Novella

 1 I   |    Felelé az császár:~- Bizonyos légy erről, hogy ekképpen cselekeszem.~
 2 I   |     titkait. Mert ebben bizonyos légy, hogy ég alatt nem szeretek
 3 I   |        Felelé neki az császár:~- Légy veszteg csak. Holnap tétetek
 4 II  |         palotába és mindenképpen légy érötte, hogy megszabadíthassad
 5 III |        előmbe. Ezokáért bizonyos légy ebben, hogy meg nem hal
 6 V   |      Felelé az férje:~- Ott künn légy csak. Jusson eszedbe az
 7 V   |      cselekedtem volna. Ott künn légy ezokáért, és pironkodjál
 8 IX  |  meggyóntatna.~Mondá az anyja:~- Légy békességes, kérlek. Fogadjad
 9 IX  |    Felelé az császár:~- Bizonyos légy ebben, hogy meg nem hal
10 XIII|           Te pedig az én házamba légy az hegyes tőreddel az ajtó
11 XIII|         Mondá az menyecske:~- Ne légy szorgalmatos.~És kiméne
12 XIII|          császár:~- No, bizonyos légy ebben, hogy meg nem hal
13 XIV |           Ezokáért innét tova te légy hopmesterem. Ám csináltass
14 XIV |   ejtsenek.~Felelé az császár:~- Légy békességes: holnap az nap,
15 XVII|        és te énnékem asztalnakom légy és étkemet fogjad.~Felelé
16 XVII| asztalnakom; te azért pohárnokom légy.~Ludovicus ezt a császárnak
17 XVII|       halnom.~Mondá Alexander:~- Légy bátor szűvel, melletted
18 XVII|         Ludovicushoz és mondá:~- Légy jószűvel, ne bánkódjál,
19 XVII|         most énnékem segítséggel légy. Ha pedig meg nem segítesz,
20 XVII|          én is azmit reád bízok, légy hív hozzám abba. Te itt
21 XVII|       abba. Te itt az én képembe légy, és az menyegzőnek gondját
22 XVII|         az ágyasházba menendesz, légy hív hozzám.~És mikor ezeket
23 XVII|     fiatoknak?~Az vitéz mondá:~- Légy kegyelmes, felséges uram,