Novella

 1 I   |          megműveli, tehát igen hasznos dolgot cselekeszik, és nagy bánat-
 2 I   |              felőle, és ugy találák az dolgot, mint megmondotta vala az
 3 VI  |         néneihöz menvén, megbeszélé az dolgot nékik, mint jártanak volna.
 4 VII |             műveli. És felséged kedves dolgot cselekeszik, nemcsak minékünk,
 5 VIII|                 Felséged nagy és nehéz dolgot kéván tőlünk. De tefelséged
 6 VIII|       asszonyok vádlására, igen gonosz dolgot cselekeszik tefelséged,
 7 IX  |                nehezen venné ezt e kis dolgot, bizony, hogy nem műveltem
 8 IX  |             mégis vontatásra veszed az dolgot.~Mondá az anyja:~- Édes
 9 X   |              Mondá az császár:~- Képes dolgot kévántok. Jöjjetek velem.~
10 XI  |        Felséged igen jól és dícsírendő dolgot cselekeszik. Én is igen
11 XIII|         mindenik vitéz titkon tartá az dolgot. Hogy egyik sem érti vala
12 XIII|              szómat fogadod, tehát egy dolgot jelentek tenéked, és ezennel
13 XIII|            találom, hogy eltemessük az dolgot, hogy senki meg ne tudja.~
14 XIV |                adott énnékem. Csak egy dolgot kérek felségedtől.~Mondá
15 XVII|             magát, és minden reábízott dolgot hívséggel és szorgalmatossággal
16 XVII|              ezeknek, azmennyire én ez dolgot érthetem. Az én fejemnek
17 XVII|        Alexander megkérdé, ha tudná ez dolgot valaki, hogy most őhozzá
18 XVII|                népe. De csak egyedől e dolgot Florentina, az császár leánya
19 XVII|            cselekedni és engedni. Mely dolgot Alexander mikor megértett
20 XVII| szorgalmatossággal kévánod megtudni az dolgot, tenéked megjelentem.~Elkezdvén
21 XVII|                ekképpen beszélé meg az dolgot rend szerint:~Én az én teremtőmtől