Novella

 1 II  |       Szerető barátim, ne siessetek véle, mert bízom az Istenbe,
 2 III |          fogadna neki, kik bánnának véle, és kik mindenképpen gondját
 3 III |            vala heába ki madarászni véle. Az szatin pedig csuda erkölcsű
 4 III |           hátravonni. Azt jelentvén véle, hogy nem kellene az hadba
 5 III |            de semmit nem használtam véle. De mindezenáltal ezt is
 6 IV  |               Barátim, ne siessetek véle. Bizom az Istenbe, hogy
 7 IV  |             fiad, és azt művelheted véle, azmit akarsz.~És parancsolá
 8 VI  |           járjatok, és ne siessetek véle, mert Istennek akaratából
 9 VII |             menyecske:~- Ne gondolj véle, bízvást jőj be: éjjel bosszút
10 IX  |        Mondá az anyja:~- Ne tréfálj véle, mert megmondom, hogy az
11 IX  |          ura:~- Ám eredj el ezúttal véle, ím ezúttal megbocsáttam.~
12 IX  |       Felelé az ura:~- No, eredj el véle, megbocsáttam ezt is. Hadd
13 X   |             az császár:~- Siessetek véle, és mondjátok meg.~Mondának
14 X   |               Ne siessetek oly igen véle, mert az császár elejbe
15 XI  |             az ő kertébe, és elhíná véle Galenust, és mondá néki:~-
16 XI  |              de nem használa semmit véle. Az ő tanítványi is mindenfelől
17 XI  |           de semmit nem használának véle.~Midőn ezt látná Hypocrates,
18 XII |       szerezzek néki, hogy ez éjjel véle háljon. És ezer aranyforintot
19 XII |            kezébe? Jere tehát, hálj véle. Mi nem igen nagy munka,
20 XII |          igen nagy munka, egy éjjel véle hálni.~Felelé az asszony
21 XII |             csak. Még dolgom vagyon véle.~És az hopmester megszomorodék
22 XII |          tefelséged úgy cselekedjék véle, mint az király cselekedék
23 XIII|         hozzája, és trécselni kezde véle az Ádámnak dolgai felől.
24 XIII|       kereskednék kebelemben, és én véle tusakodnám, eljöve az uram,
25 XIII|           császár:~- Mint járt volt véle? Öremest hallanám az históriát.~
26 XIV |          lőn senki, ki kiment volna véle, hanem csak az udvarbéli
27 XIV | királynéasszony:~- Metszen felséged véle?~Felelé az király:~- Öremest
28 XIV |     elbúcsúzván a királytól, elvivé véle az királynéasszonyt a hajóba,
29 XIV |               Barátim, ne siessetek véle. Reménységem vagyon, hogy
30 XIV |             így lönne, megelégedném véle.~Mondá az mester:~- Felséged
31 XVII|          elméivel volna: felékesíté véle együtt az iffiat is, és
32 XVII|             az iffiat is, és elvivé véle. Mikoron az királynak parancsolatjából
33 XVII|         nyájaskodásának nem kellene véle lönni. Az anyjok-holló ez
34 XVII|            immár senki nem mer vala véle szembemenni.~Ugyanakkor,
35 XVII|        éjjel hozzája megyen vala és véle az ő kévánsága szerint mulat
36 XVII|   megértendi, hogy néked közed volt véle, tégedet az császárnál bevádol,
37 XVII|            vala, mennyiszer akarta, véle hált.~Kit mikor az császár
38 XVII|        ölegyítnek vala. Mindazáltal véle meg nem hal vala, hanem
39 XVII|        sehová ne menne, minekelőtte véle nem szólna. Alexander vállát
40 XVII|         hogy Alexander meggyógyulna véle. Mert ha egyszer Alexander