Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
evezok 1
evezoket 1
evvel 4
ez 197
ez-é 1
ezek 11
ezekben 1
Frequency    [«  »]
212 meg
202 mikoron
201 nagy
197 ez
196 ha
176 is
174 mert
Heltai Gáspár
Ponciánus császár históriájai

IntraText - Concordances

ez

    Novella
1 Kegyes| dolgokban, hogynem mint ez Poncius császár históriájából. 2 Kegyes| megemlékezik; ámen.~De noha ez az munka, az Poncius császár 3 Kegyes| ki. Mert valakik ezeket ez dolgokat igazán meg akarják 4 Kegyes| nyilván jeles- és tanoságok ez világi életre, igaz ítéletre 5 Kegyes| dolgokat is. Szép jószág ez, hogy nemcsak ő maga uralkodik, 6 Kegyes| megcsemerledik.~Hitván dolog pedig ez Ponciánus császárban, hogy 7 Kegyes| Rút és szidalmas dolog ez egy férfiúnak, kiváltképpen 8 Kegyes| erkölcsekben. Nemde nagy haszon-é ez, hogy az nevelésből olyan 9 Kegyes| cédulában, melyet írt elejbe. Ez mostani iffiak, miért hogy 10 Kegyes| megnevetik és szidják ezt ez Diocleciánust, mondván:~- 11 Kegyes| emberekkel. Mint bolondítja ez undok bűn az gonosz asszonyi 12 Kegyes| bolonddá teszi az császárnét ez undokságos kévánság: mert 13 Kegyes| Undok monstrum volt ezokáért ez az császárné.~Utólszor, 14 I | eszes és bölcs ember. És ez vőn feleséget magának, egy 15 I | szömélyt, kit igen szeret vala. Ez terhöbe esvén, fiat szüle, 16 I | nevezének Diocleciánusnak. Ez felnevekedék és szép iffiú 17 I | uram, ugyan jól érzem, hogy ez betegágyból fel nem támadok, 18 I | felé fordula, és kimulék ez világból. És az császár 19 I | kiknek mások nincsen mind ez széles világon, és nincs 20 I | szenvedtem melletted. Legyen ez jutalmam: hogy ajánljad 21 I | mit tanolt volna tőlünk ez elmult hét esztendőbe.~Felelé 22 I | mondának egymásnak:~- Ha ez iffiú élhet, bizony jeles 23 I | fiának. Én tanácsom ezokáért ez, hogy megmarasszuk az iffiúnak 24 I | ezokáért, hogy műveljétek ezt ez jót velem, hogy egyitek 25 I | szerelmes fiam, mi dolog ez? És miért nem szólasz énnékem 26 I | felnevelnék?~Felelé az császár:~- Ez az. De egyet sem akar velem 27 I | ezokáért énnékem, és mindjárt ez ágyban kezdjünk az játékhoz.~ 28 I | kérlek, jöjjetek hamar, hogy ez gonoszságos lator ne művelhesse 29 I | felséged könyörüljen rajtam, ez nem tefelségednek fia, hanem 30 II | Szerető szolgám! Gondot viselj ez fiatalkára, és neveld azt 31 II | az kertész:~- Nem csuda ez, uram, mert az agg gyümölcsfának 32 II | érheti szerével, sem az szél. Ez az oka, hogy nem nőhet.~ 33 II | napot, mind az esőt, és ez az oka, hogy nem nőhet.~ 34 II | megfosztassék. És miérthogy ez így leszen, mind az szegények 35 II | hanem éljen. Ennekokáért ez az én tanácsom, hogy felséged 36 II | feleségemen. Ezokáért kell őnéki ez mai nap meghalni. De tinéktek 37 III | marhatná meg az gyermeket. És ez viadalban az nagy kégyó 38 III | ebnek az fejét.~Mikoron ez meglött volna, méne az bölcsőhöz, 39 III | feleségemnek beszédére, maga ez ölte meg az undok kégyót, 40 III | tefelségednek dolga, hogynem mint ez nemesembernek, ki hértelen 41 III | ebben, hogy meg nem hal ez mai napon az én fiam.~Felele 42 IV | volna, vala egy juhász, ez gondolkodni kezde ő magába: „ 43 IV | kiáltani kezde: „Mi dolog ez? Egyetlen egy fia vagyon 44 IV | is megöleti. Mint vagyon ez?” És mikoron ekképpen kivinnék, 45 IV | Ennekokáért kell őnéki ez mai napon meghalni. De bizony 46 V | szégyenségre.~Miért hogy pedig ez nemesember immár koros és 47 V | mentél. Gyakorta játszottad ez ördegi játékot. De bezzeg 48 V | vagyok. Kegyelmed kévánsága ez, hogy ezt e nagy szégyent 49 V | vádolsz engemet ezekkel ez bűnekkel, ha nem vagyok 50 V | ugyan!~Mondá az férfiú:~- Ez várasban laktam sok üdeig, 51 V | megbüntessen. És nagy kegyelmesség ez Istentől, hogy ez világban 52 V | kegyelmesség ez Istentől, hogy ez világban büntet érötte, 53 V | dolga, hogynem mint ennek ez vén nemesembernek.~Felelé 54 V | gonosz asszonyi állat volt ez. És e példához képest meg 55 V | soha nem születtem volna ez világra. Mert ezt e nagy 56 V | uram, hogy-hogy lehetne ez, hogy ne kesergenék? Ezt 57 V | adhatna esmét énnékem; de ez hitvány ember tefelségednek 58 V | Nemde büntetést érdemlene ez e nagy gonoszság?~Felelé 59 V | galambom, beszéld meg énnékem ez históriát.~Mondá az császárné:~- 60 VI | fia és két leánya vala. Ez ez vitéz igen kövély és 61 VI | fia és két leánya vala. Ez ez vitéz igen kövély és bőv 62 VI | hallani: ahhoz az házhoz való ez az test. Megfogjad mind 63 VI | az te fiaddal, mint ennek ez nemes vitéznek lött az ő 64 VI | felségednek, szinte mint ez füzetett az ő atyjának. 65 VI | atyjának. Tanácsom ezokáért ez: miérthogy felséged érti, 66 VI | némává, mert Isten dolga ez. Ő adja az nyelvet az embereknek. 67 VI | Vaj ki álnokok az emberek ez világban, annyira, hogy 68 VII | állanánk az vizsla szarkán ez éjjel.~És az szolgálóleány 69 VII | és nagy kőeső volt, maga ez egész esztendőben sem volt 70 VII | Hazudsz, mert azt mondád, hogy ez éjjel nagy eső és kőeső 71 VII | ezt ígérem tenéked, hogy ez mai napon nem hal meg az 72 VII | császárnak:~- Nagy dolog ez. Én vagyok tefelségednek 73 VII | mostan is él. Hogy-hogy lönne ez, hogy nem bánkódnám rajta.~ 74 VIII | mindennek az ő álmát. És evvel ez móddal nagy somma aranyat 75 VIII | mindjárást meggyógyítsanak ez nyavalyából; és meglátja 76 VIII | által engemet megmentsetek ez nyavalyától. Ha pedig azt 77 VIII | Mondá az nemesember:~- Ez az álom: úgy tetszik vala 78 VIII | Mondának az mesterek:~- Ez az mi ügyünk: az mi urunknak, 79 VIII | nagy bölcsesség vagyon. Ez meggyógyítja felségedet.~ 80 VIII | Felséges császár! Addig, még ez hét forrás vagyon tefelségednek 81 VIII | fiam, honnét jönnek ezek ez források? És miképpen elveszthetjük 82 VIII | felséged, hogy hét forrás ez: ezeket el nem vesztheti, 83 VIII | felséged­nek, és mit jelent ez e példa?~Felelé az császár:~- 84 VIII | művelni feleségemen. Ezért ez mai napon meg kell halnia. 85 VIII | volna művelni feleségeden: ez nem hiendő dolog. Szükség 86 IX | Isten legyen veled.~Felelé ez:~- Tevéled is, szerelmes 87 IX | Felelé az leánya:~- Nem csuda ez. Mert mindketten iffiak 88 IX | nyakas piléses pap vagyon ez várasban, azt igen kedvelem, 89 IX | tekegyelmed igen szeret vala; ez az.~És mondá az feleségének:~- 90 IX | Ezokáért az én tanácsom ez, hogy még egyszer megkésértsed.~ 91 IX | szabadon gyónhatol. Ím, ez jövő vasárnapra odahíutt 92 IX | nem vágattál. És szinte ez az oka, hogy megbolondultál. 93 IX | az vendégek előtt. Ezek ez nagy bolondságok mind az 94 IX | mester:~- Az én tanácsom ez, felséges császár, hogy 95 IX | ebben, hogy meg nem hal ez mai napon az én fiam.~Az 96 IX | mondá:~- Bizony, így vagyon ez, hogy senkit feljebb nem 97 IX | beszédit.~Felelé az császár:~- Ez az császárnak tiszti, hogy 98 IX | vehessek belőle, mit kelljen ez ügyben művelnem az én fiammal.~ 99 X | üt: azonnal üttetik.” És ez kép sokáig álla ott. Végre 100 X | magában: hogy-hogy volna ez, hogy valaki tégedet ütne, 101 X | kéncset találok lábaid alatt. Ez az oka, hogy nem akarnád, 102 X | tűz, az forrás is megálla. Ez vala az nagy kéncs, melyet 103 X | üdésb közettünk álmot lát ez éjjel, és holnap megjelentjük 104 X | Felséges uram! álmot láttam ez éjjel. Az városnak kapuja 105 X | immár az szer, én látok ez éjjel álmot.~Mondá az császár:~- 106 X | drága és hasznos torony ez Rómának.~Mondának az vitézek:~- 107 X | mondának néki:~- Mi dolog ez, hogy az drága torony eldőlt? 108 XI | kinek Hypocrates vala neve: ez oly igen éles elméjű vala, 109 XI | barátja vala, Galenus nevű. Ez is igen éles elméjű vala, 110 XI | megesmérhessem.~Mondának:~- Ez éjjel megfoghatjuk, és reggel 111 XI | Mondá az császár:~- Bizony, ez mai napon is megmenekedik 112 XI | szömemmel soha nem láttam volna ez átkozott földet! Lám, minden 113 XII | mindjárt irtóznának tőle. Ez egyszer Rómába megyen vala 114 XII | háljon.~Mondá az hopmester:~- Ez asszonynépek jól látják 115 XII | atyámfia, ha akarnád, ez éjjel nagy summa aranyat 116 XII | asszonyembert szerezzek néki, hogy ez éjjel véle háljon. És ezer 117 XII | ördegbe: nem méltó vagy, hogy ez többszer feleséged legyen. 118 XII | többi mesterek cselekedtenek ez elmúlt napokban.~És mondá 119 XII | jött alá mennyekből, és ez forgatja szájában az éles 120 XIII | vitéz, ki immár koros vala. Ez megházasulván, vőn egy igen 121 XIII | felséged kedveli az császárnét. Ez az szép menyecske valami 122 XIII | szavacskája vala. És lőn, mikoron ez egyszer az nyári házban 123 XIII | ura:~- Hogy-hogy lehetne ez?~Mondá az álnok menyecske:~- 124 XIII | az ura:~- Félelmes dolog ez. Mert megtudják ezt, és 125 XIII | Kérlek, adj tanácsot. Ez éjjel tíz órakor jöve hozzám 126 XIII | fekszik halva nálunk, és ez világba nem tudom, hová 127 XIII | Bizony nem kis dolog ez, húgom. De mindezenáltal 128 XIII | az húgához, és mondá:~- Ez oda vagyon. Az Tiberis folyóvíz 129 XIII | oly helyre viszlek, hogy ez héten vissza nem jössz ide!~ 130 XIII | mondá:~- Bizony jeles tűz ez, odamegyek és megfűtezöm 131 XIII | bemegyek az várasba.~Mondá ez:~- Ördeg vigyen el! Én elfáradtam 132 XIII | asszonynak pedig fejét vevék.~Ez vala az nagy álnokságnak 133 XIII | gonoszban lészen dolgod, hogynem ez vén nemes vitéznek!~Felelé 134 XIII | ebben, hogy meg nem hal ez mai napon.~És a Cleophas 135 XIV | őmagában:~- Jeles termetű ember ez; bizony üdővel hasznát vehetem 136 XIV | kimegyen.~Mondá az király:~- Ez is .~Megépítteté ezokáért 137 XIV | ujjában; és azt tudtam, hogy ez gyűrő volna, és kétségbe 138 XIV | szépségén, és gondolá, bizony ez szép asszony, szinte olyan, 139 XIV | én feleségem.~- Kicsoda ez az asszony?~Felelé az hopmester:~- 140 XIV | hopmesternél voltam ebéden, ez az ő szeretőjét is hozta 141 XIV | királynéasszony:~- Nem nagy csuda ez, mert egy ember a másikhoz 142 XIV | Annakutána vége lészen ez vesződésnek.~Felelé az császár:~- 143 XIV | Felelé az császár:~- Ha ez így lönne, megelégedném 144 XV | apáca-módra lakom itt.~Mondá ez:~- Tisztelendő asszonyom, 145 XV | egynihány gyermekeket hozhatnál ez világra. Jobb volna ezokáért, 146 XV | volna ezokáért, hogy ennek ez apácaságnak békét hagynál.~ 147 XV | hispánnak:~- Szűvem-lelkem ez az tanács: jere, megnyissuk 148 XV | általlom ezt művelni, mert ez jámbor igen szomszédom 149 XV | ha szinte mostan szeretsz ez próbálásért, de ez az szeretet 150 XV | szeretsz ez próbálásért, de ez az szeretet nem lönne állandó. 151 XV | hónapra szép kettőseket hoza ez világra. És példa lőn minden 152 XV | lator asszonyállat volt ez. No, mester, nem járok 153 XVI | fiam, nagy szemérem volna ez ennyi sok jámbor előtt.~ 154 XVI | gonosz álnok latorné! Lám, ez széles világon sem volt 155 XVI | semmit: tehát megmeneködném. Ez az oka, hogy hét egész napig 156 XVI | uram-atyám felségednél, hogy ez te álnokságos feleségednek 157 XVII | lenne annak dolga, ki ez gyönyörűséges éneket értvén, 158 XVII | anyám pedig kézkendőt tart. Ez háborít titeket meg?~Mondá 159 XVII | tengerbe veté, mondván:~- Ez ám az filemile éneklésének 160 XVII | az iffiat, és néki adák. Ez mikoron eszébe vötte volna, 161 XVII | véle lönni. Az anyjok-holló ez beszéden felháborodván, 162 XVII | mondok ezeknek, azmennyire én ez dolgot érthetem. Az én fejemnek 163 XVII | bemenvén, és mondá:~- Mind ez világ az Cyrus császárt 164 XVII | király pedig mondá:~- Holott ez legyen kévánságod. Engedek 165 XVII | az ő tisztességére, mert ez földi fejedelmeket gazdagsággal 166 XVII | Tudom én, honnét esett ez e nyavalya rajtad! Mert 167 XVII | melletted leszek, nem halsz ez nyavalyába meg.~Ezek mind 168 XVII | kéncset? Miért ajándékoz engem ez ajándékkal, holott engem 169 XVII | Alexander:~- Felséges asszonyom! Ez az izraeliták királyának 170 XVII | bővelködik. Miért pedig ez ajándékot adta felségednek? 171 XVII | feledés indít fel engemet, ez oka, mert ha valakinek szerelmes 172 XVII | vala és hál vala. Mikor ez meglött volna, és immár 173 XVII | mindenha megvínnya. Mikor ez meglött volna, és látták 174 XVII | az ő társáért megvínnya.~Ez dologba pedig semmi hírével 175 XVII | hispánusok királyának fia ez tisztet kévánja vala, kinek 176 XVII | Geydon:~- Hatalmas császár! Ez felségednek nagy gyalázatjára 177 XVII | Történék, hogy ugyanott, ez palotában menne által Ludovicus, 178 XVII | vagyok én is véled megvíni ez te hamis vádolásodért, és 179 XVII | hallotta volna, mondá:~- Bezzeg ez hasznos tanács.~És mindjárást 180 XVII | Alexander megkérdé, ha tudná ez dolgot valaki, hogy most 181 XVII | mondá Alexander:~- Hogyha ez egy éjjel nyugszom itthon, 182 XVII | hamisan hazudott és vádolt, ez mai nap vitéz módra megvíván, 183 XVII | nem gonosz akaratból volt ez, sem tenéked bántásodra 184 XVII | barátom, hogy az pohárt ez gyűrővel együtt mutassad 185 XVII | Alexander megholt, avagy ez fekélyes és bélpoklos ember 186 XVII | Jól esmerem, mert régen ez a gyűrő enyim volt, és én 187 XVII | étkembe-itomba, melyből osztán ez bélpoklosságba estem miatta.~ 188 XVII | teljes szűvemből bánom ez te esetedet és nyavalyádat. 189 XVII | bölcs és tudós orvosokat ez világ szerte kerestetek 190 XVII | hogy tégedet, ha lehet ez nyavalyából meggyógyítsanak. 191 XVII | meglenni. De énnékem jobb ez órában meghalnom, hogy nem 192 XVII | Boldog és áldott legyen ez az óra, azmelyen az én fiaimat 193 XVII | Engedje meg felséged, hogy ez kis szolgálat legyen kedves 194 XVII | nálad.~Mondá az király:~- Ez soha többszer ne legyen.~ 195 XVIII | nékünk szentenciát mondanunk ez dologban. Holott felséged 196 Konyvn| nyomtatónak gonoszt mondnak~Ez könyvecskének szép példáiért,~ 197 Konyvn| mondattatik.~De melyben nincsenek ez jóságok,~Ennek nem használnak


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License