Novella

 1 I   |       és esmét mondá néki:~- Mondd meg énnékem, szerelmes fiam,
 2 I   | kérlek, szerelmes feleségem, mondd meg énnékem: mi lele?~Mondá
 3 III |  néki:~- Mint vagy? Mi lelt? Mondd meg énnékem: miért bánkódol
 4 V   |   Szerető feleségem, kérlek, mondd meg énnékem, miért kesergesz
 5 VII |   neki:~- Szerelmes szarkám, mondd meg énnékem, mint volt dolgod,
 6 VIII|     császár az gyermeknek:~- Mondd meg énnékem, ha segíthetsz-e
 7 VIII| keresni.~Mondá az császár:~- Mondd meg énnékem, miképpen kell
 8 IX  |     Mondá tovább az anyja:~- Mondd meg énnékem, szerető leányom,
 9 IX  |        Ha immár ezt szántad, mondd meg énnékem: ki után vetted
10 IX  |     és hértelen kelj fel, és mondd ezt: „jaj, ki feledékeny
11 XVII| iffiúnak, mondván:~- Kérlek, mondd meg, ki neved?~Felelé az
12 XVII|   szerelmes társom Ludovice, mondd meg énnékem, micsoda nyavalyád
13 XVII|      siess az császárhoz, és mondd ezt, hogy mostan hoztak
14 XVII|      Alexander mondá néki:~- Mondd meg énnékem, mely napot
15 XVII|   volt és születtél volt. De mondd meg kérlek, hun hagyád Ludovicust?~
16 XVII|  barátom, Alexander, kérlek, mondd meg, mint vitted véghez
17 XVII|     mondá:~- Kérlek tégedet, mondd meg énnékem, hol vetted
18 XVII|     pedig hozzáfűzte vala:~- Mondd meg kérlek, én szerelmes