Novella

 1 I    |           nem szeretek senkit, mint tégedet.~Szóla az császárné az császárnak,
 2 I    |         bírtam az atyádat reá, hogy tégedet hazahívasson. Ezt pedig
 3 III  |             ő feleségének:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem ezt
 4 V    |           őrüzők, és megfognak azok tégedet, és holnap az prengérhöz
 5 VI   |          Mondá az császár:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem azt
 6 IX   |                Édes leányom, kérlek tégedet, lám édesanyád vagyok, fogadjad
 7 IX   |         Felelé az császár:~- Kérlek tégedet, beszéld meg énnékem azt
 8 X    |     hogy-hogy volna ez, hogy valaki tégedet ütne, hogy esmét üttötnék?
 9 X    |        akarnád, hogy valaki megütne tégedet. És egy doronggal úgy ütte
10 XII  |             akarja megvenni. Kérünk tégedet, hogy könyörülj rajtunk,
11 XII  |           pedig ezért művelik, hogy tégedet eltaszigálván a birodalomnak
12 XIII |            vigyen el! Én elfáradtam tégedet annyiszor kihordanom.~És
13 XV   |           és jószágomba jár. Kérlek tégedet, szerelmes asszonyom, adj
14 XVI  |        születtél, miért hogy hallak tégedet oly szépen és bölcsen disputálni.
15 XVI  | előbeszélésével szabadítottanak meg tégedet az haláltól: hogy te is
16 XVII |           nagy és szükséges dologba tégedet meg nem tartóztatlak. Azért
17 XVII |         hogy néked közed volt véle, tégedet az császárnál bevádol, és
18 XVII |          dolgodat. De hogy nem mint tégedet elhagynálak, mátkámat és
19 XVII |         Viszont Geydon mondá:~- Sőt tégedet megölvén, bizonyságul hagyom,
20 XVII |     elhagyattattam. Azokáért kérlek tégedet az Istennek neviért és az
21 XVII |            kezde és mondá:~- Kérlek tégedet, mondd meg énnékem, hol
22 XVII |         kerestetek és hozatok, hogy tégedet, ha lehet ez nyavalyából
23 XVII |        megölné, és azoknak vérekkel tégedet megmosogatna, az te bélpoklosságod
24 XVII |        miképpen gyógyíthatnának meg tégedet. Azokáért jelentsd meg énnékem,
25 XVII |        Alexander, most esmerlek meg tégedet. Boldog és áldott legyen
26 XVIII|         mint egyebeket, semmiképpen tégedet az te országodtól meg nem