Novella

 1 I    |        magában:~- Nincsen több fiam ennél, ki örökesem lönne.
 2 I    |        megmondom. Egyetlen egy fiam vagyon, kinek az anyja megholt;
 3 I    |        mondá néki:~- Szerelmes fiam, mint vagy? Ugyan sok üdő,
 4 I    | császár, és mondá neki:~- Édes fiam, mint tetszenek tenéked
 5 I    |   Mondd meg énnékem, szerelmes fiam, mi dolog ez? És miért nem
 6 I    |    mondá:~- Menj el vele, édes fiam.~És az fia térdet és főt
 7 I    |        mondá neki:~- Szerelmes fiam, miért nem engedsz az én
 8 III  |     nem hal ez mai napon az én fiam.~Felele néki Bancillás:~-
 9 IV   |      Bizonnyal tudjad, hogy az fiam nem úgy cselekszik velem,
10 VI   |        mondá néki:~- Szerelmes fiam, megértsed: én igen elszegényedtem,
11 VI   |   Megfogyatkoztunk esmét, édes fiam. Mert elkölt amaz arany,
12 VI   |  fiának:~- Ne jőj utánam, édes fiam! Mert te is beléesel, és
13 VII  |        napon nem hal meg az én fiam.~Felelé Cato az császárnak:~-
14 VIII |    mondá az gyermeknek:~- Édes fiam, honnét jönnek ezek ez források?
15 IX   |     nem hal ez mai napon az én fiam.~Az bölcs mester igen megköszöné
16 X    |      Nemde jó szóló vala az én fiam? És tenéked és a te társaidnak
17 XI   |    napon is megmenekedik az én fiam, és nem hal meg.~Felelé
18 XVI  |      Felelé az császár:~- Édes fiam, nagy szemérem volna ez
19 XVI  |       császár:~- Oh, szerelmes fiam, áldott legyen az szempillantás,
20 XVII |     atyja mondá:~- Beszéld meg fiam az éneklésnek az ő értelmét,
21 XVII |     király:~- Oh, én szerelmes fiam, ennekutána atyád akarok
22 XVII |       előszer az én leányomat, fiam Alexander, vidd haza feleségül.~
23 XVIII|    császár:~- Oh, én szerelmes fiam, bizonyára szép példabeszédet