Novella

 1 I   |            Tü pedig heten vagytok; kérlek ezokáért, hogy műveljétek
 2 I   |     mesterim, bátor ugy legyen. De kérlek, ne feledközzetek rólam
 3 I   |        énhozzám az te szerelmedet? Kérlek, szólj énnékem: lám én kész
 4 I   |           vagyon ténta és papíros. Kérlek, írd meg énnékem az te akaratodat:
 5 I   |            segétségül! Az istenért kérlek, jöjjetek hamar, hogy ez
 6 I   |            feleségének:~- Mi lele, kérlek, szerelmes feleségem, mondd
 7 I   |     fiatallal.~Mondá az császár:~- Kérlek, szerelmes galambom, beszéld
 8 III |        császár az ő feleségének:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem
 9 V   |            kegyelmed mellé menjek. Kérlek ezokáért, édes uram, hogy
10 V   |      paráználkodni indultam volna? Kérlek ezokáért, hogy bocsáss be
11 V   |           ezokáért. Az istenért is kérlek, hogy egyebet ne művelj
12 V   |            és imé, kezetekbe adta. Kérlek ezokáért, jó uraim, hogy
13 V   |      mondván:~- Szerető feleségem, kérlek, mondd meg énnékem, miért
14 V   |          okáért jajgatsz oly igen? Kérlek, hogy ezt ne műveld, ne
15 V   |        fiáért.~Mondá az császár:~- Kérlek, szerető galambom, beszéld
16 VI  |         felől.~Mondá az császár:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem
17 IX  |          anyja:~- Légy békességes, kérlek. Fogadjad az én tanácsomat,
18 IX  |          az anyja:~- Édes leányom, kérlek tégedet, lám édesanyád vagyok,
19 IX  |     arannyal.~Felelé az császár:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem
20 IX  |  minekelőtte kimondja az törvényt. Kérlek ezokáért, szerelmes galambom,
21 XII | elveszteném.~Mondá az hopmester:~- Kérlek, fogadj szót. Ne bocsássuk
22 XIII|       senkinek nem merek említeni. Kérlek, adj jó tanácsot. Ez éjjel
23 XIV |           haragudtam vala reád, de kérlek, bocsásd meg.~És kiméne
24 XIV |      meglássam, ha mégis itt vagy. Kérlek, hogy megbocsáss.~És mondá
25 XV  |            az hispán:~- Én vagyok. Kérlek az istenért, bocsáss be,
26 XV  |         fejembe és jószágomba jár. Kérlek tégedet, szerelmes asszonyom,
27 XVII|            az iffiúnak, mondván:~- Kérlek, mondd meg, ki neved?~Felelé
28 XVII|            magamat. De egy dologra kérlek téged, hogy megműveld.~Alexander
29 XVII|       születtél volt. De mondd meg kérlek, hun hagyád Ludovicust?~
30 XVII|      Szerelmes barátom, Alexander, kérlek, mondd meg, mint vitted
31 XVII|           elhagyattattam. Azokáért kérlek tégedet az Istennek neviért
32 XVII|        mondá:~- Szerelmes barátom, kérlek az istenért és az Alexander
33 XVII|           És mondá az szolgának:~- Kérlek, szerelmes barátom, hogy
34 XVII|        Tudakozni kezde és mondá:~- Kérlek tégedet, mondd meg énnékem,
35 XVII|            hogy éretted meghaljak? Kérlek, édes barátom, békességgel
36 XVII|    nyavalyából meggyógyítsanak. És kérlek, hogy te magadat senkinek
37 XVII|       egészségedért kiontottam. De kérlek, én szerelmes barátom Alexander,
38 XVII|       hozzáfűzte vala:~- Mondd meg kérlek, én szerelmes feleségem,