Novella

 1 I   |           mindjárást eljövének az császárhoz. És az császár nagy tisztességgel
 2 I   |           birodalomnak tanácsi az császárhoz, és mondának néki:~- Felséges
 3 VI  |    vittenek volna el onnét. És az császárhoz menvén, mind megbeszélé
 4 VIII|          velünk eljöttél volna az császárhoz...~Felelé az gyermek:~-
 5 VIII|       veletek.~És elvivék őtet az császárhoz. És midőn az császár elejbe
 6 VIII|    szidalomtól.~Az mester siete a császárhoz, és elejbe esvén, alázatosan
 7 IX  |          az vitézek, bemenének az császárhoz, és mondának:~- Felséges
 8 X   |          felkelének és menének az császárhoz. És az üdésb vitéz mondá
 9 X   |       álmot láss.~Reggel, midőn a császárhoz jöttenek volna, mondá az
10 X   |          legyen.~Reggel, midőn az császárhoz mentenek volna, mondá az
11 X   |      Reggel menének az vitézek az császárhoz, és mondának néki:~- Felséges
12 XII |           hopmester, és beméne az császárhoz, és mondá néki:~- Felséges
13 XII |           méne be az hopmester az császárhoz, de az császár akkoron is
14 XII |    virradni, beméne sietséggel az császárhoz, és mondá:~- Felséges uram,
15 XII |       mesternek, hogy besietne az császárhoz, és mindenképpen érötte
16 XIV |         neki, hogy igen sietne az császárhoz, és mentené meg az nemes
17 XVII|           sereggel megyen vala az császárhoz. Kihöz mikor eljutott volna,
18 XVII|        esének. Alexander azért az császárhoz menvén, elkövetezék, mondván:~-
19 XVII|           megtudja, ő legottan az császárhoz jő, és az minemű tisztet
20 XVII|         volna; nagy sietséggel az császárhoz jutván, alázatoson ajánlja
21 XVII|    tanácsomnak engedvén, siess az császárhoz, és mondd ezt, hogy mostan
22 XVII|          tanács.~És mindjárást az császárhoz menvén, Ludovicus térdet-fejet
23 XVII|  fordulván, és nagy sietséggel az császárhoz megyen vala, Ludovicus helyén.
24 XVII|          mikor immár Alexander az császárhoz sietséggel jutott volna,
25 XVII|        Sietséggel menj el haza az császárhoz, és őnéki, mint ennekelőtte,
26 XVII|         Ludovicus esmét vissza az császárhoz sietséggel megyen vala,
27 XVII|          ajtónálló pedig hamar az császárhoz menvén, mondá:~- Vagyon
28 XVII| császárnak titkos házába vivék az császárhoz. Tudakozni kezde és mondá:~-
29 XVII|     látták volna, egyszersmind az császárhoz futamának, és azmik löttenek