága az holttestnek az orcáján.~ 2481 XV | sebet vága az holttestnek az orcáján.~Mondá esmét az 2482 XV | az orcáján.~Mondá esmét az hispán:~- Füle sem vala 2483 XV | hispán:~- Füle sem vala az orvnak.~És az apáca mind 2484 XV | Füle sem vala az orvnak.~És az apáca mind az két fülét 2485 XV | orvnak.~És az apáca mind az két fülét elmetszé az urának.~ 2486 XV | mind az két fülét elmetszé az urának.~Mondá esmét az hispán:~- 2487 XV | elmetszé az urának.~Mondá esmét az hispán:~- Monya sem vala.~ 2488 XV | hispán:~- Monya sem vala.~És az apáca megfogá az kést és 2489 XV | vala.~És az apáca megfogá az kést és elmetszé az urának 2490 XV | megfogá az kést és elmetszé az urának mind az két monyát.~ 2491 XV | elmetszé az urának mind az két monyát.~Annakutána felvevé 2492 XV | monyát.~Annakutána felvevé az hispán az vitéznek testét, 2493 XV | Annakutána felvevé az hispán az vitéznek testét, és az akasztófára 2494 XV | hispán az vitéznek testét, és az akasztófára felköté. És 2495 XV | akasztófára felköté. És az emberek látván az akasztófán 2496 XV | felköté. És az emberek látván az akasztófán az holttestet, 2497 XV | emberek látván az akasztófán az holttestet, mind azt tudják 2498 XV | mind azt tudják vala, hogy az orv volna; maga az nemes 2499 XV | hogy az orv volna; maga az nemes vitéznek teste vala.~ 2500 XV | vala.~Egy hét múlva méne az hispán esmét az apácához.