Novella

  1 Kegyes|          gyermeke sincs; sem tudja, ha leszen-é valaha gyermeke,
  2 I     |           tőlem, valamit akarsz, és ha lehetséges lészen, megművelem
  3 I     |            nemes tudományokat. Mert ha felséged azt megműveli,
  4 I     |      megmented őtet az haláltól. De ha tefelséged őtet az mostohaanyja
  5 I     |           felséged az te fiadat. És ha hét esztendeig taníthatom
  6 I     |          adja énnekem az te fiadat. Ha hat esztendeig taníthatom,
  7 I     |         nékem ajánlja az te fiadat. Ha öt esztendeig taníthatom,
  8 I     |         hogy nékem ajánljad fiadat. Ha taníthatom négy esztendeig,
  9 I     |         nékem ajánlja az te fiadat. Ha három esztendeig taníthatom,
 10 I     |            nékem ajánlja az ő fiát. Ha taníthatom őtet két esztendeig,
 11 I     |        ajánljad nékem az te fiadat. Ha egy esztendőig taníthatom,
 12 I     |             kévánjátok őt tanítani. Ha pedig ezt művelném, hogy
 13 I     |         eszetekbe az én tanácsomat. Ha az császár gyermekét bevisszük
 14 I     |    gyermeknek tanulásában. Ezokáért ha tetszenék tünéktek, Rómán
 15 I     |     mesterek egymásnak:~- Jó volna, ha megkésértenők az ifjat,
 16 I     |     mesterek, mondának egymásnak:~- Ha ez iffiú élhet, bizony jeles
 17 I     |      tefelséged megházasuljon. Mert ha harminc fia is volna tefelségednek,
 18 I     |          császár, és mondá nékik:~- Ha tünéktek így tetszik, ám
 19 I     |         Mert ezt gondolá ő magába: „Ha énnékem magzatim lesznek
 20 I     |             mondá:~- Felséges uram, ha így vagyon az dolog, tehát
 21 I     |  könyörgésed? És mit kévánsz tőlem? Ha lehetséges dolog lészen,
 22 I     |          azokról ítéletet vennének, ha jó volna-é az üdőre az császár
 23 I     |      csillagoknak forgásából, hogy: ha az üdőre hazavinnék őtet
 24 I     |          mert attól is félnek vala, ha nem vinnék őtet az üdőre
 25 I     |           forgása ezt mutatja: hogy ha tekegyelmedet az nevezett
 26 I     |            jelenti vala neki, hogy: ha hét napig megtartóztatná
 27 I     |           nyilván meg­esmerem, hogy ha hazajővén, megtartóztatom
 28 I     |       annakutána szólani kezdek. És ha ezt megművelitek: mind engemet,
 29 I     |              engedjed énnékem őtet. Ha valamikor szólt: én szólóvá
 30 I     |            nagy szerelemnek miatta, ha haza nem jöttél volna. Szólj
 31 I     |             akaratodat megművelnem. Ha megvonszod magadat tőlem,
 32 I     |             akarsz énnékem szólani? Ha nem akarsz énnékem szólani,
 33 I     |           énnékem az te akaratodat: ha vagyon-é valami kedved az
 34 I     |           azt megfertelmezzem. Mert ha azt művel­ném, semmi nem
 35 I     |             akarék akaratját tönni. Ha hamar felséged el nem érközik
 36 I     |             hertelenséggel megölni. Ha pedig halni kell: tehát
 37 I     |             halni kell: tehát jobb, ha felséged törvénnyel megölesse,
 38 I     |         császárné:~- Felséges uram, ha sokáig élend, az igen ellenem
 39 II    |           és mondá az császárnak:~- Ha néma az fiad: bizonyával
 40 II    |          láttunk hozzája. Ezokáért, ha tefelséged megöleti az ő
 41 II    |           Örömest megbeszéleném, de ha megbeszélem, azonközbe ott
 42 II    | felakasztják az tefelségednek fiát. Ha ezokáért felséged akarja,
 43 II    |            őtet vissza az fogházba. Ha annakutána nem tetszik felségednek
 44 III   |     megjelenti vala az szatin neki, ha jó szerencséje lönne az
 45 III   |       megmondom tefelségednek, hogy ha megöleted az te fiadat feleségednek
 46 IV    |    gondolkodni kezde ő magába: „Vaj ha megölhetném az vadkant,
 47 IV    |       halnia.~Mondá az császárné:~- Ha felséged azt megműveli:
 48 IV    |            tüteket megajándékoznom, ha nem azért, hogy egy jó és
 49 IV    |     császárnak:~- Felséges császár! Ha felséged fia néma leend,
 50 IV    |            abba semmi sincsen. Mert ha édesanyja volna, és viselte
 51 IV    |        annak beszéde után indultál. Ha pedig felséged annak hamis
 52 IV    |             Nem beszélem meg, hanem ha felséged visszahozatja fiadat.
 53 IV    |             és mit használnék vele? Ha annakutána nem tetszik felségednek,
 54 V     |        engemet ezekkel ez bűnekkel, ha nem vagyok vétkes? Én azért
 55 V     |         jövék ezokáért ide ki, hogy ha valamiképpen megsegéthetnélek.~
 56 V     |            bocsáss be engemet. Mert ha itt érnek az őrözők, és
 57 V     |             itt érnek az őrözők, és ha reggelre az prengérbe szegeznek,
 58 V     |             kívül az piros alma: de ha megmetszed, belül rothadós.~~
 59 V     |         mester:~- Bizonyára mondom: ha tefelséged megöleti az ő
 60 V     |             mester az császárnak:~- Ha felséged ezt műveli, igen
 61 V     |          hanem inkább tefelségeden? Ha pénzből kárt vallottam volna,
 62 V     |        Isten éltesse felségedet; de ha az te fiad evvel elmegyen,
 63 VI    |           el kell adnom jószágomat. Ha pedig azt művelem, ottan
 64 VI    |            üstet állata abban, hogy ha az orv esmét eljönne aranyat
 65 VI    |          fia:~- Meglátom, édesapám, ha megsegíthetlek. Mert ha
 66 VI    |             ha megsegíthetlek. Mert ha itt megtalálnak, temiattad
 67 VI    |            atya:~- Az nem volna jó, ha engemet megesmérhetnének.
 68 VI    |             és vegyed fejemet. Mert ha fő nélkül itt megtalálják
 69 VI    |            az császárral. Lásd meg, ha valamiképpen megszabadíthatod
 70 VI    |             az asszonyi állatokban. Ha ezokáért tefelséged meg
 71 VI    |             Nem beszélem meg, hanem ha tefelséged visszahozatja
 72 VII   |       asszonyhoz, és megkérdé tőle, ha az elmúlt éjjel valami fergeteg
 73 VII   |      Eszesül cselekedik tefelséged, ha ezt műveli. És felséged
 74 VII   |     törvényt.~Mondá az császárné:~- Ha felséged elhalasztotta az
 75 VIII  |    mesterségeket az császáron, hogy ha meggyógyíthatnák: de nem
 76 VIII  |              Felelé az császárné:~- Ha felséged tanácsomat fogadja,
 77 VIII  |             könnyen végére mehetni. Ha ő dolgok: tehát méltók arra,
 78 VIII  |        megmentsetek ez nyavalyától. Ha pedig azt megművelitek:
 79 VIII  |           az országokban, keresvén, ha valakit találhatnának, ki
 80 VIII  |       Valami ügyünket adunk elődbe: ha választ tehetsz arról münékünk,
 81 VIII  |        ottan vak és semmit sem lát. Ha megmondhatnád az módját,
 82 VIII  |             Mondának az mesterek:~- Ha velünk eljöttél volna az
 83 VIII  |    gyermeknek:~- Mondd meg énnékem, ha segíthetsz-e énnékem? És
 84 VIII  |            segíthetsz-e énnékem? És ha megmondhatod-e az én vakságomnak
 85 VIII  |     felséged az veszett fiát, hanem ha előszer megöleted az hét
 86 VIII  |            felségednek elejbe adta. Ha ezokáért felséged megöleti
 87 VIII  |           cselekednem tefelségeden. Ha valaki ezelőtt valami gonoszságot
 88 VIII  |         megbüntötni. Bizony mondom, ha kegyelmed megöleti az ő
 89 VIII  |            megbeszélem felségednek, ha visszahozatja addig az ő
 90 IX    |       leánya:~- Igen gonoszul, mert ha mellettem is fekszik, nem
 91 IX    |     elhánynom.~És mondá az anyja:~- Ha immár ezt szántad, mondd
 92 IX    |           nem volna olyan nagy bűn, ha mással közesülnél.~Felelé
 93 IX    |             Oka vagyon, miért. Mert ha nemessel avagy egyéb iffiúval
 94 IX    |             emberek igen haragosok. Ha valamit ért hozzád, bizony
 95 IX    |            a fát, és rakd az tűzre. Ha visszajövet nem indul meg
 96 IX    |            ne félj annakutána tőle, ha szinte az pap után vetted
 97 IX    |         uram, és igen hideg vagyon. Ha hazajő, igen kezd fázni.
 98 IX    |    tekegyelmed haragos beszédekkel? Ha tudtam volna, hogy tekegyelmed
 99 IX    |           emberek mindent felrónak. Ha megbocsátta vétkedet, nyilván
100 IX    |          öld meg azt szöme láttára. Ha ezt elszenvedi tőled: annakutána
101 IX    |       csúfolkodjál az vén emberrel. Ha haragodni kezd szerével:
102 IX    |           üdő.~Felelé az asszony:~- Ha felkelek is, mit műveljek?~
103 IX    |     tréfálnál az vén emberrel. Mert ha megbúsul, nehezen kezded
104 IX    |            harag az ő haragjok. No, ha meg akarsz halni, menj el
105 X     |          Mit ád felségtek minékünk, ha mi elvesztjük az tornyot
106 X     |       Megpróbálok előszer bennetek; ha az ti dolgotok igaz lészen,
107 X     |           mondának az császárnak:~- Ha felségednek tetszik, hadd
108 X     |         Elmegyek veletek. Megválik, ha igazat mondotok.~És mikoron
109 X     |            mondhatnánk felségednek. Ha minden urak- és fejedelmeknél
110 X     |          mireánk akartanak támadni? Ha ezokáért oly igen telhetetlen
111 X     |            azért példáznak előtted, ha valamiképpen megdúlhatnák
112 X     |            bölcs mester Josephus:~- Ha az vitézek megcsalták Octavianus
113 X     |          mondom tefelségednek, hogy ha megöleted fiadat feleségedért,
114 X     |             is öremest megbeszélem, ha tefelséged előszer visszahozatja
115 XI    |            nem hogy fejemet vegyék. Ha efféle szándékba vagyon
116 XI    |       Galenust, és mondá ő magába: „Ha ezt el nem vesztem az útból,
117 XI    |         mester:~- Bizonyába mondom: ha felséged megöleti az ő fiát
118 XII   |           sem jő véled hálni, hanem ha bőv pénzt adunk néki.~Mondá
119 XII   |               Hozz csak egy szépet, ha szinte ezer aranyat kell
120 XII   |         mondá annak:~- Jó atyámfia, ha akarnád, ez éjjel nagy summa
121 XII   |      aranyat más ember kezébe. Mert ha nem műveled, bizony mindéltig
122 XII   |           ablakot, hadd lássam meg, ha az.~És az hopmester megnyitá
123 XII   |        legyen. Menj ki országomból. Ha napnyugot után megtalálnak
124 XII   |       könyörülj rajtunk, és lássad, ha holnap megszabadíthatod
125 XII   |      cselekedék az ő hopmesterével. Ha felséged nem akarja őtet
126 XII   |        bölcs iffiú. Most jobb néki, ha nem szól. De harmadnapra,
127 XII   |           nem szól. De harmadnapra, ha élhet, meglátja tefelséged,
128 XII   |         élhet, meglátja tefelséged, ha tud szólni avagy nem. Hogy
129 XII   |     háromszáz álnok csalárdságokat. Ha ekképpen kezded hinni feleségednek
130 XII   |         énnékem.~Mondá az mester:~- Ha felséged visszahozatja az
131 XIII  |              és mondá néki:~- Uram, ha szómat fogadod, tehát egy
132 XIII  |           megkezdik holnap keresni; ha itt találják őket, halálnak
133 XIII  |          vízbe, és mondá:~- Bizony, ha lehet, nem mászkálsz ki
134 XIII  |          Mondá az mester:~- Bizony, ha felséged megöleti az ő fiát
135 XIV   |         melyet reád kellene bíznom, ha hited volna és veszteg akarnál
136 XIV   |        hopmester az ő szolgáinak:~- Ha az király megkérd, hová
137 XIV   |            feljöjjek, és meglássam, ha mégis itt vagy. Kérlek,
138 XIV   |            reggel szól felségeddel, ha addig élhet. És csudálkozol
139 XIV   |   vesződésnek.~Felelé az császár:~- Ha ez így lönne, megelégedném
140 XIV   |         higgye az én beszédemet. De ha el nem akarod hinni, és
141 XIV   |         Megbeszéleném az históriát, ha felséged visszahozatná az
142 XV    |         volna, mondának néki:~- No, ha egyebet nem művelsz benne:
143 XV    |        akasztófán egy hétig őrizni. Ha pedig nem jól őrzi vala,
144 XV    |             asszony:~- Hispán uram! Ha én ezt tudtam volna, hogy
145 XV    |          vesszek.~Mondá az apáca:~- Ha tudnám, hogy jó szörszámod
146 XV    |      vászonba, tehát hozzád mennék; ha ezokáért azt ígéred, hogy
147 XV    |            nem esköszem veled. Mert ha szinte mostan szeretsz ez
148 XVI   |              hogy levetkőzzék. Mert ha nem műveli, magam kezdek
149 XVI   |         mesterimmel az csillagokat, ha jó volna-é mennem, avagy
150 XVI   |         jelenték az csillagok, hogy ha megtérnék mindjárást, tehát
151 XVI   |     halállal kelle­ne meghalnom. De ha megtérvén, hét napig megtartóztatnám
152 XVII  |            ért. De félne azon, hogy ha megmondja, hogy atyját megháborítaná.
153 XVII  |             és annakutána meglátom, ha kelljen-e reád haragudnom.
154 XVII  |             bánkódással látom. Hogy ha valaki volna, azki énnékem
155 XVII  |        éljen inkább az hollófiú. És ha azt akarod, hogy ezután
156 XVII  |    szentenciát mondj ki nékik. Hogy ha az apjok-hollónál-é, avagy
157 XVII  |         császárt dícsíri. Azokáért, ha felségednek jóakaratja,
158 XVII  |        veled elvigyed. Mindazáltal, ha alkalmatos, előszer az én
159 XVII  |             hogy hatal­masságodnak, ha kedves volna szolgálatom,
160 XVII  |         felette igen megbetegedett. Ha meghal: felséged leszen
161 XVII  |     hírem-nevembe kárt valljak? Ezt ha más akarná tanácsul énnékem
162 XVII  |           fel engemet, ez oka, mert ha valakinek szerelmes barátja
163 XVII  |      elvenné az ajándékot, mondá:~- Ha egyéb nem lehet az dologba,
164 XVII  |            és békességgel házadhoz. Ha pedig szükség, végy hozzád
165 XVII  |        őrözzed és oltalmazzad, mert ha megértendi, hogy néked közed
166 XVII  |              Mit hallok én felőled? Ha igaz: meghalsz érte.~Ludovicus
167 XVII  |          Mondá az császár leánya:~- Ha egyéb az dologba nem lehet,
168 XVII  |            vétetlen hazasiess, hogy ha szinte halála lenne is,
169 XVII  |   énnálamnál több meg nem esmerhet. Ha ezt műveled, az jelen való,
170 XVII  |        könyörge az császárnak, hogy ha lehetséges volna, valami
171 XVII  |             az viadalnak napját, de ha az hagyott napra meg nem
172 XVII  |           énnékem segítséggel légy. Ha pedig meg nem segítesz,
173 XVII  |         életem.~Alexander megkérdé, ha tudná ez dolgot valaki,
174 XVII  |     személyek, főurak, hercegek. És ha csak egy napig késedelmet
175 XVII  |     megtartja az őbenne bízókat. De ha tetszik felségednek, kérem
176 XVII  |          lött bosszúságot megállom, ha valami módon lehet. Mert
177 XVII  |         dolognak ítílem lenni, hogy ha te abból iszol, mert tudom
178 XVII  |          iszol, mert tudom én, hogy ha te abból iandasz, soha többé
179 XVII  |         azon adta vissza mostan; és ha nem tudnád: én vagyok az
180 XVII  |           és hozatok, hogy tégedet, ha lehet ez nyavalyából meggyógyítsanak.
181 XVII  |       bélpok­los­ságba vagyon. Hogy ha valamiképpen meggyógyíthatjátok:
182 XVII  |            arra azt felelék:~- Hogy ha az Istennek akaratja, mi
183 XVII  |         lehetne. Mondá Alexander:~- Ha énnékem meg kell gyógyulnom,
184 XVII  |        szózat által hallottam, hogy ha méltó és igaz volna, és
185 XVII  |             méltó és igaz volna, és ha lehetséges: az te öt fiaidat
186 XVII  |          énnékem ugyan öt fiaim, és ha még annakfelette öt volna
187 XVII  |          pedig ismét megkérdé, hogy ha Alexander olyan volna, és
188 XVII  |            nem gyógyíthatnák, hanem ha az mi öt fiainknak vérekkel
189 XVII  |         éltessen és szeressen, hogy ha tíz fiaink volnának is,
190 XVII  |             meggyógyulna véle. Mert ha egyszer Alexander meghalna,
191 XVII  |            vissza nem hozhatnám; de ha az én fiaimat mind megölnék
192 XVII  |         fogva együtt volnának, hogy ha volt-é vagy egy fiuk, vagy
193 XVII  |          király pedig mondá:~- Hogy ha megértendem, hogy egyébféle
194 XVII  |             gyalázattok lett volna, ha mindazok is beteljesedtek
195 Konyvn|           SEBES MALUM-nak.~Férfiak, ha tőlek lehetnének~Angyali
196 Konyvn|    Maradásra való szaporodást~Hanem ha renddel követik egymást:~