Novella

 1 I    |        megszólítá őtet, és mondá:~- Oh, balgatag! Miért műveled
 2 I    |         lele?~Mondá az császárné:~- Oh, szerelmes uram, felséged
 3 III  |         jajgatni kezde, és mondá:~- Oh, bolondul cselekedtem, oh,
 4 III  |           Oh, bolondul cselekedtem, oh, gonoszul cselekedtem. Megöltem
 5 V    |            az ura, az nemesember:~- Oh, te gonosz asszonyi állat!
 6 V    |            erősen síra, és mondá:~- Oh, átkozott óra, melyben beszegeztem
 7 VI   |          kezde néki, és mondának:~- Oh, bölcs és tisztelendő mester,
 8 VII  |        panaszolni kezde, mondván:~- Oh, kába és esztelen ember!
 9 VII  |             kába és esztelen ember! Oh, nagy bolondság! Hogy az
10 XVI  |            mondá az császárnénak:~- Oh, te átkozott, gonosz és
11 XVI  |          kérni. Mondá az császár:~- Oh, minden rendbéli asszonyállatok
12 XVI  | megszabadított.~Mondá az császár:~- Oh, szerelmes fiam, áldott
13 XVII |          pedig az iffiúnak mondá:~- Oh, te jámbor iffiú, megfelelhetsz-é
14 XVII |           nevem.~Mondá az király:~- Oh, én szerelmes fiam, ennekutána
15 XVII |        volna, hozzáméne és mondá:~- Oh, én szerelmes társom Ludovice,
16 XVII |             Mondá erre Ludovicus:~- Oh, én szerelmes társom és
17 XVII |           meglátott volna, mondá:~- Oh, jó Alexander, vajon honnét
18 XVII |             Erre Ludovicus mondá:~- Oh, Alexander, minden dolgomba
19 XVII |            pedig ezt mondja vala:~- Oh, én szerelmes barátom! Mostan
20 XVII |           volna őhozzá, és mondá:~- Oh, szerelmes jegyesem, nem
21 XVII |            és ezeket mondja vala:~- Oh, szerelmes barátom Alexander,
22 XVII |      megcsókolván, és mondá néki:~- Oh, én szerelmes barátom, Alexander,
23 XVII |      fekszik vala, és mondá néki:~- Oh, szerelmes barátom Alexander,
24 XVII |        megcsókolá őtet, és mondá:~- Oh, Alexander, most esmerlek
25 XVIII|           volt.~Mondá az császár:~- Oh, én szerelmes fiam, bizonyára