Novella

 1 I   |        császár nagy bánatba esék miatta, és sok üdeig gyászlá őtet,
 2 I   |       rettegésben lőnek ezokáért miatta; mert attól is félnek vala,
 3 I   |        volna az nagy szerelemnek miatta, ha haza nem jöttél volna.
 4 I   | megátkozna engemet. Mely átoknak miatta énnékem örökké el kellene
 5 I   |      ellenem lészen, és bánatnak miatta meg kell halnom. És bizonyába
 6 I   |   tefelségednek úgy lészen dolga miatta, mint egyszer egy embernek
 7 V   |  vénségedben a te gonoszságidnak miatta. Ide nem jössz ugyan!~Mondá
 8 VI  |     láborron, talám sánta leszek miatta, abban sírnak oly igen.~
 9 IX  |    dolgom, hogy csaknem meghalok miatta - mégis vontatásra veszed
10 XV  |       aszu ágra az nagy bánatnak miatta.~És mikoron eléggé siratták
11 XV  |         mind jószága elvész vala miatta.~Lőn pedig azon a napon,
12 XVII| leányának vivé; ki nagy örömének miatta az véres fejet kezébe ragadván,
13 XVII|          ez bélpoklosságba estem miatta.~Ezeket az császár hallván,
14 XVII|   Alexander, és nagy szerelmének miatta mindjárt megcsókolá őtet,