Novella

 1 I   |          és birtoka alatt, hanem tefelséged elküldje őtet messze tőled,
 2 I   |        keserűségtől megmenekedik tefelséged, és az én fiamnak igen hasznos
 3 I   |          őtet az haláltól. De ha tefelséged őtet az mostohaanyja birtoka
 4 I   |         miért hivattatott münket tefelséged.~Mondá az császár:~- Ím,
 5 I   |          semmit, hanem csak hogy tefelséged nékem ajánlja az te fiadat.
 6 I   |         kévánok, hanem csak hogy tefelséged nékem ajánlja az ő fiát.
 7 I   |         tetszenék minékünk, hogy tefelséged megházasuljon. Mert ha harminc
 8 I   |       így vagyon az dolog, tehát tefelséged hallgassa meg könyörgésemet.~
 9 I   |        az császárné:~- Tudja azt tefelséged, hogy mindeddig nem fogadtam
10 I   |          fia, hanem ördeg! Tudja tefelséged, hogy ezért vittem ide be
11 I   |         vala szégyeníteni. Lássa tefelséged, mint szaggatta ruháimat,
12 I   |          felséged, mit művelt az tefelséged fia rajtam? Azt mondá akkoron
13 I   |        rajtam? Azt mondá akkoron tefelséged, hogy meg kelljen halni,
14 II  |   felségednek, és mit jelentsen? Tefelséged ama nemes gyümölcsesfa,
15 II  |          arra ügyeközik, hogy az tefelséged hatalmának ágait levágja,
16 II  |        császári dicsőséget, hogy tefelséged meggyaláztassék, és az császári
17 II  |    láttunk hozzája. Ezokáért, ha tefelséged megöleti az ő fiát az asszonynak
18 II  |       szabadon bocsáthatja, mert tefelséged hatalmában lészen e dolog.~
19 IV  |     állhat. Az pásztor jegyzi az tefelséged fiát, ki az ő álnok tudományával
20 V   |             Bizonyára mondom: ha tefelséged megöleti az ő fiát az ő
21 VI  |          állatokban. Ha ezokáért tefelséged meg akarja az ő fiát öletni
22 VI  |       Nem beszélem meg, hanem ha tefelséged visszahozatja az te fiadat.
23 VII | császárnak:~- Eszesül cselekedik tefelséged, ha ezt műveli. És felséged
24 VII |       felesége és ágyastársa, az tefelséged fia pedig énrajtam művelte
25 VII |      mint szaggatta ruháimat; és tefelséged mindennap ígéri énnékem,
26 VIII|        megölettessenek. Ezokáért tefelséged küldjen éröttek, és fejekre
27 VIII|          dolgot kéván tőlünk. De tefelséged adjon üdőt, hadd gondolkodjunk
28 VIII|         meg nem gyógyithattanak. Tefelséged ezokáért hivasson nagyobb
29 VIII|         tefelségedtől. Mert hogy tefelséged fia nem szól, tudja az Isten
30 VIII|        gonosz dolgot cselekeszik tefelséged, melyet én felségednek elejbe
31 IX  |   tefelségednél. Addig hallgatja tefelséged azoknak példabeszédit, és
32 X   |      népeidnek. Ezt jól látja az tefelséged fia és az ő mesteri; és
33 X   |          öremest megbeszélem, ha tefelséged előszer visszahozatja az
34 XI  |           Felséges asszonyom, az tefelséged vizeletit és az királyét
35 XI  |      néki:~- Felséges asszonyom, tefelséged énnékem megbocsásson, mert
36 XI  |      nyilván igen nagy kárt vall tefelséged; mert üdővel nagy ügyekben
37 XII |   Felséges uram, majd megvirrad, tefelséged adja meg az aranyat az asszonynak
38 XII |           szinte úgy ólálkodik a tefelséged fia tisztesség és birodalomnak
39 XII |        birodalomnak kévánságából tefelséged után, hogy felségedet megfoszthassa
40 XII |  császári birodalomtól. Ezokáért tefelséged úgy cselekedjék véle, mint
41 XII |  harmadnapra, ha élhet, meglátja tefelséged, ha tud szólni avagy nem.
42 XII |     szólni avagy nem. Hogy pedig tefelséged azt mondja, hogy erőszakot
43 XIII|    felséged megöleti az ő fiát a tefelséged feleségének beszédére és
44 XVI |         Felséges uram, édesapám! Tefelséged látja-é ezt e magas leányt,
45 XVI |    császár fia:~- Felséges uram, tefelséged vonassa le róla minden ruháit,
46 XVI |        és ruháit szaggatni, mint tefelséged látta.~Hallván ezt a császár,