| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] azonközbe 10 azonnal 2 azóta 1 azt 146 aztán 1 azután 10 azzal 1 | Frequency [« »] 164 felelé 163 ezt 151 pedig 146 azt 141 de 140 mint 139 otet | Heltai Gáspár Ponciánus császár históriájai IntraText - Concordances azt |
Novella
1 Kegyes| rajta, és erősen gyászolja azt. Mást vévén, mindjárt az 2 Kegyes| sok marhát keressenek, és azt hagyhassák az ő fiaiknak: 3 I | tudományokat. Mert ha felséged azt megműveli, tehát igen hasznos 4 I | kinek az anyja megholt; és azt akarnám, hogy halálom után 5 I | nemzetből legyen, és elveszem azt.~Elmenének ezokáért az tanácsok 6 I | királylányát, igen szépet, és azt megkérvén, elhozák az császárnak. 7 I | Mikoron meglátta volna azt az császár, igen kedvelé, 8 I | tanácskozni, miképpen ő azt elveszthetné. Mert ezt gondolá 9 I | Mondá az császárné:~- Tudja azt tefelséged, hogy mindeddig 10 I | az hét bölcs mestereknél, azt én is ugyan fiamnak akarom 11 I | pecsétével megpecsétlette azt. És parancsolá fejükre az 12 I | atyjának, avagy nem. És azt találák az csillagoknak 13 I | hozzánk levéllel, melyben azt parancsolja münékünk, hogy 14 I | egy kis csillagot, mely azt jelenti vala neki, hogy: 15 I | nem akara őnéki szólni. De azt gondolá ő magában: „Talám 16 I | elfordula, és nem engedé azt néki. És az császárné megszólítá 17 I | kertét megszaggassam, avagy azt megfertelmezzem. Mert ha 18 I | megfertelmezzem. Mert ha azt művelném, semmi nem támadna 19 I | az tefelséged fia rajtam? Azt mondá akkoron tefelséged, 20 I | galambom, beszéld meg énnékem azt a példát.~Mondá az császárné:~- 21 II | ez fiatalkára, és neveld azt fel. Mert üdővel nagyobb 22 II | fát. Mikoron levágta volna azt az kertész, megasza mindjárást 23 II | gyümölcsöt. Mikoron az betegek azt megértötték volna, igen 24 II | császár fia meglátta volna azt, fejet hajta néki. És Bancillás 25 II | kijelenti. Hogy pedig felséged azt mondja, hogy erőszakot akart 26 II | Bancillásnak:~- Beszéld meg énnékem azt az példabeszédet.~Felelé 27 III | is csak egy fia vagyon. Azt igen szereti vala, annyira, 28 III | vala az ló előtt. Avval azt jelenti vala, hogy jó szerencséje 29 III | farkát kapá, és erősen kezdé azt hátravonni. Azt jelentvén 30 III | erősen kezdé azt hátravonni. Azt jelentvén véle, hogy nem 31 III | rajta lőn, és mardossa vala azt, hogy ne marhatná meg az 32 III | megmará az kégyót, és megölé azt. És az bölcső mellé feküvén 33 III | volna az ő fiát. Hallván azt a nemesember, igen nagyon 34 III | jajgatni. Mikoron pedig azt meghallotta volna az császár, 35 III | átkozott fiától! És felséged azt ígérte vala énnekem, hogy 36 IV | vala rajta az király, és azt kiáltatá, hogy valaki megölhetné 37 IV | vadkant. És ekképpen megnyeré azt, hogy az király az ő leányát 38 IV | császárné:~- Ha felséged azt megműveli: igen eszesen 39 IV | fia vagyon az császárnak, azt is megöleti. Mint vagyon 40 IV | Lentulus. Mikoron látná azt a császár fia, fejet hajta 41 IV | hosszu história. Addig, mig azt megbeszéleném, megölnék 42 IV | kezedben lészen az te fiad, és azt művelheted véle, azmit akarsz.~ 43 V | mint tefelségednek vagyon. Azt pedig igen szereti vala. 44 V | éjjeli harangozás után, azt megfogván, a fogházba viszik 45 V | az ajtóra jövén, találá azt bészegezvén; és igen megijede; 46 V | Bezzeg ott künn maradsz! Azt akarom, hogy ugyan az utcán 47 V | beméne az ajtón, és beszegezé azt erősen. És felméne az házba, 48 V | buborgolást, elijedék, mert azt tudom vala, hogy az kútba 49 V | az sárban hevert disznó azt akarná, hogy az többi is 50 V | körmelni-szaggatni, mondván felszóval:~- Azt akarnám, hogy soha nem születtem 51 VI | adnom jószágomat. Ha pedig azt művelem, ottan elvesztél 52 VI | az toronyra, és megásák azt, és annyi aranyat vínek 53 VI | háza előtt, és az ő leányi azt látták volna, erősen kezdének 54 VI | császárnak:~- Felséges császár! Azt mondod, hogy néma az fiad. 55 VI | volna művelni feleségeden: azt soha nem hihetem. Vaj ki 56 VI | tégedet, beszéld meg énnékem azt a példabeszédet. Mint járt 57 VI | annakutána azért szabadon azt cseleködheti, azmi felségednek 58 VII | igen szeret vala. És tanítá azt beszélleni. Mikoron pedig 59 VII | deák után veté magát, és azt kezdé szeretni. Mihelyt 60 VII | hogy meg akarnám tenéked azt jelenteni. Én pedig poklabban 61 VII | az vizsla madár előtted? Azt mondja, hogy az éjjel eső 62 VII | polgár:~- Hazudsz, mert azt mondád, hogy ez éjjel nagy 63 VII | példabeszédeért, én bizony azt mondom tefelségednek, hogy 64 VIII | ez nyavalyától. Ha pedig azt megművelitek: nagy ajándokokkal 65 VIII | ő fiát, és felakasztanák azt.~Engedének az szolgák mindjárt 66 VIII | és kivivék az fiát, hogy azt felakasztanák. És látván 67 VIII | És az császár fia látván azt, fejet-térdet hajta néki, 68 VIII | miatt, mely mindenkoron azt kéváná az ő férjétől, az 69 IX | szép leányt találának, és azt néki szörzék. Mikoron ezokáért 70 IX | ezokáért hazavitte volna azt, igen szerette. És három 71 IX | néki:~- Szerető leányom, azt semmiképpen ne műveld. Arra 72 IX | pap vagyon ez várasban, azt igen kedvelem, és ahhoz 73 IX | kimegyen nyúlászni, vágd le azt a fát, és rakd az tűzre. 74 IX | jeles almafát; és előhordatá azt a kertésszel, és a tűzre 75 IX | az ágyon hever: öld meg azt szöme láttára. Ha ezt elszenvedi 76 IX | ura:~- Vaj dacos kabala, azt kellett volna előszer meggondolnod, 77 IX | megyek.~Mondá az császár:~- Azt tudtam én, hogy senkit ne 78 IX | tégedet, beszéld meg énnékem azt az históriát.~Felelé az 79 IX | úgy vagyon: mert felséged azt mondta, hogy meg akarnád 80 X | valahol arany vagyon elrejtve, azt mi megtaláljuk: soholt nem 81 X | és holnap megjelentjük azt tefelségednek.~Felelé az 82 X | tonna aranyat. És kivonák azt az veremből. És látván azt 83 X | azt az veremből. És látván azt a császár, igen örüle néki, 84 X | császár:~- Nem vehetjük azt ki onnét, mert drága és 85 X | megostromlák az várast, és megvevék azt, és zsákmányt tőnek minden 86 X | az császárné:~- Felséged azt művelje, és épen marad felségednek 87 X | megcsalták Octavianus császárt, azt nem tudom, de ezt e jutalmot 88 X | némálkodik és nem szól, azt igen eszesen műveli. De 89 X | múlva. Hogy pedig felséged azt mondja, hogy erőszakot akart 90 X | Bizony öremest hallanám azt a históriát.~Mondá az mester:~- 91 XI | küldene Hypocratesért, és azt hozzáhivatá, hogy az ő fiát 92 XI | jádzol!~Mondá Galenus:~- Csak azt mondom, hogy nem az király 93 XI | valami tehénhúst néki, és azt adá néki enni, és vizet 94 XI | egy igen szép fű, vond ki azt is.~És mikoron Galenus aláhajolna, 95 XI | az császár fia, és hogy azt meg nem ölték volna, sírni 96 XII | hopmester:~- Az császár azt kévánja, hogy egy szép asszonyembert 97 XII | az császár:~- Nem hiszem azt! Nyisd meg az ablakot, hadd 98 XII | nagy tisztességbe tartá azt.~Annakutána elméne az király, 99 XII | várast és sokáig vítatá azt, és annyira szorongatá őket, 100 XII | mester:~- Hogy néma volna, azt én nem hiszem, mert jeles 101 XII | nem. Hogy pedig tefelséged azt mondja, hogy erőszakot akart 102 XII | császár:~- Kévánnám hallani azt a históriát. Beszéld meg 103 XIII | hegyes tőrrel. És bevonszuk azt a kamorába, elvévén az pénzt 104 XIII | bújtatá, és hátára vévén azt, kivivé és az Tiberis folyóvízbe 105 XIII | Tiberis folyóvízbe rázá azt. És visszajöve az húgához, 106 XIII | olyan holttest ott volna. És azt is a zsákba bújtatá, és 107 XIII | köte az nyakára, és behányá azt a vízbe, és mondá:~- Bizony, 108 XIV | feleséget vőn magának. És azt oly igen félté, hogy udvarában 109 XIV | az ládához, és megnyitván azt, kivévé az gyűrőt, és adá 110 XIV | kivévé az gyűrőt, és adá azt a királynak. Látván a király 111 XIV | az hopmester ujjában; és azt tudtam, hogy ez gyűrő volna, 112 XIV | kappant az tálból, és tevé azt a király elejbe, és mondá:~- 113 XIV | ki igen vén vala. Látván azt az császár fia, térdet-főt 114 XV | Mondá az hispán:~- Mind azt tevő lészek, azmit kévánsz 115 XV | hozzád mennék; ha ezokáért azt ígéred, hogy elvészesz engemet, 116 XV | akasztófára, és az emberek azt tudják, hogy az az orv, 117 XV | akasztófán az holttestet, mind azt tudják vala, hogy az orv 118 XVI | Feleségem igen szereti azt, és gyakorta ajánlotta azt 119 XVI | azt, és gyakorta ajánlotta azt énnékem.~Mondá az császár 120 XVI | uram, édesatyám. Felséged azt mondá, hogy az császárné 121 XVI | disputálni. De az okosság azt adja előmbe, mivelhogy az 122 XVI | nékem kegyelmet tegyenek. És azt bizonyos büntetéssel parancsoljad, 123 XVII | mesternek ajánlja, hogy azt az jó és tisztességes erkölcsekben 124 XVII | gyönyörűséges éneket értvén, azt megmagyarázhatná.~Az fia 125 XVII | és az urak előtt fogadál, azt őnéki beteljesíted: az te 126 XVII | valahová mégy és megjössz. Azt kévánod megtudni, miért 127 XVII | inkább az hollófiú. És ha azt akarod, hogy ezután az hollókákogások 128 XVII | volna az szülésbe, arra azt felelem, hogy az a fájdalom 129 XVII | szerelmes barátja vagyon, azt szinte úgy kell szeretni, 130 XVII | viseljed és hordjad. Hogy mikor azt látandod, énrólam megemlékezzél.~ 131 XVII | megkérdé, miért mondaná azt? Geydon felelé:~- Felségednek 132 XVII | megfoghatnak, fejed elessék, azt parancsolom.~Erre Ludovicus 133 XVII | szót sem szól vala, miért ő azt mívelné; mind azonképpen 134 XVII | köszönem, mert te tartottad meg azt énnékem, azért neved mindörökké 135 XVII | való szűből cseleködtem azt. Szokták közbeszédbe mondani, 136 XVII | nem véltem volna, hogy te azt cseleködnél rajtam.”~Nem 137 XVII | mind megigya. Alexander azt megivá és az gyűrőt, melyet 138 XVII | ebédtől, parancsolá, hogy azt a bélpoklos és fekélyes 139 XVII | közt éjszaka tartottad: azt a királyné gonosz végre 140 XVII | orvosdoktorok néki arra azt felelék:~- Hogy ha az Istennek 141 XVII | császárnak:~- Nem csoda, hogy én azt eltitkoltam; noha meglehetne, 142 XVII | méltatlan dolognak ítíltem azt meglenni.~Mikor ezt az császár 143 XVII | mondá:~- Jól láttam, és azt mondhatom, hogy soha életemben 144 XVII | császárnak egy huga, és azt adá Alexandernek feleségül. 145 XVII | mondja vala, hogy az filemile azt éneklené, hogy mi őnéki 146 Konyvn| undokságban,~Azért igen jámbor ő, azt mondja:~Nagy sírással urát