1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3053
Rész, Fabula
2501 Fabul, 86 | a feketéket.” Látván azt a menyecske, gondolni kezdé: „
2502 Fabul, 86 | követközik, mert az uram meglátja a tükörben, hogy teljességgel
2503 Fabul, 86 | igen ifjú vagy, utálni és a vén vigyorhoz ragaszkodik;
2504 Fabul, 86 | elméne, és hízelködni kezde a férjének, és midõn a térdén
2505 Fabul, 86 | kezde a férjének, és midõn a térdén alonnék, mind kitépé
2506 Fabul, 86 | õsz hajokat, annyéra, hogy a feje megkapaszula, és sima
2507 Fabul, 86 | És mikoron kijött volna a házból, megláták õtet a
2508 Fabul, 86 | a házból, megláták õtet a szomszédok, és mondának: „
2509 Fabul, 86 | mondának: „Mi ördög lelte a szomszédot? Ím, mint fénlik
2510 Fabul, 86 | szomszédot? Ím, mint fénlik a taréja.” Azelõtt fürtes
2511 Fabul, 86 | megjegyzi és megcsúfolja a vénembereket, kik eszeket
2512 Fabul, 86 | nyavalya. Ha ifjat vészen: a sem illik egybe, mert a
2513 Fabul, 86 | a sem illik egybe, mert a tehén- és borjúhús nem fõ
2514 Fabul, 86 | lészen, hogy övé lészen a bárány, de más volt a kos.~
2515 Fabul, 86 | lészen a bárány, de más volt a kos.~
2516 Fabul, 87 | farkasnénak és fiainak. És a falu felé tartván, kerengeni
2517 Fabul, 87 | Midõn kedig egy gyermecske a házban igen sírna, az anyja
2518 Fabul, 87 | megbúsulván fenyegöti vala a gyermecskét, mondván: „Veszteg,
2519 Fabul, 87 | el, mert ezennel kivetlek a farkasnak!” Hallván azt
2520 Fabul, 87 | farkasnak!” Hallván azt a farkas, hiszen vala az asszonyállatnak,
2521 Fabul, 87 | hogy az asszony kivetné a gyermeket õnéki. De mikor
2522 Fabul, 87 | gyermeket õnéki. De mikor a gyermek eleget sírt volna,
2523 Fabul, 87 | megvirradott volna, kijövének a pórok a faluból, hogy ki-ki
2524 Fabul, 87 | volna, kijövének a pórok a faluból, hogy ki-ki mind
2525 Fabul, 87 | látván ott az ablak alatt a farkast, kiáltani kezdének,
2526 Fabul, 87 | hagyigálni fogának, és pálcákkal a farkast jól megdereckölni,
2527 Fabul, 87 | az õ barlangjához, mondá a farkasné: „Mint jössz, én
2528 Fabul, 87 | jártál? Igen felborzadott a szõr a hátodon. Jaj, ki
2529 Fabul, 87 | Igen felborzadott a szõr a hátodon. Jaj, ki szomorú
2530 Fabul, 87 | szomorú vagy! Mi lelt?” Felelé a farkas: „Egy agebné miatt
2531 Fabul, 87 | gyermek. Az anyja fenyegeté a gyermeket, mondván: Hallgass,
2532 Fabul, 87 | Hallgass, mert ezennel kivetlek a farkasnak! Ezt hallván mind
2533 Fabul, 87 | volna, ott tapasztalának a pórok, és kelle az Istennek,
2534 Fabul, 87 | oda nem ölének; így jártam a vizsla agebné miatt.” Mondá
2535 Fabul, 87 | vizsla agebné miatt.” Mondá a farkasné: „Bolond vagy,
2536 Fabul, 87 | szavának hiszen, hogy az a gyégre fondálja házát?”~ ~
2537 Fabul, 87 | asszonyi állatoknak hosszú a hajok, de igen rövid az
2538 Fabul, 87 | sírnak, ottan megója magát a férfiú; mert akkoron keres
2539 Fabul, 87 | is külembség vagyon. Mert a jámborát Salomon igen dicsíri.
2540 Fabul, 88 | NYOLCVANNYOLCADIK FABULA~A tekenés békáról és kösselérõl~
2541 Fabul, 88 | tekenés békáról és kösselérõl~A tekenés béka magában panaszolkodván,
2542 Fabul, 88 | vannak, de mindazáltal ezt a nagy pajzsot a hátamon kell
2543 Fabul, 88 | mindazáltal ezt a nagy pajzsot a hátamon kell viselnem, és
2544 Fabul, 88 | kell viselnem, és mindéltig a földen mászkálnom. Mennyé
2545 Fabul, 88 | felmehetnék!” És elméne a madarakhoz, és mondá nékik: „
2546 Fabul, 88 | miképpen megtalálhatni a szép gyöngyeket a csigáknak
2547 Fabul, 88 | megtalálhatni a szép gyöngyeket a csigáknak házaiban.” Maga
2548 Fabul, 88 | azokat megtalálni. Mondá a kösselõ: „Ím én felviszlek.”
2549 Fabul, 88 | immár meg kezdé kérdeni a tekenés békát, hol kellene
2550 Fabul, 88 | tekenés békát, hol kellene a szép gyöngyeket találni.
2551 Fabul, 88 | mondhatnája, körmelni kezdé a kösselõ a tekenés békát,
2552 Fabul, 88 | körmelni kezdé a kösselõ a tekenés békát, és kénszeríteni,
2553 Fabul, 88 | kénszeríteni, hogy megállaná a fogadást. És jajgatni kezde,
2554 Fabul, 88 | járásom nincs, kévánkoztam. Ha a földen maradtam volna, nem
2555 Fabul, 88 | gyötrelembe. Jaj énnékem!” Eluná a kösselõ a tekenés békának
2556 Fabul, 88 | énnékem!” Eluná a kösselõ a tekenés békának panaszol
2557 Fabul, 88 | megharagván, aláhagyítá. És az a földre esvén, mind elszéledék
2558 Fabul, 89 | NYOLCVANKILENCEDIK FABULA~Két rákról~A gyermekdid rákot látta az
2559 Fabul, 89 | rákot látta az õ atyja, hogy a vízbe mind visszamenne,
2560 Fabul, 89 | megháborodék rajta. És megszólítá a fiát, mondván: „Jó fiam,
2561 Fabul, 89 | lelkes állatok.” Felelé a fiú az atyjának, a nagy
2562 Fabul, 89 | Felelé a fiú az atyjának, a nagy ráknak: „Vallom, ídesapám,
2563 Fabul, 89 | Vallom, ídesapám, hogy a fiú tartozik az atyjának
2564 Fabul, 89 | hanem csak hátra, ez okaért a mi nemzetünknek példáját
2565 Fabul, 89 | nem szokta volna. Mondá a fia: „Ha a halászok kergötni
2566 Fabul, 89 | volna. Mondá a fia: „Ha a halászok kergötni kezdenek,
2567 Fabul, 89 | módon megyek akkor.” Kérdé a fia: „Mint mégy akkoron?”
2568 Fabul, 89 | gyorsan hátra méne. Mondá a fia: „Ídesapám! Ha ez a
2569 Fabul, 89 | a fia: „Ídesapám! Ha ez a járás hasznosb, tehát csak
2570 Fabul, 89 | ezt jelenti, hogy nehéz a természetbõl vött szokást
2571 Fabul, 89 | belõle és kimutatja magát a kövélység, mely igen szidalmas.
2572 Fabul, 89 | igen szidalmas. Annak utána a fabula arra inti az embert,
2573 Fabul, 90 | egybetársolkodának, és egyik a másiknak erõs hittel megesküvék,
2574 Fabul, 90 | halálig egyik el nem állana a másiktól. És midõn egy nagy
2575 Fabul, 90 | és egy nagy fára felhága. A másik kedig látván, hogy
2576 Fabul, 90 | nem szaladhatna, ledõle a földre, és holttá tevé magát.
2577 Fabul, 90 | holttá tevé magát. Mikoron a medve odaérközett volna,
2578 Fabul, 90 | volna, megkörülé az embert a földen, és bízelni kezdé,
2579 Fabul, 90 | bízelni kezdé, és az orrát a füleihöz tartá és szájához.
2580 Fabul, 90 | alítván az embert. Minekutána a medve elment volna, leszálla
2581 Fabul, 90 | leszálla az egyik társ a magas fáról, és odamenvén,
2582 Fabul, 90 | és odamenvén, megszólítá a társát, mondván: „Kelj fel,
2583 Fabul, 90 | menjünk el, mert elment a medve.” Felkele az, és elindula
2584 Fabul, 90 | Felkele az, és elindula a társával. Mikoron az úton
2585 Fabul, 90 | mennének egymással, megkérdé ez a társát, mondván: „Szeretõ
2586 Fabul, 90 | társom! Mit beszél vala véled a medve, és mit súg vala füleidbe,
2587 Fabul, 90 | súg vala füleidbe, mikoron a földen fekszel vala?” Felelé
2588 Fabul, 90 | tanításokat ád vala elõmbe, és a többi közett erre is inte,
2589 Fabul, 90 | bizodalmot vetni. Mert ha a nyavalya elérközik, az próbálja
2590 Fabul, 90 | ottan megválik, melyik volt a jó és a hív társ.~
2591 Fabul, 90 | megválik, melyik volt a jó és a hív társ.~
2592 Fabul, 91 | KILENCVENEGYEDIK FABULA~A páváról és daruról~Egy páva
2593 Fabul, 91 | immár jóllaktanak volna, a beszédek közett egybeveszének
2594 Fabul, 91 | beszédek közett egybeveszének a külemb-külemb ajándokokért,
2595 Fabul, 91 | õket megékösítötte volna a természet. A páva mondá: „
2596 Fabul, 91 | megékösítötte volna a természet. A páva mondá: „Micsoda vagy
2597 Fabul, 91 | képest?” És azonközbe felveté a farkát, és megmutatá az
2598 Fabul, 91 | korona vagyon - úgy mondá - a fejemen. Semmi vagy énhozzám
2599 Fabul, 91 | madár vagy” etc. Felelé a daru: „Úgy vagyon. Szép
2600 Fabul, 91 | Mit használnak tenéked a szép tollaid, noha tükeresek
2601 Fabul, 91 | Mindéltig csak itt alatt a földen, a sárban és nagy
2602 Fabul, 91 | csak itt alatt a földen, a sárban és nagy bûzbe kell
2603 Fabul, 91 | nem mehetsz fel az égbe. A disznók is gyakorta reád
2604 Fabul, 91 | nézem az Istennek csodáit a földen nagy gyönyörûséggel
2605 Fabul, 91 | örömmel kapják az emberek, és a nagy hõsek feltészik süvegben,
2606 Fabul, 91 | Senki kedig nem becsüli a te tollaidat, hanem hogy
2607 Fabul, 92 | mindenkor együtt mennek vala ki a mezõre, és semmi fenevad
2608 Fabul, 92 | akaratúak valának, és egyik a másik mellett támad vala.
2609 Fabul, 92 | Tudod-é, mint vagyon dolgod? A te társaid igen meggyûlöltenek
2610 Fabul, 92 | végöztenek ellened. Kirekesztnek a társaságból. Ez okaért megójad
2611 Fabul, 92 | Ezenképpen méne az oroszlán mind a többihöz, és eláltatván
2612 Fabul, 92 | megövé. Annak utána mind a többét is. Mikoron kedig
2613 Fabul, 92 | többét is. Mikoron kedig a negyedikhöz és az utolsóhoz
2614 Fabul, 92 | igen megcsaltál minket. Ha a kétségnek és gyûlölségnek
2615 Fabul, 92 | beszédõknek ne higgyen, és a régi barátságot és társaságot
2616 Fabul, 92 | meg ne vesse. Mert ha mi a mi barátságunkban és társaságunkban
2617 Fabul, 92 | ött volna bennünk; de ez a mi bolondságunknak jutalma.”~ ~
2618 Fabul, 92 | dicsíri az egyenességet a társaságban. Mert addig,
2619 Fabul, 92 | akaratúak, és egyik szereti a másikat, igen nehezen fér
2620 Fabul, 92 | okaért hamar ne adjad füledet a rágalmazónak, és nem minden
2621 Fabul, 93 | KILENCVENHARMADIK FABULA~A fennyûfáról és galoganyáról~
2622 Fabul, 93 | mellett. És az, megutálván a galagonyateviset, mondá: „
2623 Fabul, 93 | vagyok, annyéra, hogy tetejem a fellegöket feléri. Nagy
2624 Fabul, 93 | is vagyok. Mert engemet a hajókban kezéparánt felállatnak,
2625 Fabul, 93 | belõlem, és énhozzám kötik a vitorlákat, és nagy becsületbe
2626 Fabul, 93 | énhozzám hasanló.” Felelé a galaganyatevis: „Igazat
2627 Fabul, 93 | mit tehetek róla, holott a természet így és olyan termettel
2628 Fabul, 93 | teljességgel megutáltál engemet, és a dücsõség mind neked áll.
2629 Fabul, 93 | ha kevés idõ múlva eljõ a favágó, és meg kezd kerengeni,
2630 Fabul, 93 | fejszével tégedet kocogatni, és a földre leejteni, és szép
2631 Fabul, 93 | használ ez okaért tenéked a te kérködséged?”~ ~ÉRTELME~
2632 Fabul, 93 | magokat, és meg ne utálják a szegény együgyûeket. Mert
2633 Fabul, 93 | együgyûeket. Mert az Isten gyûlöli a kevélyeket. Abból lészen
2634 Fabul, 94 | szorgalmatossággal kezdé kérdözni a gyermektõl az okát, miért
2635 Fabul, 94 | sírna és bánkódnék oly igen. A gyermek álnakságot gondolván,
2636 Fabul, 94 | vala vizet, és belészakada a kútba. És immár semmiképpen
2637 Fabul, 94 | módot hozzá, hogy kivehessem a kútból.” Örüle a kévánatos
2638 Fabul, 94 | kivehessem a kútból.” Örüle a kévánatos orv a beszédnek,
2639 Fabul, 94 | Örüle a kévánatos orv a beszédnek, és mindjárást
2640 Fabul, 94 | beszédnek, és mindjárást leveté a felsõruháját, s lehága a
2641 Fabul, 94 | a felsõruháját, s lehága a kútba, és keresni kezdé
2642 Fabul, 94 | aranyvedret, az inas felkapá a felsõruhát az orvnak, és
2643 Fabul, 94 | volna keresése, és kihágván a kútból, nem találá meg a
2644 Fabul, 94 | a kútból, nem találá meg a letött felsõruháját. És
2645 Fabul, 94 | hogy nem elégöszel meg a tieddel? Ím, mást keresvén,
2646 Fabul, 94 | megajándékozta õtet. És hogy a más ember marhájának kévánságától
2647 Fabul, 94 | mûveli, hogy úgy rendeli a dolgot, hogy ha a másét
2648 Fabul, 94 | rendeli a dolgot, hogy ha a másét álnaksággal és hamissággal
2649 Fabul, 94 | akarod koporítani, hogy a tiedet is utána veszted.
2650 Fabul, 94 | kábulsz, és egyik kárból a másikban esel, és abból
2651 Fabul, 95 | kinek sok ludai valának. A többi közett vala egy, mely
2652 Fabul, 95 | tojik vala. Ennek igen örüle a családos ember. De látván
2653 Fabul, 95 | Gondola ez okaért, hogy a lúd belõl rakva volna arannyal,
2654 Fabul, 95 | tojnék, hanem megtekeré a lúdnak a nyakát, és egy
2655 Fabul, 95 | hanem megtekeré a lúdnak a nyakát, és egy éles késsel
2656 Fabul, 95 | nagy kévánsággal meghasítá a ludat, hogy az aranyat kivennéje
2657 Fabul, 95 | találá benne. Így vesze el a hasznos lúd tõle az õ nagy
2658 Fabul, 95 | ÉRTELME~E fabula feddi meg a telhetetlenséget és sok
2659 Fabul, 96 | munkájától megtért volna, beméne a szénakertbe, és lefekivék
2660 Fabul, 96 | gyönyörûséges szóval. Hallván azt a pór, igen gyönyörkedék abban,
2661 Fabul, 96 | lépet vetni, méglen megfogá a madárkát. És midõn immár
2662 Fabul, 96 | kezébe hordoznája, megszólítá a madárka a pórt, mondván: „
2663 Fabul, 96 | hordoznája, megszólítá a madárka a pórt, mondván: „Miért szörzettél
2664 Fabul, 96 | madárka vagyok?” Felelé a pór: „Azért fogtalak meg,
2665 Fabul, 96 | énekelj énnékem.” Mondá a madár: „Bizony én soha nem
2666 Fabul, 96 | éneklek tenéked.” Felelé a pór: „Tehát megészlek.”
2667 Fabul, 96 | Tehát megészlek.” Mondá a madárka: „Hogy ennél engemet?
2668 Fabul, 96 | ajándokba tenéked.” Hallván a pór ezt az ígéretet, elbocsátá
2669 Fabul, 96 | ezt az ígéretet, elbocsátá a madárkát. A madárka elmenvén,
2670 Fabul, 96 | ígéretet, elbocsátá a madárkát. A madárka elmenvén, egy fára
2671 Fabul, 96 | Hallod-é, poremus? Megmondom a tanóságokat. Elsõ: Ne higgy
2672 Fabul, 96 | Ezeknek utána felszóval kezde a madárka énekölni és az Istennek
2673 Fabul, 96 | hogy nem tudta eszébe venni a szép robintot, mely az én
2674 Fabul, 96 | az Istennek.” Hallván ezt a pór, sírni és jajgatni kezde
2675 Fabul, 96 | panaszolkodni. Mondá ez okaért a madárka õnéki: „Ó, bolond
2676 Fabul, 96 | immár olyan hamarsággal a jó tanúságról? Tudod-é,
2677 Fabul, 96 | jó pór bátyám, hadd el a grobiánságot, és tanold
2678 Fabul, 96 | grobiánságot, és tanold meg a bölcsességet.”~ ~ÉRTELME~
2679 Fabul, 96 | linával. Ezért mondották a régiek: Qui facile credit,
2680 Fabul, 97 | Egy szántó ember méne ki a mezõre szántani oktatlan
2681 Fabul, 97 | té s tova búdosnak vala a barázdából, erõsen szidja
2682 Fabul, 97 | erõsen szidja vala õket a szántó ember, a farkasnak
2683 Fabul, 97 | vala õket a szántó ember, a farkasnak adván õket gyakorta.
2684 Fabul, 97 | ökröket mind napestig, hogy a szántó ember néki adná õket.
2685 Fabul, 97 | estvefelé volna, kibocsátá a szántó ember az ökröket
2686 Fabul, 97 | Elejbe körüle ez okaért a farkas, és mondá a szántó
2687 Fabul, 97 | okaért a farkas, és mondá a szántó embernek: „Igen sokszor
2688 Fabul, 97 | megálljad beszédidet.” Felele a szántó ember, és mondá a
2689 Fabul, 97 | a szántó ember, és mondá a farkasnak: „Nem ígértem
2690 Fabul, 97 | köteles tenéked.” Mondá a farkas: „Vaj ezt akarom,
2691 Fabul, 97 | azok, és megbeszélek néki a dolgot, miért pampolódnának
2692 Fabul, 97 | pampolódnának egymással. Mondá a róka: „Ha akarjátok, én
2693 Fabul, 97 | közitökbe, és megítílem a dolgot közöttetök, és egy
2694 Fabul, 97 | Mondának azok: „Bátor.” Mondá a róka: „Menj el te, szántó
2695 Fabul, 97 | állatta volna õket, elméne a szántó emberhöz, és lassan
2696 Fabul, 97 | egyet, tehát módot lelek a dologban, hogy megmeneködel
2697 Fabul, 97 | dologban, hogy megmeneködel a farkastól, és szabadon haza
2698 Fabul, 97 | hajtatod az ökröket.” Örüle a szántó ember néki, és megígéré
2699 Fabul, 97 | ember néki, és megígéré néki a két tyúkot. Elméne a róka
2700 Fabul, 97 | néki a két tyúkot. Elméne a róka annak utána a farkashoz
2701 Fabul, 97 | Elméne a róka annak utána a farkashoz is, és mondá neki: „
2702 Fabul, 97 | barátságodért mûveltem, és a pórt reábírtam, hogy egy
2703 Fabul, 97 | megtalálod õket.” Tetszék a szerzõdés a farkasnak is.
2704 Fabul, 97 | õket.” Tetszék a szerzõdés a farkasnak is. És a róka
2705 Fabul, 97 | szerzõdés a farkasnak is. És a róka elküldé a pórt az ökrökkel
2706 Fabul, 97 | farkasnak is. És a róka elküldé a pórt az ökrökkel haza. És
2707 Fabul, 97 | ökrökkel haza. És mondá a róka a farkasnak: „Jere
2708 Fabul, 97 | ökrökkel haza. És mondá a róka a farkasnak: „Jere te énvelem.
2709 Fabul, 97 | odaviszlek, ahol találod a nagy jó sajtat.” Elhordozá
2710 Fabul, 97 | sajtat.” Elhordozá ez okaért a farkast mind hegyen-völgyen,
2711 Fabul, 97 | annyéra, hogy beestveledék, és a holdvilág jól feljött vala.
2712 Fabul, 97 | függ vala, egyik feljöve, a másik aláméne. És beléje
2713 Fabul, 97 | aláméne. És beléje tekintvén a róka, meglátá a holdnak
2714 Fabul, 97 | tekintvén a róka, meglátá a holdnak képét a kútbeli
2715 Fabul, 97 | meglátá a holdnak képét a kútbeli vízbe. És megszólítván
2716 Fabul, 97 | kútbeli vízbe. És megszólítván a farkast, mondá neki: „Ihol,
2717 Fabul, 97 | Ihol, atyámfia farkas, a nagy szép sajt; szállj alá,
2718 Fabul, 97 | alá, és vedd el.” Mondá a farkas: „Vaj nem úgy, hanem
2719 Fabul, 97 | segítek annak utána.” Felelé a róka: „Bátor, ím én alámegyek.”
2720 Fabul, 97 | egyik vederbe üle ez okaért a róka, és mindjárást alábocsát
2721 Fabul, 97 | mindjárást alábocsátkozék a kútba, és sokáig lõn oda
2722 Fabul, 97 | sokáig lõn oda alá, mert a vederben ülvén, nem jöhete
2723 Fabul, 97 | nem jöhete õ magától fel a kútból. És a farkas gondolkodni
2724 Fabul, 97 | magától fel a kútból. És a farkas gondolkodni kezde,
2725 Fabul, 97 | mondván õ magának: „Ím, a róka aláment a kútba, és
2726 Fabul, 97 | magának: „Ím, a róka aláment a kútba, és igen hallgat.
2727 Fabul, 97 | és igen hallgat. Talám a ravasz vizsla mind megeszi
2728 Fabul, 97 | ravasz vizsla mind megeszi a sajtot ott alant.” És alá
2729 Fabul, 97 | ott alant.” És alá kezde a farkas kiáltani a kútba,
2730 Fabul, 97 | kezde a farkas kiáltani a kútba, mondván: „Mit késel
2731 Fabul, 97 | jössz fel véle?” Felelé a róka: „Bizonyába jeles és
2732 Fabul, 97 | nagy, nem bírok véle. Ülj a másik vederbe, és jõj alá,
2733 Fabul, 97 | segítsed felvinni.” Örüle a farkas a nagy jó sajtnak,
2734 Fabul, 97 | felvinni.” Örüle a farkas a nagy jó sajtnak, és mindjárást
2735 Fabul, 97 | jó sajtnak, és mindjárást a vederbe üle, és miérthogy
2736 Fabul, 97 | miérthogy sokkal nehezebb vala a rókánál, mindjárást alá
2737 Fabul, 97 | szállani fenék felé, és a másik vederbe feljöve a
2738 Fabul, 97 | a másik vederbe feljöve a róka, és mindjárt kiszeköllék
2739 Fabul, 97 | mindjárt kiszeköllék belõle, és a farkast meg kezdé csúfolni
2740 Fabul, 97 | kezdé csúfolni és nevetni a kútba. A farkas kedig ott
2741 Fabul, 97 | csúfolni és nevetni a kútba. A farkas kedig ott alatt ülvén,
2742 Fabul, 97 | hagyja ottan igyét. Mert a bírák emberek, kiket az
2743 Fabul, 97 | ember jámbor. Egynyíhánszor a szép szín alatt igen hatható
2744 Fabul, 98 | FABULA~Egy madarászról és a madarakról~Egy madarász
2745 Fabul, 98 | madarász szürét csinála a mezõn, és hálóját megveté,
2746 Fabul, 98 | hálóját megveté, és önni vete a madaraknak a szürébe. Látván
2747 Fabul, 98 | és önni vete a madaraknak a szürébe. Látván azt egy
2748 Fabul, 98 | és mit csinálsz?” Felelé a madarász: „Várost építek
2749 Fabul, 98 | Várost építek itt.” És a rigó elhivé a madarásznak
2750 Fabul, 98 | építek itt.” És a rigó elhivé a madarásznak beszédit. Elméne
2751 Fabul, 98 | madarásznak beszédit. Elméne onnég a madarász, és elrejtezék.
2752 Fabul, 98 | és elrejtezék. Odamenvén a rigó, hogy megnézegötné
2753 Fabul, 98 | rigó, hogy megnézegötné a madarásznak épiletit, látá
2754 Fabul, 98 | volna, ottan reája burítá a madarász a hálót, és megfogá
2755 Fabul, 98 | reája burítá a madarász a hálót, és megfogá a rigót.
2756 Fabul, 98 | madarász a hálót, és megfogá a rigót. Midõn odafutamnék
2757 Fabul, 98 | rigót. Midõn odafutamnék a madarász, hogy kivenné a
2758 Fabul, 98 | a madarász, hogy kivenné a rigót a hálóból, mondá a
2759 Fabul, 98 | madarász, hogy kivenné a rigót a hálóból, mondá a rigó: „
2760 Fabul, 98 | a rigót a hálóból, mondá a rigó: „Ó, ember, ember!
2761 Fabul, 98 | fabula ezt jelenti, hogy a közenséges társoságnak és
2762 Fabul, 98 | nagyobb ártalmára, mint ha a fejedelmek megváltoznak
2763 Fabul, 98 | alatt nem sokáig állandó a közenséges békösség, és
2764 Fabul, 98 | közenséges békösség, és a közenséges társoságnak õ
2765 Fabul, 98 | ez urak, hogy elhagyják a kegyetlenséget és a sok
2766 Fabul, 98 | elhagyják a kegyetlenséget és a sok nyúzást. Mert ha esztelen
2767 Fabul, 98 | kegyetlenségbõl megrontják a szegény alatta valókat,
2768 Fabul, 98 | nem hiszik azt az emberek. A pap költötte, úgy mondnak,
2769 Fabul, 98 | mondnak, hajts is el ez okaért a csörcet. De az Isten sem
2770 Fabul, 99 | kegyetlenül nyomorgatja vala a szegény jobbágyokat, mind
2771 Fabul, 99 | teljességgel megnyomorodtanak vala a szegény jobbágyok az õ kegyetlensége
2772 Fabul, 99 | kegyetlensége miatt. Ez egyszer a mezõre lovon kimenvén, meglátá
2773 Fabul, 99 | lovon kimenvén, meglátá a szegény jobbágyokat, hogy
2774 Fabul, 99 | kaszáljanak. Szinte elég, ha a pestiek szombaton délután
2775 Fabul, 99 | hispánom, kire bízhatnám a dolgot, hogy ugyan valóba
2776 Fabul, 99 | hogy ugyan valóba hajtaná a pestieket a mindennapi dologra!
2777 Fabul, 99 | valóba hajtaná a pestieket a mindennapi dologra! Ugyan
2778 Fabul, 99 | mente vagyon rajta. Nagy a szöme, és azokra bartoson
2779 Fabul, 99 | azokra bartoson alávonta a süvegét. Megkérdé azt a
2780 Fabul, 99 | a süvegét. Megkérdé azt a nemesember: „Hová mégy?”
2781 Fabul, 99 | Szolgálatot keresni megyek.” Mondá a nemesember: „Honnég való
2782 Fabul, 99 | Felelé az: „Én vagyok a pokolbeli ördeg. Ha ez okaért
2783 Fabul, 99 | híven szolgállak.” Mondá a nemesember: „Légy hispánom,
2784 Fabul, 99 | szolgát, mindnyájan kímílik a pesti pórokat.” Mondá az
2785 Fabul, 99 | elég marhád lészen.” Mondá a nemesember: „Mit adjak tenéked
2786 Fabul, 99 | adjak tenéked esztendeig a te hívséges szolgálatodért?”
2787 Fabul, 99 | hanem esztendõ múlva, amit a jobbágyok ingyen és jó szüvekbõl
2788 Fabul, 99 | szüvekbõl ajánlonak énnékem, a legyen jutalmom és bérem.”
2789 Fabul, 99 | jutalmom és bérem.” Mondá a nemesember õ magában: „
2790 Fabul, 99 | ingyen szolgál énnékem. Ám a pórok ha ajánlonak valamit
2791 Fabul, 99 | legyen béred.” És midõn a nemesember az új hispánt
2792 Fabul, 99 | hispánt ajánlotta volna a jobbágyoknak, ottan hozzájok
2793 Fabul, 99 | jobbágyoknak, ottan hozzájok kezde a szegény jobbágyokhoz, és
2794 Fabul, 99 | talála ellenek. Megfogá a szegény jobbágyoktól a borárolást.
2795 Fabul, 99 | Megfogá a szegény jobbágyoktól a borárolást. Az önnen szõlõvizeket
2796 Fabul, 99 | elegyítvén megvesztötte volna a bort, reájok veté és házonként
2797 Fabul, 99 | ugyan tanisztrával hozá vala a pénzt az urának. Annak utána
2798 Fabul, 99 | özvegyasszonyokkal égetett bort égettete a borsöprébõl, és azt is a
2799 Fabul, 99 | a borsöprébõl, és azt is a szegény jobbágyoknak osztogatá
2800 Fabul, 99 | csináltata belõle, és azokat a jobbágyokra osztogatá. Kerteket
2801 Fabul, 99 | osztogatá. Kerteket is kapáltata a jobbágyokkal, és annak utána
2802 Fabul, 99 | jobbágyokkal, és annak utána mind a hagymát és mind a petrosollyomat
2803 Fabul, 99 | utána mind a hagymát és mind a petrosollyomat a jobbágyokra
2804 Fabul, 99 | és mind a petrosollyomat a jobbágyokra veté. És midõn
2805 Fabul, 99 | jobbágyokra veté. És midõn annak a pénzét felszedte volna,
2806 Fabul, 99 | Nem illik kegyelmedhöz a braszlai köntes és szoknya,
2807 Fabul, 99 | való bársonyos perémmel. A fedél ne legyen fejér, hanem
2808 Fabul, 99 | gyönyörûségesképpen kegyelmedre, hanem még a szomszédságbeli nemesuraim
2809 Fabul, 99 | felékösítem.” És azonközbe megjuta a nemesember, mikoron az
2810 Fabul, 99 | ugyan süveggel hordja be a pénzt! Onnég is teremti
2811 Fabul, 99 | pénzt! Onnég is teremti a pénzt minékünk, honnég mi
2812 Fabul, 99 | várni. Bezzek be kell menned a városba vásárlani. Mert
2813 Fabul, 99 | turba pénzt, és mondá: „Ihol a bor ára. Majd elég pénz
2814 Fabul, 99 | ezeket patvarkodásból vöttem a jobbágyokon, mert megbírságoltam
2815 Fabul, 99 | mert megbírságoltam õket. A gyermeklovak közül válassz
2816 Fabul, 99 | gyermeklovak közül válassz ki a javát, és oszd el a kazdagokra
2817 Fabul, 99 | válassz ki a javát, és oszd el a kazdagokra a jobbágyok közül,
2818 Fabul, 99 | és oszd el a kazdagokra a jobbágyok közül, hogy neveljék
2819 Fabul, 99 | Ha kedig meghalnak, avagy a farkas megészen bennek,
2820 Fabul, 99 | kövér ökröket behajtasd a városba: azok kész pénzek.
2821 Fabul, 99 | városba: azok kész pénzek. A hitvánokat vágasd meg vélek,
2822 Fabul, 99 | hitvánokat vágasd meg vélek, és a húst osztogasd reájok; a
2823 Fabul, 99 | a húst osztogasd reájok; a bõrekbõl bocskorokat metéltess,
2824 Fabul, 99 | osztogasd nékik. Ím, elettünk a böjt, hozass sós halat,
2825 Fabul, 99 | pénzt nyerhetünk. Mikoron a gabonát megaratják, megdézsmálom
2826 Fabul, 99 | ötödét kiveszem; annak utána a földvámot, a bejövõ köveket
2827 Fabul, 99 | annak utána a földvámot, a bejövõ köveket is lehányatom
2828 Fabul, 99 | adniok, méglen Szent György a bárányokkal elérközik. A
2829 Fabul, 99 | a bárányokkal elérközik. A nyomást is az erdõvel egyetembe
2830 Fabul, 99 | tilalomban; csak oda tekintsen a csörc, bizony behajtom.
2831 Fabul, 99 | ékösen felruházd magadat. Bár a szomszéd zászlósúr legyen,
2832 Fabul, 99 | semmibõl ne engedj néki” etc. A nemesember örüle néki, és
2833 Fabul, 99 | az Isten magának tartsa a mennyországot, csak én lehessek
2834 Fabul, 99 | uraságban. Ám sokat csacsognak a prédikátorok a mennyországnak
2835 Fabul, 99 | csacsognak a prédikátorok a mennyországnak bódogsága
2836 Fabul, 99 | az esztendõnek. És midõn a nemesember lovon menne,
2837 Fabul, 99 | falujához, mondá az hispán a nemesembernek: „Tisztelendõ
2838 Fabul, 99 | kazdagságban vagyon.” Felelé a nemesember: „Jó szolgám,
2839 Fabul, 99 | elõbb-elõbb menvén, jutának a faluba. És mikoron a faluba
2840 Fabul, 99 | jutának a faluba. És mikoron a faluba bementenek volna,
2841 Fabul, 99 | el az ördeg!” Hátranéze a nemesember, és mondá: „Hispán,
2842 Fabul, 99 | Hispán, hallod-é, mit mond a pór? Néked ajánlá az ökrét:
2843 Fabul, 99 | akarna elalonni, szidja vala a gyermeket, mondván: „Vaj,
2844 Fabul, 99 | tehetek miattad!” Hallván azt a nemesember, mondá: „Hispán!
2845 Fabul, 99 | az asszony? Néked ajánlá a gyermeket, tied ez!” Felelé
2846 Fabul, 99 | mûveli szegény.” Mikoron a faluba továbbmentenek volna,
2847 Fabul, 99 | kis leánka. És az, látván a nemesembert, megijede tõle,
2848 Fabul, 99 | mondá: „Anya, anya, ihol jõ a nemesember, a mi urunk!”
2849 Fabul, 99 | anya, ihol jõ a nemesember, a mi urunk!” Felelé az anyja: „
2850 Fabul, 99 | az anyja: „Ördög vigye el a vérszopó kegyetlen árolót!
2851 Fabul, 99 | érzett valahol, és arra jõ a bírságra!” Hallván azt az
2852 Fabul, 99 | Hallván azt az hispán, mondá a nemesembernek: „Hallod-é,
2853 Fabul, 99 | nemesembernek: „Hallod-é, mit mond a szegény asszony?” Felelé
2854 Fabul, 99 | szegény asszony?” Felelé a nemesember: „Hallom, de
2855 Fabul, 99 | üstekét, és ki kezdé emelíteni a nyeregbõl. És mondá: „Mit
2856 Fabul, 99 | Nem tudod-é, min maradsz a dekrétom szerént, miérthogy
2857 Fabul, 99 | az hispán: „Nem gondolok a te dekrétomoddal és ítílímestereddel;
2858 Fabul, 99 | poroszlója vagyok.” Mondá a nemesember: „Jaj, ha még
2859 Fabul, 99 | melléd hozza! Együtt ültek a feredébe, a kénköves tüzes
2860 Fabul, 99 | Együtt ültek a feredébe, a kénköves tüzes tóba.” Mondá
2861 Fabul, 99 | kénköves tüzes tóba.” Mondá a nemesember: „Megelégödném
2862 Fabul, 99 | Felelé az hispán: „Minek a tó? Még az is kicsin immár!
2863 Fabul, 99 | Bizony, kik még hátravannak a földen nemesek, minékünk
2864 Fabul, 99 | nagy munkát szöreznek, mert a tót nagyobban kell ásnunk,
2865 Fabul, 99 | beleférjenek. Miérthogy a nagymester erõsen prédikáltatja
2866 Fabul, 99 | erõsen prédikáltatja nékik a szent evangéliomot, de mint
2867 Fabul, 99 | látjuk, egyik fülén bemegyen, a másikon ki, és senki nem
2868 Fabul, 99 | másikon ki, és senki nem tér a mi utunkból penitenciára,
2869 Fabul, 99 | penitenciára, noha jól tudják, hogy a hamis, kegyetlen nagyurakat
2870 Fabul, 99 | nemeseket mind elhordottuk. Ez a jele, hogy mind a többit
2871 Fabul, 99 | elhordottuk. Ez a jele, hogy mind a többit is a kénköves tüzes
2872 Fabul, 99 | jele, hogy mind a többit is a kénköves tüzes tóba kell
2873 Fabul, 99 | tóba kell hordanunk.” Mondá a nemesember: „Vaj bolondságom,
2874 Fabul, 99 | hallám, hogy mondják vala a prédikátorok, hogy pokol
2875 Fabul, 99 | és hogy az Isten megítíli a hamisságot és kegyetlenséget;
2876 Fabul, 99 | Azt gondolám, hogy csak a szegény prédikátorok gondolták
2877 Fabul, 99 | út soha nem üres.” Mondá a nemesember: „Malomtaligát
2878 Fabul, 99 | egy asszonyi ember vagyon a taligába.” Mondá az hispán: „
2879 Fabul, 99 | taligába.” Mondá az hispán: „Ez a társom, kirõl emléközém
2880 Fabul, 99 | elõtte. Nem ismered-é ezeket a taligában?” Mondá a nemesember: „
2881 Fabul, 99 | ezeket a taligában?” Mondá a nemesember: „Ím, mind a
2882 Fabul, 99 | a nemesember: „Ím, mind a kettõ nemesember, és mindenik
2883 Fabul, 99 | mindenik szomszédom vala a világba: Bezzek sokáig pörlöttünk
2884 Fabul, 99 | Lám egyszer vége lehetett a sok perpatvarnak.” Felelének
2885 Fabul, 99 | Azért ültötték õtet közikbe a taligában.” Mondá a nemesember: „
2886 Fabul, 99 | közikbe a taligában.” Mondá a nemesember: „Bezzek ördegi
2887 Fabul, 99 | Ugyan is nem angyali!” Mondá a nemesember: „Jaj, ki nagy
2888 Fabul, 99 | Felelé az hispán: „Ott vagyon a kegyetlen nemeseknek föredéjek.”
2889 Fabul, 99 | nemeseknek föredéjek.” Mondá a nemesember: „Jaj, vesztünk,
2890 Fabul, 99 | hispán: „Bezzek oda, mert a nagy Mester kezdetben készítötte
2891 Fabul, 99 | kezdetben készítötte azt a feredõt minékünk és tünéktek
2892 Fabul, 99 | kegyetleneknek.” És mondá az hispán a taligásnak: „Elfáradott
2893 Fabul, 99 | taligásnak: „Elfáradott a karom, eluntam hordozni
2894 Fabul, 99 | kegyetlen latrot. Vedd fel a taligában.” És a taligában
2895 Fabul, 99 | Vedd fel a taligában.” És a taligában ültöté. És a taligás
2896 Fabul, 99 | És a taligában ültöté. És a taligás elrándula vélek.
2897 Fabul, 99 | Mikoron még távoly volnának a rettenetes tüzes füsttõl,
2898 Fabul, 99 | füsttõl, meg kezdék hallani a nagy kiáltást, ordítást,
2899 Fabul, 99 | mindazoknak, kiket feresztnek vala a kénköves tüzes tóban. És
2900 Fabul, 99 | azt mondotta: Vessétek ki a külsõ setétségbe; ott lészen
2901 Fabul, 99 | hogy szót nem fogadtunk a jámbor prédikátoroknak!
2902 Fabul, 99 | világban; lám, mindjárást a sok perlõdésben excepciót
2903 Fabul, 99 | találtok vala, és haladást a pörbe. Ezt e rettenetes
2904 Fabul, 99 | addig, még kérdére megyen a dolog, talám valami módot
2905 Fabul, 99 | valami módot találhattok a megszabadulásunknak.” És
2906 Fabul, 99 | megszabadulásunknak.” És szóla a nemesember az hispánnak: „
2907 Fabul, 99 | arról! Ahol jó urunk!” Mondá a nemesember: „Ah, ah! Lám,
2908 Fabul, 99 | Lám, nincsen ennyi légy a széles világban, mennyi
2909 Fabul, 99 | Felelé az hispán: „Ez a Sátán, kit Lucipernek nevezik.
2910 Fabul, 99 | kit Lucipernek nevezik. Ez a mi királyunk.” És elejbe
2911 Fabul, 99 | most, de majd többet hoznak a te felséged szolgái. A nagy
2912 Fabul, 99 | hoznak a te felséged szolgái. A nagy Mester váltig prédikáltatja
2913 Fabul, 99 | és erõsen készülnek ide a feredében.” Mondá Luciper
2914 Fabul, 99 | feredében.” Mondá Luciper a kegyetlen nemeseknek: „Bene
2915 Fabul, 99 | szennyesek vagytok, de kész a feredõ.” És mondá: „Bolondul
2916 Fabul, 99 | csalt volna cifrázásával a feredõbe.” Felelé az hispán: „
2917 Fabul, 99 | szolgálatjára. Sõt nemcsak a nemesek közett, hanem minden
2918 Fabul, 99 | jába majd meggyõzik még a nemeseket is.” Felelé a
2919 Fabul, 99 | a nemeseket is.” Felelé a Luciper: „Doborsa! Jól vagyon.
2920 Fabul, 99 | Jól vagyon. No, vigyétek a latrokat a föredõbe; tü
2921 Fabul, 99 | No, vigyétek a latrokat a föredõbe; tü kedig kisiessetek
2922 Fabul, 99 | világba! Mert kétséges vagyok a nagy Mesternek fiához. Mert
2923 Fabul, 99 | Mert müvelhogy igen sieti a széles világban megprédikáltatni
2924 Fabul, 99 | véle, mert mikor hámlik a hárs, akkor kell õtet hántani.
2925 Fabul, 99 | hordottuk immár õket, hogy a kövérekben és nagyságosokban
2926 Fabul, 99 | bõven hordjatok, és hogy a tó megtöljék!”~ ~ÉRTELME~
2927 Fabul, 99 | kegyetlenek ne legyenek a szegényekhöz, és semmi törvéntelenséget
2928 Fabul, 99 | mûveljenek rajtok. Mert a szegények megkeserödnek
2929 Fabul, 99 | megkeserödnek és megbúsulnak a nyomorúságokban és fohászkodnak
2930 Fabul, 99 | fohászkodásokat, és megbüntöti a kegyetleneket az õ törvéntelenségökért
2931 Fabul, 99 | Mert õ maga azt mondja a Mózes által: Meg ne bántsátok
2932 Fabul, 99 | vagyok, és hamar meghallgatom a szegényeknek kiáltását.
2933 Fabul, 99 | kiáltását. Megverlek tüteket. A tü feleségtök özveggyé és
2934 Fabul, 99 | De mindez kevés volna, ha a dolog csak ebben megmaradna.
2935 Fabul, 100| Egy pacsirta fészket raka a szántófölden való búzában.
2936 Fabul, 100| fiainak: „Eszesek legyetek, és a búzából ki ne menjetek!
2937 Fabul, 100| ne menjetek! Maradjatok a fészökben, méglen jó szárnyasok
2938 Fabul, 100| reá, ha valaki valamit itt a búza mellett szóland, hogy
2939 Fabul, 100| énnékem mondani.” És mikoron a pacsirta elment volna, eljöve
2940 Fabul, 100| pacsirta elment volna, eljöve a búzának az ura az õ küsebbik
2941 Fabul, 100| küsebbik fiával. És megállván a búza mellett, mondá az õ
2942 Fabul, 100| fiacskám! Látod-é, hogy megért a búza, és hogy idõ azt aratni.
2943 Fabul, 100| elmenj, és megszólítsad a mi barátinkat, és hídd el
2944 Fabul, 100| sarlókkal, és megarassák a búzát.” És azt mondván,
2945 Fabul, 100| hazafelé indula. Eljõvén a pacsirta az õ fiaihoz, megkérdé
2946 Fabul, 100| hallottanak volna. És mondának a fiai: „Ó, ídesanyám! Igen
2947 Fabul, 100| vala, mert idejött vala a gazda egy fiával, és meghagyá
2948 Fabul, 100| holnapra elhíja az õ barátit a búzát learatni. Ez okaért
2949 Fabul, 100| mert igen félünk.” Mondá a pacsirta: „Jó fiaim, ne
2950 Fabul, 100| Jó fiaim, ne féljetek! Ha a gazda az aratást bízta az
2951 Fabul, 100| Másodnap ismeg elméne a pacsirta, hogy önniek hozna
2952 Fabul, 100| fiainak. És igen reggel jõve a búza mellé a búzának az
2953 Fabul, 100| reggel jõve a búza mellé a búzának az ura; és mind
2954 Fabul, 100| és mind elvárá barátit a búzaaratásra, míglen immár
2955 Fabul, 100| búzaaratásra, míglen immár a nap igen meghevült vala.
2956 Fabul, 100| nem jöve. Monda ez okaért a gazda az õ fiának: „Nem
2957 Fabul, 100| jó fiam, és hídd reggelre a mi rokoninkat, hogy eljõjenek
2958 Fabul, 100| aratni, mert igen megért a búza.” És hazafelé indula.
2959 Fabul, 100| hazafelé indula. Mikoron a pacsirta fiaihoz jött volna,
2960 Fabul, 100| reszkötve az anyjoknak, hogy a gazda ott volt volna, és
2961 Fabul, 100| volna fiának, hogy reggelre a rokonságit híná el az aratóba.
2962 Fabul, 100| híná el az aratóba. Mondá a pacsirta: „Ne féljetek,
2963 Fabul, 100| másodnap jó reggel ismeg eljöve a gazda, és erõsen várá az
2964 Fabul, 100| affelé. Mondá ez okaért a gazda: „Jó fiam! Látod,
2965 Fabul, 100| minden süketségre vészik a dolgot. Ez okaért ne együnk
2966 Fabul, 100| sarlót, egyiket énnékem, a másikat tenéked, és mi magunk
2967 Fabul, 100| és mi magunk learassuk a búzát, hogy ide ne vesszen.”
2968 Fabul, 100| mondván, hazamenének. Mikoron a pacsirta hazajött volna,
2969 Fabul, 100| nagy félelemmel megmondák a fiai, amit mondott vala
2970 Fabul, 100| fiai, amit mondott vala a gazda. És felele az anyjok,
2971 Fabul, 100| szükség elmennünk, mert immár a gazda dolga elõmegyen, miérthogy
2972 Fabul, 100| helyre. Másodnap kedig eljöve a gazda az õ fiával, és az
2973 Fabul, 100| kezdvén, szépen levévék a búzát, és kévékben kötvén
2974 Fabul, 100| kötvén kalangyába rakák azt a szántófölden. És mondá a
2975 Fabul, 100| a szántófölden. És mondá a pacsirta az õ fiainak: „
2976 Fabul, 100| Lám, mondám, hogy mihelt a gazda õ maga hozzákezd,
2977 Fabul, 100| hozzákezd, ottan elõmegyen a dolog.”~ ~ÉRTELME~E fabula
2978 Fabul, 100| megcsalatkozik. Másnak nem fáj a te károd. Bizony nem gondol
2979 Fabul, 100| övé. Ez okaért, ha ünõd a sárba dõl, te magad fogd
2980 Fabul, 100| sárba dõl, te magad fogd a farkát, és erõsen emeljed!
2981 Fabul, 100| nyúlsz, kétség nélkül odahal a sárba. Ha ez okaért a gazda
2982 Fabul, 100| odahal a sárba. Ha ez okaért a gazda azt akarja, hogy jó
2983 Fabul, 100| szükség, hogy õ maga legyen a szolga, és az asszony õ
2984 Fabul, 100| az asszony õ maga legyen a szolgálóleány. Ezért mondották
2985 Fabul, 100| szolgálóleány. Ezért mondották a régiek: Micsodától hízik
2986 Fabul, 100| régiek: Micsodától hízik igen a ló? Feleltenek: A családos
2987 Fabul, 100| hízik igen a ló? Feleltenek: A családos embernek szömétõl,
2988 Fabul, 100| látja szünetlen, mint bánnak a szolgák a lovokkal. Mert
2989 Fabul, 100| szünetlen, mint bánnak a szolgák a lovokkal. Mert ha a gazda
2990 Fabul, 100| szolgák a lovokkal. Mert ha a gazda õ maga nem lát hozzá,
2991 Fabul, 100| Ismeg: mitõl zsírodik igen a szántóföld? Feleltenek:
2992 Fabul, 100| szántóföld? Feleltenek: A ganétól, melyet a gazda
2993 Fabul, 100| Feleltenek: A ganétól, melyet a gazda sarujával reája viszen.
2994 Fabul, 100| azt jelentötték, hogy ha a gazda gyakorta a szántóföldre
2995 Fabul, 100| hogy ha a gazda gyakorta a szántóföldre megyen, és
2996 Fabul, 100| megyen, és hozzálát, miképpen a béresek szántnak, mint vetik
2997 Fabul, 100| szántnak, mint vetik be a földet, és mint boronálják
2998 Fabul, 100| nyilván jó gabonája lészen.~ ~A FABULÁK KÖNYVÉNEK VÉGE~ ~~
2999 Szomak | herélt sertés~ászkok - a hordók alá fektetett talpfák~
3000 Szomak | baccalaurus) - tudományos fokozat a régi egyetemeken~bartoson -
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3053 |