Novella

 1 I   |        beszédéből, mint vagyon dolga.~Mikoron ezokáért felserkent
 2 I   |       tefelségednek úgy lészen dolga miatta, mint egyszer egy
 3 III | gonoszban lészen tefelségednek dolga, hogynem mint ez nemesembernek,
 4 III | Nyilván úgy lészen felségednek dolga az te fiaddal, mint régenten
 5 V   |   gonoszban lészen felségednek dolga, hogynem mint ennek ez vén
 6 VI  |  felségednek szinte úgy lészen dolga az te fiaddal, mint ennek
 7 VI  |        őtet némává, mert Isten dolga ez. Ő adja az nyelvet az
 8 VIII|    hogy felségednek úgy lészen dolga, mint egyszer egy nemes
 9 VIII| egyszer egy nemes vitéznek lőn dolga az ő felesége miatt, mely
10 IX  |       úgy lészen tefelségednek dolga, mint Octavianus császárnak
11 XIV |       jőni vadászni. Bizony, ő dolga volna, hogy ugyan az udvarban
12 XIV |      mint egyszer egy vitéznek dolga lőn, mikoron az ő feleségének
13 XIV |      császár:~- Mint lőn annak dolga? Öremest hallanám az históriát.~
14 XVII|    szól! Bezzeg jó lenne annak dolga, ki ez gyönyörűséges éneket
15 XVII|        mint történt volna az ő dolga Geydonnal.~- Te tudod, szerelmes
16 XVII|     nyilván énnékem, mint volt dolga és halála az ti fiatoknak?~