Novella

 1 I   |         lészen, és megmented őtet az haláltól. De ha tefelséged őtet az
 2 I   |               tehát megmeneködnék az haláltól. Ezt is jelenté, hogy hét
 3 I   |    szabadulandó, és megmeneködnék az haláltól. Látván ezt, hozzáhívá az
 4 I   |     szólástól - meg­mene­kedhetem az haláltól. De hét napig minden napon
 5 I   |             az ő bölcs beszédével az haláltól. Mert tudom, hogy mindentek
 6 I   |             magatokat megmentitek az haláltól.~Mikoron ezokáért az bölcs
 7 I   |            bölcsességével menteni az haláltól. Mikoron ezokáért megegyezettenek
 8 I   | tekegyelmedet ki-ki mind közülünk az haláltól.~És mondá az császár fia
 9 II  |             ma megszabadítom őtet az haláltól.~Felelé neki az egész nép:~-
10 II  |        magzatját megmentötte vala az haláltól.~Mondá az császár Bancillásnak:~-
11 III |            megmentötte volna őtet az haláltól. És ottan jajgatni kezde,
12 III |     megmentötte az én édes fiamat az haláltól. Meggyek, meggyek, nagy
13 IV  |           hogy megszabadítom őtet az haláltól.~És Lentulus nekikezde vágni
14 VII |              volna az császár fia az haláltól, esmét igen keservesen kezde
15 X   |             megszabadítom őtet ma az haláltól.~És midőn besietett volna
16 XIII|              volna az császár fia az haláltól, esmét az császárra futamék,
17 XVI |              által az Isten engem az haláltól megszabadított.~Mondá az
18 XVI |       szabadítottanak meg tégedet az haláltól: hogy te is valami hasonlatosságból
19 XVII|            én leányomat e mai nap az haláltól megmentetted. Azért énnálam