Novella

 1 Kegyes|         egy gyermeke sincs; sem tudja, ha leszen-é valaha gyermeke,
 2 I     |      mondá:~- Felséges császár! Tudja felséged, hogy gyakorta
 3 I     |  megadom.~Mondá az császárné:~- Tudja azt tefelséged, hogy mindeddig
 4 I     | tefelségednek fia, hanem ördeg! Tudja tefelséged, hogy ezért vittem
 5 III   |         császárné:~- Ingyen sem tudja felséged, micsoda szemérmeket
 6 V     |         gyanós hozzám: de Isten tudja az én ártatlan voltomat,
 7 V     |    prengérben pironkodni. Ezért tudja kegyelmed; hogy itt az ajtófélen
 8 V     |           Az Isten jól látja és tudja, kicsoda az vétkes. Megbizonyította
 9 VIII  |        tefelséged fia nem szól, tudja az Isten az okát, ki mindeneket
10 XI    |      nem jöhetne, de miért hogy tudja vala az ő barátjának, Galenusnak
11 XIII  |       dolgot, hogy senki meg ne tudja.~És az ura engede az ő tanácsának.~
12 XVII  |     megvötte vala, holott immár tudja vala, hogy az iffiú nagy
13 XVII  |         tehetne. Mert senki nem tudja vala, mit akarnának az hollók
14 XVII  |   Florentina, az császár leánya tudja vala.~Az bajvívásnak meghagyott
15 XVII  |      Tudjad, hogy Alexander jól tudja, mi módon és micsoda orvossággal
16 XVII  |     megyek.~Mindazáltal még nem tudja vala Florentina, hogy az
17 XVII  |     ebédelését.~Mindazáltal nem tudja vala meg, hogy az ő fia