Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
915 1
955 1
99 1
a 3053
abba 5
abban 16
abból 16
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
3053 a
2635 és
1413 az
738 hogy
Heltai Gáspár
Száz fabula

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3053

     Rész,  Fabula
501 Fabul, 26 | megmutatják. Elég ravasz vala a Gritti, elég álnok a fráter 502 Fabul, 26 | vala a Gritti, elég álnok a fráter György: de mit használtanak 503 Fabul, 26 | mesteredet. Az agg ravasznak is a csávában meg­találják a 504 Fabul, 26 | a csávában meg­találják a bõrét. Azért együgyûképpen 505 Fabul, 27 | HUSZONHETEDIK FABULA~A farkasról és a képrõl~Egy 506 Fabul, 27 | HUSZONHETEDIK FABULA~A farkasról és a képrõl~Egy farkas morálván 507 Fabul, 27 | képrõl~Egy farkas morálván a mezõn, igen szép képet talála 508 Fabul, 27 | hús és két szöme. Mert ha a kapuciomát meglátod, tehát 509 Fabul, 27 | Igen mondja tollas bátyám a nagy gallér mellett: Nemes 510 Fabul, 27 | Nemes ember vagyok én! De ha a feredõben mezítelen ül a 511 Fabul, 27 | a feredõben mezítelen ül a több emberek között: tehát 512 Fabul, 27 | több emberek között: tehát a varga Pál több bölcsességet 513 Fabul, 27 | cifrálásba áll ez okaért a nemesség. Szinte ezenképpen 514 Fabul, 27 | Szinte ezenképpen vagyon a szép felcifrázott asszonyi 515 Fabul, 27 | szöme. Mire való efféle? A kölesbe volna vásznak 516 Fabul, 28 | HUSZONNYOLCADIK FABULA~A hollóról és a pávákról~Egy 517 Fabul, 28 | HUSZONNYOLCADIK FABULA~A hollóról és a pávákról~Egy holló kevélségben 518 Fabul, 28 | és elhagyván nemzetségét, a pávák közübe méne. És midõn 519 Fabul, 28 | kezdé gugolni. Eszekbe vévén a pávák, hogy ez holló volna, 520 Fabul, 28 | ballagni. De látván õtet a többi hollók, megutálák 521 Fabul, 28 | megelégedjék az Istentõl és a természettõl vött ajándékokkal. 522 Fabul, 28 | az Isten adott, és müvel a természet megékösített. 523 Fabul, 28 | se erõszakkal. És hadd el a kevélységet. Csendességben 524 Fabul, 28 | aláza­tosság­ban maradj a te hivatalodban. Ne told 525 Fabul, 29 | HUSZONKILENCEDIK FABULA~A légyrõl és a hangyáról~A 526 Fabul, 29 | HUSZONKILENCEDIK FABULA~A légyrõl és a hangyáról~A légy elöltalálá 527 Fabul, 29 | A légyrõl és a hangyáról~A légy elöltalálá a hangyát, 528 Fabul, 29 | hangyáról~A légy elöltalálá a hangyát, és pirongatni kezdé 529 Fabul, 29 | rút marha vagy te? Rövid a lábod, de azért ugyan gyalog 530 Fabul, 29 | ugyan gyalog kell járnod és a sárban mászkálnod. Elfáradván 531 Fabul, 29 | sárban mászkálnod. Elfáradván a nagy sok munkálkodásból, 532 Fabul, 29 | ahova kévánságom vagyon. A királyok és nagy uraknak 533 Fabul, 29 | élek: ugyan együtt eszem a királlyal az ezüst és aranyas 534 Fabul, 29 | iszom az aranyas pohárból. A nemes és szép asszonyállatoknak 535 Fabul, 29 | nem vagy énhozzám hasonló. A te nemzetséged semmi az 536 Fabul, 29 | nemzetségemhöz képest.”~Felele a hangya, és mondá a légynek: „ 537 Fabul, 29 | Felele a hangya, és mondá a légynek: „Vaj rút undok 538 Fabul, 29 | tégedet? Kicsoda gyönyörködik a te jelen való létedben? 539 Fabul, 29 | Hogyhogy fogad be tégedet a király az õ házába? És a 540 Fabul, 29 | a király az õ házába? És a szép asszonyi állatok mint 541 Fabul, 29 | és megölhessen. Arra való a sok legyezõ, a sok lófark 542 Fabul, 29 | Arra való a sok legyezõ, a sok lófark etc. Ha a tél 543 Fabul, 29 | legyezõ, a sok lófark etc. Ha a tél elérközik, ottan hideggel 544 Fabul, 29 | veti gyönyörûségét. Midõn a tél, azaz a késértötnek 545 Fabul, 29 | gyönyörûségét. Midõn a tél, azaz a késértötnek és a megpróbálásnak 546 Fabul, 29 | tél, azaz a késértötnek és a megpróbálásnak napja eljõ, 547 Fabul, 29 | ártatlansággal és alázatossággal a búcsú etc.~ 548 Fabul, 30 | HARMINCADIK FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas 549 Fabul, 30 | FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas beidézé a rókát a 550 Fabul, 30 | rókáról~A farkas beidézé a rókát a majom bíró elejbe, 551 Fabul, 30 | A farkas beidézé a rókát a majom bíró elejbe, és erõsen 552 Fabul, 30 | meglopta volna. Tagadni kezde a róka, és erõsen magát megmenteni. 553 Fabul, 30 | erõsen magát megmenteni. És a róka szömébe kezdé vetni 554 Fabul, 30 | róka szömébe kezdé vetni a farkasnak: „Te (úgymond) 555 Fabul, 30 | telhetetlenségödbõl elmégy, és a jámboroknak nyájába beszáguldasz, 556 Fabul, 30 | nemcsak hogy egyet elkapnál a szegény bárányokból, hanem 557 Fabul, 30 | bennek. Éten-étszaka kerenged a disznóólakat. És ha semmi 558 Fabul, 30 | békességgel, hanem megszardod a jámboroknak ajtaját. Hogy 559 Fabul, 30 | ajtaját. Hogy vádalhatod tehát a szegén rókát, ki soha semmi 560 Fabul, 30 | bûn, bíró uram.” Mondá a majom bíró: „No mit felelsz, 561 Fabul, 30 | felelsz, fráter farkas?” Mondá a farkas: „Hallom a feleletet. 562 Fabul, 30 | Mondá a farkas: „Hallom a feleletet. De jól és igazán 563 Fabul, 30 | De jól és igazán nevezték a jámbort ravasznak. Mert 564 Fabul, 30 | szegény madarakat megfoghatja a fészekben, ottan mellyeszteni 565 Fabul, 30 | megmeneködnek, ottan kiszopja a monyjokat. Sem majorokban, 566 Fabul, 30 | És nemigen sok idõ, hogy a gazda a tyúkólba kapta volt. 567 Fabul, 30 | nemigen sok idõ, hogy a gazda a tyúkólba kapta volt. Ageb, 568 Fabul, 30 | tetszik, hogy ott hagytad a legyezõt. Ihol lássa meg 569 Fabul, 30 | elvitte marhámat.” Mondá a majom bíró: „Eb öccse, bátyja! 570 Fabul, 30 | valamivel tartoznék tenéked a róka. És te róka, tiszta 571 Fabul, 30 | te róka, tiszta és sima a bõred, de pokol a természeted, 572 Fabul, 30 | és sima a bõred, de pokol a természeted, és széles a 573 Fabul, 30 | a természeted, és széles a te lelkiismereted. Menjetek 574 Fabul, 30 | tésztából költünk. Benne a természetben az ördögnek 575 Fabul, 30 | ördögnek behintett mérge. A mellyedben, ama kis szelencében 576 Fabul, 30 | meggerjed. És olyan leszen a gyümölcse, mint a farkasnak 577 Fabul, 30 | leszen a gyümölcse, mint a farkasnak és ravasznak természetiben 578 Fabul, 30 | az õ igéjében megújítsa a természetet, és a régi ártatlanságra 579 Fabul, 30 | megújítsa a természetet, és a régi ártatlanságra hozza. 580 Fabul, 31 | HARMINCEGYEDIK FABULA~A békáról és ökerrõl~Egy igen 581 Fabul, 31 | és kevér öker morál vala a szép zöld pázsiton. Ezt 582 Fabul, 31 | zöld pázsiton. Ezt látván a béka, magában kezde mondani: „ 583 Fabul, 31 | temérdek, mert ráncos és rettes a bõrem. Ha ez okaért megtartom 584 Fabul, 31 | mint az öker?” Felelének a fiai: „Kezel sem.” Ismeg 585 Fabul, 31 | Tehát minden erõt reá vette a béka, és midõn igen igyeköznék 586 Fabul, 31 | felfuvalkodni, meg kezde a bõre harsogni és szakadni, 587 Fabul, 31 | szakadni, és ottan kiomla a béli, és meghala.~ ~ÉRTELME~ 588 Fabul, 31 | szinte úgy kezd járni, mint a felfuvalkodott béka. Szent 589 Fabul, 32 | FABULA~Az oroszlánról és a pásztorról~Egy oroszlány 590 Fabul, 32 | midõn éhségében igen sietne a vadak után, egy igen éles 591 Fabul, 32 | tevisbe hága. Dagadni kezde a lába és megmérgödni, annyéra, 592 Fabul, 32 | hogy ingyen sem hághatna a lábára. És midõn kénlódásba 593 Fabul, 32 | pásztorhoz. Midõn ez okaért a pász­tor­hoz közelgetne, 594 Fabul, 32 | hoz közelgetne, megijede a pásztor tõle, és vévén egy 595 Fabul, 32 | gondola az ajándékkal, hanem a tevises lábát mutogatá a 596 Fabul, 32 | a tevises lábát mutogatá a pásztornak, kívánván segítséget 597 Fabul, 32 | és orvoslást tõle. Látván a pásztor az oroszlán lábába 598 Fabul, 32 | pásztor az oroszlán lábába a daganást, ottan eszébe vévé, 599 Fabul, 32 | egy árat, megnyitá avval a sebet, és mikoron kifolyna 600 Fabul, 32 | ottan kijöve avval egyetembe a tevis is. És midõn a sebet 601 Fabul, 32 | egyetembe a tevis is. És midõn a sebet megtisztította volna, 602 Fabul, 32 | tõrben esék és megfogák azt a vadászok. És bevivék a városba 603 Fabul, 32 | azt a vadászok. És bevivék a városba egy mély és széles 604 Fabul, 32 | széles árokba. Azonközbe a pásztor valami vétekbe esék. 605 Fabul, 32 | fogták volna õtet, behozák a városba. Az ítílötben megszentenciázák, 606 Fabul, 32 | volna, azonhelt megismeré a pásztort, és elejbe menvén 607 Fabul, 32 | pásztort, és elejbe menvén a farkával kezde csóválni, 608 Fabul, 32 | minden vigasságot mutatni. A népre is az árok hátán kezde 609 Fabul, 32 | kedvét megmutatni. Látván ezt a pásztor, ottan eszébe vévé, 610 Fabul, 32 | volna az oroszlán, kinek a lábából kivötte volna a 611 Fabul, 32 | a lábából kivötte volna a teviset. És midõn mindenha 612 Fabul, 32 | ugyan meg akarná õrizni a pásztort, megkérdé õtet 613 Fabul, 32 | pásztort, megkérdé õtet a nép, mi okából mûvelné ezt 614 Fabul, 32 | mûvelné ezt az oroszlán. És a pásztor megbeszélé nékik 615 Fabul, 32 | elmúlt lött dolgot, miképpen a lábából kivötte volna a 616 Fabul, 32 | a lábából kivötte volna a teviset. És a nép könyöregvén 617 Fabul, 32 | kivötte volna a teviset. És a nép könyöregvén a fejedelemnek, 618 Fabul, 32 | teviset. És a nép könyöregvén a fejedelemnek, megengesztelé 619 Fabul, 32 | fejedelemnek, megengesztelé a fejedelmet a pásztorhoz. 620 Fabul, 32 | megengesztelé a fejedelmet a pásztorhoz. És ottan megszabadula.~ ~ 621 Fabul, 32 | nyugodalma. Azért mondja a próféta is: Non est pax 622 Fabul, 32 | Isten az embereket, hogy a keresztyéni társaságban 623 Fabul, 32 | keresztyéni társaságban egyik a másiknak szolgáljon, mint 624 Fabul, 32 | másiknak szolgáljon, mint a testben egyik tag szolgál 625 Fabul, 32 | testben egyik tag szolgál a másiknak. E mellett erre 626 Fabul, 32 | Mert igen nagy gonosz vétek a hálaadatlanság. Mely nagy 627 Fabul, 32 | kiváltképpen mostan. És a régi eszes magyarok meglátták 628 Fabul, 32 | Jótétel helyébe mást ne várj. A kölcsenadott fejszének , 629 Fabul, 32 | kölcsenadott fejszének , ha csak a nyele megfordul. Ugyan is 630 Fabul, 32 | írás: Non discedet malum a domo ingrati. Hogy az Isten 631 Fabul, 32 | büntötéssel megbüntöti mind a hálaadatlant, mind annak 632 Fabul, 33 | oroszlán láta egy lovat a fûbe járni. És ottan gondolkodni 633 Fabul, 33 | lenni nagy nyájassággal. A eszébe vévé az oroszlánnak 634 Fabul, 33 | gondolkodni kezde róla, miképpen a ravaszságnak eleit vehetné, 635 Fabul, 33 | Meghorgasztá ez okaért a jobb utolsó lábát az indulásban, 636 Fabul, 33 | Monda az: „Egy tevis ment a lábomba, és igen nagy gyötrelembe 637 Fabul, 33 | nagy fájdalomtól.” És midõn a felemelte volna a lábát, 638 Fabul, 33 | midõn a felemelte volna a lábát, odajárula az oroszlán, 639 Fabul, 33 | hozzálátna, és megnézögetné a sérelmét. Ottan a hertelen 640 Fabul, 33 | megnézögetné a sérelmét. Ottan a hertelen hátrarúga, és 641 Fabul, 33 | holt elevenen hátraesék a földre. És nagy hamarsággal 642 Fabul, 33 | nagy hamarsággal elsiete a onnég. Mikoron kedig 643 Fabul, 33 | volna, látá, tehát nincs a , és tapogatván a fejét, 644 Fabul, 33 | nincs a , és tapogatván a fejét, megérzé, hogy véres 645 Fabul, 33 | teremtve. Ezt kedig még a pogán bölcsek is megértötték. 646 Fabul, 33 | bölcsessége által úgy rendeli a dolgot, hogy ahol az álnak 647 Fabul, 33 | önnenmagát elveszti. Mert a próféta mondja: Apprehendit 648 Fabul, 33 | veszedelmedre. Így szóltak a régi magyarok is: Aki a 649 Fabul, 33 | a régi magyarok is: Aki a más ember lovának vermet 650 Fabul, 33 | belé.~Továbbá erre is int a fabula, hogy minden ember 651 Fabul, 34 | HARMINCNEGYEDIK FABULA~A lóról és szamárról~Egy szép 652 Fabul, 34 | egy szoros úton. És midõn a szegény szamár a terhõnek 653 Fabul, 34 | És midõn a szegény szamár a terhõnek és fáradtságnak 654 Fabul, 34 | útból, ottan rúgni kezdé a , és a sárba dõté a szamait. 655 Fabul, 34 | ottan rúgni kezdé a , és a sárba dõté a szamait. Alázatoson 656 Fabul, 34 | kezdé a , és a sárba dõté a szamait. Alázatoson kezde 657 Fabul, 34 | szamait. Alázatoson kezde a szegény szamár szólani, 658 Fabul, 34 | szamár szólani, és mondá a lónak: „Miért mûveled ezt 659 Fabul, 34 | állatja vagyok.” Felelé a szép és kevér : „Öremest 660 Fabul, 34 | elõtt kitakarodol az útból.” A szegény szamár nem szóla 661 Fabul, 34 | sok üdõ múlva megrészegüle a lónak az ura, és a szép 662 Fabul, 34 | megrészegüle a lónak az ura, és a szép lóra felülvén jargalni 663 Fabul, 34 | általszektetvén egy árkon, megüté a az inát, és elsántula 664 Fabul, 34 | Kevés idõ múlva eluná az ura a lónak sántaságát, és kiadá 665 Fabul, 34 | sántaságát, és kiadá azt a majorba, hogy befognák, 666 Fabul, 34 | hámot vontatnának vele. A major száraz szalmával kezdé 667 Fabul, 34 | szalmával kezdé azt hizlalni, és a villával gyakorta vakarni, 668 Fabul, 34 | igen elhízék, hogy csak a bõre és a csontja lõn. Mikoron 669 Fabul, 34 | elhízék, hogy csak a bõre és a csontja lõn. Mikoron ez 670 Fabul, 34 | csontja lõn. Mikoron ez okaért a major befogta volna némelkor, 671 Fabul, 34 | alkolmas pálcával, meglátá a szamár azt a zöld pázsitról, 672 Fabul, 34 | pálcával, meglátá a szamár azt a zöld pázsitról, és mondá 673 Fabul, 34 | zöld pázsitról, és mondá a lónak: „Hallod-é, te szép 674 Fabul, 34 | szegény megnyomorultat, és a sárba dõtél, de úgy tetszik, 675 Fabul, 34 | így megvakarnak, bizony a tímároknak hámosába behajtják 676 Fabul, 34 | behajtják bõredet, és farkad a szitacsinálóknak jut!”~ÉRTELME~ 677 Fabul, 34 | ember meggondolja, hogy a szerencse megváltozandó, 678 Fabul, 34 | gyakorta megváltozik. Azért a régiek, midõn a szerencsét 679 Fabul, 34 | megváltozik. Azért a régiek, midõn a szerencsét meg akarták írni, 680 Fabul, 34 | írták meg: Hogy forog, mint a kerék a szekéren. És aki 681 Fabul, 34 | Hogy forog, mint a kerék a szekéren. És aki mostan 682 Fabul, 34 | körek glóbison. Minthogy a szûzen senki erõszakot nem 683 Fabul, 34 | erõszakot nem mûvelt, azonképpen a szerencsének sem parancsolhat, 684 Fabul, 34 | semmit rajta. Gömbeleg pedig a tõke, akin áll, igen hamar 685 Fabul, 34 | jelentötték, hogy ne bízzék senki a szerencsének állhatatosságába, 686 Fabul, 34 | szerencsénk; mert pogán szó a szerencse. Hanem Istenünk 687 Fabul, 34 | mindenek. Semmi nem lészen a szeren­csé­bõl és történetbõl. 688 Fabul, 34 | bõl és történetbõl. Mert a mi Istenünk bölcs és mindenható, 689 Fabul, 34 | elrendelõ. Ez, mikor látja, hogy a kevély ember elhagyá a célt, 690 Fabul, 34 | hogy a kevély ember elhagyá a célt, és felebarátját megutálja, 691 Fabul, 34 | és ítéletibõl megbüntöti a kevélt, és kegyelmességét 692 Fabul, 34 | megfosztja: ottan úgy jár, mint a szép és kevér . Mert kinek 693 Fabul, 34 | mihelt nem jól él véle, ottan a privilégiomát elveszti. 694 Fabul, 34 | szégyenbe ejti, mint itt a nagy délceg lovat. Ki-ki 695 Fabul, 35 | HARMINCÖTÖDIK FABULA~A négylábú lelkes állatokról 696 Fabul, 35 | állatokról és madarakról és a puppeneverrõl~Nagy háborúság 697 Fabul, 35 | puppeneverrõl~Nagy háborúság támada a lelkes állatok közett, a 698 Fabul, 35 | a lelkes állatok közett, a négylábúak és a madarak 699 Fabul, 35 | közett, a négylábúak és a madarak közett. És erõsen 700 Fabul, 35 | megütköztenek volna, meglátá a puppenever, hogy a négylábú 701 Fabul, 35 | meglátá a puppenever, hogy a négylábú lelkes állatok 702 Fabul, 35 | lelkes állatok megnyernék a viadalt. Minek okaért elméne, 703 Fabul, 35 | Minek okaért elméne, és a négylábú lelkes állatokhoz 704 Fabul, 35 | kik immár megnyerték volna a dolgot. Íme tehát hertelen 705 Fabul, 35 | tehát hertelen elérközék a kösselyõ. És ez erõs szárnyait 706 Fabul, 35 | rázogatni, és biztatni kezdé a madarakat. És sereget rendelvén, 707 Fabul, 35 | kezdé körmeivel szaggatni a négylábú lelkes állatoknak 708 Fabul, 35 | annyéra, hogy hátat adnának a négylábú lelkes állatok, 709 Fabul, 35 | négylábú lelkes állatok, és a madarak tisztességes gyõzedelmet 710 Fabul, 35 | ez okaért megszûnt volna a had, a madarak megidézék 711 Fabul, 35 | okaért megszûnt volna a had, a madarak megidézék a puppenevert, 712 Fabul, 35 | had, a madarak megidézék a puppenevert, hogy okát adná, 713 Fabul, 35 | kegyelmet, oltalmat etc. Mert a vége megmutatja, hogy nem 714 Fabul, 35 | megmutatja, hogy nem , mint itt a puppenevernek dolgában tetszik.~ 715 Fabul, 36 | HARMINCHATODIK FABULA~A philomenérõl és az ölvrõl~ 716 Fabul, 36 | benne. Eljöve az anyjok, a philomele, és igen szépen 717 Fabul, 36 | ölvnek, hogy ne bántaná a fiait. Mondá az ölv: „Nem 718 Fabul, 36 | szólasz és énekelsz elõttem.” A philomele, rakva bánattal 719 Fabul, 36 | énekölni.” És elõragadván egyet a philomele fiai közül, meg 720 Fabul, 36 | mellyeszteni. Nagy röpeséssel kezdé a philomele könyörgeni, hogy 721 Fabul, 36 | madarász, és lassan felnyúlván a fa megül, nyakába veté az 722 Fabul, 36 | vala, azt viszontag megfogá a madarász, és mind a két 723 Fabul, 36 | megfogá a madarász, és mind a két szárnyát elvágá.~ ~ÉRTELME~ 724 Fabul, 36 | Bár ne keress példákat a szent Bibliába: orrod elõtt 725 Fabul, 36 | De bolondok vagyunk, mint a fuak. Midõn a puskás elbúik, 726 Fabul, 36 | vagyunk, mint a fuak. Midõn a puskás elbúik, és egyet 727 Fabul, 36 | bennek, ottan felröpülnek a többi, és egy keveset kerengvén 728 Fabul, 36 | láttára megbüntöti és elveszti a gonoszokat, a kegyetleneket 729 Fabul, 36 | és elveszti a gonoszokat, a kegyetleneket és a kóborlókat. 730 Fabul, 36 | gonoszokat, a kegyetleneket és a kóborlókat. De mégis eljárunk 731 Fabul, 36 | kóborlókat. De mégis eljárunk a megszokott gonoszságba, 732 Fabul, 37 | HARMINCHETEDIK FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas 733 Fabul, 37 | FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas lakik vala egy hegyoldalba, 734 Fabul, 37 | akarna lakni. Eszébe vévé azt a róka, és utána kezde ballagni, 735 Fabul, 37 | megcsalhatná, hogy része lehetne a báránhúsba és az egyéb 736 Fabul, 37 | egyéb kóstjába. Mikoron a barlang elejbe ment volna, 737 Fabul, 37 | ment volna, szépen köszene a farkasnak, és mondá: „Szeretõ 738 Fabul, 37 | egymással. Éjjel sem jöttél a keresködésre a mezõre, ugyan 739 Fabul, 37 | sem jöttél a keresködésre a mezõre, ugyan igen bánkódtam 740 Fabul, 37 | megbetegültél legyen.” Eszébe vévé a farkas a ravaszságot, és 741 Fabul, 37 | legyen.” Eszébe vévé a farkas a ravaszságot, és monda a 742 Fabul, 37 | a ravaszságot, és monda a rókának: „Jól értem ravaszságodat. 743 Fabul, 37 | ravaszságodat. Megérzötted a bárányhúsnak az illatját: 744 Fabul, 37 | bárányhúsnak az illatját: a hozott tégedet ide, nem 745 Fabul, 37 | mert ebbe nem észel.” Látá a róka, hogy porba esett reménsége, 746 Fabul, 37 | reménsége, és elméne. Látá kedig a hegyoldalba, hogy egy pásztor 747 Fabul, 37 | mondánék tenéked.” Mondá a pásztor: „Megajándékozlak, 748 Fabul, 37 | csak mondd meg.” Mondá a róka: „Sokszor megláttam, 749 Fabul, 37 | nagy ként teszen rajtad a farkas, mely igen bolygatja 750 Fabul, 37 | igen bolygatja és szaggatja a juhokat, és nincsen nyugodalmod 751 Fabul, 37 | most, és miért megtöltötte a begyüt, nem futhat.” És 752 Fabul, 37 | nem futhat.” És odavivé a pásztort, és megmutatá a 753 Fabul, 37 | a pásztort, és megmutatá a barlangba a farkast néki. 754 Fabul, 37 | és megmutatá a barlangba a farkast néki. A pásztor 755 Fabul, 37 | barlangba a farkast néki. A pásztor megragadá az õ képét, 756 Fabul, 37 | az õ képét, és általüté a farkast. És midõn kivonta 757 Fabul, 37 | midõn kivonta volna, levoná a bõrt róla, és elméne véle. 758 Fabul, 37 | elméne véle. Ekképpen marada a kóst és a sok bárányhús 759 Fabul, 37 | Ekképpen marada a kóst és a sok bárányhús a rókának, 760 Fabul, 37 | kóst és a sok bárányhús a rókának, és jóllakék véle. 761 Fabul, 37 | véle. Azonközbe oda jutának a juhásznak nagy komondori, 762 Fabul, 37 | gazdájokat, és midõn látták volna a sok kóstat, ottan csapni 763 Fabul, 37 | ottan csapni kezdék. Mondá a róka: „Hagyjatok békét néki, 764 Fabul, 37 | Hagyjatok békét néki, mert enyim a kóst.” Mondának a komondorok: „ 765 Fabul, 37 | enyim a kóst.” Mondának a komondorok: „E, te bakszar! 766 Fabul, 37 | zúgolódjál! Talám igen viszket a hátad?” És midõn meg nem 767 Fabul, 37 | azt az egyik komondor, és a földhöz üté, és a többi 768 Fabul, 37 | komondor, és a földhöz üté, és a többi rajta, erõsen kezdék 769 Fabul, 37 | többi rajta, erõsen kezdék a bõrét szaggatni, és annyéra 770 Fabul, 37 | és ugyanottan megtalálja a jámbor héss a kárt és veszedelmet, 771 Fabul, 37 | megtalálja a jámbor héss a kárt és veszedelmet, ahol 772 Fabul, 37 | veszedelmet, ahol megkeresi a hasznot és a nagy e világon 773 Fabul, 37 | ahol megkeresi a hasznot és a nagy e világon való gazdag­ 774 Fabul, 37 | bizodalom mellett szükség a lelkiismeret. Ez ha nálad 775 Fabul, 37 | János mondja, így vagyon ez a szabadság minálunk, hogy 776 Fabul, 37 | Úrtól, megadja minékünk, ha a minnen szüvünk meg nem kárhoztat 777 Fabul, 37 | kárhoztat minket. Mert midõn a minnen lelkiismeretünk megvádol 778 Fabul, 37 | szégyen. Azért dorgálják meg a próféták a kegyetleneket: 779 Fabul, 37 | dorgálják meg a próféták a kegyetleneket: Vitézködni 780 Fabul, 37 | társai. Ugyan sív házatokban a lopott és a kóborlott marha. 781 Fabul, 37 | sív házatokban a lopott és a kóborlott marha. Nyilván 782 Fabul, 37 | bosszúállásra indítja ez a kiáltás a felségest. Végy 783 Fabul, 37 | bosszúállásra indítja ez a kiáltás a felségest. Végy a mindennapi, 784 Fabul, 37 | kiáltás a felségest. Végy a mindennapi, szömed elõtt 785 Fabul, 38 | HARMINCNYOLCADIK FABULA~A szarvasról és vadászról~ 786 Fabul, 38 | kévánságoson ijutt volna belõle, és a vízbe tekéntvén, szép szarvait 787 Fabul, 38 | legyenek-é?” Mikoron kedig a forrásba nézvén effélieket 788 Fabul, 38 | effélieket mondana, hallá a vadászónak kürtelését és 789 Fabul, 38 | de meg nem foghatták õtet a sük mezõn; miért gyorsan 790 Fabul, 38 | elérközének az agarok, és megfogák a szarvast. Mikoron immáran 791 Fabul, 38 | szarvast. Mikoron immáran a földre ejtötték volna, és 792 Fabul, 38 | kezdenék bõrét, ottan mondá a szarvas: „Jaj, mely igen 793 Fabul, 38 | minden õ tagjaival. Bolondság a mi dolgunk, és igen tévelygünk 794 Fabul, 38 | dolgunk, és igen tévelygünk a mi ítíletünkben. Sok dolgokat 795 Fabul, 38 | ítíleti, mert úgy forgatja a dolgot, hogy azt, amibe 796 Fabul, 38 | elvetett volt. Ez okaért a keresztyén ne mestergösse 797 Fabul, 39 | HARMINCKILENCEDIK FABULA~A farkasról, juhokról és komondorokról~ 798 Fabul, 39 | juhokról és komondorokról~A juhok és farkasok erõsen 799 Fabul, 39 | és egyik rész sem engede a másiknak. Sokan valának 800 Fabul, 39 | másiknak. Sokan valának kedig a juhok, kiknek sok segítségök 801 Fabul, 39 | mert mellettek támadának a kosok és a bakok, de kiváltképpen 802 Fabul, 39 | mellettek támadának a kosok és a bakok, de kiváltképpen a 803 Fabul, 39 | a bakok, de kiváltképpen a komondorok. És annyéra lõn 804 Fabul, 39 | komondorok. És annyéra lõn a dolog, hogy minden ember 805 Fabul, 39 | minden ember azt ítílné, hogy a juhoknál lenne a gyõzedelem. 806 Fabul, 39 | ítílné, hogy a juhoknál lenne a gyõzedelem. A farkasok ez 807 Fabul, 39 | juhoknál lenne a gyõzedelem. A farkasok ez okaért elküldenek 808 Fabul, 39 | okaért elküldenek követöket a bárá­nyok­hoz, hogy békességet 809 Fabul, 39 | békességet szörzenének. A békösség és frigy lõn köztek, 810 Fabul, 39 | mindenik rész túszul adná a legjobb barátait. Az együgyû 811 Fabul, 39 | ez okaért túszul oda­adák a komondorokat, az õ õrizõit. 812 Fabul, 39 | komondorokat, az õ õrizõit. És a farkasok adának a juhoknak 813 Fabul, 39 | õrizõit. És a farkasok adának a juhoknak az õ farkaskölyköket. 814 Fabul, 39 | megkonfirmáltaték és megerõsítteték a frigy közettek. Kevés idõ 815 Fabul, 39 | közettek. Kevés idõ múlva a farkas­köly­­kök sivalkodni 816 Fabul, 39 | ordítani kezdének. Ezt hallván a farkasok, megindulának és 817 Fabul, 39 | egybe­gyû­lé­nek, mintha a szegény juhok erõszakot 818 Fabul, 39 | juhok erõszakot mûvelnének a farkaskölyköken. És a juhokhoz 819 Fabul, 39 | mûvelnének a farkaskölyköken. És a juhokhoz jõvén, erõsen feddõdének 820 Fabul, 39 | õket, hogy megszegték volna a frigyet a farkas­kölykö­ 821 Fabul, 39 | megszegték volna a frigyet a farkas­kölykö­ken. És reájok 822 Fabul, 39 | mellettek támadna, mert õ magok a komondorokat kézbe adták 823 Fabul, 39 | férkõzhetik be, ottan kész a kár és a veszedelem. Kiváltképpen, 824 Fabul, 39 | be, ottan kész a kár és a veszedelem. Kiváltképpen, 825 Fabul, 40 | NEGYVENEDIK FABULA~A férfiúról, fejszérõl és 826 Fabul, 40 | hogy nyelet csinálna abból a fejszébe. Tanácsot tártának 827 Fabul, 40 | Tanácsot tártának egymással a fák, és azt végezék, hogy 828 Fabul, 40 | miérthogy sziúsb volna a több fáknál, egy ágat adna 829 Fabul, 40 | ember nyelet csinála belõle a fejszébe. Midõn azt megkészítötte 830 Fabul, 40 | azt megkészítötte volna, a fáknak kezde menni, és egyenként 831 Fabul, 40 | akármely nagyokat is. És mondá a töllyfa a többinek: „Jól 832 Fabul, 40 | nagyokat is. És mondá a töllyfa a többinek: „Jól vagyon! Ugyan 833 Fabul, 40 | úgy kell bolondoknak! Ez a mi bolondságunk­nak az igaz 834 Fabul, 40 | igaz jutalma. Miért adtunk a fejsze nyelére való fát 835 Fabul, 40 | netalántám õ istentelen, és a tiedbõl arcól támad reád, 836 Fabul, 40 | nyomorúságban ejt. Ezért mondja a bölcs: Ellenségednek soha 837 Fabul, 40 | segíteni? Ím, reá tanít a bölcs: A te forrásodat meg 838 Fabul, 40 | Ím, reá tanít a bölcs: A te forrásodat meg ne rekesszed - 839 Fabul, 40 | folyjon ki folyásokban, de a forrást avagy kútfejet magadnak 840 Fabul, 40 | gyötrölmes szükségben legyetek. A régi eszes magyarok ezt 841 Fabul, 41 | NEGYVENEGYEDIK FABULA~A farkasról és komondorról~ 842 Fabul, 41 | farkasról és komondorról~A farkas az erdõben járván, 843 Fabul, 41 | kevér vagy, és oly sima a hátad?” Felele a komondor: „ 844 Fabul, 41 | oly sima a hátad?” Felele a komondor: „Onnég vagyon, 845 Fabul, 41 | ottan ugatni kezdek, és a gazda felserken, és elûzi 846 Fabul, 41 | megemléközik hívségemrõl, és a tánérról vet önnem. A házinép 847 Fabul, 41 | és a tánérról vet önnem. A házinép is igen kedvel, 848 Fabul, 41 | aloszom. Onnég oly sima a hátom.” Mondá a farkas: „ 849 Fabul, 41 | oly sima a hátom.” Mondá a farkas: „Ah, szeretõ atyámfia, 850 Fabul, 41 | lelte nyakadat? Igen elment a nyakadon a szõr, sõt még 851 Fabul, 41 | Igen elment a nyakadon a szõr, sõt még a bõred is 852 Fabul, 41 | nyakadon a szõr, sõt még a bõred is valami csusszolás 853 Fabul, 41 | ottan mást keresek.” Mondá a farkas: „Bátor magadnak 854 Fabul, 41 | igen kevér, és noha borzas a hátom, noha éhséget szenvedek 855 Fabul, 41 | akarom. Senki nem pepecsel a nyakam környül sem lánccal, 856 Fabul, 41 | örüljen az emberi természet a testi szabadságnak, és mely 857 Fabul, 41 | szabadságnak, és mely igen kedvelje a testi kívánság szerént való 858 Fabul, 41 | hogy megmeneköd­hessék a kereszttõl, és a szolgálatot 859 Fabul, 41 | hessék a kereszttõl, és a szolgálatot elkörülhesse. 860 Fabul, 41 | efféle testi szabadság és a testnek kévánsági szerént 861 Fabul, 41 | Mert noha szabadon megyen a farkas, de azért mindenkoron 862 Fabul, 41 | nem meneködhetik, és hogy a csávába vagyon az õ bõrének 863 Fabul, 41 | csávába vagyon az õ bõrének a helye. Ezért jobb az embernek, 864 Fabul, 41 | hogynem mint magának lenne, és a testi szabadságban és gyönyörkedésben 865 Fabul, 41 | vagyon, az egyiket tegyék a szegre, a másikkal menjenek 866 Fabul, 41 | egyiket tegyék a szegre, a másikkal menjenek kapálni. 867 Fabul, 41 | még ez elvásik és elkopik a kapálásnak miatta, addig 868 Fabul, 41 | kapálásnak miatta, addig a másik is megemésztetik a 869 Fabul, 41 | a másik is megemésztetik a rozsdától. Ennek okaért 870 Fabul, 42 | NEGYVENKETTEDIK FABULA~A kezekrõl, lábakról és hasról~ 871 Fabul, 42 | tagjai egybetanácskozának a has ellen, mondván: „Ím 872 Fabul, 42 | has ellen, mondván: „Ím a gonosz has mit cseleköszik? 873 Fabul, 42 | végezés után veszteg lõnek a tagok, és nem adának enni 874 Fabul, 42 | tagok, és nem adának enni a hasnak. Mikoron a has böjtelni 875 Fabul, 42 | adának enni a hasnak. Mikoron a has böjtelni kezde, ottan 876 Fabul, 42 | kezde zsírt és erõt adni a tagoknak, és mindjárást 877 Fabul, 42 | megerõtlenedni. Ottan mondának a tagok egymásnak: „Gonosz 878 Fabul, 42 | Gonosz tanácsra vitt minket a pokol irigység; ím ezt végezõk, 879 Fabul, 42 | végezõk, hogy ne adnánk enni a hasnak: és nem a hasnak 880 Fabul, 42 | adnánk enni a hasnak: és nem a hasnak töttünk kárt, hanem 881 Fabul, 42 | szolgáljunk és enni adjunk a hasnak.”~ ~ÉRTELME~E fabula 882 Fabul, 42 | énnékem az orromon foly alá a veréték, és feltörik a tenerem 883 Fabul, 42 | alá a veréték, és feltörik a tenerem a nagy munka miatt 884 Fabul, 42 | veréték, és feltörik a tenerem a nagy munka miatt etc. Bezzek 885 Fabul, 43 | NEGYVENHARMADIK FABULA~A majomról és rókáról~A majom 886 Fabul, 43 | FABULA~A majomról és rókáról~A majom az úton menvén elöltalála 887 Fabul, 43 | elöltalála egy rókát. Mondá az a majomnak: „Bezzek hitván 888 Fabul, 43 | ködmened vagyon.” Felelé a majom: „Így vagyon. Elég 889 Fabul, 43 | miatt. De nem tehetek róla. A természetet meg nem másolhatom.” 890 Fabul, 43 | meg nem másolhatom.” Mondá a róka: „Mit ítélsz tehát 891 Fabul, 43 | tehát én­felõlem?” Mondá a majom: „Szép állat vagy, 892 Fabul, 43 | Kérlek, atyámfia, adj a felét a farkadnak énnékem, 893 Fabul, 43 | atyámfia, adj a felét a farkadnak énnékem, hadd 894 Fabul, 43 | mevetéstõl és csúfolástól.” Mondá a ravasz: „Vaj nem! Mert azt 895 Fabul, 43 | még ennél hosszabb volna a farkam. Okos és bölcs lelkes 896 Fabul, 43 | vagyok én, engemet illet ez a szép ékösség. Bolond vagy 897 Fabul, 43 | te, ez okaért ellehetsz a nélkül.” Azonközbe hallanak 898 Fabul, 43 | valami kürtszót. És mondá a majom: „Micsoda szó ez, 899 Fabul, 43 | táncra sípolnak?” Mondá a róka: „Tetszik, hogy bolond 900 Fabul, 43 | nem érted. Én jól értem. A vadász vagyon útba; nyilván 901 Fabul, 43 | vadász vagyon útba; nyilván a szép subámat kévánta és 902 Fabul, 43 | megkörnyéközék õket az agarok. És a majom hamar felfuta egy 903 Fabul, 43 | felfuta egy magas fára. De a róka hógyagozni és csavaragni 904 Fabul, 43 | subáját. És kiáltani kezde a majom: „No, róka mester! 905 Fabul, 43 | kevélységedbõl nem tõl részt a farkadból. Hol immár mind 906 Fabul, 43 | kevélséged, okosságod és a te nagy ravaszságod?”~ ~ 907 Fabul, 43 | ÉRTELME~E fabula egybetartja a szegény együgyû embereket 908 Fabul, 43 | szegény együgyû embereket a kazdagokkal. A szegény mindéltig 909 Fabul, 43 | embereket a kazdagokkal. A szegény mindéltig csak az 910 Fabul, 43 | nézi, és azt fájlalja, hogy a kazdagoktól ez világban 911 Fabul, 43 | Vaj, ki bódogok volnának a paraszt és szántó emberek, 912 Fabul, 43 | megis­merni! Emellett, midõn a kazdagot látja, nagy bódognak 913 Fabul, 43 | talan nyavalyákban forogjon a kazdag. A szegény senkitõl 914 Fabul, 43 | nyavalyákban forogjon a kazdag. A szegény senkitõl nem tart, 915 Fabul, 43 | bátorságban nyugszik. De a kazdag nyughatatlan, mert 916 Fabul, 43 | kazdag nyughatatlan, mert a sok gondok és szorgalmatosságok, 917 Fabul, 43 | szorgalmatosságok, ezek mellett a sok félelmek és rettegések 918 Fabul, 43 | megemésztik az õ szüvét. Ha éjjel a dunhán hál, nem alhatik, 919 Fabul, 43 | szinetlen szól és pörel a párnával. Ennek okaért a 920 Fabul, 43 | a párnával. Ennek okaért a bölcs e fabulával arra tanítja 921 Fabul, 43 | e fabulával arra tanítja a szegényt, hogy megelégedjék 922 Fabul, 43 | avval, amit az Isten és a természet adott néki. Isten 923 Fabul, 43 | véle. Annak utána tanítja a kazdagot, hogy szépsége 924 Fabul, 43 | legyen, és felfuvalko­dásból a szegént meg ne utálja. Mert 925 Fabul, 43 | látja és megismeri mind a kettõt. A szegény alázatost 926 Fabul, 43 | megismeri mind a kettõt. A szegény alázatost és együgyût 927 Fabul, 43 | és együgyût kedveli, de a kevélt gyûlöli és ellene 928 Fabul, 43 | ítíl: akkoron megfogattatik a bölcs az õ bölcsességébe, 929 Fabul, 43 | sem valami fogás, mint a bölcs Salomon mondja.~ 930 Fabul, 44 | NEGYVENNEGYEDIK FABULA~A szarvasról, ökrökrõl és 931 Fabul, 44 | emberrõl~Egy szarvas jöve a mezõn az ökrökhöz, és hánni-vetni 932 Fabul, 44 | távozik az eszten oldaltokból. A gyászolhoz kötnek, és száraz 933 Fabul, 44 | Mind az erdõket s mind a mezõket bejárom, a szép 934 Fabul, 44 | mind a mezõket bejárom, a szép füvekben és virágokban 935 Fabul, 44 | virágokban ugyan válogatva észem. A hideg forrásokból nagy gyönyörûséggel 936 Fabul, 44 | bemegyek nagy hamarsággal a sûrõ erdõbe, és felfutok 937 Fabul, 44 | sûrõ erdõbe, és felfutok a magas hegyekre, és ott lakom 938 Fabul, 44 | Nem irigy­ködünk reád a te nagy bódogságodért. Nincs 939 Fabul, 44 | bódogságodért. Nincs mit tennünk. Ha a természet így hozta állapatunkat, 940 Fabul, 44 | megmaradnunk.” Nem sok nap múlva a vadászó talála a szarvasra, 941 Fabul, 44 | nap múlva a vadászó talála a szarvasra, és környülvévé 942 Fabul, 44 | volna, találta ott ökröket a gyászolhoz kötve. Mondának 943 Fabul, 44 | zsákkal ijesztöttenek.” Mondá a szarvas: „Jaj, csaknem odaveszék! 944 Fabul, 44 | való. De bújjatsza amoda a széna alá! Tõlünk ne félj, 945 Fabul, 44 | mert mi el nem árulunk.” A széna alá bújék ez okaért 946 Fabul, 44 | széna alá bújék ez okaért a szarvas, és ott hallgata.~ 947 Fabul, 44 | és ott hallgata.~Midõn a családos ember szolgái bejöttenek 948 Fabul, 44 | vetének nékik, nem látván a szarvast a széna alatt. 949 Fabul, 44 | nékik, nem látván a szarvast a széna alatt. És midõn kimentenek 950 Fabul, 44 | kimentenek volna, igen örüle a szarvas, és mondá: „ helyen 951 Fabul, 44 | és hallgass, mert ihol a gazda. Ha e miatt megmaradhatsz, 952 Fabul, 44 | kikeres.” Midõn ez okaért a gazda bejött volna az ólba, 953 Fabul, 44 | volna az ólba, meg­látogatá a gyászlot. És szitkozódni 954 Fabul, 44 | felvenne benne, látá ott a szarvasnak nagy szarvait, 955 Fabul, 44 | És azok eljõvén, megfogák a szarvast. És a gazda agyonvereté, 956 Fabul, 44 | megfogák a szarvast. És a gazda agyonvereté, és szépen 957 Fabul, 44 | gazda agyonvereté, és szépen a bõrét levonatá etc.~ ~ÉRTELME~ 958 Fabul, 44 | senki el ne higgye magát a szerencsébe, és az Istennek 959 Fabul, 44 | bódogság nem állandó. És noha a szépségnek és egészségnek 960 Fabul, 44 | szépségnek és egészségnek és a testi szabadságnak valami 961 Fabul, 44 | vagyon mellette. És noha a rabatás élet vala­mennyé­­ 962 Fabul, 44 | Annak utána arra tanít a fabula, hogy egy családos 963 Fabul, 44 | Mert miérthogy nem övék a jószág, azért nem viselnek 964 Fabul, 44 | szerencsére szolgálnak. A családos ember ez okaért 965 Fabul, 44 | szöme, annyéra szolgálnak a szolgák és béresek. Ezért 966 Fabul, 44 | mitõl meghíznék inkább a : Hogy semmi azt ennyére 967 Fabul, 44 | mint az õ urának avagy a családos embernek a szöme.~ 968 Fabul, 44 | avagy a családos embernek a szöme.~ 969 Fabul, 45 | királlyá tévé magát, hogy a több négylábú lelkes állatokon 970 Fabul, 45 | az õ királyi birodalmának a kezdetiben, és eskivéssel 971 Fabul, 45 | hogy ennek utána elhadná a kegyetlenséget, és vérontástól 972 Fabul, 45 | mazná magát, meg sem sértené a lelkes állatokból egyiket 973 Fabul, 45 | volna-é, avagy nem? Midõn a lelkes állat ezt felelé, 974 Fabul, 45 | és megövé. Végre megkérdé a majmot, ha büdes volna a 975 Fabul, 45 | a majmot, ha büdes volna a szája, avagy nem. És a majom 976 Fabul, 45 | volna a szája, avagy nem. És a majom felelé: „Nem büdes - 977 Fabul, 45 | Gyönyörködék az oroszlán a majomnak feleletiben, és 978 Fabul, 45 | eszébe juta az oroszlánnak a majom, és müvelhogy okkal 979 Fabul, 45 | beteggé téve magát. És midõn a doktorok és az orvosok meglátták 980 Fabul, 45 | meglátták és megítélték volna a vizeletét, és megtapogatták 981 Fabul, 45 | megtapogatták volna az elsõ lábán a pulzust, megismerék, hogy 982 Fabul, 45 | Ottan elkülde, és elhozatá a szegény majmot, és megövé 983 Fabul, 45 | megövé azt, és nem használa a szegény majomnak, hogy annak 984 Fabul, 45 | enyhíttetik az Istentõl a szentléleknek és a szent 985 Fabul, 45 | Istentõl a szentléleknek és a szent keresztnek általa. 986 Fabul, 45 | hogy megkazdagulhat, és a más embereken való birodalmot 987 Fabul, 45 | ottan megváltozik, mint a régiek bizonságot ezekrõl 988 Fabul, 45 | vala, és mindenkor csak a földet nézi vala. Midõn 989 Fabul, 45 | alázatosságban, meghala a gárdián. A fráterek tanácskozni 990 Fabul, 45 | alázatosságban, meghala a gárdián. A fráterek tanácskozni kezdének, 991 Fabul, 45 | múlva új kápában öltezék a gárdián, és fenn kezdé az 992 Fabul, 45 | és felszóval s tova a barátoknak parancsolni; 993 Fabul, 45 | kezdé söpreni. Hozzámenének a vény barátok, és mondának: „ 994 Fabul, 45 | vagy. Mi oka annak?” Felelé a gárdián: „Bolond agebek, 995 Fabul, 45 | gyermekkorotokba, mit mond a Cato? Fistula dulce canit, 996 Fabul, 45 | akkoron mindenkoron kerestem a kalastrom kolcsát. Immár 997 Fabul, 45 | szükség az okaért alá néznem. A gárdiánságot soha nem adtátok 998 Fabul, 45 | igen tudatlan vagyok, mint a mi nagy szamárunk. Ez okaért 999 Fabul, 45 | veszedelmedre. Igen ez okaért a keresztyénnek az õ életét 1000 Fabul, 45 | keresztyénnek az õ életét a kereszt alatt viselni, hogy


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3053

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License