Rész, Fabula
1 Fabul, 4 | állat igen bûnes állat: én jól tudom, hogy a komondor egy
2 Fabul, 8 | haraptam fejedet. Ám lásd, ha jól nem cseleködtem veled? Ezt
3 Fabul, 9 | cseleködjék, és úgy tegyen jól más emberrel, hogy magát
4 Fabul, 10| behívá az õ házacskába, és jól kezdé ott tartani makkal,
5 Fabul, 10| Mondá a mezõi egér: „Bezzeg jól vagyon dolgod.” Mikoron
6 Fabul, 12| hanem ha megtörhetnéd, úgy jól lakhatnál véle. Nehezen
7 Fabul, 14| igen fohászkodván, mondá: „Jól vagyon. Mikoron ifjú és
8 Fabul, 15| kezekbe akada. És minekutána jól megdereckölték volna, elvonák
9 Fabul, 18| jónak tetszik minekünk. Jól mondják közbeszéddel: Aki
10 Fabul, 20| galombokat, mint kik nem jól cseleködtenek volna evvel,
11 Fabul, 25| jó szerencséje, müvelhogy jól tött volna a kégyóval. Mostan
12 Fabul, 25| és tûrni tud, és sokakkal jól teszen és alamizsnálkodik.
13 Fabul, 28| ha avval megelégöszel és jól élsz, amit az Isten adott,
14 Fabul, 30| Hallom a feleletet. De jól és igazán nevezték a jámbort
15 Fabul, 32| impiis. De aki jámbor és jól tevé: az megáldotik az Úrtól.
16 Fabul, 32| legyen, noha jó barátod, tégy jól véle szegénségébe. Annak
17 Fabul, 34| szabadsága vagyon, az, mihelt nem jól él véle, ottan a privilégiomát
18 Fabul, 35| ember csöndes legyen, és jól cseleködvén, hitében és
19 Fabul, 37| lévén, hogy nyugonni és jól akarna lakni. Eszébe vévé
20 Fabul, 37| ravaszságot, és monda a rókának: „Jól értem ravaszságodat. Megérzötted
21 Fabul, 40| mondá a töllyfa a többinek: „Jól vagyon! Ugyan úgy kell bolondoknak!
22 Fabul, 40| istenes lévén, megsegéted, és jól tész véle, netalántám õ
23 Fabul, 43| miérthogy nem érted. Én jól értem. A vadász vagyon útba;
24 Fabul, 45| bölcsességemre nézvén; mert jól tudjátok, hogy oly igen
25 Fabul, 46| vagyon benne?” Mondá a nyúl: „Jól láttam. De nem ért meg.
26 Fabul, 49| menjetek! Mert bizonyával nem jól jártok. Mert még az apámtól
27 Fabul, 50| hízelkedõ lator mely igen jól jára hazugságával és hízelködésével:
28 Fabul, 55| elmennétek.” Mondának: „Jól tudjuk, hogy farkas elõtt
29 Fabul, 59| Én igen vén vagyok, és jól tudom, mit kelljen mûvelnem.
30 Fabul, 63| és mondá: „Jó kakas uram, jól ismertem az apádat. Bezzeg
31 Fabul, 64| Mondá a róka bíró: „Nem jól cseleködtél, hogy a jámbort
32 Fabul, 64| természet vala benne, mely csak jól tevé; mostan kedig más:
33 Fabul, 64| még azoknak is, kik ugyan jól cselekösznek õvele és ugyan
34 Fabul, 65| macska: „Bódog vagy tehát, és jól vagyon dolgod. Bezzeg nyomos
35 Fabul, 65| a hátam, úgy félek, mert jól tudom, hogy ezek közett
36 Fabul, 66| hagyigálni, annyéra, hogy ugyan jól verve csak alég mehetne
37 Fabul, 66| Amint én eszembe veszem, nem jól költ kölesed. Bizony igen
38 Fabul, 66| Jó atyámfia, róka; nem jól jártam! Nem sok híja, hogy
39 Fabul, 66| meg akarának ölni. Maga jól tudod, mely igen jámbor
40 Fabul, 67| õnekik, addig talám nem jól lönne dolgom. Ez okaért
41 Fabul, 68| hozzám.” Mondá a farkas: „Jól vagyon, ha megszánod-bánod,
42 Fabul, 68| Mit kévánsz egyebet? Ugyan jól teszek véled: megészlek,
43 Fabul, 69| megmutatom az utat, mert jól tudom, hol kell általmenni.”
44 Fabul, 69| vala. Mondá a farkas: „Nem jól járunk! Bizony elvötöttük
45 Fabul, 69| jó farkas uram, mert igen jól tudom. Ezennel oda jutunk,
46 Fabul, 70| mert emberséget értek, és jól tudom, mint kelljen a királyok
47 Fabul, 71| jövendöl a hasam! Immár jól tudom, hogy ma jóllakhatom.
48 Fabul, 71| Látván azt, mondá: „Ugyan jól tudom, hogy ma jól kell
49 Fabul, 71| Ugyan jól tudom, hogy ma jól kell laknom, mert a hasam
50 Fabul, 71| megvagyon, de azért ugyan jól tudom, hogy még ma jóllakhatom.
51 Fabul, 71| nékik, és mondá: „Ugyan jól tudom, hogy még ma jó lakhatom.
52 Fabul, 72| Mint vagy, barátom? Nem jól vagyon dolgod, mert igen
53 Fabul, 72| kenyeret néki.” És a házi nép jól kezdé tartani a komondort,
54 Fabul, 72| barátom?” Mondá a komondor: „Jól vagyok.” Mondá a farkas: „
55 Fabul, 73| Emeld fel a nehezedet! Nem jól vagyon a dolog. Nem úgy
56 Fabul, 74| kihajtani.” Felelé a farkas: „Jól vagyon. Reá vigyázz, hová
57 Fabul, 74| közükbe.” Mondá a farkas: „Jól vagyon.” És felkelvén, mondá
58 Fabul, 74| Lupesco õ magában: „Immáron jól vagyon dolgom, mert jó mester
59 Fabul, 74| faluból.” Felelé Lupesco: „Jól vagyon. Vigyázz reája, ahová
60 Fabul, 74| mesterségemet. Ezennel igen jól tartlak.” És elméne igen
61 Fabul, 76| No, elmehetsz, de bizony jól tudom, hogy megbánod.” A
62 Fabul, 76| mondá az emberke: „Nem jól cseleköszem, megbocsásd,
63 Fabul, 76| emberke, jõj élest; nem jól vagyok.” És eljõvén az emberke,
64 Fabul, 78| ott csak!” Mondá a bak: „Jól adták reád a nevet, hogy
65 Fabul, 79| reggel felkelhessenek, hogy jól elélhössenek.” Annak utána
66 Fabul, 80| Felelé a szederi: „Hallod-é! Jól ismerlek, ki légy. Miért
67 Fabul, 80| int, hogy az ember igen jól meglássa, kihöz folyamik
68 Fabul, 84| igyeközzék, hogy minden emberrel jól tegyen. Mert a jótétel soha
69 Fabul, 84| együgyû, szegény etc., akivel jól tész. Mert módja adatik
70 Fabul, 86| vigyorhoz ragaszkodik; ottan nem jól lészen dolgod.” És elméne,
71 Fabul, 87| és pálcákkal a farkast jól megdereckölni, és csak alig
72 Fabul, 88| embert teremtöni, azonképpen jól tudta, minémû állapatba
73 Fabul, 89| így jár és cseleköszik, jól vagyon, és igen illik hozzája.
74 Fabul, 90| másszor eszesb legyek, és igen jól meglássam, micsoda emberrel
75 Fabul, 97| beestveledék, és a holdvilág jól feljött vala. És jutának
76 Fabul, 99| mindennapi dologra! Ugyan jól megfüzetnék néki, ha olyant
77 Fabul, 99| és ezt mondjad, hogy nem jól bántanak vélek, és hogy
78 Fabul, 99| utunkból penitenciára, noha jól tudják, hogy a hamis, kegyetlen
79 Fabul, 99| Felelé a Luciper: „Doborsa! Jól vagyon. No, vigyétek a latrokat
80 Fabul, 99| megjegyeznünk. Mert minden ember jól veheti eszébe, hogy inti
81 Szomak | Mondjátok jobban!~doborsa - jól van (szláv: dobrse, dobrsi)~
|