Novella

 1 I   |  feleséget magának, egy római királynak leányát, egy igen szép szömélyt,
 2 III |    fiaddal, mint régenten egy királynak egy vadkannal.~Mondá az
 3 IV  |    második története~Vala egy királynak egy nagy erdeje. Abban vala
 4 XI  |       választ egy levélben az királynak, hogy ő ezúttal nem jöhetne,
 5 XI  |     hallgatni, holott én nagy királynak leánya vagyok? Hogy-hogy
 6 XII |     az önnen szép feleségét a királynak. Mikoron éjjel az tikok
 7 XII |    Mikoron meglátták volna az királynak népei, mindjárt bemenének
 8 XII |  látának vala; és mondának az királynak:~- Felséged lássa meg az
 9 XIV |  magát, és szorgalmatos lőn a királynak kedve keresésében. De mindenkoron
10 XIV |       az gyűrőt, és adá azt a királynak. Látván a király az gyűrőt,
11 XIV |      dolog volna? Mondának az királynak: „Jeles emberek jöttenek
12 XIV |       könyörge az hopmester a királynak, hogy tovább akarna mulatni;
13 XVII|       elvivé véle. Mikoron az királynak parancsolatjából mind begyülekeztek
14 XVII|   megjelenthetem-é bízvást az királynak?~Felelé az iffiú:~- Nincs
15 XVII|   Alexander:~- Én az Aegyptus királynak fia vagyok, és jöttem császári
16 XVII| rajtam.”~Nem sok idő múlva az királynak udvarába egy fő vitéz felette
17 XVII|     készen volnának, mondá az királynak:~- Ideje felséges uram az
18 XVII|    vitéz az mosdót fogván, az királynak mosdóvizet tart vala. Az