Novella

 1 I    |             császár fiát hazavinni az atyjának, avagy nem. És azt találák
 2 I    |              üdőre hazavinnék őtet az atyjának, az ő kévánsága és parancsolatja
 3 I    |               vinnék őtet az üdőre az atyjának: az császár bosszút állana
 4 I    |              őtet az császárnak, az ő atyjának.~~Midőn pedig meghallotta
 5 I    | tanítómesterid?~Az fia fejet hajta az atyjának, de semmit nem felele. Az
 6 I    |            fia térdet és főt hajta az atyjának.~Megfogá ezokáért az császárné
 7 VI   |           fegyverét, és fejét vevé az atyjának; és elmenvén, egy verembe
 8 VI   |          szinte mint ez füzetett az ő atyjának. Tanácsom ezokáért ez: miérthogy
 9 XVI  |             fia esmét szólni kezde az atyjának, nagy örömbe lőn az császár
10 XVI  |                És Dioclecián mondá az atyjának:~- Felséges uram és atyám!
11 XVI  |                És mondá Dioclecián az atyjának:~- Felséges uram, édesatyám.
12 XVI  |               az császár fia mondá az atyjának:~- Felséges uram, nem kell
13 XVI  |              az császár fia, mondá az atyjának:~- Felséges uram, és édesapám!
14 XVII |             Az fia mindenbe akar az ő atyjának engedni; hazament vala,
15 XVII |     királyának fia volna és hogy az ő atyjának szolgája most volna. Az
16 XVII |            levelet írnának volna az ő atyjának udvarából, hogy Aegyptusba
17 XVII |           fejet kezébe ragadván, az ő atyjának, az császárnak bevivé és
18 XVII |          eszébe az Florentina és az ő atyjának, anyjának emlékezete, kik
19 XVII |               azokáért követeket az ő atyjának, hogy egy király jőne hozzá
20 XVIII|                Mint az a fiú, ki az ő atyjának minden tisztességgel vala,