| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Heltai Gáspár Ponciánus császár históriájai IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Novella
3504 IX | megbocsáttam ezt is. Hadd el, ne sírj.~Reggel felkele az asszony, 3505 IX | és mondá nékem, hogy ne sírjak.~Felele az anyja és mondá:~- 3506 VI | sánta leszek miatta, abban sírnak oly igen.~Látván az császár 3507 VI | kérdeni kezdének, miért sírnának oly igen?~Felelé az fia:~- 3508 II | egész nép felzöndüle, és sírván jajgatván panaszolkodának, 3509 XV | akasztófa környül páncéljába és sisakjába, és igen dedereg vala az 3510 Kegyes| lakni viperakégyókkal és skorpiókkal egy házban, hogynem mint 3511 XII | és bocsád el, hogy még az sötétben elmehessen tőled.~Felelé 3512 XVIII | példabeszédet mondál, kit én sohasem hallottam. Ezután minden 3513 VI | az vitéz játékokra nagy sokat költ vala; lovokra és mindenféle 3514 I | Én szűvem és lelkem! Sokszor hallottam az te szépséged 3515 III | kedvel vala: egyiket, egy sólymot, másodikat, egy szatint. 3516 VIII | És evvel ez móddal nagy somma aranyat gyűjtének be, hogy 3517 Kegyes| háromkeréki szekér, avagy mint az sótalan étek, mellyel az ember igen 3518 XIV | szeretettel őhozzája. És süvegét vetvén, és térdet hajtván 3519 XVII | kegyelmességedből legyen szabad énnékem az én atyám házához 3520 VI | Istennek akaratából megszabadítom őtet.~És mind az egész nép 3521 XVI | hasonlatosságoknak szépen előbeszélésével szabadítottanak meg tégedet az haláltól: 3522 XII | mind királyostól. Eképpen szabadná meg az bölcs mester az ő 3523 Kegyes| vagyon-é, hogy őket testi szabadságba, mind az ő kévánságok szerint, 3524 I | de nagy munkával volna szabadulandó, és megmeneködnék az haláltól. 3525 VII | miért hogy az immár koros szabású vala, és az Vénusz játékába 3526 XVII | énközöttem az te mezítelen, éles szablyádat helyhezteted-é? Hogy az 3527 XVII | viszik vala. Ő pedig éles szablyáját kivonván, őközötte és az 3528 XVII | meggyőzé, és fejét éles szablyájával elütvén, az császár leányának 3529 Kegyes| féket vet fejébe és zabolát szájába, és tétova hajtogatja, mint 3530 XII | mennyekből, és ez forgatja szájában az éles tőreket, és bosszút 3531 XII | mind az két tőr kijőve az szájából. És forgatni kezdé magát 3532 X | aranyba: ímé, mi megtöltjük az szájadat arannyal.~És megkapván, 3533 IX | eltemeté őtet, és megtölté az ő száját arannyal.~Felelé az császár:~- 3534 XVII | szinte halála lenne is, szállana reád országa. Azokáért szükség, 3535 XVII | az országnak birodalmának szállani kell vala. Ezt az császár 3536 XVII | hogy immár csak Ludovicusra szállott volna az ország gondja, 3537 XII | akarja őtet megölet, tehát számkivesse őtet, és űzze el őtet messze 3538 XVII | viselem. Lésznek itt sok számtalan vitézlő személyek, főurak, 3539 XI | fejemet vegyék. Ha efféle szándékba vagyon felséged, tehát én 3540 XI | Galenus, kit én megöltem! Szánja az Isten, az mindjárást 3541 V | szép iffiú feleségemet. Szánjad, Úristen, szegénynek halálát.~ 3542 XVII | életét is teéretted nem szánta volna elveszteni. Azért 3543 IX | az anyja:~- Ha immár ezt szántad, mondd meg énnékem: ki után 3544 Konyvn| nem vehet~Maradásra való szaporodást~Hanem ha renddel követik 3545 VII | mondá neki:~- Szerelmes szarkám, mondd meg énnékem, mint 3546 VII | madaromat, az én szerelmes szarkámat megöltem az én parázna feleségemért! 3547 VII | urának:~- Mindenkor igaz az szarkának beszéde tenálad. Látod-é, 3548 VI | járt légyen az polgár az szarkával?~Felelé az mester:~- Nem 3549 III | verdődni az rúdon, és az szárnyait veri vala nagy zörgéssel 3550 IX | Lám, vagyon egy kicsiny szatinkája, melyet igen szeret, és 3551 IX | láttára az én szerelmes szatinkámat?~Felelé az asszony:~- Hogyne 3552 IX | tűz előtt ülne. Megkapá az szatinkának az fejét, és az derekát 3553 III | kégyó pedig ellene támada az szatinnak, és erősen vívának egymással. 3554 XV | immár az én feleségemnek szava után. Csak hogy hallhatnám 3555 XIII | vala: mert igen szép, éles szavacskája vala. És lőn, mikoron ez 3556 Konyvn| Elméje változik egy órában~Százszor; de mindenkor ravaszságban.~ 3557 I | Felöltözék ezokáért mentől szebbe lehete, és felékesíté magát. 3558 VIII | mestereket, és hogy fejeket szednék. És mikoron a szolgák ezt 3559 XVII | megszomorodék, és mind az szegényeket, mind az papokat kéri vala, 3560 XV | vesződöl? Jőjj haza és az szegényeknek adj alamizsnát az jámbornak 3561 V | feleségemet. Szánjad, Úristen, szegénynek halálát.~Mikoron ekképpen 3562 V | az Isten: tudniillik az szegényt, ki kövély; az gazdagot, 3563 XII | az császár:~- Eredj el, szegezd be az ajtót, mert igen kedvelem 3564 V | annakutána az prengérbe szegezék. És nem használa az szegény 3565 V | annakutána az prengérbe szegezik vala minden embernek láttára, 3566 IV | álnoksága miatt az prengérbe szegezteték nagy szidalommal.~Ezt hallván, 3567 XVII | hogy az én hitemet meg ne szegjem, megjöttem most az bajviadalra, 3568 X | éjjel az toronynak az egyik szegletit és istempeleket vetének 3569 I | belőle, hanem csak szidalom, szégyen és örök veszedelem. Mert 3570 I | otthon szólani kezdesz, szégyenhalállal kell meghalnod!~Mondá az 3571 I | támada, és meg akar vala szégyeníteni. Lássa tefelséged, mint 3572 IX | rajta. Az ura pedig igen szégyenli vala. És hozata mindjárást 3573 V | minden embernek láttára, nagy szégyenségre.~Miért hogy pedig ez nemesember 3574 VI | hogy megoltalmazza fiadat a szégyentől. Szinte mint az nemes vitéz, 3575 V | elégedtél, hanem kimenvén, széjjel kurválkodtál? Méltó ezokáért 3576 Kegyes| olyan, mint az háromkeréki szekér, avagy mint az sótalan étek, 3577 XIII | agyonveré az katonát egy szekercével, tudván, hogy az volna az 3578 XVII | az császárnak. Az császár székiből felkelvén, és őtet ottan 3579 III | felült volna, hármat nagyot szekik vala az ló előtt. Avval 3580 XII | hopmesternek el kellene szekni az országból. Az király 3581 IX | lehet.~És levoná őtet egy székre, és kivoná az egyik karját, 3582 XIV | És mikoron az toronyban széllyel keresködnék, és a szőnyeget 3583 XVII | senki nem mer vala véle szembemenni.~Ugyanakkor, az üdőbe vala 3584 XVII | melyre mikor az leány szép szemeit vetette volna, legottan 3585 XVII | itt sok számtalan vitézlő személyek, főurak, hercegek. És ha 3586 XVII | apjok-holló ellentartván, szemére hányja vala néki, hogy az 3587 XVI | császár:~- Édes fiam, nagy szemérem volna ez ennyi sok jámbor 3588 III | tudja felséged, micsoda szemérmeket és szidalmas dolgokat kellett 3589 IX | fűtezhetnék tekegyelmed.~Haragos szemmel tekénte reá az ura, és mondá:~- 3590 XVII | eszekbe vötték volna ezt az szentencia-kimondást: nagy kiáltással elrepülének, 3591 I | tetszenék tünéktek, Rómán kívül, Szentmártonnál vagyon egy szép kert, ott 3592 XI | leánya vagyok? Hogy-hogy szenvedhetnék el oly igen nagy bosszúságot? 3593 IX | ért hozzád, bizony el nem szenvedi. Ne vesd magadat az pap 3594 XVII | édes barátom, békességgel szenvedjed az fájdalmot. Ím én bölcs 3595 XVII | magyarázta, és nehéz szűvel szenvedte. És egy fő vitézt annakutána 3596 XVII | bizonyságul hagyom, hogy tetőled szeplősíttetett meg Florentina.~Ezeket megszólván, 3597 XVII | étket vitted fel; és annak szépsége és ékes termete sebhette 3598 I | Sokszor hallottam az te szépséged felől, mostan pedig ugyan 3599 XVII | fia, ki mindenféle drága szépséges gazdagsággal bővelködik. 3600 XIV | pedig az király udvarába egy széptermetű jeles vitéz, szolgálatot 3601 X | vitéz:~- Énrajtam immár az szer, én látok ez éjjel álmot.~ 3602 I | beszéddel is énhozzám az te szerelmedet? Kérlek, szólj énnékem: 3603 XVII | felette igen az én hozzám való szerelméért, és az ti egymás közett 3604 I | vagyon-é valami kedved az én szerelmemhöz. Avagy kell-é valamit tőled 3605 XVII | volna Alexander, és nagy szerelmének miatta mindjárt megcsókolá 3606 IX | dolgaidat! Tudtad, hogy szerelmesb fám nem volt az egész kertben, 3607 XIII | menyecskének az ura:~- Meggyünk, szerelmesem? Mert ezeket megkezdik holnap 3608 XVII | Azért énnálam ennekutána szerelmetesb lész.~Erre felelé Alexander - ( 3609 XVII | mondá:~- Jól vagyon. Legyen szerencsés az te dolgod is.~Ludovicus 3610 XVII | tartóztatlak. Azért Isten vigyen jó szerencsével és békességgel házadhoz. 3611 XV | alatt nincsen, kit oly igen szeressek, mint tekegyelmedet.~Felelé 3612 IX | tudtam én, hogy senkit ne szeressél feljebb énnálamnál. Mit 3613 XVII | Az Isten úgy éltessen és szeressen, hogy ha tíz fiaink volnának 3614 XVI | köldekét; de nem teheté szerét. Hogy látá, hogy reá nem 3615 XIV | házat az udvarban, valahol szereted.~Mikoron ezokáért hazamentenek 3616 X | római urak:~- Tehát oly igen szereted-é az aranyat, hogy drágább 3617 I | légy, hogy ég alatt nem szeretek senkit, mint tégedet.~Szóla 3618 V | igen nagy szeretettel én szeretem tefelségedet, és immár minémű 3619 XV | mondá:~- Jaj szűvem, nagy szeretetből megholtál, látván az én 3620 XV | az ő énhozzám való nagy szeretete miatt, hogynem mint valamely 3621 XVII | ereszté az ő egymáshoz való szereteteknek bizonyságaért. És mondá 3622 XV | koporsójától, ki énhozzám való szeretetiből megholt, látván az én véremet?~ 3623 XIV | ajándékba, hogy az lönne az ő szeretetinek az jele. És az hopmester 3624 XVII | Ideje volna immár az szeretetnek jelenségét megbizonyítani.~ 3625 XVIII | eszességgel és bölcsességgel szeretett és felékesített, hogy nem 3626 IX | mellettem. Ezokáért nem szerethetem őtet. Bizony más után fogom 3627 XVII | én tünéktek. Kit ők igen szeretnek vala. Ezt az atya messzeföldre 3628 V | vala az iffiakhoz, az ő szeretőihöz. És minekutána eleget játszodozott 3629 V | felesége magát elővetni az ő szeretőitől. Mikoron ezokáért az tikok 3630 XVIII | rajta. Azonképpen annak szeretője is halálra vélteték; és 3631 XVII | Florentinához, az ő szerelmes szeretőjihez.~Alexander pedig bemenvén 3632 XIII | XIII Ò A SZERETŐK~[AMANTES]~Tizenkettedik 3633 XIV | adjon levelet, hogy az én szeretőmet, kit felséged látott házamban, 3634 XV | veled. Mert ha szinte mostan szeretsz ez próbálásért, de ez az 3635 XV | állandó. Mert azelőtt is igen szeretted vala az nemes vitéz uradat, 3636 IX | hogy senkit feljebb nem szerettem tefelségednél: de az hét 3637 XII | asszonyemberek vagynak az várasban. Szerezz éjjelre egy szépet énnékem, 3638 XII | hogy egy szép asszonyembert szerezzek néki, hogy ez éjjel véle 3639 VI | lovokra és mindenféle ékes szerszámokra. Vala pedig az üdőben egy 3640 XVII | tudós orvosokat ez világ szerte kerestetek és hozatok, hogy 3641 XVII | azonképpen drága, jeles szépséget szerze, mint annakelőtte. És mikoron 3642 XVII | nagy és drága készülettel szerzett lakodalom meglött volna, 3643 V | mind nemzetinknek nagy szidalmára lészen. Bocsáss be ezokáért. 3644 XVI | mind az asszonynépeket, és szidalmazzák vala azoknak álnokságokat.~ 3645 I | támadna belőle, hanem csak szidalom, szégyen és örök veszedelem. 3646 IV | prengérbe szegezteték nagy szidalommal.~Ezt hallván, mondá az császár:~- 3647 VIII | megmenthetné az ártatlant az nagy szidalomtól.~Az mester siete a császárhoz, 3648 Kegyes| ugyan, hogy megnevetik és szidják ezt ez Diocleciánust, mondván:~- 3649 XVII | és az ő birodalmába való szín-nép az ő gyűlésébe és tanácsába 3650 XIII | vagyunk.~Felelé az ura:~- Szódat megfogadom.~Mondá az menyecske:~- 3651 III | az kégyót: erősen kezde szökni és verdődni az rúdon, és 3652 IX | ágyon hever: öld meg azt szöme láttára. Ha ezt elszenvedi 3653 I | gyönyörüségem vagyon ebben, hogy szömeimmel immár ezt meglátom, kit 3654 XV | felébresztethetné. És mikoron szömeit megnyitotta volna, mondá:~- 3655 IX | asszonyi állat! Miért ölted meg szömem láttára az én szerelmes 3656 XI | mellém, és egynéhányszor néze szömembe; attól fog az gyermek lenni.~ 3657 VII | nem hazud énnékem, azmit szömével lát és fülével hall: egyebet 3658 XVII | egymáson ejtvén: mind napestig szörnyen vívának. Végezetre aztán 3659 XV | apáca:~- Ha tudnám, hogy jó szörszámod volna az kék vászonba, tehát 3660 XV | egyszer az kék vászonbeli szörszámot.~És újonnan megpróbálják. 3661 XIV | hasznát vehetem ennek.~És szörzé az vitézt huszonöt lóra.~ 3662 IX | leányt találának, és azt néki szörzék. Mikoron ezokáért hazavitte 3663 VII | hazugságot énnékem? Miért szörzesz egybeveszést közöttünk, 3664 IX | ékességiben, és lovokat szörzete, hogy titkon elmenne az 3665 XII | igen szép asszonyi állatot szörzett volna; de kevesbet nem akarna 3666 IX | és kiméne nyúlászai az ő szokása szerint. És az asszony mondá 3667 Kegyes| nélkül. A gonosz nevelésben szokást vesznek magoknak, mely annakutána 3668 I | orcáját, és vérbe keveré, és szoknyáját levette magáról. És fölszóval 3669 XVII | csinált étekből: Alexandertől szokta vala beküldeni a lányának. 3670 XVII | szűből cseleködtem azt. Szokták közbeszédbe mondani, hogy 3671 XII | csináltatok benne, és latorságra szoktattátok, mert erőszakot akart művelni 3672 I | és otthon lévén egyet se szólana - tehát megmeneködnék az 3673 II | hogy bölcsességre és ékesen szólásra tanítanátok őtet; de tü 3674 I | megtartóztatom magamat hét napig az szólástól - megmenekedhetem az haláltól. 3675 II | Bancillás megszólítá az császár szolgáit, kik viszik vala őtet, és 3676 XIV | király az sípszókat, megkérdé szolgáitól: mi dolog volna? Mondának 3677 XVII | volna és hogy az ő atyjának szolgája most volna. Az leány fejével 3678 XVII | Szólítván azért egy fő szolgáját, parancsolá, hogy az ő atyja 3679 X | néki. Mondá az mester az szolgáknak:~- Ne siessetek oly igen 3680 XVII | meg felséged, hogy ez kis szolgálat legyen kedves nálad.~Mondá 3681 XIV | királyhoz, kínálá az királyt szolgálatjával. Mondá az király őmagában:~- 3682 XVII | lódván az asztalhoz való szolgálatnak gondját viseli vala. Egy 3683 XVII | tenéked! Öremest akarom szolgálatodat venni; és te énnékem asztalnakom 3684 XVII | masságodnak, ha kedves volna szolgálatom, szolgálnék.~Erre az császár 3685 II | érdemlettem volna az én hív szolgálatommal.~Mondá az császár:~- Hazudsz, 3686 I | vettem nagy jutalmát az én szolgálatomnak, sem kévánok semmit, hanem 3687 X | lészen, tehát örömest veszem szolgálatotokat és bőven lészen füzetéstek.~ 3688 XVII | őnéki, mint ennekelőtte, szolgálj; mert én felfogadtam, hogy 3689 X | azért jöttünk ide, hogy szolgáljuk felségedet.~Mondá az császár 3690 XVII | kedves volna szolgálatom, szolgálnék.~Erre az császár felelé:~- 3691 XVII | én asszonybarátimmal és szolgálóimmal utánod megyek.~Mindazáltal 3692 IX | ekképpen ott fekennék, inte az szolgálólánynak, hogy az anyját hozzája 3693 VII | hogy felesége az kopitor szolgálóleánnyal csináltanak volna éjjel 3694 II | Hazudsz, nem jámborul szolgáltál. Mert tenéked és az te társaidnak 3695 XVII | méltó törvényt és igazságot szolgáltass őnékik: melyekkel éljen 3696 VI | Mondá az császár:~- Azmint szolgáltok, úgy füzetnek tinéktek.~ 3697 I | felséged róla, mely híven szolgáltunk, mind én, mind az én eleim 3698 XVII | magad elhagyod, és másnak szolgálván, te nem kérsz engemet.~Alexander 3699 XVII | bizonyságaért. És mondá az szolgának:~- Kérlek, szerelmes barátom, 3700 XVII | őnéki megengedték volna, szólíta egyet az szolgák közül és 3701 XVII | néki, és az anyja kendőt. Szólítván azért egy fő szolgáját, 3702 I | meg néki, hogy semmit ne szóljon, mikor lovon valahol megyen.” 3703 XVII | menne, minekelőtte véle nem szólna. Alexander vállát vonítván 3704 XII | Mikoron éjjel az tikok szólnának, felkele az hopmester, és 3705 I | énnékem őtet. Ha valamikor szólt: én szólóvá teszem.~Felelé 3706 XIII | és mondá néki:~- Uram, ha szómat fogadod, tehát egy dolgot 3707 XIII | mondá az bátyja:~- Igen szomjúhozom.~Mondá az húga:~- Ím egy 3708 XVI | uram, hogy mindenek, még én szómnak véget vetek, csendességbe 3709 XVII | eltávozáson.~Mondá Alexander:~- Ne szomorkodjatok, szerelmes barátim, mert 3710 I | miért volnának oly igen szomorúk? Felele az egyik néki, és 3711 VII | kettőnek beszédét, elméne az szomszédasszonyhoz, és megkérdé 3712 VII | vész volt volna. Mondá az szomszédisé, hogy nem volt, hanem hogy 3713 III | Elhívá ezokáért barátit és szomszédit az ő házához, kik sokan 3714 XV | mert ez jámbor igen jó szomszédom és jeles barátom vala.~Mondá 3715 XV | vitéz uradat, az én jámbor szomszédomat, de hamar elfeledközél arról. 3716 XV | ember, az hispán, az tü szomszédotok.~És az asszony megnyitá 3717 I | fekennék, az ő fiáról kezde szorgalmason gondolkodni. És mondá ő 3718 XII | sokáig vítatá azt, és annyira szorongatá őket, hogy az várasbeliek 3719 XVII | saját pénzén szép selyemből szőtt kezkenőt, ki drágakövekkel 3720 XVII | tenéked bántásodra való szűből cseleködtem azt. Szokták 3721 XVII | az ő apró fiait az nagy szükségbe is valami módon táplálja 3722 V | vagy az gazdag hazug. Mi szükséged vala, hogy hazugsággal reám 3723 XVII | barátságtokért, hogy mostani szükségedbe legyen segítséggel, és víjon 3724 XVI | Minekelőtte megmondom minden szükségemet előtted és az uraim előtt, 3725 XVII | vala néki, hogy az nagy szükségének idején árvaságra hagyta 3726 XVII | Alexandernek, őnéki mindenféle szükségéről, házról és ételről, italról, 3727 XVII | Mindezáltal ilyen nagy és szükséges dologba tégedet meg nem 3728 XIII | hogy ott a természetnek szükségét tönné. És mikoron ott ülne, 3729 XIII | summa pénzt nyerhetünk. Mert szükségünk volna rája, miért hogy szegények 3730 I | Ez terhöbe esvén, fiat szüle, kit nevezének Diocleciánusnak. 3731 XVII | Kinek hazajövésén az ő szülei felette igen örülnek és 3732 XVII | Tudjátok azokáért szerelmes szüleim, hogy én vagyok az ti fiatok, 3733 Kegyes| iffiaknak, sőt főképpen az szüléknek.~Harmadszor, az császár 3734 Konyvn| kurva módra rutul megholt.~Szüléktől vagyon ház, jószág, marha;~ 3735 XVII | nyavalyákat szenvedett volna az szülésbe, arra azt felelem, hogy 3736 V | Azt akarnám, hogy soha nem születtem volna ez világra. Mert ezt 3737 Kegyes| dolog legyen, mikoron az szülők nemcsak arra ügyeköznek, 3738 XVII | császárnak öt fia vagyon, melyet szült Florentina. Hogyha ő az 3739 XVII | hogy ő költette volna és szülte volna az hollófiat, és hogy 3740 XI | mondá néki:~- Szerelmes szüvem, miért bánkódol oly igen?~ 3741 I | megjelentem tenéked az én szüvemnek titkait. Mert ebben bizonyos 3742 Kegyes| nevelésből olyan állhatatos szüvet vött, hogy az ő mostohaanyjának, 3743 XVII | hogy az többi leányokkal, szüzekkel az templomba menjen, és 3744 XVII | adsz-é te énnékem, hogy az én szüzességembe és hírem-nevembe kárt valljak? 3745 VI | elkezde esmét ama nemes vitéz szűkölködni az nagy lakások és tékozlások 3746 III | nagy kégyó mászkála ki egy szurdékból, és az bölcső felé kezde 3747 XVII | meghallott volna, gondolja vala szűvébe, hogy az ő barátja, Ludovicus 3748 V | Effélét soha ne gondolj szűvedben. Egész életedben semmi fogyatkozásod 3749 XVII | termete sebhette meg az te szűvedet.~Mondá erre Ludovicus:~- 3750 XVII | hogy kegyesen és ájtatosan, szűvek szerént az Istennek könyörgenének, 3751 XV | volna, mondá az hispánnak:~- Szűvem-lelkem ez az tanács: jere, megnyissuk 3752 XVII | fájdalom?~Ludovicus mondá:~- Szűvembe való nyavalyám.~Mondá Alexander:~- 3753 I | ezokáért egy szép és jámbor szűzet énnékem, mely jó és nemes 3754 XIV | a kapu mellett egy szép tágas tornyot csináltata, és abba 3755 XVII | megkésértjük.~Mikoron azért az tagjait és ereket megtapogatták 3756 X | az arany, nem tudjuk, hol talál felséged elég lovokat hozzá, 3757 VIII | császárt; de semmi módot nem találhatának hozzá. És nagy bánattal 3758 XVII | ilyen tudós orvos énreám nem találhatott volna, ki ilyen igazán és 3759 VI | gondolkodnod, hogy valami módot találj, hogy tisztességedre élhess, 3760 XIII | megkezdik holnap keresni; ha itt találják őket, halálnak lészünk fiai.~ 3761 V | törvénye vala, hogy valakit találnak vala az őrizők az éjjeli 3762 XV | apácaságra. Mikoron emberférfiúra találnál, egynihány gyermekeket hozhatnál 3763 XVII | valamikor hozzá mégysz, készen találod.~Mikor ezt Ludovicus hallotta 3764 X | hogy talám egy nagy kéncset találok lábaid alatt. Ez az oka, 3765 XIII | menyecske:~- Ne félj, én módját találom, hogy eltemessük az dolgot, 3766 VIII | kezepin, és nagy kéncset találsz ott, és meggazdagulsz belőle 3767 VI | az vitéz az fiának:~- No, találtam egy módot. Ám az piacon 3768 Konyvn| megmondta.~Ki azért olyannak találtatik,~Méltó az jámbornak mondattatik.~ 3769 Kegyes| gazdagoknak fiaiban nem találtatnak nyomosok, hanem rútul elvesznek?~ 3770 Kegyes| mely olyan undok vétekben találtatott vala. „Lám, olyan voltál ( 3771 XIV | királynéasszony vén egy kappant az tálból, és tevé azt a király elejbe, 3772 X | Némely országok pedig ellene támadának az rómaiaknak. Az üdőben 3773 I | hogy ez betegágyból fel nem támadok, hanem meghalok. Ennekokáért 3774 XVII | azon tartományba nagy éhség támadott vala, elannyira, hogy az 3775 XVII | valami kevés üdővel halasztaná tovább az ütkezetnek napját, 3776 XVII | Ludovicus annak izgatása, tanácsa és álnoksága által megszeplősített 3777 II | embernek, ki az ő feleségének tanácsából megölé az ő ebét, mely az 3778 XIII | tudja.~És az ura engede az ő tanácsának.~Mikoron kilencet ütne az 3779 II | asszonynak vádlására és tanácsára, bizony gonoszban lészen 3780 IX | megőrizze magát feleségitől, és tanácsát ne fogadja, holott mindenkoron 3781 XVII | Alexander mindeneket eszesen és tanácsból elkezdvén minden ő ellenségét 3782 I | az császári birodalomnak tanácsi az császárhoz, és mondának 3783 Kegyes| avagy hízelkedő, hamis tanácsinak olyanképpen rabbá adja magát. 3784 VIII | Elmenének ezokáért és erősen tanácskozának, miképpen találhatnának 3785 XVII | fő szentelt vitézek pedig tanácskoznak vala, hogy éjszaka fegyveres 3786 X | eszeiddel. Méglen eszeiddel tanácskozol és bírod az országokat: 3787 XI | mesterek pedig arra visznek tanácsokkal, hogy ne ölessem meg; nem 3788 IX | megházasulna. És engede az ő tanácsoknak. Elmenének ezokáért az ő 3789 XV | hogy így kezdenél engemet tanácsolni, bezzeg be nem jöttél volna 3790 XVII | dologba nem lehet, az én tanácsomnak engedvén, siess az császárhoz, 3791 XVII | valljak? Ezt ha más akarná tanácsul énnékem adni: néked intened 3792 Konyvn| párta, öv, sem a szép forgó tánc.~Poncius császárnénak elég 3793 XVII | és az gyermekekkel együtt táncolván, gyönyörködnek vala és az 3794 VII | melyet igen szeret vala. És tanítá azt beszélleni. Mikoron 3795 I | oktaták őtet és szünetlen taníták vala őtet az bölcs és nemes 3796 I | tudományokra és bölcsességre tanítanának: ő magában kezde az császárné 3797 I | hogy oly igen kévánjátok őt tanítani. Ha pedig ezt művelném, 3798 Kegyes| felnevelik minden oktatás és tanítás nélkül. A gonosz nevelésben 3799 Kegyes| fiát, hanem bölcs mesterek tanítása alá adta. Mert az paraszt 3800 I | közületek ajánlanám őtet tanításra: tehát az többiek nehezen 3801 I | tetszenek tenéked az te tanítómesterid?~Az fia fejet hajta az atyjának, 3802 I | tefelségednek fiát, hogy tanítsa, oktassa és az nemes tudományokban 3803 I | ajánlom őtet, hogy hűven tanítsátok és neveljétek őtet.~Hallván 3804 XI | használa semmit véle. Az ő tanítványi is mindenfelől hozzájövének, 3805 XI | látná Hypocrates, mondá az ő tanítványinak:~- Hozzatok egy csupor vizet.~ 3806 II | megszabadíthassad az te tanítványodat.~Bancillás sarkantyúzni 3807 II | ki mostan nőni kezdett tanólásban és bölcsességben. És arra 3808 I | ifjat, hogy meglátnók, mit tanolt volna tőlünk ez elmult hét 3809 Kegyes| mértékleni: nyilván jeles- és fő tanoságok ez világi életre, igaz ítéletre 3810 I | kárt tesznek az gyermeknek tanulásában. Ezokáért ha tetszenék tünéktek, 3811 I | bölcsességet és jó erkölcseket tanulhasson, és nemes tudományokat. 3812 I | hogy még gyermekkorában tanulna nemes tudományokat és bölcsességet, 3813 XI | fügyelmetességgel kezde tanulni, annyira, hogy mindenképpen 3814 IX | valami jót előttem, hogy tanulságot vehessek belőle, mit kelljen 3815 XVII | mikor hét egész esztendeig tanult, egykor hazakévánák őtet 3816 XVII | szükségbe is valami módon táplálja vala. Elmenvén tőlek és 3817 V | felserkene az nemesember, és tapogatván, nem találja feleségét mellette. 3818 XVII | micsoda részébe volna az ő tárgyainak az fájdalom?~Ludovicus mondá:~- 3819 XV | görlice, mely mikoron a társa meghal, soha annakutána 3820 XVII | őnékik ellenek áll vala az ő társaival, és az ő társáért kész volt 3821 XV | soha annakutána mással nem társalkodik. És soha zöld ágra nem ül, 3822 XVII | eszébe vötte volna, az ő társának tisztét viseli vala és az 3823 Kegyes| is közvetköznék az emberi társaság közett, kiváltképpen lelki 3824 XVII | anyjukkal legyen inkább társasága és együtt való élete? És 3825 XVII | hogy ő az ő fiával való társolkodástól és együtt való éléstől megfosztassék. 3826 XVII | barátkozzék. Az anyja pedig ne társolkodhassék.~Mikoron az hollók eszekbe 3827 XVII | felnevelt fiával éljen, társolkodjék és barátkozzék. Az anyja 3828 XVII | volna, hogy az ő atyja vizet tartana néki, és az anyja kendőt. 3829 XVII | mosdóvizet, és az anyja kendőt tartanánk és néki szolgálnánk. Azokáért 3830 XVII | vígasságokkal az királyt tartják vala és vígasztalják vala.~ 3831 V | megtérek, és pönitenciát tartok, csak hogy bocsáss be.~Felelé 3832 XV | Meghidd, hogy immár béfedve tartom köldekömet. Inkább akarok 3833 XVII | Akkor pedig, az üdőbe, azon tartományba nagy éhség támadott vala, 3834 XVII | Az üdő közben annak az tartománynak királya gyűlést hirdete, 3835 I | megértsed, hogy tisztán tartottam magamat csak tenéked az 3836 VI | hogy az ő nénéi meg nem tartóztathatnák magokat, egy szekercét kapa, 3837 XVII | dologba tégedet meg nem tartóztatlak. Azért Isten vigyen jó szerencsével 3838 IV | az egyik kezével az fához tartozván, az másikkal vakarja vala 3839 V | megtérjen és pönitenciát tartson. Én is megtérek, és pönitenciát 3840 XVII | császár asztalátul való távollétembe az császár leányának az 3841 VII | gyönyörüségem volt énnékem tebenned! Mely igen igazat mondottál 3842 VII | országnak. Isten legyen tefelségeddel.~Mikoron meghallotta volna 3843 V | énéröttem művelem, hanem inkább tefelségedért. Mert senki meg nem mondhatja, 3844 XII | országra, hogy ne jöhessen tefelségedhöz. Annakutána hallotta-é felséged, 3845 IX | az földre essenek; és úgy tégy, mintha nem öremest művelted 3846 IX | valami fát, hogy jó tüzet tegyek addig, méglen hazajő.~Midőn 3847 XVII | És kérjed, hogy oly napot tegyen, hogy erre az napra megérkezel; 3848 XVI | hallgatással nékem kegyelmet tegyenek. És azt bizonyos büntetéssel 3849 I | Cato:~- Mikoron aluszik, tegyünk az nyoszolyának minden lába 3850 IX | vágám le, hogy jó tüzet tehessek, hogy annál fűtezhetnék 3851 XVI | hegyes köldekét; de nem teheté szerét. Hogy látá, hogy 3852 XVII | kedvet és tisztességet nem tehetett volna, mint hogy végezte, 3853 XVII | megfelelhetne és eleget tehetne. Mert senki nem tudja vala, 3854 VIII | adunk elődbe: ha választ tehetsz arról münékünk, bizony igaz 3855 IX | miérthogy megkönyerüljek tekegyelmeden! Jovamra kellene ezért tekegyelmednek 3856 Kegyes| olyanképpen rabbá adja magát. Tekéletes- és eszesnek kell az férfiúnak, 3857 Kegyes| igen hajlandozó mint az tekenőbeli víz. Mert előszer szereti 3858 IX | tekegyelmed.~Haragos szemmel tekénte reá az ura, és mondá:~- 3859 VI | szűkölködni az nagy lakások és tékozlások miatt. És esmét szóla az 3860 XVII | igazak voltak, és fejemen teljesedett. Mert Geydon engemet az 3861 XVII | filemilének éneklése most teljesednék be” - tudniillik, azmely 3862 XVII | az apjok-holló azonképpen temészthet és ő hollófikat nemzett, 3863 VI | Mert ha itt megtalálnak, temiattad mi is mindnyájan halálnak 3864 XVII | leányokkal, szüzekkel az templomba menjen, és mikor honn nem 3865 XVII | Méltatlanok vagyunk-é mi, hogy mi tenagyságodnak szolgáljunk? Engedje meg 3866 VII | igaz az szarkának beszéde tenálad. Látod-é, mint hazudik az 3867 XVI | latrabb teremtett állat tenáladnál!~És meghagyja, hogy mindjárást 3868 XVII | kérdésére és kévánságára eleget tennék és megfelelnék.~Mondá az 3869 XVII | Szerelmes szolgám Ludovice: mind tennen magadat s mind az én leányomat 3870 I | énnékem szólani, itt vagyon ténta és papíros. Kérlek, írd 3871 IX | IX Ò A PRÓBATÉTEL~[TENTAMINA]~Nyolcadik novella. A mesterek 3872 I | üdején.~Azok pedig fejeket és térdeket hajtván, elmenének tőle.~ 3873 XVII | az király elközelgetne, térdre esvén az királyt köszönté. 3874 VI | beszéled ezeket énnékem? Nemde, tereád bíztam annak gondjaviselését? 3875 II | minden esztendőben bőven terem vala gyümölcsöket. Ezeknek 3876 XVII | dolgot rend szerint:~Én az én teremtőmtől értettem, és szózat által 3877 I | kit igen szeret vala. Ez terhöbe esvén, fiat szüle, kit nevezének 3878 XVII | meg?~Az vitéz felelé:~- Természet szerint való halállal.~Az 3879 XVII | hogy az asszonyállatok természetek szerént tiszták és jámborok; 3880 Kegyes| válik bennek. Ezt az gonosz természetet el nem hagyhatják annakutána 3881 Kegyes| magoknak, mely annakutána természetté válik bennek. Ezt az gonosz 3882 XVII | és annak szépsége és ékes termete sebhette meg az te szűvedet.~ 3883 XVII | szép tested és ékes drága termeted? ~- Ki mikor az mezítelen 3884 XII | asszonynépek jól látják termetedet, bizony egy sem jő véled 3885 XVII | látták volna az ifjúnak szép termetét és ékes voltát bevivék az 3886 XVII | ki az ő szép és tisztes termetivel és nagy bölcsességgel mind 3887 XVII | hogy többé vissza reám ne térnének, és az ő iszonyú kákogásukat 3888 V | menék az anyám látni. És úgy tértem onnét vissza, hogy esmét 3889 VI | Felelé az fia:~- Jó uraim: ím terténetből nagy sebet vágtam az láborron, 3890 VI | ahhoz az házhoz való ez az test. Megfogjad mind az embereket 3891 V | Minekelőtte megölném magamat, ím testamentomot teszek. Az Istennek ajánlom 3892 XV | maga az nemes vitéznek teste vala.~Egy hét múlva méne 3893 XII | szent Péter és szent Pálnak testeit. Valának pedig hét bölcs 3894 XIII | magadat elvesztenéd mind testestől-lelkestől, münket pedig örök szégyenbe 3895 Kegyes| innét vagyon-é, hogy őket testi szabadságba, mind az ő kévánságok 3896 XVII | kegyelmességet és tisztességet tész nékünk, hogy az mi házunknál 3897 I | valamikor szólt: én szólóvá teszem.~Felelé az császár:~- Bátor. 3898 XVII | kévánságodnak is eleget teszen.~Felelé az király:~- Az 3899 Kegyes| Mely igen szép választ tészen néki az cédulában, melyet 3900 XVII | mindnyájan tisztességet tesztek. Kiváltképpen pedig atyám 3901 VIII | felőle. Tizedik napra választ teszünk tefelségednek.~Mondá az 3902 XII | és felhága az toronynak tetejére, szinte az felső gombra, 3903 XIII | őket.~És a császár törvényt tétete reájok. És az urát lófarkon 3904 I | Légy veszteg csak. Holnap tétetek törvényt reá és megöletem. 3905 XVII | igen jó barátom. Császárrá tétetett; őhozzá menni sietek.~Felkéle 3906 X | az ő fiát, és az fogházba téteti.~Mondá az császár:~- Ám 3907 I | neki:~- Édes fiam, mint tetszenek tenéked az te tanítómesterid?~ 3908 Kegyes| kinyomtatása, sok embernek nem fog tetszeni: azért ugyan nem ok nélkül 3909 XIV | hanem a hopmesteré, ki nem tette hírré minékünk, hogy felséged 3910 IX | abroszostól az földre vona, és úgy tétteti vala, mintha igen bánkódnék 3911 XVII | ebbe áll: három holló jár teutánad, vagy lovadon vagy kolyadon 3912 XVII | császárnak beadott, hogy én teveled háltam, mely dolog végett 3913 IX | legyen veled.~Felelé ez:~- Tevéled is, szerelmes anyám.~Mondá 3914 I | annakutána törvényt reá tévén, megöletné őtet.~Midőn pedig 3915 XV | Mondá az hispán:~- Mind azt tevő lészek, azmit kévánsz tőlem, 3916 VII | volna, felkele az polgárné tikszó után, és felköltvén az leányt, 3917 V | Tudod-e, hogy meg vagyon tiltva? Nem jó járásban vagy.~Hallván 3918 XVII | császár leányának, Florentinának minden dolgok nyilván voltanak.~ 3919 VII | egész esztendőben sem volt tisztább éj, mint az elmúlt éj volt.~ 3920 XVII | asszonyállatok természetek szerént tiszták és jámborok; meg akartalak 3921 I | játékhoz. És megértsed, hogy tisztán tartottam magamat csak tenéked 3922 XII | ólálkodik a tefelséged fia tisztesség és birodalomnak kévánságából 3923 XII | feleségét, és holtig nagy tisztességbe tartá azt.~Annakutána elméne 3924 XII | kevés aranyért mind az én tisztességemet, lelkemet elveszteném.~Mondá 3925 XI | király az gyermek atyja. Tisztességért és füzetésért jöttem én 3926 Kegyes| és mely igen ártalmas az tisztességnek és birodalomnak kévánsága. 3927 XVII | vötte volna, az ő társának tisztét viseli vala és az császárnak 3928 IX | császár:~- Ez az császárnak tiszti, hogy minden embert meghallgasson, 3929 I | tenéked az én szüvemnek titkait. Mert ebben bizonyos légy, 3930 XI | megmondom tekegyelmednek minden titkomat, csak hogy kegyelmed ki 3931 IX | sőt, ki is hirdetné ezt e titkot. De az papnak nincsen felesége, 3932 XVII | valamiképpen meggyógyíthatjátok: titöket tisztességes ajándékokkal 3933 XIII | Szerelmes bátyám, egy titok dolog vagyon előttem, melyet 3934 XVII | valóban igazán meg akarom titőletek tudni, avagy tinéktek ma 3935 XII | UDVARMESTER~[SENESCALCUS; ROMA]~Tizenegyedik novella. A császárné hatodik 3936 XIV | FOGVATARTOTT KIRÁLYNÉ~[INCLUSA]~Tizenharmadik novella. A császárné hetedik 3937 XIII | XIII Ò A SZERETŐK~[AMANTES]~Tizenkettedik novella. A mesterek hatodik 3938 XV | XV Ò AZ ÖZVEGY~[VIDUA]~Tizennegyedik novella. A mesterek hetedik 3939 XVII | XVII Ò A BARÁTOK~[AMICI]~Tizenötödik novella. A császárfi története~ 3940 V | volna, vagy kútba, vagy tóba, avagy egyebitt valahol, 3941 I | mérföld vagyon Rómához, nem tódul annyira oda az község.~Hallván 3942 X | megásnunk, hogy az nép reánk ne tóduljon.~Mondá az császár:~- Bátor, 3943 IX | az te urad lakodalomra, többen is lésznek ott. Mikoron 3944 I | őtet tanításra: tehát az többiek nehezen vennék ezt. Ezokáért 3945 XIV | előkérni. Nesze ezokáért, és tödd el.~És a királynéasszony 3946 XVII | és az császárnak pohárt tölt vala. Minekutána pedig az 3947 XVII | nem vala, hogy ki pohárt töltene az császárnak. Mikor Alexander 3948 XIII | a természetnek szükségét tönné. És mikoron ott ülne, addig 3949 Kegyes| fődolgokban előnkbe, nincs mit tönnünk: mert egyebet nem mondhatunk, 3950 III | ő dákosát, három darabra töré. És sok üdeig nagy bánatban 3951 X | ledőtettenek. Azmiért énnálam töreködnek: annak ezennel meg kell 3952 VIII | hogy szorgalmatossággal töreködnék az császárnál, hogy megmenthetné 3953 XVII | akarok lenni. És hogyha történendik, hogy az én leányomat feleségül 3954 XVII | egy kevéssé ott ült volna, történet szerént Ludovicus császár 3955 XVIII | XVIII Ò A TÖRTÉNETNEK VÉGE~Annakutána Diocleciánus, 3956 XVII | legottan megjelenté, mint történt volna az ő dolga Geydonnal.~- 3957 XVI | uram, nem kell sietni az törvények kiadásával. Hadd legyen 3958 XV | tudta vala az országnak erős törvényét. És alá-fel ballaga és nem 3959 XVI | meglészen, hogy az felvetett törvénynek mind én magam, mind felséged 3960 VII | azmellett nem is akarnék törvénytelenül cseleködni. Tegnap hallottam 3961 V | Felelé a felesége:~- Ki ördeg tött oly hamar prédikátort benned? 3962 IX | mely igen nagy kisebbséget töttél rajtam tegnap mind az vendégek 3963 I | az bölcs mesterek igazán töttenek volna ítíletet felőle. Annakutána 3964 VI | hogy néma az fiad. Mi nem töttük őtet némává, mert Isten 3965 IX | Haszontalan, mintha egy tőke fekennék mellettem. Ezokáért 3966 XII | nyakára, mintha mind az két tőr kijőve az szájából. És forgatni 3967 XIII | én házamba légy az hegyes tőreddel az ajtó megett, és mikoron 3968 XII | fénylenek vala az mezítelen tőrek. Mikoron meglátták volna 3969 IV | elaludt volna, kivoná hegyes tőrét, és általüté az vadkant. 3970 VI | és béesék az üstbe mind torkig. És mondá az fiának:~- Ne 3971 VI | vagyon az császárnak egy tornya, mely rakva arannyal. Egy 3972 X | az mi jelesb és hasznos tornyunk mind képestől, melyek mindenkoron 3973 VI | Elmenének ezokáért éjjel az toronyra, és megásák azt, és annyi 3974 XII | és két fényes mezítelen tőrt vén kezébe, és felhága az 3975 XIV | hopmester. Ezokáért innét tova te légy hopmesterem. Ám 3976 XI | kiássa az füvet. És mikoron továbbmentenek volna egy kevéssé, mondá 3977 XIII | felméne az házba hozzája, és trécselni kezde véle az Ádámnak dolgai 3978 XVII | ilyen szép gyönyörűséges tréfákkal és jó kedveddel az Alexandert 3979 IX | utána.~Mondá az anyja:~- Ne tréfálj véle, mert megmondom, hogy 3980 IX | leányom, mondom vala, hogy ne tréfálnál az vén emberrel. Mert ha 3981 XVII | azmint őtőlek lehet vala, tréfával és mindenféle vígasságokkal 3982 XV | És alá-fel ballaga és nem tuda mit tönni. Végre esmét az 3983 XVII | házába vivék az császárhoz. Tudakozni kezde és mondá:~- Kérlek 3984 XVII | ilyen szorgalmatossággal tudakozol az mi fiunk felőle?~Mondá 3985 I | Felelé az császárné:~- Nem tudja-é felséged, mit művelt az 3986 IX | vagyok barbély, hogy eret tudjak vágni és gyógyítani.~Mondá 3987 I | és tisztelendő mesterek, tudjátok-é, miért hivattunk tüteket?~ 3988 XVII | vissza mostan; és ha nem tudnád: én vagyok az Alexander.~ 3989 XV | vesszek.~Mondá az apáca:~- Ha tudnám, hogy jó szörszámod volna 3990 XIV | tefelségednek akaratját. Úgy tudnának hozzákészülni, hogy mindenkoron 3991 XI | Felele az:~- Hogy-hogy tudnék veszteg hallgatni, holott 3992 V | forgolódol mostan az utcán? Tudod-e, hogy meg vagyon tiltva? 3993 XI | az császár:~- Bizony nem tudok mit művelni. Azon vesződöl 3994 I | volna őket bölcsességgel és tudománnyal. És megigérék neki, hogy 3995 XVII | bölcsességgel, eszességgel, tudományival és drága elméivel volna: 3996 I | lészen benne, és az nemes tudományokba fő-mester leszen.~Midőn 3997 II | velünk együtt volt, jól tudott szólni, és bolond nem volt. 3998 IX | és mondá az barbélynak:~- Tudsz-é eret vágni?~Mondá az borbély:~- 3999 XV | embert! És elijede, mert tudta vala az országnak erős törvényét. 4000 IX | Isten elveszesse dolgaidat! Tudtad, hogy szerelmesb fám nem 4001 X | Mondának az királyok:~- Valamit tudtok kévánni.~Mondának az vitézek:~- 4002 XVII | császár-udvarbeli szentelt vitézeknek is tudtokra volna, és mindenütt híre 4003 XIII | katonát egy szekercével, tudván, hogy az volna az előbbeli