Rész,  Fabula

 1 Pre       |            és õ maga utánaballaga. Látván azt az út mellett való dolgozók,
 2 Pre       |           maga üle fel a szamárra. Látván azt az út mellett munkáló
 3 Pre       |          kezdék a rúdon a szamárt.~Látván ezt az út mellett való emberek,
 4 Fabul,  1 |          talála egy szép gyöngyet. Látván kedig azt mondá: „Bezzek
 5 Fabul,  7 |          kezdé osztani a szarvast. Látván azt oroszlán, vigyorogni
 6 Fabul,  12|         csigát, és el kezde vinni. Látván azt egy varjú, hozzárepüle,
 7 Fabul,  13|     felröpüle egy magas fára véle. Látván azt egy róka, igen kezdé
 8 Fabul,  15|           és bûzt tegyen a házba.” Látván azonközbe, hogy az ura bejõne
 9 Fabul,  17|         öreg madarak, nem félünk?” Látván a fecske azt, mondá õ magába: „
10 Fabul,  18|         nem lehetnének. A Jupiter, látván bolondságokat, igen kezdé
11 Fabul,  18|          orrával vágni és megenni. Látván azt a békák, bánkódni kezdének,
12 Fabul,  23|           futni. A békák a tógáton látván õket odajõni, megijedének
13 Fabul,  23|    egyszersmind a tóba beszekének. Látván azt egyik az idõsb nyulak
14 Fabul,  24|          kinéze egy résecs­kén, és látván a farkast, mondá: „Ide nem
15 Fabul,  28|   nemzetségéhöz kezde ballagni. De látván õtet a többi hollók, megutálák
16 Fabul,  31|            szép zöld pázsiton. Ezt látván a béka, magában kezde mondani: „
17 Fabul,  32|      segítséget és orvoslást tõle. Látván a pásztor az oroszlán lábába
18 Fabul,  32| mindenképpen jó kedvét megmutatni. Látván ezt a pásztor, ottan eszébe
19 Fabul,  44|         szalmát vetének nékik, nem látván a szarvast a széna alatt.
20 Fabul,  49|        madarak, és hátramaradának. Látván ezt a madarász, felszedé
21 Fabul,  50|          és elbocsáta­nák békével. Látván ezt az igazmondó, õ magába
22 Fabul,  55|          eljuta hertelen a farkas. Látván azt a kosok, megijedének,
23 Fabul,  58|          odajönni egy szekcsõ. Az, látván a magokat, könyörgeni kezde
24 Fabul,  62|         kétfelé vág vala fogaival. Látván azt a bárányok, igen kezdenek
25 Fabul,  62|           véle egy disznócsordára. Látván azt a vadkan, megismeré
26 Fabul,  62|        közülek mellém, hanem elõbb látván nálamnál a lator farkast,
27 Fabul,  67|        szömeivel, és messze nézni. Látván azt a róka, mondá a kakasnak: „
28 Fabul,  71|      talála az úton egy szalonnát. Látván azt, mondá: „Ugyan jól tudom,
29 Fabul,  71|          öklele két kos egymással. Látván azokat a farkas, igen örüle
30 Fabul,  71|          imádságok e fa alatt.” És látván azonközbe az embert a fán,
31 Fabul,  74|      faluból nagy csoportokkal. És látván azokat a Lupesco, megszólítá
32 Fabul,  74|            orrából ki nem vonhatá. Látván Lupescónak az anyja, hogy
33 Fabul,  75|   elszaggaták a komondorbõrt róla. Látván azt a farkas, ottan megismeré
34 Fabul,  77|         egy báránt, és azt elvivé. Látván azt egy holló, mondá: „Szép
35 Fabul,  77| játszodoznának véle. A szomszédság látván a kurta hollót, megkérdõk
36 Fabul,  83|         pálcával elûzné a farkast. Látván a farkas, hogy csak gyermek
37 Fabul,  84|    melyeken egy galamb ül vala. Ez látván a fáról a hangyát, hogy
38 Fabul,  84|    Azonközbe juta egy madarász. Az látván a galambot a fán, mindjárt
39 Fabul,  84|            zörgését, meg­ijede, és látván a madarászt, elméne: ekképpen
40 Fabul,  86|         mind kitépem a feketéket.” Látván azt a menyecske, gondolni
41 Fabul,  87|          mind dolgához kezdene. És látván ott az ablak alatt a farkast,
42 Fabul,  90|      talála egy nagy medve reájok. Látván azt, az egyik társ mindjárást
43 Fabul,  90|        fára felhága. A másik kedig látván, hogy el nem szaladhatna,
44 Fabul,  92|         noha igen éh volna, azért, látván az egyenességet köztek,
45 Fabul,  95|         örüle a családos ember. De látván az aranymonyokat, aranynak
46 Fabul,  98|            a madaraknak a szürébe. Látván azt egy rigó, mondá: „Jó
47 Fabul,  99|       elõtt egy kis leánka. És az, látván a nemesembert, megijede