Rész, Fabula
1 Fabul, 2 | holott ide alá ittam legyen: te kedig tova fel, honnég aláfoly
2 Fabul, 2 | Mondá a farkas: „Mind te, mind szüleid és minden
3 Fabul, 4 | megszólítván a juhot, mondá: „Te bûnes állat, miért tagadod
4 Fabul, 8 | vagyon, kérlek, ne hagyj: te beérhetsz, és kiveheted
5 Fabul, 10 | nem háborgat, sem kerget. Te kedig mindenkor rettegsz,
6 Fabul, 10 | kerget. Nyughatatlan dolog a te dolgod. Ez okaért elbúcsúzom
7 Fabul, 13 | igen dicsírni, mondván: „Ó, te holló, nemes madár vagy!
8 Fabul, 15 | tégedet kezd szeretni, ha te is így hízelködel néki és
9 Fabul, 15 | hozzája törled magadot, holott te szép állat légy, nagy, kinek
10 Fabul, 15 | vagyon. Bár ne kévánjad te, azért az Isten megismer
11 Fabul, 15 | magadat oda, mert mihelt te magad megkévánod, ottan
12 Fabul, 16 | reménségbe! Eszembe jut a te jótéted, hogy szabadon elbocsáttál.
13 Fabul, 24 | hallgatom az õ szavát, de hogy te szólasz, noha olyan szavad
14 Fabul, 28 | alázatosságban maradj a te hivatalodban. Ne told magadat
15 Fabul, 29 | Micsoda apró rút marha vagy te? Rövid a lábod, de azért
16 Fabul, 29 | vagy énhozzám hasonló. A te nemzetséged semmi az én
17 Fabul, 29 | Kicsoda gyönyörködik a te jelen való létedben? Hogyhogy
18 Fabul, 30 | kezdé vetni a farkasnak: „Te (úgymond) hamis állat vagy,
19 Fabul, 30 | öccse, bátyja! Nem hiszem, te farkas, hogy valamivel tartoznék
20 Fabul, 30 | tartoznék tenéked a róka. És te róka, tiszta és sima a bõred,
21 Fabul, 30 | természeted, és széles a te lelkiismereted. Menjetek
22 Fabul, 34 | mondá a lónak: „Hallod-é, te szép farkú! Nemde te valál-é
23 Fabul, 34 | Hallod-é, te szép farkú! Nemde te valál-é ama szép és kevér
24 Fabul, 34 | Mit használsz immár ama te kövélységes kérkedéseddel
25 Fabul, 37 | Mondának a komondorok: „E, te bakszar! Ne zúgolódjál!
26 Fabul, 40 | vehessen rajtad. Mert ha te istenes lévén, megsegéted,
27 Fabul, 40 | Ím, reá tanít a bölcs: A te forrásodat meg ne rekesszed -
28 Fabul, 40 | kútfejet magadnak tartsad; te légy annak ura, és bírjad
29 Fabul, 42 | békösséges! De ezt mondod te: Jó bizony más embernek
30 Fabul, 42 | Mindennek vagyon az õ bibije. Te munkálkoszol, és munkádból
31 Fabul, 43 | szép ékösség. Bolond vagy te, ez okaért ellehetsz a nélkül.”
32 Fabul, 43 | kevélséged, okosságod és a te nagy ravaszságod?”~ ~ÉRTELME~
33 Fabul, 44 | Nem irigyködünk reád a te nagy bódogságodért. Nincs
34 Fabul, 45 | meg nem tanoltam volna a te üdvességes igédet.” És Jeremiás: „
35 Fabul, 50 | egyik, a hízelkedõ beszédû: „Te vagy a császár.” Mondá tovább
36 Fabul, 50 | az igazmondó: „Majom vagy te mindazokkal egyetembe, kik
37 Fabul, 51 | tenéked, hol vagyon. Addig te szerezz nyerget és féket.
38 Fabul, 51 | zabola szájunkban. Úristen, a te igaz haragodba emléközzél
39 Fabul, 51 | haragodba emléközzél meg a te nagy irgalmasságodról. Amen.~
40 Fabul, 52 | zúgódásával és rágalmazásával. Te azt mûveljed, ami jó és
41 Fabul, 56 | azt megszaggatná. Semmi a te bizonságod. De jere énvelem
42 Fabul, 57 | farkam alatt lész, akár nem, te marcana féreg.”~ ~ÉRTELME~
43 Fabul, 58 | bûn. Azért mondja Salomon: Te rest, menj el a hangyához,
44 Fabul, 59 | varjú: „Vaj, balgatog állat! Te tanítasz-é engemet? Nem
45 Fabul, 59 | hamar elcsúszni róla. A te hátad kedig széles és igen
46 Fabul, 60 | Mondá a fenyûfa: „Tehát te magad vallod, hogy erõsb
47 Fabul, 61 | mondván: „Kicsoda vagy te?” Felelé az eszvér: „Egy
48 Fabul, 61 | találván azt mondá: „Szégyen a te dolog, itt fekszel az árnyékban,
49 Fabul, 61 | avval. De inkább kedveled te az árnyékod és az aluvást.”
50 Fabul, 61 | akarsz olvasnyi, maga sem te, sem egész nemzeted soha
51 Fabul, 63 | ageb! Nem igazat mondasz, te lator! Nem te kakasod vagyok,
52 Fabul, 63 | igazat mondasz, te lator! Nem te kakasod vagyok, hanem azoké
53 Fabul, 63 | száját verni, mondván: „Ó, te gonosz száj! Ó, te csácsogó
54 Fabul, 63 | Ó, te gonosz száj! Ó, te csácsogó gonosz száj: mindéltig
55 Fabul, 64 | Jó sárkány uram! Lám, te magad kérsz vala, hogy lovamra
56 Fabul, 64 | Felelé a sárkány: „Jó róka, te légy bíró köztünk! Ím, e
57 Fabul, 64 | sárkány, és hazahozott ide. Te kedig aranyat ígértél néki:
58 Fabul, 64 | megfizetni. Ennek okaért, te ember, ülj fel lovadra,
59 Fabul, 64 | romlásban immár így jár a dolog. Te ez okaért ezt tanold meg
60 Fabul, 65 | dolgod. Bezzeg nyomos lész te! De amott nemigen jó dolgot
61 Fabul, 66 | barátságokat. Ha morognak érötte, te ne gondolj véle; te olyanokkal
62 Fabul, 66 | érötte, te ne gondolj véle; te olyanokkal cimborálkodjál
63 Fabul, 68 | a vízbe, és mondá: „Fúj, te lelkes állat: ím mely igen
64 Fabul, 68 | hogy e helyre jöttem, és a te helyedbe hágtam a vízbe,
65 Fabul, 69 | nyakodra. Annak utána menj elöl te, mert te vagy uram, és én
66 Fabul, 69 | utána menj elöl te, mert te vagy uram, és én tied vagyok.
67 Fabul, 70 | Mondá a farkas: „Co, tova, te bakszar, ne zúgolódjál,
68 Fabul, 70 | nélkül tudtanak elélni; te kedig immár eszesbé tötted
69 Fabul, 71 | kévánja, a másik is kévánja. Te kedig, jó farkas uram, bölcs
70 Fabul, 71 | szabad légy vélünk, mert te vagy urunk. De ím egy kis
71 Fabul, 71 | mondjunk egy dicsíretet, te is segétsed mondani a lélekváltságot
72 Fabul, 71 | vinni: talál õ módot hozzá. Te ne kapjad, ne kergössed!~
73 Fabul, 72 | közül, és elviszem azt. Te kedig utánam jõj nagy sebességgel,
74 Fabul, 72 | egyet a bárányok közül, és te ismeg utánam fuss, és mikoron
75 Fabul, 73 | hogy csak alég vagyok belé; te kedig oly igen szegény valál,
76 Fabul, 73 | mostan igen kazdag vagy. Majd te magad sem tudod marhádnak
77 Fabul, 73 | vén szomszéd: „Jó fiam! A te kapud felett két fecske
78 Fabul, 73 | és azok a mezõre mennek, te is elmenj. Elõszer a házba,
79 Fabul, 74 | Jó komám, add nékem a te fiadat, a Lupescót, én gondot
80 Fabul, 74 | ez okaért és nyugszom. De te, jó keresztfiam, vigyázz,
81 Fabul, 74 | és lefekszem és aluszom, te kedig vigyázz virradóra
82 Fabul, 74 | mesterré! Miért nem engödtél a te jámbor anyádnak? Ó, nyavalyásul
83 Fabul, 75 | Mi dolog? Kicsoda vagy te?” És a kos megijede, és
84 Fabul, 76 | oroszlán, és mondá: „E, te lator perentel! Sok latorságot
85 Fabul, 76 | hegyes tõrt, és mondá: „Te kevély ledér, jõj fel csak!
86 Fabul, 76 | egymással; nem tudom, mit akarsz te!” Felelé az ifjú oroszlán: „
87 Fabul, 76 | hogynem mint az úton, melyen te eljöttél.” Felméne ez okaért
88 Fabul, 76 | latornak! Miért jöttél ide, te kevély ledér? Mi járásod
89 Fabul, 76 | hogy ide ne jõnék, mert te laknál itt, és igen okos
90 Fabul, 76 | terténhetik, hogy az, akit te semminek véled, terajtad
91 Fabul, 77 | tehetséged szerént kezdjed a te dolgaidat. És hogy erõdnek
92 Fabul, 77 | dolgokat cseleköszik, ne légy te majomtermészetû, hogy te
93 Fabul, 77 | te majomtermészetû, hogy te is mindjárást kövessed.
94 Fabul, 78 | latorka vagy.” Felelé a róka: „Te egy bolond szamár vagy!
95 Fabul, 79 | bántottalak sem tégedet, sem a te nemzetségedet.” Felele a
96 Fabul, 79 | Mondá a macska: „No, a te disputálásodnak nincsen
97 Fabul, 80 | segétségért kaptam hozzád, de te viszontag megsértötted és
98 Fabul, 81 | mondván: „Ó, visszafordult te gonosz állat, mely igen
99 Fabul, 86 | végy, hanem olyant, ki a te idõdhöz hasonló. Mert te
100 Fabul, 86 | te idõdhöz hasonló. Mert te is immár koros szabásó vagy,
101 Fabul, 89 | példáját követtem eddig. De ha te, ídesapám, jó és szép példát
102 Fabul, 91 | páva mondá: „Micsoda vagy te énhozzám képest?” És azonközbe
103 Fabul, 91 | Senki kedig nem becsüli a te tollaidat, hanem hogy legyözét
104 Fabul, 92 | Tudod-é, mint vagyon dolgod? A te társaid igen meggyûlöltenek
105 Fabul, 92 | kezdett volna, mondá az: „Ó, te álnaksággal megtölt fenevad,
106 Fabul, 93 | nagy becsületbe vagyok. De te kicsoda vagy? Ott állasz,
107 Fabul, 93 | lenyesni, vaj mint akarnád, ha te is olyan bokor tevis volnál.
108 Fabul, 93 | használ ez okaért tenéked a te kérködséged?”~ ~ÉRTELME~
109 Fabul, 97 | Mondá a róka: „Menj el te, szántó ember, amoda, és
110 Fabul, 97 | amoda, és megállj ott. Te kedig, farkas, imide állj.”
111 Fabul, 97 | róka a farkasnak: „Jere te énvelem. Én odaviszlek,
112 Fabul, 97 | avval tartozol. Ez okaért te magad szállj elõszer alá,
113 Fabul, 98 | Bezzeg hitván építõ vagy! Ha te olyan várost építeni akarsz,
114 Fabul, 99 | adjak tenéked esztendeig a te hívséges szolgálatodért?”
115 Fabul, 99 | ezennel megkazdagítlak, te kedig ugyan úr módra öltezzél,
116 Fabul, 99 | szomszéd zászlósúr legyen, te semmibõl ne engedj néki”
117 Fabul, 99 | hispán: „Nem gondolok a te dekrétomoddal és ítílímestereddel;
118 Fabul, 99 | elrejtõzik elõttem. Ah, te vagy-é, ídes Kata asszony,
119 Fabul, 99 | Mondá az hispán: „Nemcsak te hölgyed volt, hanem mindezek
120 Fabul, 99 | vissza vihess: mindörökké te szolgáid leszünk. Minden
121 Fabul, 99 | Felséges uram! Ihol vannak te szolgáid: ennél többet nem
122 Fabul, 99 | de majd többet hoznak a te felséged szolgái. A nagy
123 Fabul, 99 | Bolondul cseleködtél, te hispán! Miért hoztad el
124 Fabul, 100| megcsalatkozik. Másnak nem fáj a te károd. Bizony nem gondol
125 Fabul, 100| okaért, ha ünõd a sárba dõl, te magad fogd a farkát, és
126 Fabul, 100| erõsen emeljed! Mert ha te magad hozzá nem nyúlsz,
|