Novella

 1 III |         Mikoron ez meglött volna, méne az bölcsőhöz, és megfordítá
 2 V   |   felkelvén, mindjárást az ajtóra méne: tehát nincsen beszegezve!
 3 V   | megnyitván az ajtót, az kút mellé méne, és jajgatván mondá:~- Jaj,
 4 VI  |       menének. Az atya pedig elől méne az lyukba, és béesék az
 5 VI  |      sírni és jajgatni.~Azonközbe méne az őrüző vitéz az toronyhoz,
 6 VII |          és mindjárt az szarkához méne, és mondá neki:~- Szerelmes
 7 VII |           latrot, üdegen országba méne lakni. És mindéltig eszébe
 8 IX  |        asszony ismét az egyházhoz méne. És mikoron az anyja mellé
 9 IX  |          asszony, és az egyházhoz méne. És mikoron az anyját megtalálta
10 IX  |          felkelvén, az barbélyhoz méne, és mondá az barbélynak:~-
11 IX  |           mindjárást az leányához méne. Mikoron az anyját látta
12 XII |  visszajőnie. Két óra múlva esmét méne be az hopmester az császárhoz,
13 XIII|          Visszajövet esmét borért méne az menyecske, és esmét befutamék,
14 XIII|        fájni. És egy nagy fa megé méne, hogy ott a természetnek
15 XIII|           mellett, és a tűz mellé méne, és fűtezék ott a tűznél.
16 XIII|   felkötvén a gatyát, a tűz mellé méne. Tehát ott látja az katonát!
17 XV  |           esmét az akasztófa felé méne. És mikoron az akasztófa
18 XV  |         Végre esmét az cinterembe méne, és bekivánkozék az nemes
19 XV  |         teste vala.~Egy hét múlva méne az hispán esmét az apácához.
20 XVI |          előtt, az császár elejbe méne és kezét nyujtván, mondá:~-
21 XVII|  Alexander az házból kifordulván, méne az városba, és tulajdon
22 XVII|  Harmadnap múlva esmét az városba méne; Ludovicus híre nélkül esmét
23 XVII|       volna, igen örüle és elejbe méne. És mikor szembe jutottak
24 XVII|    Alexanderrel együtt Aegyptusba méne; Ludovicus császár pedig