Novella

  1 Kegyes|             lelki dolgokban, hogynem mint ez Poncius császár históriájából.
  2 Kegyes|             paraszt birodalom olyan, mint az háromkeréki szekér, avagy
  3 Kegyes|            háromkeréki szekér, avagy mint az sótalan étek, mellyel
  4 Kegyes|      ítéletben olyan igen hajlandozó mint az tekenőbeli víz. Mert
  5 Kegyes|       szájába, és tétova hajtogatja, mint egy barmot, hitván, hamis
  6 Kegyes|       bolondok és oly állhatatlanok, mint az víz. Mint Jakab pátriárka,
  7 Kegyes|          állhatatlanok, mint az víz. Mint Jakab pátriárka, megfeddi
  8 Kegyes|             voltál (úgy mondá néki), mint az víz, azaz voltál minden
  9 Kegyes|            Istennel, sem emberekkel. Mint bolondítja ez undok bűn
 10 Kegyes|      skorpiókkal egy házban, hogynem mint egy versenyes asszonyi állattal.
 11 Kegyes|            ember nagyobb álnokságot, mint ebbe, az császár feleségébe?
 12 Kegyes|               az császár feleségébe? Mint horcolja az császárt alá
 13 Kegyes|             pedig Istennek ajándéka, mint Salomon mondja.~ ~
 14 I     |                                  I Ò MINT AJÁNLOTTA AZ CSÁSZÁR~AZ
 15 I     |            őtet, oly bölccsé tészem, mint én magamot, és szinte ennyit
 16 I     |              szinte ennyit tud majd, mint szinte önmagam, avagy mint
 17 I     |           mint szinte önmagam, avagy mint az én hat társaim.~Szóla
 18 I     |      taníthatom, oly bölccsé tészem, mint önmagam vagyok, hogy szinte
 19 I     |              hogy szinte ennyit tud, mint önmagam, avagy imez hat
 20 I     |            oly tudóssá tészem szinte mint önmagam vagyok, avagy imez
 21 I     |             ért és oly bölcs leszen, mint önmagam, avagy mint ezek
 22 I     |          leszen, mint önmagam, avagy mint ezek az én társaim.~Szóla
 23 I     |           tudóssá és bölccsé tészem, mint önnenmagam, avagy mint ezek
 24 I     |               mint önnenmagam, avagy mint ezek az én társaim.~Szóla
 25 I     |             oly tudóssá tészem őtet, mint önnen magam, avagy mint
 26 I     |              mint önnen magam, avagy mint ezek az én társaim.~Szóla
 27 I     |           tudóssá és bölccsé tészem, mint önmagam, avagy ezek az én
 28 I     |               mindenkor megláthatná, mint egy könyvben, az nemes tudományokat.
 29 I     |             megérthetjük beszédéből, mint vagyon dolga.~Mikoron ezokáért
 30 I     |           alatt nem szeretek senkit, mint tégedet.~Szóla az császárné
 31 I     |        minket mindnyájan megöljenek, mint hogy meg kellene halni az
 32 I     |            és ugy találák az dolgot, mint megmondotta vala az iffiú.
 33 I     |              néki:~- Szerelmes fiam, mint vagy? Ugyan sok üdő, hogy
 34 I     |             mondá neki:~- Édes fiam, mint tetszenek tenéked az te
 35 I     |      szégyeníteni. Lássa tefelséged, mint szaggatta ruháimat, mint
 36 I     |             mint szaggatta ruháimat, mint körmelte orcámat az küzdésben,
 37 I     |             úgy lészen dolga miatta, mint egyszer egy embernek egy
 38 II    |             hasznát vesszük, hogynem mint az agg gyümölcsfának.~Felelé
 39 II    |            hogy meglátná az fiatalt, mint nőne. És látá, hogy semmit
 40 II    |            szolgái úgy cselekedének, mint megparancsolta vala az császár.
 41 II    |     gonoszban lészen dolgod, hogynem mint amaz nemes embernek, ki
 42 III   |         tefelségednek dolga, hogynem mint ez nemesembernek, ki hértelen
 43 III   |           kamarába, és mondá néki:~- Mint vagy? Mi lelt? Mondd meg
 44 III   |     felségednek dolga az te fiaddal, mint régenten egy királynak egy
 45 IV    |            csalni tefelségedet. Mert mint az pásztor vakorgatja az
 46 IV    |            nem úgy cselekszik velem, mint az pásztor az vadkannal,
 47 IV    |         császárnak, azt is megöleti. Mint vagyon ez?” És mikoron ekképpen
 48 IV    |          felségedtől inkább, hogynem mint ezt az átkot.~Mondá az császár:~-
 49 IV    |             gonoszban lészen dolgod, mint egy ízben egy nemesembernek,
 50 IV    |                 Beszéld meg énnékem, mint lött az a dolog?~Felelé
 51 V     |           egy iffiú felesége, szinte mint tefelségednek vagyon. Azt
 52 V     |            megmondom tekegyelmednek, mint vagyon e dolog. Mikoron
 53 V     |      ezvilágban lakolj róla, hogynem mint az másikban. Héába könyörgesz,
 54 V     |               Jaj, szegény fejemnek, mint vesztettem el szép iffiú
 55 V     |               hogy nem vagyok bűnes, mint te engemet vádlottál. Jól
 56 V     |            lakolj bűneidről, hogynem mint a másvilágban. Ugyan meggondoljad,
 57 V     |           felségednek dolga, hogynem mint ennek ez vén nemesembernek.~
 58 V     |             végre így lészen dolgod, mint egyszer egy nemes vitéznek
 59 VI    |              övéből vegyünk, hogynem mint jószágunkat eladjuk.~Elmenének
 60 VI    |          bőven kezde költeni, szinte mint annakelőtte.~Virradóra jöve
 61 VI    |            megbeszélé az császárnak, mint lött volna az kár.~Felelé
 62 VI    |             veszek számot. Megválik, mint őrüzted lészen az én kéncsemet.~
 63 VI    |          megbeszélé az dolgot nékik, mint jártanak volna. És az ő
 64 VI    |            az toronyhoz, hogy látná, mint volna az császári kéncs.
 65 VI    |          lészen dolga az te fiaddal, mint ennek ez nemes vitéznek
 66 VI    |          fiadat a szégyentől. Szinte mint az nemes vitéz, ki inkább
 67 VI    |             meg akara halni, hogynem mint az fia szégyent vallana.
 68 VI    |            füzet felségednek, szinte mint ez füzetett az ő atyjának.
 69 VI    |       énvelem ne cselekedhessék úgy, mint amaz cselekedett az ő atyjával.~
 70 VI    |              hogy így lészen dolgod, mint egyszer lőn egy gazdag polgárnak
 71 VI    |         énnékem azt a példabeszédet. Mint járt légyen az polgár az
 72 VII   |          szarka csácsogását, hogynem mint az én beszédemet. Addig,
 73 VII   |          szarkám, mondd meg énnékem, mint volt dolgod, és mit láttál
 74 VII   |          pedig poklabban nem jártam, mint az elmúlt éjjel, mert az
 75 VII   |            beszéde tenálad. Látod-é, mint hazudik az vizsla madár
 76 VII   |    esztendőben sem volt tisztább éj, mint az elmúlt éj volt.~Mikoron
 77 VII   |     erőszakot rajtam akarván művelni mint körmelte orcámat, mint szaggatta
 78 VII   |       művelni mint körmelte orcámat, mint szaggatta ruháimat; és tefelséged
 79 VII   |            te hét bölcs mesteriddel, mint egyszer egy császár Rómába
 80 VII   |            volt.~Mondá az császár:~- Mint járt volt?~Felelé az császárné:~-
 81 VIII  |          csak olyan volna mellettek, mint egy viasz. Egyszer megkésérték
 82 VIII  |             Mondá az császár néki:~- Mint akarsz velem cseleködni?~
 83 VIII  |        felségednek úgy lészen dolga, mint egyszer egy nemes vitéznek
 84 VIII  |     akarnátok ti énvelem cselekedni, mint egyszer néminemű bölcs mesterek
 85 IX    |            énnékem, szerető leányom, mint élsz az te uraddal?~Felelé
 86 IX    |              uram oly igen kedvelne, mint ezt a fát.~Az asszony elvévé
 87 IX    |              ezt magyarázni. De ímé, mint rongál engemet tekegyelmed
 88 IX    |              Látod-e szerelmes uram, mint rútította az jeles paplont?~
 89 IX    |             Csuda dolog, hogy tudod, mint vagyon az pappal dolgom,
 90 IX    |          lészen tefelségednek dolga, mint Octavianus császárnak Jött
 91 X     |           olyan igazmondó embereket, mint ti vagytok.~És mondának:~-
 92 X     |        drágább volt tenéked, hogynem mint az mi jelesb és hasznos
 93 X     |          hogy nem ásnak vermet alám, mint az torony alá ástanak, melyet
 94 X     |         ügyeközel engemet megcsalni, mint az vitézek megcsalták Octavianus
 95 X     | tefelségedtől, hogy így fogadnál be, mint befogadsz.~Mondá az császár:~-
 96 X     |           nemkülönben lészen dolgod, mint Hypocratesnek lőn Galenussal.
 97 XI    |              felségednek az te fiad, mint Galenus megsegíthette volna
 98 XI    |             sem áll bosszút éröttem, mint ígérte vala énnékem.~Mondá
 99 XI    |             Szinte úgy jár felséged, mint egyszer egy király járt
100 XII   |          megszabadíthatod az várast, mint a többi mesterek cselekedtenek
101 XII   |     tefelséged úgy cselekedjék véle, mint az király cselekedék az
102 XII   |      Annakutána hallotta-é felséged, mint csalák az mesterek az királyt
103 XII   |           őmiatta úgy lészen dolgod, mint egyszer egy vén nemes vitéznek,
104 XIII  |             igen kedvel vala, szinte mint felséged kedveli az császárnét.
105 XIII  |            így jára az menyecskével, mint az első. És annak tíz órára
106 XIII  |            úgy jára az menyecskével, mint az első és az második. Ennek
107 XIII  |       engemet is úgy akarsz megölni, mint minap megöléd a három vitézt?~
108 XIII  |           úgy kezdesz fiaddal járni, mint egyszer egy király járt
109 XIII  |   hopmesterével.~Mondá az császár:~- Mint járt volt véle? Öremest
110 XIV   |              építenének házat őnéki; mint a királynéasszony az cédulában
111 XIV   |          szép asszony, szinte olyan, mint az én feleségem.~- Kicsoda
112 XIV   |              volt volna az másikhoz, mint az vala tehozzád. Úgy kelék
113 XIV   |              a hét mesternek, szinte mint a király hűn az hopmesternek:
114 XIV   |           fiadat, úgy lészen dolgod, mint egyszer egy vitéznek dolga
115 XIV   |           volna.~Mondá az császár:~- Mint lőn annak dolga? Öremest
116 XV    |              én immár. Olyan lészek, mint egy görlice, mely mikoron
117 XV    |         embert halálra ítélnek vala, mint az lopókat az akasztófára:
118 XV    |    házasságra méltóbb volnál hogynem mint apácaságra. Mikoron emberférfiúra
119 XV    |             szeretete miatt, hogynem mint valamely férfiúval akarnék
120 XV    |              kit oly igen szeressek, mint tekegyelmedet.~Felelé az
121 XVI   |        körmelni és ruháit szaggatni, mint tefelséged látta.~Hallván
122 XVII  |          csak egyetlen egy fia vala, mint én tünéktek. Kit ők igen
123 XVII  |            feltartá, elannyira, hogy mint ő maga, immár repülhet vala.
124 XVII  |        anyjával élne inkább, hogynem mint az anyját megvetvén, és
125 XVII  |       felséges uram-királyom utánod, mint egy igaz és hatalmas ítílőbiró
126 XVII  |           köveket és gyöngyeket vőn, mint annakelőtte. Azokat is Ludovicus
127 XVII  |            szinte úgy kell szeretni, mint önmagát. Ezokáért az Istenért,
128 XVII  |              jeles szépséget szerze, mint annakelőtte. És mikoron
129 XVII  |       Ludovicus hallotta volna, úgy, mint egy álomból serkent volna
130 XVII  |          mennem. Mindazáltal hogynem mint hatalmasságodnak nehézségére
131 XVII  |              És legottan megjelenté, mint történt volna az ő dolga
132 XVII  |      elveszted dolgodat. De hogy nem mint tégedet elhagynálak, mátkámat
133 XVII  |        Alexander, kérlek, mondd meg, mint vitted véghez ügyemet?~Mondá
134 XVII  |             az császárhoz, és őnéki, mint ennekelőtte, szolgálj; mert
135 XVII  |           órában meghalnom, hogy nem mint egy abba meglegyen. Azért
136 XVII  |     tisztességet nem tehetett volna, mint hogy végezte, hogy minálunk
137 XVII  |           meg immár nyilván énnékem, mint volt dolga és halála az
138 XVIII |            és felékesített, hogy nem mint egyebeket, semmiképpen tégedet
139 XVIII |            nem kisebbíthettem volna. Mint az a fiú, ki az ő atyjának
140 Konyvn|            felében tart,~Úgy jár az, mint Poncius császár járt~Kitől