Novella

 1 I   |     vala rajta, hogy nem akara őnéki szólni. De azt gondolá ő
 2 II  |     feleségemen. Ezokáért kell őnéki ez mai nap meghalni. De
 3 IV  |  feleségemen. Ennekokáért kell őnéki ez mai napon meghalni. De
 4 VI  |      az embereknek. És mikoron őnéki tetszik, némákat csinál
 5 VII |      Ezokáért inkább hiszek én őnéki, hogynem tenéked.~Lőn pedig
 6 VIII|    hálát Istennek és könyörögj őnéki énérettem is.~Mikoron az
 7 XIV |       mellett építenének házat őnéki; mint a királynéasszony
 8 XIV |     hol vettem. És mondá, hogy őnéki is szinte olyan gyűrője
 9 XVII|        urak előtt fogadál, azt őnéki beteljesíted: az te kévánságodnak
10 XVII|        Mert abból énnékem, sem őnéki jónkra nem követköznék.
11 XVII|      halálos ágyban volna.~Ezt őnéki megengedé, de oly ok alatt,
12 XVII|    volna, hozzáhívatván, mondá őnéki:~- Szerelmes szolgám Ludovice:
13 XVII|      el haza az császárhoz, és őnéki, mint ennekelőtte, szolgálj;
14 XVII|     veszteg ülne. Mikor ezeket őnéki megengedték volna, szólíta
15 XVII|  meghagyta volna Alexandernek, őnéki mindenféle szükségéről,
16 XVII| edénybe, Alexanderhez vivé, és őnéki mindennemű testét az gyermekek
17 XVII| filemile azt éneklené, hogy mi őnéki jövendőbe szolgálnánk; és
18 XVII|   jövendőbe szolgálnánk; és én őnéki mosdóvizet, és az anyja