Novella

 1 I   |        vagyon Rómához, nem tódul annyira oda az község.~Hallván ezt
 2 I   |        az császár, igen kedvelé, annyira, hogy mind elfeledközék
 3 III |           Azt igen szereti vala, annyira, hogy három dajkát fogadna
 4 III |         jeles, hamar és jó vala, annyira, hogy soha nem megyen vala
 5 IV  |     rágni és vágni kezdé az fát, annyira, hogy fél vala az pásztor,
 6 IV  |  gyümölcs hulla le, és az vadkan annyira evék benne, hogy ugyan lefeküvék
 7 VI  |          én igen elszegényedtem, annyira, hogy el kell adnom jószágomat.
 8 VI  |          az emberek ez világban, annyira, hogy némely embernek álnokságinak
 9 VII |         kezde sírni és jajgatni, annyira, hogy meghallják vala az
10 VIII|     folyamok áradának ki belőle, annyira, hogy az egész kertem megtölék
11 XI  | fügyelmetességgel kezde tanulni, annyira, hogy mindenképpen meg kezdé
12 XII |          felpuffadozott testtel; annyira, hogy reátekéntvén az asszonyállatok,
13 XII |         és sokáig vítatá azt, és annyira szorongatá őket, hogy az
14 XV  |      vala, kit igen kedvel vala, annyira, hogy soha nem lehet vala