| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ostromokat 1 osztán 2 ot 2 otet 139 otole 2 otolek 2 otrombául 1 | Frequency [« »] 146 azt 141 de 140 mint 139 otet 133 ezokáért 130 mind 126 néki | Heltai Gáspár Ponciánus császár históriájai IntraText - Concordances otet |
Novella
1 Kegyes| bűnre.” Ezokáért megátkozván őtet, kirekeszté őtet, és megfosztá 2 Kegyes| megátkozván őtet, kirekeszté őtet, és megfosztá őtet mind 3 Kegyes| kirekeszté őtet, és megfosztá őtet mind a királyméltóságtól, 4 I | hanem tefelséged elküldje őtet messze tőled, hogy jámborok 5 I | hasznos lészen, és megmented őtet az haláltól. De ha tefelséged 6 I | haláltól. De ha tefelséged őtet az mostohaanyja birtoka 7 I | miatta, és sok üdeig gyászlá őtet, minekutána nagy tisztességgel 8 I | tisztességgel eltemettötte volna őtet. És sok üdeig marada özvegyül 9 I | ajánlani. Hogy felnevelné őtet, és tanítaná nemes tudományokra 10 I | hét esztendeig taníthatom őtet, oly bölccsé tészem, mint 11 I | az ő fiát. Ha taníthatom őtet két esztendeig, oly tudóssá 12 I | esztendeig, oly tudóssá tészem őtet, mint önnen magam, avagy 13 I | egyiknek közületek ajánlanám őtet tanításra: tehát az többiek 14 I | mindnyájan tünéktek ajánlom őtet, hogy hűven tanítsátok és 15 I | tanítsátok és neveljétek őtet.~Hallván ezt az hét bölcs 16 I | boltos házat, hol megtanítsuk őtet. Miért hogy az az hely majd 17 I | szorgalmatossággal oktaták őtet és szünetlen taníták vala 18 I | és szünetlen taníták vala őtet az bölcs és nemes tudományokban 19 I | Hogy-hogy kellene megkésértenünk őtet?~Felelé az bölcs mester, 20 I | az mesterek, megkérdezék őtet, miért nézne fel az boltra, 21 I | ha az üdőre hazavinnék őtet az atyjának, az ő kévánsága 22 I | félnek vala, ha nem vinnék őtet az üdőre az atyjának: az 23 I | egyik-egyik egy nap meg akarná őtet bölcsességével menteni az 24 I | öltözetekbe, és felülvén, vivék őtet az császárnak, az ő atyjának.~~ 25 I | megölelgeté és megapolá őtet, és mondá néki:~- Szerelmes 26 I | Felséges uram, engedjed énnékem őtet. Ha valamikor szólt: én 27 I | házi népet, melléje ülteté őtet az ágyra. És szólván néki, 28 I | csigelédék, és erősen kezdé őtet ölelgetni, meg is akará 29 I | ölelgetni, meg is akará őtet apolni; de Diocleciánus 30 I | az császárné megszólítá őtet, és mondá:~- Oh, balgatag! 31 I | vagyon. Ezokáért nem jó őtet olyan hertelenséggel megölni. 32 I | törvényt reá tévén, megöletné őtet.~Midőn pedig meghallotta 33 II | Azonközbe elől találá őtet az ő mestere, Bancillás. 34 II | szolgáit, kik viszik vala őtet, és mondá nekik:~- Szerető 35 II | Istenbe, hogy ma megszabadítom őtet az haláltól.~Felelé neki 36 II | ékesen szólásra tanítanátok őtet; de tü néma bolondot töttetek 37 II | tehát felséged hozassa őtet vissza az fogházba. Ha annakutána 38 II | mondandó vagyok: kiküldetheti őtet halálra. Avagy: szabadon 39 III | kégyótól, és megmentötte volna őtet az haláltól. És ottan jajgatni 40 IV | Mikoron meglátta volna őtet az vadkan, mindjárt reásiete; 41 IV | felakasztanák. És ottan kivivék őtet. És mikoron kivinnék őtet, 42 IV | őtet. És mikoron kivinnék őtet, esmét nagy zöndülés lőn 43 IV | ekképpen kivinnék, elől találá őtet az ő második mestere, Lentulus. 44 IV | inte néki, hogy ne hagyná őtet. És szóla Lentulus az hóhéreknek:~- 45 IV | Istenbe, hogy megszabadítom őtet az haláltól.~És Lentulus 46 IV | latorságra tanítottátok őtet: mert erőszakot akart művelni 47 IV | volna, és viselte volna őtet az ő méhében kilenc hónapig, 48 V | szereti vala. Félti vala is őtet. Ezokáért minden este bészegezi 49 V | vártam, hogy az megbüntötné őtet az ő gonoszságáért: és imé, 50 V | jó uraim, hogy elvigyétek őtet és erősen megbüntössétek. 51 VI | fiát, hogy felakasztanák őtet, nagy sírás és panaszolkodás 52 VI | mikoron ekképpen kivinnék őtet, elől találá őket az bölcs 53 VI | akaratából megszabadítom őtet.~És mind az egész nép könyörgeni 54 VI | intvén néki, hogy ne hagyná őtet, hanem sietne.~Cato sarkantyúzni 55 VI | latorságra tanítottátok őtet. Mert erőszakot akart művelni 56 VI | néma az fiad. Mi nem töttük őtet némává, mert Isten dolga 57 VI | rekesztenék. És visszahozák őtet az fogházba.~Beszélleni 58 VII | szinte estve, hogy ne látná őtet senki. Mikoron ezokáért 59 VII | beméne hozzája, és megkérdé őtet, mi lelte volna őtet, és 60 VII | megkérdé őtet, mi lelte volna őtet, és micsoda bántása volna?~ 61 VIII | gyermeknek, hogy megajándékozná őtet avval. De az gyermek nem 62 VIII | módját, miképpen kellene őtet gyógyítani, bizony jól megfüzetnek 63 VIII | elmegyek veletek.~És elvivék őtet az császárhoz. És midőn 64 VIII | köznép, igen keserülik vala őtet, és panaszolkodnak vala 65 VIII | És mikoron immár vinnék őtet, elől találá őket az negyedik 66 IX | egyházba; és előltalálá őtet az ő édesanyja. És az mondá 67 IX | Ezokáért nem szerethetem őtet. Bizony más után fogom magamat 68 IX | Fogadj szót, és késértsed meg őtet mégis egyszer.~Felelé az 69 IX | egyéb nem lehet.~És levoná őtet egy székre, és kivoná az 70 IX | nehezen kezded megengesztelni őtet. Mert kemény harag az ő 71 IX | nemesség elevenen eltemeté őtet, és megtölté az ő száját 72 X | ördenges tudományba. Kérték őtet az római polgárok, hogy 73 X | megkapván, elevenen eltemeték őtet.~Annakutána eljövének véletlenül 74 X | mindnyájan igen megkeserülék őtet, és külömb-külömb panaszolkodó 75 X | beszédekkel siratják vala őtet. És midőn ekképpen kivinnék 76 X | midőn ekképpen kivinnék őtet, elől találá őket az ötödik 77 X | jóakaratjából megszabadítom őtet ma az haláltól.~És midőn 78 X | és a te társaidnak adám őtet, hogy nemes tudományokra 79 X | bölcsességre tanítanátok őtet. De ti némát csináltatok 80 X | latorságra is tanítottátok őtet, mert feleségemen erőszakot 81 X | elmenének érötte, és visszahozák őtet az fogházba.~És Josephus, 82 XI | megtanulhatna, és hogy végre őtet is mindenképpen meg kezdené 83 XI | Galenusnak jeles voltát: őtet bocsátá az királyhoz, hogy 84 XI | nagy tisztességgel fogadá őtet az király; de az király 85 XI | jöhetett volna; hanem hogy őtet küldötte volna ő helyében. 86 XII | császár akkoron is elküldé őtet. Mikoron az hopmester látta 87 XII | Ha felséged nem akarja őtet megölet, tehát számkivesse 88 XII | megölet, tehát számkivesse őtet, és űzze el őtet messze 89 XII | számkivesse őtet, és űzze el őtet messze üdegen országra, 90 XII | császár szolgái kivinnék őtet felakasztani, esmét sírni 91 XII | visszahoznák. És visszahozák őtet az fogházba. És az mester 92 XIII | megett állván, általüté őtet az hegyes tőrrel. És bevonák 93 XIII | és mindjárást általüté őtet az hegyes tőrrel. Ott fekszik 94 XIII | nem tudom, hová elrejtsük őtet.~Felelé az bátyja:~- Bizony 95 XIII | akasztófa alá vivén, felakaszták őtet. Az asszonynak pedig fejét 96 XIV | elmenne szolgáival, meglátá őtet a királynéasszony, és meggerjede 97 XIV | azelőtt megtanította vala őtet. És mikoron építeni kezdenének, 98 XIV | varrana. És ölelgetni kezdé őtet, és mondá:~- Szerelmes feleségem, 99 XIV | kivinnék, erősen keserülik vala őtet. És elől találá őket az 100 XIV | vagyon, hogy megszabadítom őtet.~És az nép könyörgeni kezde 101 XIV | bölcsességre tanítanátok őtet; de tü néma bolondot töttetek 102 XIV | mely igen hamison vádolta őtet a te feleséged előtted. 103 XV | felesége vízzel megöntené őtet, hogy esmét felébresztethetné. 104 XV | tisztességgel eltemeték őtet.~És mikoron immár eltemették 105 XV | mikoron immár eltemették volna őtet, a koporsóra ledőle a felesége, 106 XV | nagy ölelgetéssel fogadá őtet be. És az hispán igen megköszené 107 XVI | vétke. Annakutána úgy kell őtet megbüntötni.~És mondá az 108 XVII | tanult, egykor hazakévánák őtet az ő atyja és anyja. Küldének 109 XVII | felszóval megszólítá, hogy őtet az hatalmas Istennek neviért 110 XVII | szorgalmatossággal megszerezne, jól kezdé őtet tartani és szűve szerint 111 XVII | mindenek igen szeretik vala őtet. Tusakodásba és bajvívásba 112 XVII | császár székiből felkelvén, és őtet ottan megcsókolván, mondá:~- 113 XVII | felette igen szereti vala őtet. Nem sok üdő múlva az izraelitáknak 114 XVII | Ezokáért az Istenért, ne hadd őtet, nehogy teéretted meghaljon.~ 115 XVII | egész mérföldig késérék őtet. És mikor őtőlek is Alexander 116 XVII | sietséggel menj Alexanderhöz, és őtet kérjed felette igen az én 117 XVII | kéri vala az császárt, hogy őtet atyjához menni engedné, 118 XVII | igen nagy örömbe lőn, és őtet titkon hozzáhivatván, mindjárást 119 XVII | nélkül Ludovicusnak véli vala őtet az egész udvar népe. De 120 XVII | hazaérkezett volna, Ludovicus őtet látván, felette nagy örömbe 121 XVII | Alexander neveért, hogy őtet beeresszem, és az földön 122 XVII | császárnak akaratát megértvén, őtet az házba béeresztvén, hagyja, 123 XVII | fekélyes embert hozzá hínák. És őtet egyedől az császárnak titkos 124 XVII | hallván, az földről felkelté, őtet megcsókolván, és mondá néki:~- 125 XVII | hűségeért kéri vala, intvén őtet, hogy megjelentené, mert 126 XVII | miatta mindjárt megcsókolá őtet, és mondá:~- Oh, Alexander, 127 XVII | nagy örömmel fogadák be őtet, és a szép palotába viszik 128 XVII | mikor az császár látna, őtet megszólítván, mondá:~- Ó 129 XVII | vérekkel mosnók meg: akarnád-é őtet ilyenképpen meggyógyítani, 130 XVII | Alexander meghalna, többé őtet vissza nem hozhatnám; de 131 XVII | jelen ül közettünk. Mert őtet semminemű orvos meg nem 132 XVII | kezeimmel öltem meg; és őtet azoknak vérekkel megmostam, 133 XVII | anyjának emlékezete, kik őtet az tengerbe vetették valamely 134 XVII | királyt köszönté. Az király őtet az földről felemelvén, esmét 135 XVII | királyt köszentvén. Az király őtet felemelvén, megölelé, az 136 XVII | nagy haragra felindulván, őtet az tengerbe vetém.~Mondá 137 XVIII | is halálra vélteték; és őtet darabonként vagdalnák vala. 138 XVIII | esztendős volna, megéteték őtet, és ő is meghala.~ ~ 139 Konyvn| kégyót kebelében tartja,~Mely őtet játszódtatja és rágja.~Elméje